Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-12 / 82. szám
R/Ußfr KOSSUTH 8£# Lányok, asszonyok .» 8.43 Kamarazene 10.05 Kietem, találkozásaim. Szigeti József. VIII. 10.29 Magyar nóták 10.47 Rádió színház: A. Müller család halála 12.25 Melódiákoktól 13U>5 Népi zene 14.17 Mai témák, mai dalok 14.25 Üj Zenei Újság 1SJ!0 Tánczene 10.05 Gondolat. Az «1 József Attila díjasok 10.45 Operettrészletek 17.05 Gieseklng zongorázik 18.07 A szociálissá brigá-ívezetök rn, országos tanácskozása, hangképek 18.37 Szórakoztató zene Ills S. Mn»5ham müvclbfij 21.03 Népi zene 21.2* Lemezek közt válogat»» 22.25 Táncoljunk! 0.10 Melódiákoktól . u . PETŐFI 1.05 operett. Bátonyi Róbert máséra 8.05 Népdalok, hangszerszólók 3.20 Rádiójáték gyermekeknek 11.56 Mindent a hallgatóért! 13.05 Otasektwg zongorázik 14.02 Kis történetek hires muzsikásokról 14.22 Magyar nóták 14.45 Egy hír a mikroszkóp alatt 15.00 Zenekari muzsika 15.45 A költészet hete 16.05 Válaszolnak hallgatóinknak! 16.20 Rádiójáték gyermekeknek 17.04 Népdalok, népitáncok 17.30 A hét műsoraiból 19.24 Lajtha: X. vonósnégyes 20.25 Verdi: Machbet. Négyfelv. opera 21.43 Folyóiratszemle 23.10 Haydn-müvek magvak tv: 9.00 Szünidei matiné 10.15 Nótaszó 10.35 Lady Lobster vőlegénye. (Ny.-német film) 11.30 Az 1968. szilveszteri operettműsor ismétlés« 15.48 Nehéz a matematika? m.40 Bányászok 1969. Riportfilm 17.05 A Japán Állami Népi Együttes 17.35 Magyarázom a mechanizmust... Vidám rajzfilmsorozat 17.55 Hírek 18.00 Ez az én dalom ... Esther és Abl Ofarim dalaiból 18.30 A tv jelenti Aktuális riportmfisor 20.00 Tv-híradó 20.20 Körözés egy csütörtök körül. (Tv-komédia) 21.35 Studio Uno könyvtára: Odisszea 22.50 Tv-híradő 23.10 Jó éjszakát, felnőttek! Turpi úrfi POZSONYI TV: 16.00 ökölvívó-mérk. 17.30 Belle és Sebastlen 18.00 Lányok, fiúk magazinja 19.00 Tv-hiradó 19.5Ö Galapagos-szigetek. (Francia dokumentumfilm) 20.15 Tv-bohózat 21.35 A lejtőn. (Cseh kémfilm) 23.10 Tv-híradó ' EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) A Pál utcai fiúk EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Tavasz az Oderán GYÖNGYÖSI PUSKIN: Minden dalom a tiéd hatvani vörös csillag: Autósok, reszkessetekl HATVANI KOSSUTH: Én és a nagyapám , HEVES: A veréb is madár FÜZESABONY: A legszebb hónap PÉTERV AS ARA: Farkasvisszhang Egerben, este 7 órakor: A kaktusz virága ^ (Madách-bérlet) Felnémeti citerások Szombat este nem jó ci_ terázni, mondja a nóta, de Felnémeten a művelődési teremben minden szombat este találkozik hét pufajkakabá- tos, munkaru- hás férfi, hónuk alatt ci- terát szorongatva, hogy együtt muzsikáljanak, hogy régi, már-már elfelejtett dalokat szólaltassanak meg az ősi hangszeren. Szemüveges, ősz ember hajol a citera felé. Korózs Károly 66 éves nyugdíjas tsz- tag. Tízéves kora óta ismeri, szereti ezt a hangszert. Sokáig nem játszott s most örömmel pendíti meg újra a húrokat — Hogyan is alakult meg tulajdonképpen az együttes? — teszem fel a kérdést — Az egyik vasárnap délelőtt hároméves unokám a televízió műsorát nézte — meséli Abóczki János. — Megkérdezte tőlem, hogy milyen hangszer az, amit láttunk. Mondtam neki, hogy citera. Aztán eszembe jutott, hogy talán még nekem is megvan valahol, hiszen én is játszottam fiatal koromban. Előkerestem, rendbe hoztam és délutánonként kiültem a ház elé muzsikálni. Azt már Németh