Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-14 / 108. szám

VV gm (wmr gm vt gm ||| ■ || 5 Im mm 4- a mm Balatonfüreden Gácsér Kálmán **• S & ** “ ^ ” ■■■ ■ ■ ■ ■ ■» ■■ I " m. nyugdíjas játékkészítő felesé­gével együtt magyaros mini szobaberendezéseket készít. Jelenleg 500 garnitúra „bútort” ké­szítenek a Veszprém és Vidéke Szolgáltató Háziipari Szövetkezet részére. A kis bútorocs­kát külföldi turistáknak árusítják. (MTI foto — Fehérváry Ferenc felv.) Egri nyár 69 Hetvenhárom újdonság, több mint kilencezer példányban Május 31-én kezdődik az ünnepi könyvhét Megjelent a Jelenkor májusi száma Gazdag tartalommal, sok értékes írással jelentkezik a pécsi irodalmi és művészeti folyóirat új száma. Déry Ti­bor interjú-levele áll a lap élén, A szerkesztőség kérdé­seire válaszol az író: a kérdé­sek a társadalom és a művé­szetek lényeges problémáit érintik. Ezt a levelet követi Pomogáts Béla tárgyilagos, elemző tanulmánya Dérynék a közelmúltban megjelent Ítélet nincs című memoárjá­ról. Érdekesnek ígérkező soro­zatot indított a számban Bertha Bulcsu. Kalász Már­tonnal készített lírai hang­vételű interjút. Érdeklődésre tarthat szá­mot Kolozsvári Grandpierre Emil: A kétnemű társadalom, vagy a nő helyzete korunk­ban című szellemes esszéje. Czine Mihály tanulmányso­rozatában ezúttal a két világ­háború közötti irodalomról ol­vashatunk. Taxer Ernő új budapesti színházi levelével, Bajomi Lázár Endre pedig Francia krónikájával jelent­kezik. Május 31-én kezdődik és június 8-ig tart az idei ünne­pi könyvhét, a kulturális élet hagyományos tavaszi esemé­nye. Hagyományos helyen tartják az országos megnyi­tó ünnepséget is: a budapes­ti Liszt Ferenc téren, Ady Endre szobránál. A könyv­hét új kiadványainak most közzétett jegyzéke 73 művet tartalmaz, az újdonságok együttesen 914 ezer példány­ban jelennek meg. Túlnyomórészt a mai ma­gyar irodalmat képviselik a könyvheti kötetek, amelyek­nek többsége már kikerült a nyomdákból. Friss címlapo­kon olvasható többek között Berkesi András, Bertha Bul­csu, Déry Tibor, Fejes Endre, Illyés Gyula, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Sza­bó Magda, Vas István neve. Akik a klasszikusokat szere­tik, Ady Endre, Füst Milán, Jókai Mór, Móricz Zsigmond, Radnóti Miklós, Szabó Lő­rinc köteteit vásárolhatják meg új formátumú kiadás­ban. Tizenöt kötet nyújt át­tekintést a világirodalom friss terméséből Például ű.i válogatással bővül az a soro­zat, amely az Európa Kiadó jóvoltából a szovjet próza- irodalom új írásait juttatja el a magyar olvasóhoz. Min­dig a könyvhéten megjelenő válogatással Szülj nekem há­rom fiút címmel jelenik meg az idei antológia. A Móra Kiadó hat újdon­ságot hoz forgalomba a könyvhéten, gyermekkönyve­ket, ifjúsági regényeket. Tu­dományos, művészeti könyvek is gazdagítják a választékot. Írók világa címmel új soro­zatra vállalkozik az Európa Kiadó, az első két kötet He­mingway és Thomas Mann al-/ kötői pályáját tárja az igé­nyes olvasók elé Pók Lajos, illetve Stikösd Mihály fel­dolgozásában. Üj kiadásban kapható lesz Lukács György sokat kere­sett tanulmánya, „Az esztéti­kum sajátossága'’. Bertoid Brecht színházi tanulmánya­inak kötetét küldi az olva­sóhoz a Magvető Kiadó. Ká­rolyi Mihályné tollából meg­jelenik