Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-13 / 107. szám
Raclfr KOSSUTH 8.15 8.50 10.05 10.35 11.00 11.35 12.20 12.30 13.45 14.00 15.10 15.28 16.05 16.16 16.48' 17.05 17.20 17.40 18.00 18.30 19.25 19.55 20.30 23.00 23.27 0.10 Haisan a kiirtásé! Zenekari muzsika Elbeszélés Meyerbeer operáiból Iskolarádió Népi muzsika Ki nyer ma’ Melódiakoktél Regényrészlet így írunk mi ... Operarészl. Rádiósiskola Francia dalok Két Beethoven-szonáta 25 év távlatából A vietnami tárgyalások egy éve Népdalok Milyen a jó közönség? Könnyűzenei híradó Szigeti József. XI. A Szabó család Esti pihenő muzsikával Játszik a család. Háromfelv, vígjáték közv. szegedről Monteverdi operáiból Népdalok Kórusniuzsika PETŐFI 8.05 9.00 11.45 12.00 13.05 14.00 18.10 19.00 21.10 22.18 23.10 Mozart: B-dúr szerenád Operettrészletek Éhező India Zenekari muzsika Olasz operákból Raudevú kettőtől — hatig . .. Zenés délután Fiatalok hulláhosszán Egk: Peer Gynt. Háromfelv. opra közvetítése Szegedről Közgazdasági előadás Nóták Szimfonikus zene MAGYAR 8.05 17.58 18.05 18.10 18.20 18.40 19.00 19.10 20.00 20.20 31.55 22.15 Iskoia-tv Hírek Bolgár est: Trák szvit Aszenovgrad (kisfilm) Könnyűzenei filmösszeállítás Esti mese Élsz még Rómeó (magyarul besz. tv-film). Tv-hiradó A leghosszabb éjszaka (magyarul besz. film) D. Petkov énekel Tv-hiradó POZSONYI 19.00 Tv-híradó 19.35 A Csendes-óceáni szigetekről. Utiíilm 20.00 Dalon 20.40 Szórakoztató műsor 22.20 Tv-hiradó Film EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) Vigyázat, hekus! EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07.) A fal á GYÖNGYÖSI( PUSKIN: Mindenre emlékszem, Richard GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Tengerparti epizód HATVANI KOSSUTH: Kati és a vadmacska HEVES: Feldobott kő FÜZESABONY: A sólyom nyomában Poroszlón, este 7 órakor: A KAKTUSZ VIRÁGA @3 Egerben: 19 órától szerda reg* gél 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky tjtcal rendedben. (Telefon: ifi-10). Rendelés gyermekek ré- IAére i&. Amíg a menetrend elkészül EGY VASKOS, tele számmal, tele állomásnévvel írt könyvet köszöntünk: elkészült az új menetrend. Pontosabban érkezik minden esztendőben akár a nyár, évszak kezdetét is jelzi: közvetlenül sok száz, de valójában több tízezer vasutas dolgozik rajta. Hogy art készült? — kérdezem a _ MÁV Vezérigazgatóságán Bács Istvántól, a menetrendi osztály vezetőjétől. — Mennyi ideje van, hogy elmondjam, megmagyarázzam? — kérdezi ő vissza. Mert a menetrendről, a menetrend készítéséről köteteket lehet írni. Óriási munka. .,Még életbe sem lépett az ú j, az idei, de már az 1970 nyarától érvényes, lehetséges menetrend készítésén dolgozunk.” Már júliusban nemzetközi értekezletre utaznak a„menet- rendkönyv-írók”: az első lépés nemzetközi megállapodások alapján rögzíteni a különböző nemzetközi összeköttetése!-. menetrendjeit. Tavaly Baselban találkoztak földrészünk vasúti menetrendi szakértői, képviselői, most a Szovjetunióban tanácskozzék meg a szocialista államok és egyeztetik az áruszállítási menetrendeket. Kétévenként tartják a nemzetközi személy- és teherforgalmi egyeztetéseket. A nemzetközi egyeztetések után következik a hazai. Itt is egyeztetésről van szó: a lehetőségekről és az igényekről. A menetrend összeállítását minden esztendőben statisztikai számítások t*mege előzi meg. Mindenekelőtt megvizsgálják a MÁV rendelkezéséi-e