Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-30 / 97. szám

Napirenden: Heves megye idegenforgalma Ülést tartott a Heves megyei Tanács végrehajtó bizottsága Az időpont és a téma is aktuális volt; abban az idő­ben ült össze a Heves me­gyei Tanács végrehajtó bi­zottsága — kedden délelőtt —, megvitatni Berecz István vb-elnökhelyettesnek a me­gye idegenforgalmi helyzeté­ről és fejlesztéséről szóló elő­terjesztését, amikor már egy­más után érkeznek hozzánk a különjáratú buszok az idény eleji turistákkal, s ami­kor az újabb ötéves terv fel­adatárnak 1 előkészítése meg­kezdődött. Az előterjesztés vázolta megyénk gazdag ide­genforgalmi adottságait, me­lyeket az elmúlt esztendőben született határozatok szelle­mében sajnos nem sikerült maradéktalanul kihasználni. Hogy mégis sok jó eredményt értünk el, azt főképpen an­nak köszönhetjük, hogy az idegenforgalommal egyre több szerv foglalkozik, a té­ma egyre szélesebb körben kap hangot. A kedvező adott­ságokból természetszerűleg következett az idegenforga­lom nagyarányú fejlődése, a Mátrában, a Bükkben, Eger­ben. stb, mellyel sajnos nem tartottak lépést a vendégeket fogadó különböző szolgálta­Kossuth emlékszoba Torinóban A torinói Risorgimento Mú­zeumban Kossuth emlékszo­bát rendez be a Nagyar Nem­zeti Múzeum, más társintéz­mények közreműködésével. A magyar és az olasz népnek a Habsburg-elnyomás : ellen vívott közös harcait mutatja be — a torinói múzeum törté­neti kiállításához kapcsolód­va — a magyar .kiállítási anyag, amely a napokban in­dúl útnak. Az 1848—49es magyar szabadságharcban részvevő olasz s az olaszor­szági risorgimento /harcaiban küzdő magyar katonák emlé­kei mellett sok egyéb doku­mentum segítségével mutat­ják be Kossuth száműzetés­ben .töltött éveit, munkássá­gát, s kapcsolatát az olasz risorgimento vezetőivel. Szá­mos személyes emléktárgyat idézi, Kossuth torinói tartóz­kodásának idejét ik. tások. Gyógy- és árványvíz adottságaink, készletünk hasznosítása csupán helyi kezdeményezésekre támasz­kodott. A bükkszéki Salvus- vfz például egy Visegrádon létesített gyógyintézetet „táp­lál", ahol egyébként ilyen forrás nincs, pedig a logikus az lett volna, ha az ilyen jel­legű intézet éppen Bükkszé­ken kap helyet... Sajnos erről annak idején egyáltalán nem kérdezték meg megyénk vezetőit az országos szervek. Sokat jelentett a mátraházi vízmű, illetve Köszörű­völgyi víztároló építése, mellyel a mátrai üdülőhe- hely kommunális ellátottsága sokat javult. Az útvonalak korszerűsítése szintén ered­mény, mint a camping-íérő- helyek bővítése, vagy a főút­vonalak mellett a különböző vendéglátó egységek létesí­tése. Az igények kielégítése a gyors ütemben növekvő ide­genforgalomhoz képest rom­lott — állapította meg az elő­terjesztés, amelyet nemsoká­ra a megyei tanács ülése is megvitat. A kiskereskedelem­ben és a vendéglátóiparban például nincs lehetőség a szükséges árumennyiség for­galmazására, s maguknak az üzleteknek a nyitvatartási ideje sem felel meg az igé­nyeknek. (Hamarosan, — a dolgozók érdekeit is figye­lembe vevő — átszervezésre lesz szükség a boltokban.) Ugyancsak gátolja a fejlődést a szállás-lehetőségek korláto­zott volta. Ezen némileg eny­hít az idén üzembe lépő új turistaszálló. Szükséges a „lökésszerűen” nagy forgal­mat lebonyolító helyek (pl.: Szilvásvárad, ahol a