Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-08 / 103. szám

Rck/üí KOSSUTH 8.14 Massenet: Thais. Háromfelvonásos opera 10.41 Gulyás: Hevesi szvit 10.55 Forgószínpad Kos Károly müveiből 12.30 Melódiakoktél 13.30 A csehszlovák kultúra hete 14.10 Znekeri muzsika 15.10 Énekkari híradó 15.40 Szent Féter esernyője. IX. rész 16.05 Csembalómuzsika 16.33 Népdalexpedíció 17.05 Titkos háború III. rész 17.25 Operettrészietek f 17.45 Nyitott stúdió 18.10 Operacsiilagok, operaslágerek 18.40 Az ezredorvos. Rádióváltozat 19.25 Szimfonikus zene 20.48 Győztesek legyőzőnek 21.14 Magnósok, figyelem! 22.20 Zenélő Magyarország 23.05 Operettrészletek 0.10 Romantikus kórusok PETŐFI 8.05 Tánczene 8.57 Népdaljáték 9.40 Riport bérházainkról 11.45 Arcok munka közben 12.00 Űj lemezek 12.42 A nyíregyházi stúdió műsora 13.05 Operaáriák 14.00 Kettőtől — hatig ; Ifjúsági randevú 18.10 Riportműsor 18.30 Népi zene 18.50 H. Schlusnus felvételeiből 19.17 Hemani. Közvetítés a kaposvári színházból 21.48 Szólómüvek 22.05 Szlovák népdalok 22.35 Könnyűzene 23.10 Kamarazene MAGYAR 8.10 Iskola-tv 17.58 Hírek 18.05 Túl a holtponton 18.25 Csehszlovákia nemzeti ünnepén 19.45 Nótaszó 19.15 Esti mese 19.30 Ázsiában jártunk. IV, 20.00 Tv-híradó 20.20 Lélekben erősek. (Magyarul beszélő szovjet film)' I. rész 21.40 A tv galériája 22.20 Tv-híració POZSONYI 14.00 Duna Kupa. Ifjúsági labda- rúgó-mérkőzés 17.25 A nemzetközi vásáron 17.40 Ifjúsági magazin 19.50 Táncminiatűrök 20.15 Casanova utolsó rózsája. (Cseh film) 22.05 Andrasovan: Ikarus. Balett XiFiim I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Vigyázat, hekust EGRI BRODY: (Telefon: 24-07) A magányos villa titka GYÖNGYÖSI PUSKIN: A Pál uícat fiúk GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Autósok, reszkessetek! hatvani vörös csillag: Kleopátra I—II. rész FÜZESABONY: Mágnás Miska Egerben, este 7 órakor: ÉJFÉLI RANDEVÜ (Moliérc-bérlet) ÜGYELET EGERBEN: 19 órától 7 óráig a Bajcsi-Zsilinszky utcai rende­lőben. (Telefon: li-10). Rendelés gyermekek részére is. POPOV, a világhírű bohóc A „T" autó utasa voltam... — Három éve foglalkoz­tat az ,,Oieg a Holdon” cí­mű cirkuszi műsor terve — mondja a nálunk is jól is­mert világhírű bohóc, a szovjet Oieg íopov. — Ter­veket készítünk, forgató- könyvet írunk, alakítjuk az egyes jeleneteket. Szóval alaposan felkészülünk, sok­sok munkával, csiszoilérasal. Szeretnénk már a végére járni. Nem elég csak olyan rakétát készíteni, amely „fel tud szállni” a Holdra, olyan forgatókönyv is kell, hogy a nézőtéren két óra hosszat egy percre se szűn­jön meg a kacagás, a taps. Egyelőre azonban még nem elégít ki egyik forgatókönyv sem, és így hiába van tar­solyomban néhány remek szám, mégse tudom össze­állítani a kozmikus mozai­kot. — A „Gyógyító nevetés”, a „Mindig úton”, valamint a gyermekelőadások közül a „Szomorú királylány” és „Üdv neked, Napocska!” cí­mű műsorok alapján is rá­jöttem, hogy egy bohóc nem adhatja teljes tehetsé­gét, ha csak a számok kö­zötti szüneteket tölti ki. Minden előadásban a bo­hócnak kell központi figu­rává válnia. Kínzó töpren­gések sikerek és bukások várják az embert, amikor kilép az arénába. És száza­dunkban milyen nehéz meg­lepetést okozni az emberek­nek! De azért nem kesere­dem el... — Cirkuszi pályafutáso­mat azzal kezdtem, hogy lengő drótkötélszámot mu­tattam be. Azóta sok más műfajt is elsajátítottam — az egyensúlyozástól a zsonglőrködésig, a panto­mim műfajig. A bohócnak sok cirkuszi műfajt kell magas színvonalon ismer­nie. Szerintem a bohóc nem maradhat el a különféle ar- tistaszámök