álló mozdony- és kocsiparkot, annak műszaki összetételét és csak azután kezdenek hozzá a belföldi menetrend kidolgozásához. MEGKEZDŐDNEK a megyei menetrendi tárgyalások. Ezeket már a megyei hatóságok vezetik, a MÁV képviselőjének jelenlétében. Itt jelentik be a vállalatok, a tanácsok, az iskolák, egészség- ügyi szervek igényeiket. Ezek az igények — meséli Bács István — a legkülönbözőbbek és gyakran szinte teljesíthetetlenek. Például: induljon kora reggel Nyíregyházáról egy gyors, amely még a reggeli órákban Pesten lehet. Ezt mindenki helyesli, de a debreceniek azt mondják, hogy Debrecenből is reggel induljon ez a gyors, s ugyanezt kérik a vonalon a szolnokiak is. Pedig ugyanaz a vonat egyszerre kora reggel nem lehet minden állomáson. Rengeteg a kérdés, amire figyelemmel kell lenni: az előrelátott pályafenntartási munkákat még „be lehet építeni a menetrendbe”, de az előre nem látott munkákat már nehéz. Még arra is tekintettel kell lennünk, hogy hol vesz vizet a mozdony, milyen a fordulója, a vasutasok hogyan tudnak hazatérni, a tavaszi primőráru nemzetközi útjának zöld utat kell adni, az iskolásokat a legkisebb várakozással, kicsengetés után hazaszállítani, összhangot kell teremteni más közlekedési ágak menetrendjeivel, az autóbusszal, a hajóval, a légj forgalommal. A VASÚTI menetrend — aki tud olvasni belőle — a fejlődő élet változásait percnyi pontossággal tükrözi. Az idei új menetrendnél például — mondja Bács István — már gondolnunk kellett az egyre több munkahelyein bevezetett ötnapos munkahetekre. Megfigyeltük, hogy bizonyos értelemben csökkentek a szombat reggeli, déli vonaton történő utazások. Ugyanis a szabad hétvégeken az emberek odahaza a ház körüli munkákat látják el szombaton, az asszonyok mosást, az emberek a kertet, s mikor már „mindent rendbe tettek”, akkor, másnap, vasárnap utaznak el rokonlátogatásra, meccsre, kirándulásokra. A vasárnapi utazások növekedtek. Eddig pedig — a Balatont és a Duna-kanyart kivéve — a vasárnapi nyári elutazások a városokból igen alacsony utasforgalmat mutattak. Ezt az új jelenséget már az új menetrend bizonyos értelemben tükrözi. A menetrendet, amit az utas a kezében tart és amelyet kifüggesztve az állomá- kon olvashat, az csak — így mondja a szakember — „tájékoztató”. Az igazi menetrendet: szolgálati menetrendnek hívják. A szolgálati menetrend készítésekor minden vonalról huszonnégy órás beosztásos grafikonhálózatot fektetnek le. Minden órát vastagabb függőleges vonal jelez. Két függőleges vonal között vékony vonalakkal jelzik a tíz- perceket. Az állomások neveit pontos egymásutánban tüntetik fel. Ezután berajzolják a grafikonba a nemzetközi személyszállító- és tehervonatok menetrenedjét. Az indulási állomástól az érkezési állomásig, húzott ferde vonal ábrázolja a vonat pontos menettartamát, a közbeeső állomásokon való tartózkodását, az esetleges megállást, a vonattalálkozást stb. Megkérem Bács Istvánt, mutasson meg egy ilyen grafikont az új menetrendről. A GRAFIKON sűrű vonal- hálózatában egy vastag piros vonal húzódik meredeken felfelé. Ez a piros vonal azt jelenti, hogy a moszkvai gyors ezentúl nem Nyíregyházán, hanem: Miskolcon keresztül fog a szovjet főváros felé robogni. K. GY. A magyar hajózás dokumentációja A régmúlt emlékeinek kimeríthetetlen kincsesbányája a levéltár. Néha egészen jelentéktelennek tűnő dolgok hozzák a felszínre évszázadok