az „Együtt a szám­űzetésben” című kötet, amely férjével eltöltött emigrációs évek történetét idézi vissza. Nagy postaforgalma van ezekben a napokban a Ma­RAFIZETÉSES vAllalat Képzőművészeti és fotókiállítások, művészeti találkozók a háromhónapos programban A napotoban jelentek meg 6 város hirdetőtábláin az s,Egri nyár 69” ízléses pla­kátjai. Egy, már hagyo­mánnyá érett, önálló ren­dezvénysorozatra invitálják a város művészetet pártoló lakóit — talán idén sikerül kitömi hírnevével a város határain túl is — és a kör­nyező városok érdeklődőit. Nyitánya egyebeesik a Gárdonyi Géza diáknapok­kal. Május 24-én az Egerbe sereglő több ezer diák és felnőtt vendég előtt „Em­lékezés az egri várban” cím­mel nagyszabású hang- és fényjátékot rendeznek. (A két évvel ezelőtti hasonló (kísérlet már emlékezetes si­kert aratott.) Május 25. és június 6. között a Vármú­zeumban kiállíják Lessenyei Márta kisplasztikáit, tj A júniusi program gazdag választási lehetőséget ad. A művészeti találkozók kereté­ben június 8-án a Gárdonyi Géza Színházban megrende­zik a tanácsköztársasági szemle megyei bemutatóját. Június 16. és június 28. kö­zött a Megyei Művelődési Központban kiállítást rendez a Megyei Fotóklub. Június 21-én a várban Strauss-est lesz. Az örökszép melódiákat az Egri Szimfonikus Zenekar az Operaház szólistáinak köz­reműködésével mutatja be az egri közönségnek. A han­gulatos várbeli program után, június 22-én ünnepé­lyesen megnyitják a Gárdo­nyi Géza Színházban az észak-magyarországi képző­művészeti kiállítási. Június - 29-én a fővárosban már nagy eikereket arató Hofy Koós shaw-1 ígér a program. A műsorban az Express Zene­kar is szerepel. Újdonság az idén, hogy a műsorok közül négy megte­kintésére bérletet adnak ki. Az első bérleti műsor a Hofy—Koós shaw, a követ­kező július 20-án lesz, az -Állami Népi Együttes „Mu­zsikáló tájak” című műso­rra. augusztus 3-án „Pesti csillagok Egerben” címmel divatbemutatóval egybekö­tött tánczenei kavalkád kö­vetkezik, majd augusztus 17-én az Állami Hangver­senyzenekar, a Budapesti Kórus és az Operaház szólis- ,tóinak Verdi Requiem-bemu­tatója zárja a sort. Az Álla­mi Hangversenyzenekart Fe- rencsik János vezényli. Július 1 és 15 között tér­és toronyzenével mutatkoz­nak be a Honvédelmi Mi­nisztérium zeneiskolásai. Jú­lius 5-én orgonahangversenyt rendeznek a házasságkötő- teremben. A nyár folyamán a Megyei Művelődési Köz­pontban Angelo fotókiállítás és Ligeti Erika szobrászmű­vész kiállítása, a Gárdonyi Géza Színházban építészeti kiállítás és a Balló-féle má­solati gyűjtemény kiállítá­sa jelent nagyobb esményt. Augusztusban ismét és im­már negyedízben Eger látja vendégül az Országos Kato­nazenekari Fesztivál részve­vőit. Az idei program egy hangulatos várestével ér vé­get: Peer Gynt zenei-irodal­mi esten látja vendégül az érdeklődőket az Egri Szim­fonikus Zenekar és az Egri Megyei Színpad. F­(Zsoldos Sándor rajza) gyár Írók Szövetségének, ahol központilag szervezik, .gne- netrendbe” állítják az író-ol­vasó találkozókat, fogadják, továbbítják a címzettekhez a vendégül hívó leveleket, postázzák az írók válaszát. Serény . munka folyik a könyvterjesztő vállalatoknál és rövidesen kezdődik a sá- sátorverés, a könyvsátraké természetesen. Az