legjobb előadói­nak színvonalától. Kipróbál­tam, mit tudok a színpadon, a televízióban, sőt még énekeltem is — ez számom­ra, és másoknak is meglepe­tés volt. Első látásra úgy tűnhet, hogy „Popov min­denbe beledugja az orrát”. Pedig nem erről van szó. Mindössze erről: igyekszem összeállítani olyan - műsort, amelyben a bohóc a fősze­replő, a modem kortárs-bo- hóc, akinek egész program­ja összhangban álil a kor­ral. A bohóc leleményes le­gyen, aki nem riad vissza a legváratlanabb szituáció­tól sem. Valaki azt mondta, hogy a bohóc nyugodtan rögtönözhet, de ehhez kiitű­Hát „Oleg nő forgatókönyv kell újra visszatérünk az a Holdon” műsorhoz... Egyelőre azonban a szov­jet cirkusz fennállásának 50. évfordulójára készülök, amelyre „Oleg Popov la- kásszentelőt tart” címmel állítunk össze programot, Alekszandr Lazarev rende­zővel és Mihail Varneh díszlettervezővel kidolgo­zunk minden apró részle­tet. — Egyébként most feje­ződitek be Mihail Juzovsz- kij fiatal rendező irányítá­sával egy ifjúsági film fel­vételei, amelyben egy jósá­gos varázslót játszom, egy festőt, aki segít a gyerekek­nek legyőzni a gonosz Ki­rályt és hűséges kiszolgáló­ját, Anrakadabrát. Bz volt eddig legnagyobb film­szerepem. Rendkívül érde­kes munka volt. hiszen olyan kiváló nevettetőkkel szerepeltem együtt, mint Érászt Garin és Szergej Martinszom. A sebességváltó és az önbizalom fokozatai Gyöngyösön beültem egy „T” jelzésű Moszkvics gép­kocsiba, hogy közvetlen kö­zelről tanúja lehessek a gya­logosokból gépkocsivezetővé válás nagy pillanatának. Meg kell vallanom, hogy nagy fé­lelemmel tettem ezt; tanuló vezető autója előtt soha nem mértén átmenni a „zebrán” és mindig borzongás szaladt végig a hátamon, amikor egy forgalmas útkereszteződésnél merész ugrással besorolt a többi jármű közé. Antal Alajos, a tanuló, túl a negyvenen, Kállai Szilárd, az oktató harminc körüli. (Némi bizalmat kölcsönöz a kor, az oktató tízéves gyakor­lata.) Indulunk. (Magamban: „Elkezdődött...”) Kikanyarodunk a mellék­utcából. Semmi forgalom, semmi baj... Vagyis valami van... kapcsolás után rán­gat a motor. — Egyes után a kettesbe kapcsolunk... — hallom az oktató türelmes szavait. — Kapcsoljon vissza a né­gyesből üresbe... Most a ket­tesbe! Ismét nekirugaszkodunk. Már hármas sebességgel „szá- guldunk”. Lehagyunk néhány alacsonyabb rendű járművet. A tanuló arcáról sugárzik az öröm. Az általa vezetett jár­mű már majdnem megköze­líti az átlagos forgalmat, de minduntalan „kinyomja a kuplungot”, fél, hogy túllépi a megengedett sebességi határt. A kormányt jobbra- balra igazgatja, a járdán bi­zonyára magabiztosabban erezné magát. Megkockáztatok egy kér­dést. — A tanfolyam elején, vagy a végénél tart? — ...az első kétórás veze­tési gyakorlatnál. Sokáig nem merek meg­szólalni. Az egyik „zebránál” a gya­logosnak elsőbbsége van. Nem él vele. Megértem őt. Vezetőm ezt másként érté­keli. Vígan továb'orobog az­zal a lenéző mosollyal, amely minden volán mögött ülő em­ber szája szegletében megje­lenik ilyenkor. Ki tudja hány utcába haj­tottunk be, hányból kanya­rodtunk ki. Az oktató újabb és újabb feladatokat diktál. „Most jobbra!”, Most meg­fordulunk!”, „Most balra! De, ugye, az irány jelzőt is ki­tesszük?!” Néhányszor még megismétlődik a kezdeti bi­zonytalankodás, de bennem felszabadult a feszültség. Át­engedem magam az autózás örömeinek, kellemetlensé­geinek. Az oktatónak nincs sok dolga. Az indulás, a for­dulás, a sebességváltás majd­nem jó. A sikerek a vezetőt is bátorítják. Uralkodik jár­művén és az úttesten. Kérésemre megáll egy jár­daszigetnél. Elbúcsúzunk, ő