mélyéről a nagy felfedezéseket. Tóth Lajos amatőrtörténésznek is számos meglepetést juttatott a véletlen. Egész életében szenvedélyes kutató, gyűjtő volt, a hajózás történetének nagy ismerője és mindennek, ami fezzel összefügg. , Dokumentációs gyűjteményt állított össze a magyar hajózás történetéről. Nagy feltűnést keltett ebben az a megállapítás, amely szerint az első magyar gőzhajóval egy Bernhard Antal nevű feltaláló hajózott, csaknem két évtizeddel megelőzve Széchenyi Istvánt, öt évig tartó levéltári, könyvtári kutatás alapján sikerült felderítenie, hogy ezt az első magyar hajót, Caroliná- nak nevezték, 1818-ban bocsátották vízre. Építőjének találmányait a bécsi Szabadalmi Hivatal tartotta nyilván. mert Bernhard a nemzetközi tudományos élet úttörője volt a maga idejében. Másik érdekes felfedezése Festetich György szerepe volt a magyar hajózás meg teremtésében. A keszthely irodalom! és szellemi köz pont megalapítója, a ZaU folyó torkolatában, Fenek pusztán építette fel 1760-ba az első magyar hajógyára ahogy akkor nevezték, hajó arzenált. A „Kristoph” gálya vo: az első balatoni sószállíl hajó tizenkét megrakott sze kér is ráfért. Festetic György nagyszabású hajóép: tési programot dolgozott k amelynek híre külföldre i eljutott. A keszhelyi kastól márványtermében egy fara gott Neptunt ábrázoló, Iá lapzatra helyezett empir csónak állt — virágtartókén Tóth Lajos életének nag részét történelmi emléke feltárásával töltötte. Erede ti Kossuth-leveleket őrzőt az első magyar hajógyárró vikingekről ritkaságszámba menő dokumentumai voltai teljes képsora volt a híre traíalgári . csatáról. Több évtizedes kutatói munkásság, során sok érdekes téma mentett meg az utókor sző mára, számos tanulmányt á! lított össze, akadémiai díja is nyert velük. Erdősi Mária Jelentős eredmények a magyar laser-kutatásban A képen jól látható a hélium-neon gázlaser berendezésből kilépő laaernyaláb. (MTI foto — Bara István felv. luterurbátt Karthágó Izgalmas, korabeli, mármint római korabeli regényt írok. Manapság az oly regényeknek van keletjük, olvasójuk és íróiknak pénzük, amely regények a sci- fi műfajában, avagy ó-fi, azaz hogy áz ókor történetében játszódnak le. Én Julius Caesart és korát választottam. Júliust mindig szerettem, abból soha felelnem nem kellett, kockázni is tudott és főleg jobban tudott latinul, mint én. Ezt onnan tudom, hogy nyelvtani tökéletességgel mondta ki a „Te is fiam, Brutus”-t, latinul. Nem beszélve arról a vonzalmáról, amely Kleopátrához fűzte, ehhez az egyiptomi királyi nőhöz, aki pedig nem is szeretett kockáztatni. Julius mégis szerette. Valószínű, hogy nem a kockái miatt. Hozzákezdtem hát a regényhez, amelyet ezeroldalasra terveztem, két főszereplővel, nyolcvannégy mellékszereplővel, s mintegy 12 354 alsze. replővel, akik majd motiválják a kort, megadják hangulatát. Lesznek benne gladiátorok, Vesta-szű- zek és nem véstük, római matrónák és nem matrónák, cohorsok, gályák, cirkuszok és lakomák rabszolgalányokkal, s rabszolgalányok teljesen lakoma nélkül. A regény így kezdődött: „A vestibulum középért, balra Hispániától, kis görög asztalka állt. Az asztalka mellett egy szerény, nyolc mázsa arannyal aranyozott székecske. Benne egy férfi. Tunikában. Éppen most teszi le a telefont. Karthágóval beszélt interurbán...” Megmutattam e remek kezdést, ezt az in médiás rest Pöszmétének, aki háromszor bukott latinból