András, a felnémeti iskola igazgató- helyettese mondja d, hogyan keresték meg azokat az embereket, akik értenek a citera nyelvén. A hét férfi most itt ül a művelődési teremben. Az együttes vezetője Kocsor István, 51 éves, a kőőrlőben dolgozik. Február elejétől tartunk közös próbákat — mondja. — Itt gyakoroljuk az új nótákat addig, amíg közönség elé nem megyünk. — Egerben a Művelődési Központban rendezett művészeti szemlén arany fokozatot értünk el, s így bekerülPróbál a zenekar régi dal: „Nincsen annál betyábetyárosabb élet...’’ (szigethy) A pesszimista: — Jó, látom, hogy süt a nap... De meddig? Fél év M megint itt a tél! ★ Érdekes iimom volt. Kaptam 70 dollárt a Nemzeti Banktól és egy világ körüli útlevelet az arra illetékes szervektől. Pontosan nyolcvan nap alatt megkerültem a földet az útlevéllel, s mire hazaérkeztem, még volt 11 dollár és nyolc cent pénzem. Amit természetesen azonnal visszavittem a Nemzeti Bankba! ★ összeakadiam egy néger fiatalemberrel, aki elpanaszolta, hogy legnagyobb nehézsége a rendkívül nehez magyar nevek kiejtése. Kiss, Nagy, Kulcsár, Fazekas — szinte beletörik a nyelve, mire kimondja. Öt egyebkként a rendkívül egyszerű Kukixcrwcynokhuje névre avatták törzse vénet. l-ő) tünk a megyei döntőbe. — Fiatalok nincsenek a zenekarban? — Nincsenek. Egy 14 éves tanítványunk van, Farkas Magdi nyolcadik osztályos tanuló. A mai fiatalokat nem nagyon érdekli a citera, meg türelmük sincs hozzá. — Látja ezt a pengetőt? — mutatja Szarvas Ferenc a kis csontlemezt — Ez magyar ökör szarvából való. 1943-ban kaptam egy hentestől, azóta is használom. — Ügy látom, hogy az együttesben a fiatalabb korosztályhoz tartozik. — Igen, Negyvenéves vagyok. — Ismeri a kottát? — Nem, nem ismerem.’ Kevesen ismerik a hangjegyeket. A játékot még egészen fiatal korukban tanulták a szülői házban. Estébe hajló délutánokat töltöttek a citera mellett, hallgatták az öregek játékát, míg ők is megtanultak úgy muzsikálni, hogy az valóban élményt jelentsen mindenkinek, aki meghallgatja őket. A hosszú asztalon egymás mellett fekszenek a citerák. A napközben kalapácsot, villát, lapátnyelet szorító dolgos ujjak most finoman pendítik meg a lúdtollal a húrokat. A szomszéd ház ablakában megnetofon kiáltja a yeye-jét a szombat estébe. A citerákon felhangzik egy „Túlélni" az öregkort Az emberek régóta ábrándoznak arról, milyen jó lenne örökké élni, de legalábbis száz évig. Teljesen érthető tehát az a szenzációhajhászás, amely időről időre megújul, valamilyen „életelixír” körül, amely meghosszabbítja az életet vagy megfiatalítja az embert Néhány évtizeddel ezelőtt sokat írtak és beszéltek a majomhere-kivonatról, a közelmúltban pedig a növekedést szabályozó hormonról, valamint a novokain használatáról. A valóság végül is megfosztotta nimbuszuktól ezeket az „elixireket”. Nem valószínű, hogy az életszerető öregek valaha is olyan orvossághoz jutnának, amely az életet meghosszabbítja. A tudomány azonban ma már elég erős ahhoz, hogy sok olyasmit nyújtson számukra, ami segít abban, hogy életük ne rövidüljön meg. Századunk harmincas-negyvenes éveiben Alekszandr Bogomolec és Nyikolaj Sztra- zseszku akadémikusok, kijevi tudósok nagyon sokat tettek Miért nem iszik gyümölcslevet ? 'A gyümölcslé vitamin. A gyümölcslé egészség. A gyümölcslé üdít. S állítólag mégsem iszunk elegendő gyümölcslevet. Sőt: állítólag nagyon kevés gyümölcslevet iszunk. Mi lehet ennek az oka? Ügy érzem, honpolgári kötelességem, hogy erre a bonyolult kérdésre választ kapjak, hogy e válaszok segítségével hozzájáruljak egyrészt a hazai gyümölcslé-fogyasztás jelentős növekedéséhez, másrészt a hazai gyümölcsléipar év végi nyereségének gyarapodó hozamához. Körkérdéseimmel ezúton is a legilleté- esebbekhez fordultam, a Vakegér című 345 423 számú Italbolt törzsközönségéhez. A kérdésem ez volt: „ön miért nem iszik gyümölcslevet?” A válaszok így hangzottak: SNAPSZ ELEK okleveles kocsimozgató: „Maga, fiam, egy nagy vakmarha. Hát nem látja, hogy azt iszom... Mióta nem gyümölcslé a szilvapálinka? Vagy talán maga szerint, fiam, a szilva nem egy gyümölcs, s ez a kis öt- venfokos nem egy lé? Na, azért mondom... NEDŰ NÁNDOR segédmunkátlan: „Drága kartárskám, hogy én miért nem iszom? Mert nem telik rá. Tudja maga, hogy milyen drágák azok a gyyümölcsle- vek az egyszerű dolgozó milliók számára? Fogalma sincs. Nem telik rá, kartárskám, nem telik... Egy üveg, ahogy hallottam egyszer valakitől... nem itt... valahol... szóval, egy aram. Ezen még nem is gondolkodtam, de most, hogy mondja, feltétlenül megfontolás tárgyává teszem e kérdés alapos vizsgálatát... Aranyvirágom, még három decit, tisztán, hogy töprengeni tudjak! FÁNDLI ÖDÖN ko- kikísérő: „Gyümölcslé? Mi az? üveg ilyen lé benne van három forintba is. Majdnem egy féldeci ára. Iszom inkább tisztán, mert, kartárskám, nekem a családomra is gondolnom kell. Bizony. MOTYOK UBUL okleveles alkoholista: „mert ki nem állhatom... Fújjj!” -SPÁ1JZ TÖDOR dolgozó: „Meglep a kérdése, uram. Váratlan volt és meglep. Engedje, hogy tűnődjem egy kissé a kérdés felett. Hogy miért is nem iszom én narancslevet? Tényleg. Miért? Vagy Almuskát, esetleg Meggyvért. Miért? Eopategj» sincs, TÖRKÖLY PETER kocsihajtó: Jóuram, én egyszer ittam azt az izét, amit kérdez... Hát elzsibbadt a lábam. Bizonyisten elzsibbadt. Jóuram, nekem még pálinkától, bortól nem zsibbadt el a lábam soha, a nyelvem igen, de az nem baj, nem vagyok és se asszony, se színész,., de a lábam még soha sem zsibbadt et Csak, amikor olyan levet ittam, amit kérdezett... Es az én szakmámban, jóuram, a zsibbadt láb az életveszély, kérem. Képzelje el, amint zsibbadt lábbal akarok felmászni a bakta-. Képzelje el! Esem is a lovak közé, azok megvadulnak, nekem végem, a családom zokog és árva marad... Hát ezért nem iszom én gyümölcslevet.„ PATTANTYÚS TIHAMÉR tisztviselő: „A gyümölcslé nálunk először is olyan, mint nagyanyám kompótjának a leve. Másodszor is meleg, harmadszor is ízetlen, negyedszer is nincs benne szénsav, ami üdíthetne. Egy korsó sör, ha nincs is benne vitamin, de felüdít... MÁJFALVI HUGÓN É italboltvezető: „Hogy miért nem ajánlom és árulom a gyümölcslevet? Álljon ide a pult mögé, nézze meg a kalkulációt, meg a hasznot és maga sem fog árulni... Meg aztán az emberek nem is szeretik a gyümölcslevet és nekem kötelességem a dolgozók igényeinek maximális kielégítése. Maximá lisan négy féldeci! Az ötödiknél kidobom őket, mert attól már berúgnak... A riportút után beültem az egyik presz- szóba és kértem egy hideg gyümölcslevet. Kihozták. Nem volt hideg és még gyümölcsíze sem volt, Kénytelen voltam meginni utána egy konyakot, nehogy beteg legyek és ne tudjam megírni ezt cikket arról, hogy „miért nem iszik gyümölcslevet?”. (egri) „...Az öregség olyan betegség, amit gyógyítani kell, mint bármi másikat". (Hja Mecsnyikov, „Kis írások az emberi természetről") az Öregedésről szóló tudó-' mány, a gerontológia fejlesztéséért. Ügy vélték, hogy az idő előtti öregedés elleni harc egyik módja szükségképpen a szervezet szöveteinek serkentése különböző sejtkivonatokkal, vérátömlesztéssel, szövetpreparátumokkal, stb. Nagyon sokat köszönhet a gerontológia Alekszandr Nagornüj harkovi tudósnak is, aki felvetette azt az elképzelést, hogy az öregedéssel párhuzamosan fokozatosan csökken a sejtek protoplazmájának önmegújulási folyamata. Amikor eldöntötték, hogy hol hozzák létre a Szovjetunióban e tudományág országos központját, Kijevre esett a választás. 1958-ban megalapították a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája Kijevi Gerontológiai Intézetét. Tíz év alatt az intézmény az egész világon tudományos tekintélyt vívott ki magának. A Szovjetunuió Gerontológiai Intézetének a munkáját három részre oszthatjuk: klinikai, kísérleti és higiéniai területre. Az első a teljesen egészséges középkorú és idős emberek öregedésének biológiai lényegét kutatja. A kutatásokat negyven-ötven éves korban kezdik, amikor az öregedés első jelei mutatkoznak. A kísérleti részleg pedig konkrét tanácsokat ad az idős emberek ésszerű életmódjával kapcsolatban. Az intézet munkájával kapcsolatban csupán néhány kérdést ismertetünk. Sikerült például megállapítani, hogy mi a szerepe a vasatomoknak az élet szempontjából oly lAÁAA A A á i. fontol dezoxiribotmkleán-sav (DNS) molekulák életkorával kapcsolatos változásában. Az életkor növekedésével a szervezet szöveteiben szaporodik a teljesen lekötött vas meny- nyisége és ez fokozza a dezo- xiribonuklein-sav-molekulák törékenységét, aminek valószínűleg nagy jelentősége van a sejtek öregedési folyamatában. Feltételezik, hogy ezzel összefüggésben a sejtek öregedésekor a dezoxiribonuk- lein-sav molekulák egy része a továbbiakban nem vesz részt a sejtosztódási folyamatban, és a dezoxiribonuk- lein-sav más biológiai funkciójában. Ax élettani laboratórium munkatársai feltárták a szervezet öregedési folyamatának funkcióját és az idegi-hor- monálás szabályozását végző mechanizmus változását Az életkor előrehaladtával a szövetekre gyakorolt idegi hatás jelentősen gyengül, ugyanakkor fokozódik a szövetek érzékenysége több egyéb tényező (hormonok, mediátorok stb.) iránt öregedéskor fokozódik az idegközpontok érzékenysége a vegyi anyagokkal szemben. Ebből következik, hogy az öregedő szervezetben jóval kisebb mennyiségű vegyi anyaggal lehet befolyásolni az egyes életfolyamatokat Ez arra készteti a kutatókat hogy felülvizsgálják aü idős korú betegek gyógyszeradagolásának kérdését Komoly gyakorlati jelentőségük van azoknak a kutatásoknak is, amelyek segítségével kimutatják, milyen mértékben nő idős korban az egyes szövetek érzékenysége a pajzsmirigy hormonok és nemihormonok hatásával szemben. Az intézetben több új gyógyszert kísérleteztek ki, amelyek csökkentik az öregkori panaszokat Külön értéke van a középkorú és idős emberek számára tudományosan megalapozott étkezési-napirendi és pihenési tanácsoknak. Az intézetben nincs semmi szenzáció. A komoly tudomány szenzációk nélkül igyekszik eredményeket elérni. r V Y ▼ T’ TTTTT 1 1969. április 1&, szombsf