a volán mellől nyújtja jobbját Bal keze ott nyugszik a kor­mánykeréken. Mintha máris autós lenne... Az oktató felméri a helyzetet. — Június 29-én lesz a vizs­ga. Addig még sokat kell. ta­nulni... Bízunk abban, hogy sikerül. Remélem, nem sértődnek meg, a „zebrán” továbbra is óvatos leszek. (pilisy) — Popgv a derűs, a soha el nem alakítja új programjában. keseredő Ivanuskát Jogászunk válaszol A tsz-nyu^«’ jiörvényről Sok levél érkezők szerkesztőségünkbe, Idős tsz-tagot kérnek választ arra, mikor jogosultak az új törvény ér­telmében a nyugdíjra, milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik már nem szerezhetik meg a nyugdíjhoz szük­séges éveket, előrehaladott koruk miatt, ki kaphat házas­társi pótlékot. A rendelet szerint öregségi nyugdíjra jogosult az a 65. életévét betöltött férfi és 60. életévét betöltött nő, aki leg­alább tíz nyugdíjévvel ren­delkezik. Azt a naptári évet kell termelőszövetkezeti tag­sággal szerzett nyugdíjévként figyelembe venni, amelynek teljes tartama alatt a ter­melőszövetkezeti tagság fenn­állott, a termelőszövetkezet férfitagja legalább 120, nő­tagja legalább 80 munkaegy­séget teljesített és a terme­lőszövetkezeti tag — a sor­katonai szolgálat, valamint az 1957. január 1 napját meg­előző termelőszövetkezeti tagság idejét kivéve — nyugdíjjárulék fizetésére kö­telezett volt. Az első belépés éve abban az esetben is termelőszövet­kezeti nyugdíjévnek számít, ha a termelőszövetkezeti tag­ság a naptári évnek csak egy részben állott fenn és a ter­melőszövetkezeti tag az elő­írt munkaegységet ebbep az évben nem teljesítette. Az öregségi nyugdíj meg­állapításánál a korhatár: férfiaknál 65., nőknél 60. életév. Ezzel szemben a termelő­szövetkezeti öregségi jára­dékra jogosultság szempont­jából a korhatár: férfiaknál 70., a nőknél pedig 65. élet­év. Nyugdíjéveket ezek alap­rSSSSSS///SSSSSSSSSSS/SSS/^SSSS//SSSSSSSSS/^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS//SSSS//S/SSSSSSS^SSSSSSSSSSS^SS/S/S//S/SSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJVSSSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSA Vissza *2 Desmon Morris, an­gol zoológus évekig ta­nulmányozta őseink fejlődését. Különös fi­gyelmet szentelt annak a folyamatnak, amikor a szőrös majom csu­passzá változott. Utóbb kifejtett elmélete sze­rint majom elődeink élelemkeresés közben a dzsungelekből vándo­roltak a tengerpartra. Nagyon megtetszett ne­kik a finom falatokat kínáló tenger, tehát megtanultak úszni. Ezért szépségükkel fi­zettek, elvesztették a testüket fedő szőrzetet, mint minden emlős, amely életteréül a vi- zet választotta. Viszont „áramvonalasakká” váltak. A napokban eszem­be jutott Morris elmé­lete. A divat ugyanis újabban a férfiakat is leigázza. A majmok egyes leszármazottai igyekeznek újjent szőr­rel borítani testüket. No, nem azokra gondo­lok, akik hosszú hajat, szakállt, vagy bajuszt növesztenek. Inkább azokra, akik jó vastag, egész testüket borító, göndör szőrű bundáról álmodoznak. Szerintük, ez a férfitársadalom­hoz való tartozás két­ségtelen bizonyítéka. Az egész dolog Ausztráliában kezdő­dött. Az ötödik konti­nens lidóin nagyon sok — 15—60 éves — férfi mellét, vállát és hátát dús szőrzet borítja. Legnagyobb bánatukra most lelepleződtek: a bunda hamis. Az is­mert Sidney-i Paróka­gyár nyilvánosságra hozta, hogy sókkal több „műszőrt” ad el, mint bajuszt, szakállt, vagy barkót. — A szőrös mell ha­talmas népszerűségnek örvend — mondta a cég igazgatója — A mell- és hátszörzet ren­delésre készül, több szőr kell próbálni. / szőrt vékony, szabó