és történelemből, így feltétlenül szakembernek tekintettem a római kort illetően. — Mi ez? — A nagy regényem — mondtam szerényen a kérdésre. — Mit szólsz a kezdéshez? — Hogy irodalmi- lag jó-e, vagy sem, azt nem tudom, de hogy te butább vagy, mint egy kiszolgált légionista, az biztos... Hát hol volt az ókori Rómában telefon? Egy pillanatra meghökkentem. Volt, vagy nem volt telefon? Ezeknél a rómaiaknál soha nem lehet tudni. Annyi mindent fel- és kitaláltak évezredekkel ezelőtt, amit mi évezredekkel később újra fel- és kitaláltunk, hogy igazán lehetett telefonjuk is. Különösen egy Caesarnak. De hátha igaza van Pöszmétének, ö bukott háromszor latinból és történelemből, én csak csak egyszer. — Lehet, hogy igazad van... Akkor mit szólsz ehhez a kezdéshez? „...Benne egy férfi. Tunikában. Éppen most nem teszi le a telefont. Nem beszélt Karthágóval interurbán”. Így jó? — Miért kellene azt írni, hogy nem teszi le, meg hogy nem beszélt interurbán Karthágóval... A nem beszélni feltétetezi az ellentétét, a beszélés lehetőségét, de hát Julius Caeser idejében még a lehetősége sem volt meg... Nem érted? Akkor még nem volt telefon, és ha nem volt telefon, akkor interurbán sem volt. Világos? — Hogy húzzam ki ebből a remek kezdésből a telefont is, és ráadásul az inter- urbánt is? — Természetesen — mondta határozottan Pöszméte. — Egy frászt — mondtam tömören. — Te egy hozzá nem értő nyűgös alak vagy, aki... — De értsd meg, hogy minden olvasód ilyen hozzám hasonló, nyűgös alak... és ki fog röhögni... — Akkor nem írom meg a regényt. Nem. He se telefon, se interurbán, akkor regény sem lesz. Vagy van művészi önállóság, vagy nincs... Nem kerülök a közízlés uszályába — hörögtem dühödtem és a megkezdett papírlapokat bevágtam a westibulumba. Igenis dupla v-vel! «. —I egri) A Központi Fizikai Kutató Intézet fizikai-optikai laboratóriumában 1962-ben kezdtek kisérletezni a laserrel. A kutatásokhoz egyaránt igénybe vették a rubin- és a gazlásereket. Valamennyi műszert és berendezést az intézet tudósai fejlesztették ki. A laboratóriumban a lá- ser-íény hatására fémekből kilépő elektronok új sajátságait fedezték fel. Kimutatták, hogy a belső fény intenzitásával nem arányos a fémekből kilépő íotoeiektro- nak száma. Az intézetben laser segítségével előállították századmilliomod másodperces fény- impulzosokat és ennek segítségével a fény természetére vonatkozó elméleti megállapítások helyességét iga zoliták kis fényintenzitás ese tén. A fizikai-optikai laborató rium kooperációs szerződés kötött a Magyar Optikai Mű vekkel a laserek ipari al kalmazhatóságának problé makörében. Az itt kifejlesz lett gázlaserek alapján ala kítja ki a MOM a saját la seres optikai és geodézia műszereit. A kutatóik véleménye sze rint a korábbi elképzelések kel ellentétben a lasemel nem mint ,,lalálsugárnak' van jövője, hanem jól hasz nálható lesz az elkövetkezen dő évtizedben a lasere elektronikában: iníormácű továbbításra, szabályozás é méréstechnikában lesz néi külözhetetlen. a Beton- és Vasbeton- ipari Művek az idén ismét kiállít A művek 10 ezer dolgozója az állami és magánépítkezők részére több mint ezerfajta korszerű vasbeton előre gyártott szerkezeti elemet készít, mozaiklapokat, ipari és mezőgazdasági vasszerkezeteket és a lakosság építkezéseinél ma már ugyancsak nélkülözhetetlen termékeket, amelyek alapjai a gyors, minőségi építkezésnek. fi IB /