lovas­napokat rendezik) alkalmi, de ízléses, és minden igényt kielégítő ellátása is. Várhatóan az idén is nagy lesz rnegyénkben az idegen- forgalom. Az jó ellátást a a megfelelő popagandán túl a meglévő hibák eltüntetésé­vel, a lehetőségek jobb ki­használásával lehet biztosí­tani, de ehhez nemcsak a megye illetékes vezető szer­veinek, hanem az országos szerveknek is — sajnos me­gyénket igen mostohán „ke­zelik” ezek a szervek — na­gyobb, hatásosabb segítséget kellene adniuk. k. g. FESTŐK EGYMÁS KÖZÖTT Megenged egy megjegyzést, kedves kollegám?,.. (A Schweizer Illustrierte ■ karikatúrája.) Nem csupán az épületen múlik... Nemegyszer hallani, külö­nösen olyan kis községek­ben, ahol nincs művelődési ház, hogy nem lehet az em­bereket összehozni, nem lehet klubfoglalkozásokat tartani, mert nincs hol Nagytályán ennek ellenkezőjét bizonyít­ják, mondván, hogy egy kis jóakarattal, találékonyság­gal mindent meg lehet olda­ni. A községben több klub működik. Van nők klubja, ahol az asszonyok jönnek össze, van a vasutasoknak és postásoknak klubja, ők osz­toznak a helyiségen a felnőt­tek klubjának tagjaival. Az ifjúsági klubban 30—40 KISZ-fiatal találkozik rend­szeresen. Élénk a lövészkor klubélete és majdnem min­den vasárnap találkoznak a bélyegek „szerelmesei”. Hogyan érték el? A leg­illetékesebbek így válaszol­nak: A tanácselnöknö: Számba vettünk minden helyiséget, ahol csak szó lehetett arról, hogy összejöjjenek a klub­tagok, mert nálunk nincs művelődési ház. Van ugyan egy régi színháztermünk — korszerűtlen és vizes épület — ennek a színpadán ren­dezkedtek be a fiatalok. Ott vannak a székek, asztalok, s amikor elhúzzák a függönyt, a színpad csak az övék. Ott beszélgetnek, tanulnák, szó­rakoznak. A tanácstermet is odaadjuk néha klubfoglalko­zásra. Ott általában az asszo­nyok jönnek össze. Amikor jórészt társadalmi munkában, megcsináltuk a presszót, elő­re kikötöttük a vendéglátó- iparnál, hogy a mellette lévő kis helyiség a felnőttek klubja lesz, és szünnapokon maga a presszó is klubhelyi­séggé alakul át. Otthont ad a kluboknak a könytár és a pártszervezet is. Egy kis ta­lálékonysággal mindegyiknek .adtunk helyet. Egy felnőtt klubtag: Szí­vesen jöyünk össze. Kell is ! ennyi kikapcsolódás az, em­bernek "beszélgetünk, szóra-' ■ kozunk és sok mindenről hallunk. Külpolitikáról, bel­politikáról és a falunkról. Legutóbb az egri múzeumból voltak kint, s községünk múltjáról beszéltek. Képzel­je, már 1260-ban település volt itt. Az előadás címe va­lami ilyesmi volt: Nagytáilya 1260-tól az 1700-as évekig. Kíváncsian várjuk a folyta­tást. Egy a községi vezetőkből: Szerintem minden faluban le­hetne a mienkhez hasonló klubélet, csak meg kell ta­lálni mindenhova a megfe­lelő vezetőt. Lehetőleg olyan embert, akinek áz a hobbyja, s akit valamilyen dolog any- nyira érdekel, hogy szívesen beszél arról másoknak is. Ott van például a lövészkor. Három tartalékos tiszt fog­lalkozik a fiatalokkal. Télen elméleti oktatás volt, most gyakorlati foglalkozás. Lel­kesedésük átragadt a fiata­lokra is. Ügy próbáltuk meg kivá­lasztani a legmegfelelőbbe­ket, hogy sok emberrel be-- széigettünk gondjaikról, s akiről láttuk, hogy érdekli, megkértük: segítsen. Egy klubvezető: Okosan kell összeállítani a klubfog­lalkozás tervét. Beszélgetés közben sokan elmondják, miről szeretnének hallani, s azután eszerint.állítjuk össze az előadásokat. Volt már nálunk szó mindenről, mert az asszonyok érdeklődése sokrétű; az egészségügytől, a gyermekneveléstől a világ- politikáig mindenről szívesen hallanak. Nem is igen volt hiányzó egész télen át a klubfoglalkozásokról. Azt hiszem, mindenütt szívesen eljárnak, ha őket nagyon érdeklő kérdésekről hallhat- . nak valamit. Egy kicsit elé­be kell menni az emberek­nek ... A fiatal klubtagok helyett tettek beszéltek. Vasárnap éppen társadalmi munkában a tsz szőlőtelepítésénél se­gédkeztek. Egyetlen délelőtt négyezer oltványt ültettek ki. Ez a társadalmi munka olyan viszontszívesség féle. A tsz mindig vállalja a spor­tolók és fiatalok szállítását, ők cserébe segítenek a szö­vetkezeteknek valamilyen sürgős feladat elvégzésében. Hogy a KISZ-kiub és a lö­vész-szakkör tagjai szívesen vannak együtt, azt ezen a napon a klubfoglalkozás he­lyett a jókedvvel és ered­ménnyel végzett társada'mi munka bizonyította. A sokféle klub működése munkájuk továbbfejlesztése előbb-utóbb azért szükséges­sé teszi egy közös klubház építését is- Jövőre rakják ie az alapokat. Tartalékolta k rá a községfejlesztési pénz­ből és természetesen sok­társadalmi munkát' szántak rá, elsősorban az érdekeltek, a különféle klubok tagjai: De addig, amíg tető alá kerül a megálmodott nagy közös klubépület, ahol mindegyi­küknek meglesz a külön szo­bája. dolgoznak így tovább. Eleven klubélet van Nagy­tályán. A módszer igen egy­szerű. A község vezetői tettre kész, ügyes klubveze­tőket kerestek, akik számon tartják, mi érdekli az embe­reket; egy kis találékonyság­gal olyan helyiségeket kutat­tak fel, amiket egy-egy , dél­utánra vagy estére igénybe vehet a klubtagság és máris megteremtették a feltételét annak, hogy szórakozzanak és tanuljanak öregek és fia­talok. Az ügy szeretete kell. mert ha hiányzik, altkor rnég a legszebb, legmodernebb művelődési ház klubszobái is üresen állnak, — mint ahogy erre, is akadt már példa. Deák Rózsi Kabinbérlet — ár nélkül ? Egy nap s kezdődik a strandidény. A kabinbérletek azonban meglehetősen körül- njény-escn találnak gazdára. -Hréh-eértés- ne essék, bérlet kapható, de az ára — bármi­lyen furcsán hangzik is — nincs meghatározva. Olvasóink írják, hogy az egri fürdőigazgatóság későbbi áremelésre hivatkozva csak egy nyilatkozat aláírása elle­nében adja a bérleteket. En­nek lényege: a bérlő vállal­jon kötelezettséget az időközi emelésért. Magyarul: fizes­sen még valamikor, vala­mennyit. Az elégedetlenség jogos, mert fura helyzet, hogy bér­let van, de ár nincs. Vajon mit szólna a vásárlóközönség, ha a kereskedelem is követ­né e helytelen gyakorlatot s ezentúl fix ár hí ján Csak nyi­latkozat ellenében vásárol­hatnánk ruhát, cipőt. Utólag aztán fizethetnénk a megha­tározatlan összegű áremelési. Május elsején nyit a strand, de kabinbérlet csak nyilatko­zat ellenében, fix ár nélkül kapható. Nyitásig még egy nap. Nem hosszú idő, de korrekcióra elegendő. (p—i) 70. A zacskóba tömött tömérdek ezrest két ügyes ember csaknem egyszerre lebocsáthatta a vágányok közé. Hugo Falfar azt írja, hogy a zacskók csak mintegy húszméteres távolságon voltak elszórva. — Engedelmével, kapitány elvtárs — riaszt fel gon­dolataimtól udvarias hang. Felpillantok. Az ötvennyoloas körzet parancsnoka. Belép, és beteszi maga mögött az ajtót. — Eszembe jutott — mondja —, hogy hol láttam azt az embert. — Üljön le. — A kisasztal melletti székre mutatok. Az első helyiségben csend van. Felkészültünk már, de Karlicek még nem tért vissza. Nem olyan régen történt — mondja a rendőr —, alig egy hónapja. Bementem egy bizonyos kávéházba, ahol nem tartották be a zárórát. Néhány vendég ült ott, meg egy harmo-nikás, aki játékával zavarta az éjszakai nyugalmat. A vendégek egyike volt az az ember. Szemlá­tomást igen jól ismerte a többieket, a pincért és az üzem vezetőjét is. Hevesen tiltakozott a közbelépésem ellen. Megkérdezhetik a vezetőt. Itt a bírságfüzetem, úgyhogy a dátumot... A rendőr kinyitja az oldaltáskáját. Ebben a pillanatban azonban belép Karlicek. — A feladatot teljesítettem, kapitány elvtárs! — je­lenti, a rendőrre pislogva. — A kocsi nincs ott sehol. Falfar ablaka világos. Nem vált be tehát a feltevésem, hogy Falfart és ko­csiját ezen az éjszakán együtt kell találnunk. Gyerünk! — mondom. Kimegyünk az előszobába. A körzetparancsnok per­sze nem marad egyedül az irodában. Követ bennünket. Odaküldöm az akcióban részt veendők csoportjához, ''■'nthogy mindannyian némán, feszült figyelemmel vára­koznak, vigyázzba merevedik ő is. Karlicek jelentést tesz. — E jelekből ítélve Hugo Falfar otthon van és még nem alszik. — Nem állja meg, hogy hozzá ne tegyen va­lamit a maga különleges logikájából. —• Vagy elaludt egy könyv fölött. A villa harmadik emeletén lakik. Lent a pincében van egy deszkával elkerített laboratóriuma. Szen­vedélyes fotóamatőr. 1— Micsoda? — Egy pillanat — mondja Karlicek csillapítóan. — Ezt hiszi róla a megannyi Kostler-férj egyike, akinek táv­iratot kézbesítettem. Bizonyosan nem beszél a levegőbe, habár rajtam kí­vül alighanem mindenki szentül ezt hiszi, aki csak hallja. Skála szerencsére nincs itt, hát nem háboroghat. — Megállapítottam — folytatja Karlicek —, hogy az egyes szám eredetileg egy nagy magánviila volt. Terje­delmes kert veszi körül. A kertkaput éjszakára nem zár­ják be, ugyanis nem lehet bezárni. Elhanyagolt minden, összhangban azzal, hogy nem lehet már házmestert vagy kertészt tartani. A házkapun levélszekrények és csengő­gombok sorakoznak. Fent Falfar lakik, alatta csupa Kost- ler. Kölcsönkértem a sofőrünktől az egyensapkáját, hogy úgy-ahogy hasonlítsak egy postai kézbesítőhöz, és ad­dig csengettem a legalul lakó Kostlerhez, míg elő nem csoszogott. A kulcslyukon meg a rácsos ajtóüvegen' ke­resztül megértettem vele, hogy táviratot hozok neki, ami­re választ várok. Lárma nélkül bejutottam a lakásába, és értesüléseket szereztem tőle. Szigorú hallgatásra és bizo­nyos együttműködésre köteleztem. Biztosítottam a helyze­tet azzal, hogy az előszobájában leültettem az egyik kísé­rőmet. A háznak csak egy bejárata van. Őrzésére tökéle­tesen elég a másik kísérőm, azt ott hagytam a közelben. Kívül és belül a legnagyobb nyugalom uralkodik. Nincs még egy ember a biztonsági szervek egész ap­parátusában, aki Karlicekéhez hasonló módszerrel oldot­ta volna meg a feladatot. Karlicek tovább beszél. — Falfar pincebeli laboratóriuma közepes nagyságú lakattal van bezárva. Szakembert kell vinnünk magunk­kal, hogy leszakítsa a lakatot, ha ugyan időközben oda nem látogat Falfar. Alighanem más dolgokat találunk ott, nem fényképezési kellékeket, s ezért szükségünk van egy életbiztosítással bíró szakértőre a robbanóanyagok részle­géről. A lakásajtó fémből készült, biztonsági zár van raj­ta. Ha nincs bezárva, csak le kell csavaroznunk a rögzí­tőt, és a csavarhúzóval vagy egy leveseskanál nyelével máris kinyithatjuk az ajtót. Szükséges tehát egy leveses­kanál. Ha be van zárva, kénytelenek leszünk összetörni a zárat. Ez körülményes. Számítanunk kell tehát az emberi szokásokra. Aki otthon van, általában nem zárja be az ajtót, főképpen ha biztonsági zárra működik. Ha elmegy az ember hazulról, természetesen kívülről ráfordítja a kulcsot. Hát megpróbáljuk majd zajtalanul lecsavami a rögzí­tőt. Akinek nem gumitalpú a cipője, nem tarthat velünk. Hanem az ötvennyolcas körzet parancsnoka minden kö­rülmények közt velünk jön. Megvár majd lent a kocsi­ban. S hogy ne unatkozzék, két emberünk vele marad. Vajon miért? Hát a szembesítés végett!... Valójában azonban valahogy kellemetlen ^rzés fogott el a jelenléte miatt. Nem kellene Itt lennie, nem tartozik ide. Hiszen már küldtem is őt haza. De jó, hogy nem ment' Tanúja lett előkészületeinknek, s most az akció befejeztéig nem téveszthetem szem elől. Hát hogyha akaratlanul is Falfar kémévé válnék? Hugo Falfar agyában már sok minden megszületett. Az ördög tudja, mi bújik itt meg a dolog mögött. Valahogy az a borozós emlék sincs ínyemre, ami­kor Falfar állítólag harmonikaszó mellett, jókedvű cim­borákkal szórakozott. Szomszédi alapon összeverődött szesztestvérekhez illik ilyesmi, nem a levél Falfarjához, a gonosz, megátalkodott embergyülölőhöz. Amíg ezen gondolkodom, Karlicek tovább beszél: — Az előszobából, mint mondják, üvegajtó nyílik az erkélyre. Készenlétbe kellene állniuk a tűzoltóknak egy létrás kocsival. Javasolom továbbá, hogy én menjek előre a kocsimon, és hogy a kapitány elvtárs jöjjön velem. Tíz perc alatt mindent előkészítünk. Kint szél kerekedik. A láthatatlan hold tompafényt bocsát az ég fekete bársonyán kergetőző opálos felhőkre. A start előtt Karlicek teljhatalmúlag parancsokat oszt az összes kocsi sofőrjének. Ütnak induliink. Karlicek a külvárosi villanegyed felé vezényeli parancsnoki kocsiját. A hosszú főutcáról csaknem a végén kanyarodunk le, aztán villák és villaszerű házak közt robogunk. Kétszer befordulunk. Karlicek utasítja a sofőrt, hogy oltsa el a kocsilámpákat és kapcsolja ki a motort. A többi autó kö­teles követni a példáját. Az enyhe lejtőn némán mozognak a kocsik, csupán a gumik surrogása hallatszik. Elejtünk az utca jócskán kiszélesedő végébe. Szemközt vége az út­nak, hosszú kerítés téglasáncába torkollik. Ä kerítés kö­zepén, bezárt rácSos kapu mellett, nyitva áll a kisajtó. Sofőrünk lassan, hangtalanul fékez. Semmi ajtócsap­kodás, ahogy kiszállunk. Ügy mozgunk, akár a szellemek. Karlicek a kisajtón át a parkszerű kertbe vezet ben­nünket. ívben kanyarodó úton megyünk vagy ötven lé­pést. Azután megállunk a nagy háromemeletes villa tövé- uben, homlokzata magán viseli a szecesszió valamennyi jegyét. Karlicek int, hogy várjuk. Mac'skaléptekkel • a ház sarkához lopakodik. Előbüvöli az őrszemet, aki onnét egy­aránt szemmel tarthatja az épület oldalfalát Falfar abla­kaival és a ház bejáratát. — Még mindig világít! — súgja a fülemhez Karlicek. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents