Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-25 / 93. szám

Segít a magnetofon Versenyben a Kazinczy-díjért .] A szép magyar beszéd kö­zépiskolás hívei idén is „rajt­hoz’' álltak, hogy eldöntsék egymás között, ki a legjobb művelője anyanyelvűnknek. Már az iskolai versenyeken szűkült a legjobbak köre, s a Gyöngyösön megredezett : megyei döntő után mdndösz- Sáe hatan szólalhattak meg a kritikus magnetofon előtt, ; amelyről a szalagot ,,hét pe- : csét alatt küldték egyenesen I a Művelődésügyi Miniszté­rium szigorú zsűrijéhez. A legjobbak között volt az -egri Gárdonyi Géza Gimná- |zium I/d-s tanulója is: Saá- rossy Kinga. Azóta sok izga- : iámmal teli nap múlt él, i míg válasz érkezett, ötnek j megköszönték a szereplést, !sgy azonban meghívást ka- ,?ott az országos döntőre. A rimzett az egri kislány volt, iki ma pódiumra lép Győr­ien, hogy Heves megye kö- ’ sépískalásainak nevében fel- regye a küzdelmet az ország jobb ötven vers- és pró- dó diákjával. , Indulása előtt beszélget- |ünk, amikor még az utolsó perceket is gyakorlással töl- fötte. A magnetofon teker­cseinek méltóságteljes forgá­sa közben a napilapból tala­jomra kiválasztott cikket ol­vasta szép, érthető kiejtés- Ipl. Amikor befejezte az ol­vasást, a szalag elejére vál­tott és koncentrált figyelem­mel „vadászott” a nehezen érthető hangokra, „bakikra”. — Milyen szöveget válasz­tott a versenyre? — Lőrincze Lajos Édes anyanyelvűnk című köteté­ből az Anyanyelvi önműve- ■ és útja-módja című fejeze­tet mondom el a zsűri előtt. A szabadon választott szöveg mellett kötelező szövegrészt is el • kell olvasnunk, s ezért a gyakorlás főleg abból áll, hogy idegen szöveget olva­sok. A magnetofon rendkívül sokat segít, mert visszahall­gatom, ellenőrizhetem maga­mat. — Mióta szerepel? — Az általános iskola he­tedik osztályában mondtam először verset, s azóta több versenyen vettem részt. A napokban jöttem haza a Mű­velődésügyi Minisztérium és az OKISZ szavalóversenyé­nek területi döntőjéről, ahol harmadik lettem és részt vehetek az országos döntőn. Versmondással szerepelek a Gárdonyi Géza diáknapok kulturális bemutatóin, s nagy öröm, hogy Győrben ismét versenyezhetek. Eddigi sike­reimet nagy részben taná­rimnak — Patkó Györgyük­nek és Szabó Gábornak — köszönhetem, akik rendkívül sokat foglalkoztak velem, csiszolták stílusomat. Ezek­ben a napokban elnézőbbek voltak velem szemben a töb­bi tanárok is, bár minden órára szorgalmasan készül­tem ... — Sok sikert... — Jaj, csak azt ne! E5z nem hoz szerencsét. Külön­ben az egész osztály izgul értem, és egyáltalán nem szeretnék csalódást okozni. (pilisy) Cttöro-fornászok ! vetélkedője Egerben és Verpeléten nagy­szabású úttörő-tornaversenyt rendeztek. Egerben 9 fiú- és 10 leánycsapat, Verpeléten pedig 12 fiú- és 12 lánycsapat vívott egy­mással színvonalas küzdelmet. Az egri verseny eredményei. Fiúcsapat: 1—2. I. sz. isk., IV. sz. isk. 84,4, 3—4. II. sz. isk. „A” X. sz. isk. 83,5, 5. II. sz. isk. ,,B’ 82.9, 6. IX. sz. isk. 81,8. Lányok: 1. IV. sz. isk. 87,1, 2. I. sz. isk. 86.4, 3. II. sz. isk. 86,1, 4. X. sz. isk. 86, 5. II. sz. isk. ,,B” 88.2, 6. XII. sz. isk. 83,6. Fiú egyéni: 1. Jékli (I) 17,3, 2—3. Szent­györgyi (IV), Szombati (IV) 17,2. Lányok: 1. Gotyár (IV) 18,7, 2. Pethő (I) 17,6, 3—4—5. Király (IV), Kelemen (I), Simon (II), 17,5 ponttal. A verpeléti verseny eredmé­nyei. Fiúcsapat: 1. Makiár 120,9, 2. Felsőtárkány 120,7, 3. Verpelét 114.4. Leánycsapat: 1. Verpelét 120,2, 2. Egercsehi 113,8, 3. Bél­apátfalva 113. Fiú egyéni: 1. Szű­rös Sándor (Recsk) 26, 2. Ba­kondi (Felsőtárkány) 25,5, 3. Apostol (Makiár) 25,3. Leány egyéni: 1. Miklós Mária (Verpe­lét) 25,8, 2. Bárdos (Bélapátfalva) 24,5, Nagy Zs. (Egercsehi) 24,2 ponttal. Mezei futóverseny, több mint félezer versenyzővel Az egri járási KISZ-bizottság és úttörő-elnökség Makiáron bo­nyolította le mezei futóversenyét, amelyen 390 úttörő és 128 KISZ- fiatal vetélkedett egymással. Jobb eredmények: Üttörő lányok: 1957-es születésűek: 1. Korózs (Andornaktálya), 2. Molnár (Makiár), 3. Siller (Andornaktálya). 1956-os születésűek: 1. Szikszai (Ostoros), 2. Horváth I. (Kerecsend), 3. Czinglér (Makiár). 1955-ben születettek: 1. Kovács S. (Andornak­tálya), 2. Molnár E. (Andornaktálya), 3. Kokovecz (Kerecsend). 1954-ben születettek: 1. Sumi (Makiár), 2. Szuromi (Andornaktálya), 3. Vámosi (Makiár). Ifjúsági lányok: 1. Nagy Katalin (Nagyvisnyó). Üttörő fiúk: 1957-es születésűek: 1. Kecsmár (Kerecsend). 2. Cseh A. (Ostoros), 3. Sumi (Makiár). 1956-ban születettek: 1. Laka­tos, 2. Nyiri, 3. Képes (mind Makiár), 1955-ben születettek: 1. Szi­lágyi (Kerecsend), 2. Faragó (Ostoros), 3. Román Kerecsend). 1954- ben születettek: 1. Kecsmár (Kerecsend), 2. Tribik (Kerecsend), 3. Szegedi (Makiár). Ifjúsági fiúk: 1. Batki (Pétervására), 2. Hegyi B. (Makiár), 3. Kovács J. (Andornaktálya). Meglepetések az MNK-ban Szerdán bonyolították le a lab­darúgó Magyar Népköztársasági Kupa megyei döntőinek találko­zóit. Három mérkőzésre került sor, s meglepő eredmények szü­lettek. Valamennyi megyei I. osztályban szereplő labdarúgó- csapat ..elvérzett”, s az NB III-as Gyöngyösi Spartacus, a megyei II. osztályban szereplő Novaj és a járási bajnokságban lévő Me­ző Imre SE jutott az NB I-es Egri Dózsa mellett az MNK or­szágos nagydöntőjébe. A szerdai találkozók eredményei: Novaj— Bervai Vasas 1:1 (0:0), Mező Im­re SE—Hevesi MEDOSZ 3:1 (1:0), Gyöngyösi Spartacus—Petőfibá- nya 3:1 (0:0). Albert Toachimtói búcsúzunk Üjabb veszteség 'érte Heves megye sportját: elhunyt Albert Joachim vagy ahogy a szí- halmiak nevezték: Joki bácsi — a Szihalmi Tsz SK egyik irányí­tója. Nem akadt a községben egyetlen fiatal, vagy öreg, aki ne ismerte és ne szerette volna a leghűségesebb sporttársat, aki betegsége ellenére is szervezője, irányítója, vezetője volt Sziha- lom sportéletének. A megbecsü­lést vonzó egyéniségével, a mun­kában való helytállásával, em­bertársaihoz fűződő példás kap­csolataival szerezte meg, s két gyermekét is sportembernek ne­velte. Az Albert Joachim halála utáni első szihalmi labdarúgó­mérkőzésen mély kegyelettel em­lékeztek meg róla sporttársaí, is­merősei egyaránt. Tollaslcabda Hatvanban lebonyolítot­ták HeVes megye 1969. évi egyéni tollaslabda-bajnoksá­gát. A verseny színvonalas küzdelmeket Hozott, az egyes kategóriák első három helye­zettje vesz részt a,z április 26-án Budapesten megrende­zésre kerülő országos dön­tőn. Eredmények. Férfi egyé­ni: 1. Nagy S. (Hatvani Szakközépisk.), 2. Nyitrai (H. Szakközépisk.), 3. Medve (H. Pedagógus). Férfi ifjúsá­gi: 1. Nag£ Z., 2. Máté, 3. Tóth I. (mind H. Szakközép.). Serdülő fiú: 1. Ikládi (Selyp), 2. Máté (Hatvan IX.), 3. Nagy I. (H. Szakközép.). Leány ifjúsági: 1. Palkó, 2. Erdősi, 3. Dredor (mind H. Szakközép.). Sportlövészet A kispuska-csapatkupa gyön­gyösi járási I. fordulóját a Kité­rőgyári Vasutas, a Zalka SE és az Abasári MHSZ lőterein bo­nyolították le. A versenyeken 56 férfi felnőtt, 23 ifjúsági és 15 női lövész vetélkedett egymással. Jobb eredmények. Férfi felnőtt (30 lövéses, összetett): 1. Magyar Gyula (Gy. Izzó) 255. Férfi if­júsági: 1. Ágoston (Abasár) 224, 2. Tóth J. (Kitérőgyár) 224. Ifjú­sági lányok: 1. Tóth Zsuzsa (Kitérőgyár) 225. Női felnőtt: 1. Lőrincz Éva (Mátraháza) 191. Csapatban a Kitérőgyári Vas­utas II. férfi felnőtt, a Kitérő­gyári Vasutas férfi ifjúsági, a Kitérőgyári Vasutas leány ifjú­sági és a Mátraházi Lendület női felnőtt együttese vezet. A máso­dik fordulót május 2-án rende­zik. Heves község székhely rang­ra emelésének 750. évfordulóját ünnepük az idén. Az ünnepség- sorozat alkalmából a Heves me­gyei Dobó István Vármúzeum é ■ a Hevesi Járási KISZ-bizottság pályázatot hirdet, „Községünk fejlődése 25 év tükrében” címmel. A pályamunkáknak a község 25 év alatt megtett útját, politi­kai, gazdasági és társadalmi fej­lődését kell bemutatniuk. A pá­lyamunkáknak tartalmazniuk kell a felszabadulás körülmény e- it, a demokratikus élet megin­dulását (nemzeti tanács, a föld­osztás, a termelés megindulása, választások, stb.), a proletárha­talom megszületését, a tömeg­szervezetek és mozgalmak életét, a kulturális, egészségügyi és kommunális téren elért eredmé­nyeket, valamint a termelőszö­vetkezeti mozgalmat. A pálya­munkák jegyzettel ellátva 20—30 gépelt oldal terjedelműek lehet­nek. Az SZMT kulturális, agitá- ciós, propaganda- és sportbizott­sága április 29-én 9.30 órakor Egerben az SZMT Székház föld­szinti klubtermében munkabi­zottsági ülést tart. Az értekezle­ten az 1969. évi munkahelyi spar- takiáddal kapcsolatos tennivalók kerülnek megbeszélésre. * Pénteken délután a Hatvani Cukorgyár kultúrtermében bo­nyolítják le a Mit cud a sport- mozgalomról? hatvani járási ve­télkedőjét. * Vasárnap 9 órai kezdettel meg­hívásos atlétikai versenyt ren­dez az Egri Dózsa Egerben. A verseny egyik számát a labda­rúgó-mérkőzés szünetében bo­nyolítják le. * Járási labdarúgó-bajnoki mér­kőzések eredményei: Poroszló— Mezőtarkány 4:1; Káli Tsz SK— Szihalom 0:1, Kompolt—Sarud 2:2, Mézőtárkány—Kompolt 5:2, Szihalom—Poroszló 2:0, Sarud— Kál 1:3, Andornaktálya—Isten­mezeje 3:2, Intemezeje—Egerbak- ta 4:1. * . A labdarúgó megyei II. osz­tály negyedik fordulójának ered­ményei. Keleti csoport: Mező­szemere—Stromfeld SE 0:3, Be­senyőtelek— Eger szólát 1:0, Novaj —Makiár 4:2, Egerszalók—Dobó SE 3:4, Egercsehi II.—Tarnale- lesz 5:0, Erdőtelek—Kápolna 3:0, Kisköre—Mátraderecske 1:0. Nyu­gati csoport: Ecséd—Gyöngyös­halász 2:1, Gyöngyöstarján—Do- möszló 2:0, . Nagyréde—KüTÁkús SE 0:2, Gagarin SE—Heréd 8:1, Tárnáméra—Kisnána 4:1, Adács— Kerekharaszt 1:0, Szűcsi—Hort 10:1. A bajnokság állása: Keleti csoport. (Kiesés-feljutási táblázat.) 9. Mezőszem. 4 1 1 2 3:13 3 10. Tarnalelesz 3 — 1 2 5: 8 1 11. Makiár 3 — 1 2 4: 7 1 12. Kápolna 4 — 1 3 2: 9 1 13. Egerszólát 3 — 3 2: 5 — Egercsehi II. 4 3 — 1 21: 4 6 Nyugati csoport: 1. Karikás SE 3 3 — _ 1 6: 2 6 2. Gy.-tarján 4 3 — 1 5: 2 6 3. Kerekharaszt 4 2 1 1 5: 1 5 4. Gy.-halász 4 2 1 1 6: 3 5 5. Adács 4 2 1 1 8: 9 5 6. Gagarin SE 4 2 — 2 20:10 4 Tárnáméra 3 2 — 1 6: 3 4 8. Szűcsi 4 2 — 2 15: 9 4 9. Ecséd 4 2 — 2 5: 6 4 10. Heréd 4 2 — 2 7:13 4 11. Kisnána 4 1 1 2 4: 9 3 12. Nagyréde 4 1 — 3 3: 8 2 13. Domoszló 4 1 — 3 3:16 2 14. Hort 4 — 4 2:15 — A megyei labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága közli, hogy legközelebbi fegyelmi tárgyalá­sát április 30-án, szerdán dél­után rendezi meg a labdarúgó­szövetség helyiségében. 1. Kisköre 2. Erdőtelek 3. Novaj Strom. SE 5. Besenyőtel. 6. Egerszalók M.-derecske 8. Dobó SE 4 3 1 — 9:3 4 3 1 — 7: 3 4 3 — 1 16: 6 4 3 — 1 8: 3 4 2 1 1 7: 7 4 2 — 2 7:7 4 1 2 1 6: 6 3 1 1 1 6: 5 3 JVB III-as csapat oh, .figyelem ! A Magyar Labdarúgó Szö­vetség felhívással fordul az NB Ill-ban szereplő csapa­tokhoz: jelentsék azqkat az • 1846—47—48—49—50.-ben ■ ifO született fiataj tehotseges já­tékosokat, akik, képességeik­kel, adottságaikkal kimagas­ló teljesítményekre képesek. Az írásbeli jelentésnek tar­talmaznia kell a játékos ne­vét, születési helyét, idő­pontját, sportkörét és lak­címét. A leveleket postafor­dultával a megyei labdarúgó szövetséghez kell beküldeni (Éger, Kossuth L. u. 9.). (}■ '■ • ^— Hát fontos-e most a levél még egyáltalán a rendőr szerepe? Egy csöppet sem. Ezért azt mondom neki: — Már nem szükséges, hogy itt maradjon. A szembe­sítés nem lesz olyan sürgős. Elküldök magáért, ha Hugo Falfar tagadná, hogy járt magánál az őrszobán. • A rendőr, ahogy megszólítom, vigyázzba merevedett. • - — Ha kívánja, kapitány elvtárs, elmegyek. De egyre biztosabb vagyok benne, hogy ezt az embert... ezt a Fal- fart már láttam valahol. Azon gondolkozom, hogy hol. Nem tudtam, hogy ilyen fontos a dolog... Valóban, olyan keményen töri a fejét, hogy az állát , kapargatja és a vigyázzállásról is elfeledkezett. — Talán eszébe jut — mondom. — Még úgysem ol­vastam végig a levelet. A diktálással elkészült? — Itt van, tessék! — mondja a rendőr helyett a gép­író. Kezembe veszem a lapot, de csak futólag pillantok bele. Nincs a világon olyan személyleírás, amely felvehet­ne a versenyt egy jó fényképpel, s nekünk — remélem — rövidesen módunkban lesz azt is elkészíteni. — Kérje meg Skála főhadnagyot, hogy jöjjön ide — mondom a legközelebb álló tisztnek. Azután intek. Karliceknek. — Jöjjön velem! Karlicek már túl van a sietségen. Nyugodtan beszá­molhat a felfedezése részleteiről Nem kételkedem benne, hogy valóban megtalálta Rath hajdani alkalmazottainak egyikét. — Igen — bizonyítja, miután kényelmesen elhelyez- ' kedik irodám egyik székén —, szerencsém volt. Frantisék Caltának hívják az illetőt. Nem hoztam magammal. Öreg " bácsi már, és rengeteg ideje van mindenre. Túlságosan terjengősen ecseteli a dolgokat. Ha annyi ideig gyújtogat­ták volna a birodalmi gyűlés épületét, mint ő a pipáját, csak a háború után fogott volna tüzet. Sürgetözőm: — Karlicek, az ötlete a hajdani alkalmazottak dolgá­ban ragyogó volt, de most, nagyon kérem, maradjon a tárgynál. — Hiszen ez a tárgyhoz tartozik! — biztosít Karlicek. — Azért gondolom, hogy inkább mondjon le a személyes kihallgatás megtiszteltetéséről. Az öreg fecsegéséből ki­desztilláltam egy kivonatot, amely nékünk tökéletesen elég. Helyes! Csak semmi fölöslegeset! Ki tudja, meddig futja bennem az orvos drogjának hajtóanyaga! Födolog a NÉV. Azt pedig biztosan megtaláljuk a megfelelő kimuta- nem változtatta meg. Bi-tásokban, mert viselője láthatólag zonyítják ezt az arany öngyújtón talált betűk. Hanem mielőtt Karlicek igazán belefogna a mondó­kájába, megzavar bennünket Loubal. Gépszerű módján jelenti, hogy a C—L sorozat szá­mozásához használt festéket a KÓLÓRA n. v. szállította. Parancsot kap: — Keressen tehát az alkalmazottak vagy a külső munkatársak között egy Hugo Falfar nevű embert. Azon­nal! Loubalnak a szemöldöke sem rándul meg. Elmegy, hogy intézkedjék. Ki kell húznia az ágyból a Kólóra n. v. igazgatóját és személyzetisét. — Folytassa, Karlicek! Az éjszaka lassan, de könyörtelenül halad előre, s én pipogyán rettegek, nehogy elmúljék a drog hatása, amíg mesterségesen felújított energiámra szükségem van. — Frantisék Calta egy ócska viskóban lakik mintegy két kilométernyire Rath telkétől — mondja Karlicek nyu­godt hangon. — Annak idején Hugo Falfar mérnök, Rath bizalmasa és gyártásvezetője fogadta fel őt munkába nyo­morúságos bérért. Falfar állítólag gonosz, mogorva, ér­zéketlen ember volt. Calta olyan leírást ad róla, hogy az nagyjából megfelel az elképzeléseinknek. Karlicek meredten rám bámul, mintha gyanúsítana valamivel. Csak sokkal később tudtam meg tőle, hogy va­lamiképp furcsán csillogott a szemem. — Az istenért, beszéljen! — Igen. Rath a családjával a rózsaszínű villában la­kott. Ügy tűnt fel, hogy rendes ember, de csupán azért, mert helyette mindent elintézett a pribékje, Falfar. Fal- farnak volt a villában egy szobája. Ott aludt, végezte ve­gyi kísérleteit, ott- fizette ki a munkásoknak a bért. A xilolitra meg más effélékre használt pancsoknak nagy szakértője volt. Némelyiket tökéletesítette is. Állítólag fel­talált valami készítményt a borfoltoknak vagy mi a csu­dának az eltávolítására. Karlicek nem olyan tömör, mint szeretném. Magam­ban azonban be kell ismernem, hogy türelmetlenségem nélkülözi a tárgyi okokat. Frantisék Calta emlékszik, hogy ott,- ahol ma a tükör van, álcázatlan pincebejárat volt. Amikor a munkások hirtelen felmondást kaptak, E. A. Rath valami iparosokat meg napszámosokat fuvarozott a w telkére. Két autója volt, egy személy- és egy tehergép­kocsi. Hugo Falfar egy ideig még a villában lakott a mun­kások eltávozta után is. Aztán eltűnt valahová, de az/ köztudomású volt, hogy Rath családja a villában maradt. Március tizenötödike után a Gestapo sürgölődött a telek körül. Calta hallotta, hogy Rathot családostul elvit­ték. Maga nem látta. Csak Rath teherautóját ismerte fel. Katonák hurcolták el rajta Rath házának és műhelyének berendezését. Frantisék Calta, miután megkapta a ■ felmondást, so­ha többé nem járt Rath telkén. A háború alatt az út végében egy német—cseh feliratú tábla állt, amely meg­tiltotta a továbbmenést. A fasor mögött katonák gyakor­latoztak. A háború után az a hír járta, hogy a telek megmarad Rath tulajdonában. Várták a hazatérését. Ezt már csak hozzáképzeli Frantisék Calta. Mi az adóhivatal megmaradt levéltárából tudjuk, hogy E. A. Rath vállalatát, amelyet kisiparként tartottak nyilván, 1938-ban töröltette. Amikor egy év múlva adóbe­vallást meg valami büntetést követeltek tőle végrehajtás terhe alatt, hatálytalanítani kellett a végzést. Az irattár­ba tett fizetési felszólításon olvasható egy megjegyzés, mely szerint a követelés jelenleg behajthatatlan, mert E. A. Rath adóalany a birodalmi hivatalok védelme alá utal­tatott. Szolidaritásból vagy félelemből meg sem kísérel­tek, hogy az adóhátralékot megtérítsék abból, ami Rath után még itt maradt. Calta vélekedése szerint ma senki még csak a közelé­be se megy Rath telkének. Calta persze nem lakik olyan közel, hogy biztonsággal állíthasson ilyesmit. Az öregasz- szonyok, mint mondja, azt beszélik, hogy kísértetek jár­nak ez egykori gyárban, de alighanem csak néhány gránát maradt ott a németek után. Tavaly tavasszal az a hír járta, hogy valami felrob­bant a telken. A nemzeti bizottságok illetékes ügyosztályain hiába kerestek valami bejegyzést Rath telkéről. Ott a forrada­lom zűrzavara után olyan káoszt vettek át, hogy a való­ságos helyzetről voltaképpen semmit sem tudtak. Csak Skálának sikerült a rendőrségi levéltárból előkaparnia a telek és környéke kataszteri térképét. De ez már úgy tűnik fel nekem, mint valami őstörté­neti kutatás, amivel az unalmát űzi el az ember. — Fogja inkább ennek a levélnek az elejét, Karlicek, és olvassa utána — mondom békétlenül. A körzetparancsnok személyleírását félretolom, s fel­készülök rá, hogy figyelmemet Falfar fejtegetésének szen­telem, mely szerint a rossz nem termék, hanem az emberi lelkiismereten kívül álló, nélkülözhetetlen alapanyag. (Folytatjuk) pályázhatnak egyének és kö- _ zösségek. Minden olyan művet * be lehet nyújtani, amely a tar-3 talmi követelményeknek, a tu- % dományos és történelmi hiteles- ségnek megfelel és más pá- lyázaton még nem szerepelt, il- 3 letve nyomtatásban még nem je- 3 lent meg. A pályamunkát két 3 példányban jeligével (a szerző,^ vagy a szerzők nevét, foglalko­zását, lakcímét zárt borítékban^ elhelyezve) 1969. október 1-ig 9 kell beküldeni Dobó István Vár- & múzeum, Eger, vár 1. sz. cím- re. « Pályadíjak: • I. díj: 3000 forint, - II. díj: 2000 forint, III díj: 1000 forint. 4 Minden díjat nem nyert, de értékes pályamunkát a zsűri * tárgyjutalomban és dicséretben í részesít. A pályadíjakat ünnepé- .3 lyes keretek között 1969. novem­ber 14-én, Heves felszabadulásá­nak 25. évfordulóján adja át a* zsűri. • Pályázat Heves 750. évfordulójára

Next

/
Thumbnails
Contents