szemmel láthatatlr anyagba szövik, mr felragasztják. Lehel len letépni. A ragasz nem oldódik tengervízben, fürdőben, ezt garantálja. A Reuter hirügynök­sem a sem a a gyár kiáltott: — Nekem is kell szőr a mellemre! A szüle­tésnapomra vegyétek meg! Egy kis közvélemény- kutatást végeztem. Egy ötgyermekes család­anya így válaszolt: ség felbecsülhetetlen szolgálatot tett az em­beriségnek, amikor •zétkürtölte az új bun- i hírét. Hatéves kis­ír. :n — mikor meghal i.otia — örömében fel — Csodálatos talál­mány! Ezentúl a fér­fiaknak nem lesz szük­ségük gyapjúpulóverre. De ha a férjecském is :zuián a divat utdr megy, ketrecbe ülte­tem, s nyakörvet, pó­rázt szerzek neki. ...Az üzletemberek — ügyes fickók. Ma mesterséges szőrt árul­nak, holnap olyan könyvet reklámoznak, amely megtanítja a férfiakat négykézláb mászkálni és füvet le­gelni. Az értelmes nők vé­leménye ellenére az ausztráliai dwat a Hong Kong-i influen­zához hasonlóan terjed. Már Amerikában is megkezdték a mester­séges szőr gyártását. Lesz-e a nyugati világ strandjain egyetlen férfi, akinek a mellét ne borítaná sűrű, — — méretre szabott — szőrzet? Szeretnék biztonsá­gom érdekében végül is semleges maradni. De engedjék meg... eszembe jutott az egy­szeri diák. Darwin el­méletéből vizsgázva megbotlott a nyelve, azt mondta: „A majom az embertől szárma-i zik.” Lehet, hogy még - ! ‘■'-edett akkorát? ■ ján az alábbi évek alatt lehet szerezni: Ha az öregségi, vagy munkaképtelenségi já­radékos házastársa a terme­lőszövetkezetnek tagja, ad­dig, ameddig a házastárs a2 öregségi járadékra jogosító korhatárt, férfi esetében a 70., nő esetében pedig a 65. élet­évét nem töltötte be. Ha az öregségi járadékos házastársa (nő) az öregségi járadékra jogosító korhatárt. 65 életévét 1966. november 1- én betölti és nem rendelke­zik ezen időpontig az előírt tíz nyugdíjévvel, ezen idő­ponttól kezdve a hivatkozott rendelet szerint már nyug­díjjárulék fizetésére nem kö­telezett, további nyugdíjévét nem szerezhet, azaz, 1966 december 1-től nem lehet jo­gosult öregségi nyugdíjra, annak ellenére, hogy az elő­írt öregségi korhatárt betöl­tötte a termelőszövetkezet­ben a kötelezően előirt mun­kaegységet megszerezte, majd 1967. január 1. utáni időben pedig az előírt 10 órás mun­kanapokat ledolgozta. 1967. január 1-től a SZOT- szabályzat 108. §-a határoz­za meg a járulékfizetési kö­telezettséget. Mentesül a járulékfizetés alól a járadékban, nyugdíj­ban, kivételes ellátásban ré­szesülő termelőszövetkezeti tag. Szünetel a termelőszövet­kezeti tag nyugdíjjárulék- fizetési kötelezettsége, ha a2 öregségi járadékra jogosító korhatárt betöltötte, vágj teljesen munkaképtelen, mindaddig, amíg házastársa öregségi, vagy munkaképte­lenségi járadékban részesül. Abban az esetben azonban, amennyiben az öregségi já­radékhoz házastársa még az öregségi korhatár betöltése előtt megszerzi a nyugellátás megállapításához szükséges 10 nyugdíjévét (65—70 év előtt), nyugellátásra jogosull lesz és legalább 400 forint öregségi nyugdíjban része­sülhet, a munkaképtelen, az öregségi korhatárt betöltött házastárs pedig 100 forint házastársi pótlékra lehet jo­gosult. Természetesen a 26G forint öregségi, vagy munka­képtelenségi járadékot egy­idejűleg be kell szüntetni. Amennyiben a termelőszö­vetkezeti tag' házastársa munkaképtelenségi, vagy öregségi járadékban nem ré­szesül, füfgetlenül az élet­korától, nyugdíjbiztosításra kötelezett és nyugdíjévét szerezhet (70. életév betölté­se után is van erre lehető­<3qct) /hív. 1969. május a., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents