Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-22 / 115. szám

Rjáa& KOSSUTH 8.15 Népdalok 8.50 Fischer Annie zongorázik 9.2<f Kedvelt régi melódiák 10.05 Fúvóspolkák slO.H Zeneművészeink reflektorfényben 12.30 Melódiakoktél 13.40 Kiport a repülőkről 14.00 Kóruspódium 14.13 Cimbalom- és klarínétszólók 14.28 Operaáriák 15.10 Csak öregeknek 16.00 Beethoven: II. szimfónia 16.35 A magyar folklórkutatás története 17.15 Schubert: Pisztrángötös 17.51 Nyitott stúdió 18.16 Kórusok 18.24 Operacsillagok, operaslágerek 19.25 Nótacsokor 19.57 A Musza Dag negyven napja 20.55 Magnósok, figyelem! 21.40 Beszélgessünk a zenéről! 22.25 A szonátáról 23.45 Operettrészletek o.io Francia kórusművek PETŐFI 8.05 Jókai és a zene 8.50 Könnyűzenei híradó 9.35 Operakettős 9.50 Stúdium gazdasági vezetőknek 11.50 Magánvélemény — közügyekben 12.00 Népdaljáték 12.36 Monteverdi: Három canzinetta 12.45 A pécsi stúdió műsora 13.05 Zenekari muzsika 14.00 Ifjúsági randevú x kettőtől — hatig . ^ | 18.10 Csernus Mariann V | előadóestjéből 18.40 Riport a kaposvári színházból 19.00 Tánczene 19.35 Szimfonikus zene 21.30 Vendégségben Bárányt Ferencnél 21.50 Magyar nóták 22.20 Merre tart a magyar film? 22.35 Könnyűzene 23.10 Toronyzene 23.20 Wagner-felvételek MAGYAR 17.58 Hírek 18.10 BNV, 1969. 18.20 Lányok a telefonnál. I ^ 18.45 Robinsonok ... (Bolgár kisfilm) 19.05 Ki tud rá megoldást? 19.10 Miről ír a világsajtó? 19.25 Esti mese 19.35 Á plakátművészet remekei 20.00 Tv-híradó 20.20 Zenés divatbemutató Balatonszéplakról 51.00 ,,Az a tökéletes szabad világ”, öt történet a nyugati féltekéről 21.50 Telekoktél 22.20 Tv-híradó POZSONYI 17.30 Ifjú szemmel 18.40 Vásári ötletek 19.30 A tv-híradó melléklete 19.50 A norvég televízió műsora \Fíh*t | EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) Tiltott terület EGRI KERTMOZI: Örökös EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) Minden dalom a Tiéd GYÖNGYÖSI PUSKIN: Kleopátra I—II. rész GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Kleopátra I—II. rész HATVANI KOSSUTH: Betyárok bosszúid FÜZESABONY: Ha mondom, hogy szeretlek flÍHH/jz Egerben, este 7 órakor: Ejféli randevú (Bérletszünet) ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zfálinszlty utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek ré­szére is. fA ín/>í* .fi Ilit 9 Párizsban megrendezték tvinvfc nus&xauo r a ieghosszabb hajúak versenyét, amelynek győztese Marie-Odile Lefevre, ISO centiméterrel. Balról a második Emmanuelle Aris, jobbról a harmadik, Marie-Francoise Tournier. A boldog győztesek így vonultak végig a Champs-Elysée-n. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Régi vadászebeink A régi világban mind a ház-, mind a nyáj-őrző ebek­nek, mind a vadászkutyáknak nagy becsülete volt. (A ne­vet illetően: régi nyelvünk csak az eb szót használta, legrégebben egy 1067. évi ok­levélben; vagy az egyes eb­fajták nevét: vizsla, kopó, agár, szelindek, stb. A kutya nevet eb helyett — csakúgy, minta rókát, a régi ravasz állatnév helyett — csak a XVI. század óta használjuk.) A középkor amaz egyszeri bu­dai kutyavásárain a vadász­ebeket általában kétszer any- nyiért adták-vették, mint a házőrzőket. Kutyák tetemeit nem egyszer az őskori ember sírjában találja meg a ré­gész. Európa kutyáinak fau­náját a magyar honfoglalók három fajjal, a nagytermetű, s kezdetben nagyvad állí­tására szolgáló kuvasszal, a a komondorral s a pulival — vagyis a törpe komondorral — gyarapították. Legrégebbi rajzos vadászeb-ábrázolásunk az 1100. év körül Székesfe­hérvárott írt, ún. Grazi kódex egyik lapján látható: az itt lerajzolt vadászeb tökéletes mása a mai magyar vizslá­nak! Az Árpádkorban a nagy vadászispánságokban — Be- regben, Mármarosban, Zó­lyomban, a bakonyi erdőis- pánságban — külön szolgáló rend, a pecérek rendje fog­lalkozott vadászebek nevelé­sével. A királyi solymárok­kal együtt a pecéreket az 1222. évi Aranybulla is em­líti. 1271-ben Borsa nembeli Tamás volt Kun László pecé- reinek ispánja. A pecérek s ebeik emlékét őrzi számos régi helynevünk: Peszér, Vizs­lás, Ebes, Agárd. Az agarakat, vizslákat nálunk a fürjészés- től s nyulászástól kezdve vad­disznó és medve vadászatig használták. A XVII. századi Erdélyről írja Apor Péter: „Láttam olyan agarat, az ki személlyé szerint elfogta a hiúzt.” 1694-ben Thököly Im­re agaraival fogatott el med- vebocsokat. Szelindekről, a legnagyobb vadak állítóiról már a XIV. századi okleve­lekben olvasunk. A Bécsi Ké­pes Krónika 1360 körül fes­tett képein szinte minden mai vadászebünk alakja felvonul; Az utolsó főpróba Vasárnap délután, a Kennedy-fokról, a Merrit Island 39 a jelzésű kilövő­állványáról a magasba emelkedett egy újabb Sa­turn 5 típusú óriás hordo­zórakéta, amelynek csúcsá­ba illesztették a 45 tonnás Apollo 10. űrhajót. Az űr­hajózás évkönyvei szerint ez a 43. holdrakéta s egy­ben a második, amely em­bereket visz mellékboly­gónk felé. Mivei az űrhajó­zás feladatai egyre bonyo­lultabbak, az Apollo 10-et egy másik kategóriába is be kell sorolnunk: az em­ber vezette űrhajók sorá­ban ez a harmincadik. Eb­ből 28 a Föld körül kerin­gett. Mit tud a Satum ? A most indított Satum 5. hordozórakéta — az Apollo űrhajóval együtt — több, mint 110 méter magas, startsúlya meghaladja a 2820 tonnát E roppant tö­meg felemelését a rakéta első fokozatának 5 darab F—1 típusú, Douglas gyárt­mányú motorja — kötegelt hajtóműve végzi körülbelül 3450 tonna tolóerővel. Ennék a fokozatnak 42 méter a ma­gassága ég mintegy 2000 tonna petróleum oxigén üzemanyagot tartalmaz. A hajtóművek fogyasztása oly nagy, hogy ez a roppant üzemanyag-mennyiség alig 150 másodperc alatt elfogy; a fogyasztás Időnként eléri a másodpercenkénti 15 ton­nát! Csupán az első fokozat maximális teljesítménye 172 OÖO 000 lóerő; több, mint hárommillió átlagos gépko­csi összteljesítménye ez! Az ugyancsak öt J—2 haj­tómű kötegeléséből álló má­sodik fokozat 25 méter ma­gas és 470 tonna súlyú. Eb­ből 430 tonna a hajtóanyag (70 tonna hidrogén, 360 tonna oxigén, mindkettő cseppfolyós állapotban). Míg az első fokozat 2,72 kilométeres másodpercenkén­ti sebességre gyorsítja és 67 kilométer magasba emeli a rakétát, addig a második fo­kozat már 150 kilométer fö­lötti magasságban ég ki s a rakéta sebessége itt már 6800 méter másodpercenként. A parkoló pályára vezér­lést, vagy ha kell a Hold. fe­lé indítást a 18 méter hosz- szú harmadik fokozat hajtó­műve végzi s adott esetben, másodpercenkénti 11,2 kilo­méteres sebességre gyorsítja a vele összekapcsolt Apollo űrhajót. Ujhold után Az Apollo 10. indítási kö­rülményei látszólag azonosak a múlt év decemberi Apollo 8-éval. Van azonban egy je­lentős különbség. Bár mindkét indítás újhold után két nappal történt, most azonban a Hold apogeum- ban (Föld-távolban) van, decemberben perigeumban (Föld-közeiben) járt. Ez annyit jelent, hogy a Hold most messzebb van, mint az Apollo 8 indulásakor, ezért az Apollo 10-nek nagyobb sebességre kell gyorsulnia és természetesen hosszabb utat kell befutni, mint öt hónap­pal ezelőtti elődjének. Ez sok égimechanikai problé­mát okoz, hosszabb lesz az odautazási idő, több hajtó­anyag kell, mint december­ben. Mivel a júliusra tervezett tényleges leszálláshoz még egy-két kijelölt landolási terep pontos megfigyelése szükséges, a tervek szerint az Apollo 10. legalább két, esetleg 3 napig is kering majd a Hold körül. Ismere­tes, hogy az idő múltával a Holdnak nemcsak a Föld- körüli helyzete, hanem a megvilágítottsági foka is változik. Jelenleg úgy áll a Hold és a Nap, hogy inkább