idén elő­ször már a könyvhét nyi­tánya előtt megtartják — má­jus 28-án — a tíz forintért vásárolható könyvsorsjegyek húzását, hogy akiket elkerül az alkalmi szerencse, sorsje­gyük névértékben a legfris­sebb könyvek közül választ­hassanak majd. ' ■-W^VVVWWWWWWVVlíV'jVtfVWVVVVWVWVVyV'W^VVVWi/VVWtfWtfVVVVVNW^'WWVVWWW^^^ IM>9. május 14., szerda PINTÉR ISTVÁN: 3. Az ezredes új- ismét meg­lepődött, amikor hallotta, hogy ott lakom, s végre el­fogadta az ötdollárosomat, egy tea jegyet adva érte cse­cserébe. Előbb azonban gon­dosan feljegyezte egy ívre a nevemet és címemet. ★ Ez vasárnap történt, dél­után moziban voltam. Egye­dül, Ruth nélkül. Azon a hé­ten délután dolgozott a drá­ga ,csak futólag találkozhat­tunk, mert éjfélkor végzett, én pedig reggel hétkor kezd­tem, s így nem adódott al­kalom a találkozásra. Hétfő­től ő is reggel héttől dolgo­zik, egy héten át. És ez nem akármilyen hét lesz! Végre beleegyezett. És akármilyen hosszú és tartós dolognak ígérkezett is az ügy, alig vár­tam az első alkalmat. Il­letőleg az első alkalmakat. Ha nem is esküdtünk össze, mézes­hétfélére számítottam. Az vesse rám az első követ, aki harmincéves, ki ne várna pgy találkozást ügy, olyan pompás lánnyal, mit Ruth. A haja fekete volt, a szeme kék, a dereka karcsú, a lá­ba formás. A moziban nagyon unat­koztam, valami ostoba filmet játszottak. Arról szólt, milyen hősiesen viselkedik a CIA embere az egyik vasfüggöny mögötti országban. A mozi közönsége korántsem unta úgy a dolgot, mint én. Ok nagyon drukkoltak a kém­nek, aki természetesen foly­ton győzött, s végül is el­vitte a vörösök fegyverének titkát Washingtonba. Persze, könnyű dolog volt. A törté­net írója és a filmrendező csupa ügyefogyott figurát ál­lított vele szembe. A nézők­nek ez aligha tűnt fel, hi­szen ők a mozikban és az új­ságokból szerezték ismerete­iket. Én viszont magam is odaátról érkeztem, s való­ban meg tudtam ítélni, meny­nyi az igazság az ilyen fil­mekben. Az egyik ismerősöm dog tudatban hajtottam pár­námra a fejem, hogy más­nap este Ruth vállán fo­gom pihentetni. Erről ál­modtam egész éjjel. Nem volt velem álmoskönyv, de hamarosan tapasztalnom kel­lett, hogy kellemetlenséget je­lent, ha az ember kék sze­mű, fekete hajú, Ruth neve­zetű lánnyal álmodik. Reggel hatkor harsány ber­regés vert fel. Az ébresztő­óra otthonomban is meg­mérgezte az életem. Gyorsan bekaptam a reggelimet, ame­lyet Mrs. Brown már elő­készített, és elindultam a gyárba. Útközben azon gon­dolkoztam, mennyivel jobb reggeli a gyulai kolbász, mint a zabpehelykása. A há­ziasszonyom ugyanis zabpe- helykását etetett velem, való­színűleg abból az elgondolás­ból, hogy akit Kásának hív­nak, úgy kell neki: egyen kását! A gyárban aztán hozzá­láttam. hogy a halálosan unal­mas ébreszőórákat ellássam dajkameséje jutott eszembe, a szükséges kallantyúkkal. Azt állította, hogy a Bulik- Szerencsére már behunyt ben puszta kézzel fogságba szemmel is tudtam minden ejtett egy oroszlánt, amely a egyes mozdulatot, hiszen ak- háború idején a londoni ál- kor már sok százezer kal- lafkertből szabadult el, s lantyú állt mögöttem. így onnan került Szilvásvárad hát ébren folytathattam az mellé... álmodozást: mi történik majd Vasárnap este abban a bői- este hat órától reggel hat órá­ig, attól a perctől kezdve, hogy Ruthtal találkozom, ad­dig a percig, amikor a szál­ló portása ébresztőül beko­pogtat az ajtón s ér vissza­térek a kallantyúk kicsiny, de számomra sajnos napi nyolc órát betöltő világát«.. A dolgot már Hu int a! is alaposan elterveztük A lány is keddre tette a szabad­napját. hogy alaposan kipi­henhesse magát, ne kelljen végigszenvednie a karikás szemekre tett megjegyzése­ket. Az efféle megjegyzések ugyanis felettéb kínosak le­hetnek egy lány számára. Én alig vártam, hogy valaki eltréfálkozzon velem a sze­mem alatti karikákról. Nem­csak a férfidicsőség miatt kí­vántam ezt, társra vágytam. Az amerikaiak egymással sem nagyon barátságosak és közlékenyek. Jöttek, munka­ruhába öltöztek, nekiláttak az ébresztőórák összeszerelésé­nek, aztán átöltöztek és ha­zamentek. Akadtak itt em­berek, akik tíz év óta ültek a szalag mellett, de összesen tíz mondatot sem szóltak a társaikhoz. Munka után fütyörészve indultam el. Még voll más­fél órám a randevúig, s ezért elhatároztam, hogy sétálok egyet. Nem levegőzni akar­tam, mert azt New York­ban nem lehet. A füst és a por ellep mindent. Körül akartam nézni egy kicsit az utcákon, hiszen csak egy éve éltem New Yorkban, és bi­zony alig ismertem valamit a városból. Ám alig egy félórácskát né­zegethettem az épületeket, a forgalmat, a kirakatokat. Észrevettem ugyanis hogy két tagbaszakadt férfi van a nyomomban. Hogy miből jöttem rá? New Yorkban mindenki siet, rohan, mint­ha állandóan menekülnének az emberek. Ritka az olyan ráérősen sétálgató ember, mint amilyen én voltam. Na meg az a kettő, akik külső­re leginkább díj birkózóra ha­sonlítottak. Csodálatosképpen mindig arra akadt dolguk, amerre én jártam. Ha meg­álltam egy kirakat előtt, ők is megálltak, s egy hirdető­oszlopot kezdtek tanulmá­nyozni. Ha meggyorsítottam lépteimet, ők sem értek ró. Ha befordultam egy mellék­utcába ők is arra vették út­jukat. illeg akartam bizonyo­sodni a dologról. Taxiba szálltam, és bemondtam a vendéglőnek a címét, ahol Ruthtal volt találkám. Nem tévedtem. Alighogy leültem, a két tagbaszakadt is megjelent és letelepedett az egyik szomszédos asztal­hoz. Ügy tettek, mintha nem törődnének velem: sok min­denfélét rendeltek, és enni, inni kezdtek. Én azonban tudtam, hogy pillanatnyilag semmi egyébbel nem törőd­nek, csak velem. Elhatároz­tam, hogy megsétáltatom őket. Felálltam, elindultam a mellékhelyiség felé. Az egyik tagbaszakadt még a falattal a szájában jött utánam. Röp­ke húsz perc alatt négyszer megtettem ezt a sétát, mint aki megfázott, vagy megivott egy fél láda sört. Aztán fizettem. Ök nem fizettek. Persze, hogy nem, hiszen, ahogy kihozták a ren­delést,' máris kiegyenlítették a számiát, és zsebre gyűrték. Fogalmam se volt, hogy kinek a költségén esznek- isznak kísérőim és ki akasz­totta őket a nyakamba. Nem mondom, kissé nyugtalan­kodtam. Ha egy úriember egy hölggyel szállodába ké­szül, elemi kötelessége, hogy ne kompromittálja a höl­gyet. Közben az idő gyorsan telt, Ruthnak öt perc múl­va meg kellett érkeznie. Ar­ra gondoltam, ő jobban is­meri az amerikai viszonyo­kat, majd megmondja, hogy mit tegyek. (Folytatjuk) Requiem és Hofy-Koós show Peer Gynt a várban

Next

/
Thumbnails
Contents