a Hold tőlünk nem látható oldalát világítják meg a Nap sugarai. Visszainduláskor már majdnem első negyed lesz, a Hold Innenső - oldalának csaknem a felét megvilágít- ják a napsugarak. Az Apollo 10 manőverei Az előzetes tájékoztató sze­rint két Föld-körüli keringés után az Apollóról leválik a harmadik fokozat, majd a parancsnoki fülke 180 fokos fordulatot tesz, ekkor orra menetirány szerint hátra ke­rül, ehhez kapcsolják az ad­dig a szolgálati rakéta mö­gött elhelyezett kétfokozatú holdkompot, az egész hold­expedíció legfontosabb da­rabját. Az űrhajó-vonat (élöl a szolgálati rakéta, mögötte az Apollo-kabin, majd a hold­komp, ezt ábrázolja rajzunk) ezután elindul a Hold felé, majd három nap múlva a hajtómű megfelelő működ­tetésével Hold-körüli pályá­ra „kanyarodik”. Szükség szerint, de maximálisan 32— 34 keringést végeznek a Hold körül, ez 66—68 órát vehet igénybe. A legutolsó bejelentések szerint — a földi irányítóközpont utasí­tására — Hold-körüli kerin­gés közben Thomas P. Staf ford ezredes, az űrhajó pa­rancsnoka és Eugene A. Ceman korvettkapitány, a holdkomp navigátora egy légzsilipen átkúsznak Becskereki Kázmér- nak, a Lózungimpex munkaügyisének hatá­rozottan rossz napja volt a mai, és azt rög­tön megérezte a szobá­jába belépő Kerekes is. ■— Hívattam, igen, mégpedig fontos ügy­ben hivattam — mond­ta Becskereki. — Ma 31-e van, május 31-e, és ez jelentős dátum kettőnk kapcsolatában, ugyanis a mai napon jár le egyhónapos próbaideje. Egy hó­napig próbálkoztunk magával, 25 munkana­pon kíséreltük meg a lehetetlent, ügyintézőt nevelni magából. Saj­nos, ez nem sikerült, mert maga rendszere­sen későn járt be a munkahelyére, ahon­nan korán, és népköz­ben többször is eltávo­zott, főleg nem ügyin­tézett, és azt is a szak­értelem teljes hiányá­val cselekedte. Ennek következtében a mai nappal munkaviszo­nyát megszüntetjük. Munkakönyvét és egy­havi fizetését a szom­széd szobában Várko- nyinétól kapja meg. A viszontlátásra! Alig lépett ki Kere­kes a szobából, amikor csengeni kezdett a tele fon Próbaidő — Te vagy az, Pin­tyó? Itt Cicus beszél — búgta a vonal túlsó végén bizonyos Cicus. — Igen, én vagyok — válaszolt Becskere­ki —, de nem Pintyö, hanem mint Becskere­ki Kázmér, akinek ön a mai naptól kezdve nem Cicus, hanem csu­pán Slezák Elvira ha­jadon. Nem kérem, nem bolondozom, csak közlöm, hogy hathó­napos próbaideje a mai nappal lejárt. Fél évig próbálkoztam magával, az első időben napon­ként, az utóbbi időben már csak hetenként, de sajnos, nem váltot­ta be reményeimet. Az első napon, az első na­pokban sőt az első hé­ten még bizakodtam, mert teljesítménye maximumát nyújtotta, de később... Mivel hat­hónapos próbaideje le­járt, viszonvunkat te­kintse a mai naptól megszűntnek, többé ne telefonáljon és ne ír­jon levelet, a viszontlá­tásra... Letette a telefont, és mert időközben mun­kaideje is lejárt, össze­pakolt és hazament. Otthon a vacsoráját szó nélkül ette meg. majd a feleségéhez fordult. — Kedves Lujza — kezdte fennhangon —, nyítsd: helyesen vá­lasztoltam. Ma már tu­dom, talán te is sej­ted: nem választottam helyesen. Gyakran em­legetted, hogy nekem fontos közölnivalóm van számodra. Ma van tíz éve, hogy tíz évi próbaidőre feleségül vettelek, azért, hogy le­hetőséget adjak szá­modra, hogy bebizo­adtad az ifjúságodat és legszebb éveidet, de ezek az évek sajnos ne­kem nem voltak a leg­szebbek. Próbaidőd elején többször fényé-., gettél azzal, hogy viss-o szamégy a mamához. Nos, a mai naptól en­nek nincs semmi aka­dálya, keresd fel öz­vegy édesanyádat a Puma utca 8 bében, a részleteket pedig be­széld meg az ügyvé­demmel és a házmes- ternével. Pá kedvesem! Amikor egyedül ma­radt, konyakot töltött magának, és a harma­dik pohár után a tükör elé állt: — Becskerekikém, kedves Becskerekikém — mondta szomorúan —, sajnos negyven­éves próbaidőd lejárt, el kell búcsúznunk egymástól. Nehéz negy­ven esztendő volt, de most, hogy a próbaidő­nek vége, be kell val­lani, nem feleltél meg a követelményeknek. Pedig biztató volt a kezdet, de mindig köz­bejött valami. Az is ki­derült, hogy költőnek nem vagy eléggé rea­lista, közgazdásznak eléggé álmodozó. Hogy mit tegyél? Akaszd fel magad! Szólt, és felakasztot­ta magát az ajtófélfára, s ezzel negyvenéves próbaideje végérvénye­sen megszűnt. Határozottan rossz napja volt a mai. Miklósi Ottó kompba (annak felső részé­be). Ezután a holdkompot el­választják az anyahaj ótólj amelyet John W. Young irányít ezután. Az első foko­zat hajtóműve olyan pályá­ra állítja a kompot, hogy időnként 15—16 kilométerre megközelítik a Hold felszí­nét. Az anyahajé két órán­ként, 110 kilométer magassá­gú körpályán kerülgeti a Holdat, a holdkomp legalább 4 keringésre elliptikus pá­lyára kerül, de kétóránként összetalálkoznak, a komp pá­lyájának Hold-távol pontja éppen 110 kilométer lesz, ezért lehetséges szabályos időközönként a találkozás. Hold-közeiben színes felvé­teleket készítenek és szem­ügyre veszik az elméletileg kijelölt esetleges landolás! területeket. Ezután bekapcsolják a holdkomp második (felső) hajtóművét, azaz olyan pálya- korrekciót hajtanak végre, hogy pályájuk pontosan azo­nos legyen a parancsnoki ha­jóéval. A találkozás után a két testet Ismét összekapcsol­ják, a két űrhajós visszabú­jik a csonkakúp alakú pa­rancsnoki fülkébe s a hold­komp maradványait ismét le­kapcsolják, sorsára bízzák. Néhány újabb keringés után bekapcsolják a szolgálati ra­kétát, kiszabadulnak a Hold vonzóköréből s a Föld felé veszik útjukat Az elmúlt év decemberé­ben három ember már közel- _ről látta a Holdat (Apollo 8.), de nem volt velük a Holdra- szállás legfontosabb eszkö­ze, a holdkomp. Ez év már- ciuásban világűrbeli körül­mények között, a Földet Ke­rülgetve kipróbálták a hold­kompot (Apollo 9.). Az aszt­ronautikában mindig a folv>- zatosság elve érvényesül, lé­pésről lépésre haladnak a cél felé. A mostani kísérletben a holdkomp már 15—16 kilo­méternyire megközelíti a Hol­dat. Sikeres küldetésük ese­tén az igazi és régen várt Hold-utazás főpróbája lesz ez. Július közepén az Apollo 11. lényegében ugyanezeket a manővereket fogja -végezni egy „csekély” különbséggel: az Apollo 11. holdkompja meg­kísérli legyűrni az utolsó 15 kilométert s az emberiség év­ezredes álma beteljesül: em­ber lép a Holdra. Gauser Károly Tíz magyar film ősbemutatóját tervezik Pécsett Megalakult és szerdán Pé­csett megtartotta első érte­kezletét az 5. magyar játék­film-szemle rendező bizottsá­ga. A budapesti és helyi ren­dező szervát képviselői meg­állapodtak abban, hogy idén október 13 és 19 között bo­nyolítják le a szemlét. 1968. október és ez év szeptember vége között műsorra tűzött 22 magyar filmalkotás közül válogatják ki azt a hat vagy nyolc szemle-filmet, amely a versenyben részt vesz. A programban idén tíz magyar film ősbemutatója is szerepel. A nemzetközi fesztiválokon díjat nyert filmek közül hat mű bemutatását tervezik. A rendező bizottság úgy határozott, hogy a tavalyitól eltérően visszatér a korábbi gyakorlathoz és ismét két zsűri működik majd. A tár­sadalmi zsűri egy fődíjat és egy közönségdíjat ad ki, az arany busóálarcot, amelyet tavaly nyújtottak át először és ezután már rendszeresen. A szakmai zsűri csak színész­díjakat adományoz: egy női és egy férfi legjobb alakítás díját, valamint egy női és egy férfi legjobb epizódalakításért járó díjat. A következő hónapokban természetesen tovább csiszol­ják, gazdagítják az 5. magyar játékfilm-szemle Pécs-bara- nyai programját. 1969. május 22., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents