Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-25 / 93. szám

C 34 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! [ Látogass az ÁGR^KER-nél AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XX. évfolyam, 93. szám ARA: 10 FILLÉR 1969. április 35., péntek /---------------------------------­M ai jegyzetünk Belefáradhatunk-e ? — Kérem, én már tízszer is szóltam, de nincs foga­natja. Teljesen hiábavaló, én már belefáradtam. Ezekkel a szavakkal ke­sergett a minap egyik is­merősöm, aki nem az or­szágot, vagy az üzemét megváltó dologban emelt szót és nem is valamiféle fenyegető veszély ellen, ha­nem igaza tudatában egy olyan jelenség ellen, amely a szőkébb kollektíva, az üzemrész nem nagy, de mégis csak gondja és amin rövid idő alatt lehetne se­gíteni. Nem fogadták meg taná­csát, javaslatát, ezért ju­tott arra a végső következ­tetésre: hiábavaló, belefá­radt, a még egyszer, pára szól. IsméHemj ment nagy do­logról van szó és meg is oldódik o gondjuk, mihelyst a javaslata feltételei meg­érnek. Hogy akkor miért ejtünk mégis róla szót? Azért, mert ismerősünk, — aki párttag — kitörése egy gondolatsort indított el: be­lefáradhatunk-e a vitába, lemondhatunk-e igazunkról, ha az az első vagy éppen a tizedik szóra nem talál meghallgatásra', megoldás­ra? Elképzelhető ez, hi­szen az emberi akarat, a cél eléréséért való küzdeni bírás nem egyformán erős minden emberben. Van, aki előbb keseredik él és feladja az igazáért vívott küzdelmet, s van, aki — ha fogcsikorgatva is — de vé­gigviszi, amibe belekezdett. Természetesen az lenne a legjobb, a legideálisabb, ha a jó szándékú tanács, az el­ső okos ötlet mielőbb reali­zálódna, ha ezeket egyes helyeken nem „fautolnák”, hanem örömmel fogadnák és intézkedésekkel jutal­maznák. De ha ez még nem így van mindenhol, az sem jogosíthat fel senkit, hogy sértődve visszavonuljon, lemondjon az igazságért fo­lyó harcról. Különösen nem jogosíthat ez fel egy kom­munistát, de egyetlen olyan embert sem, aki fele­lősséget érez a közös ügyért, a haladásért. S most térjünk vissza kérdésünkhöz: belefárad­hatunk-e a vitába, lemond­hatunk-e igazunkról, ha az az első, vagy éppen a tize­dik szóra nem talál meg­hallgatásra, megoldásra? A válasz csak ez lehet: elvileg igen, elképzelhető, hiszen nem vagyunk egy­formák. De — kérdezem — gyakorlatilag tudomásul vehetjük-e ezt és tudomá­sul veszik-e azok, akik i többet várnak a kommu- I nistáktól. mint másoktól? I Azt hiszem, a kérdésben j benne van a válasz, (papp) A KGST-,.csúcs” tegnapi ülésén Kádár János elvtárs . elnökölt MOSZKVA (TASZSZ): Moszkvában a KGST tanácsának csütörtöki üléséről az alábbi hivatalos közleményt adták ki: „Április 24-én Moszkvában folytatta munkáját a KGST tanácsának ülésszaka. A tagországok közötti együttműködés formáinak és módszereinek további tökéletesítésével kapcso­latos kérdéseket vitatták meg. Az ülésen Kádár János eivtárs, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára elnökölt. Felszólalt az ülésen Todor Zsivkov, a BKP Központi Bi­zottságának elnöke, miniszterelnök, Ceausescu, a Román KP Központi Bizottságának főtitkára, a Román Államtanács el­nöke, Oldrich Cernik, a CSKP Központi Bizottságának elnök­ségi tagja, a csehszlovák szövetségi kormány elnöke és Ceden- bal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke. Az eszmecsere elvtársi légkörben folyt. , r Az ülésszak ma folytatja munkáját. (MTI) A Gyöngyösi Városi Tanács- vb napirendje»; A városi utak állapota, a közúti közlekedés helyzete Mielőtt érdemben foglal­kozott volna a Gyöngyösi Városi Tanács végrehajtó bizottsága azzal a jelentéssel, amelyik a közutak állapotát és a közlekedés helyzetét vázolta félj helyszíni szemlét tartottak a vb tagjai: bejár­ták a várost, személyes él­ményt gyűjtöttek a témáról. A KPM munkatársa beje­lentette. hogy az átmenő fő­útvonalak felújítását még ebben az évben elkezdik és két éven belül be is fejezik. Felújítják a Vörös Hadsereg útját, a Jókai és a Petőfi, valamint a Vachott Sándor utcák útburkolatát. A város kezelésében lévő ■utakról egyöntetű megáüapi- tás hangzott eh soha még ilyen rossz állapotban nem voltak! Sajnos a pénzügyi (lehetőség olyan kis mértékű, hogy ezeknek az utaknak a korszerűsítésére néhány éven belül gondolni sem le­het. Sok mindent megma­gyaráz az a tény, hogy az utak és a járdák túlnyomó részét 30—10 évvel ezelőtt építették és azóta nagyon ke­vés gondot fordítottak rájuk. A rossz útviszonyok miatt megnövekedett a közúti bal­esetek száma is. A megyei tanács közlekedési osztályá­nak képviselője megígérte, hogy a munkához fokozot­tabb anyagi segítséget fog­nak nyújtani a városi ta­nácsnak. A Minisztertanácsi ülése ★ Megoldódik a fekvőbeteg­ellátás ★ Jövő heti rádió- és tv-műsor ★ Anonymus egri diák volt? A Heves megyei AGROKER Vállalat felkészült a mező- gazdasági munkákra. A telephelyeken katonás rendben so­rakoznak a traktorok, kombájnok, a különböző gépek. Riportunk lapunk 3. oldalán. (Foto: Kiss Béla) 'A/VVVVV^/^A/^A/WWVV^^/V^AAAA/W\/W^AA/W\A/V\AA/\A/^/^/VVW^/WW^A<^l*✓‘A✓, 377 védett műemlék Kétnapos tanácskozás kezdődött Heves megye műemlékvédelmének helyzetéről Heves megyében 377 védett műemlékről vezetnek nyil­vántartást. Majdnem fele Egerben, míg 13,4 százaléka Gyöngyösön található. Eger magas színvonalú barokk épí­tészeti kultúrája, nagy töme­geket vonzó vára. Gyöngyös középkori templomai emelik ki városainak műemléki je­lentőségét. A megye területén azonban olyan műemlékek is gondozásra várnak, mint a feldebrői román templom, a magyar cisztercita építészet egyetlen épségben maradt emléke, a bélapátfalvi temp­lom, a palócvidék valamikor jelentős megyei és egyház­igazgatási központja, Gyön­gyöspata sajátosan magyárrá formálódott gótikus templo­mával, Gyöngyös négy góti­kus temploma, a váraszói templom, a kisnánai vár, Si Hegemlékezések a gyarmati ifjúság napján J Nagygyűlés a VILATI-ban Csütörtökön, külföldi vendé­gek jelenlétében megyeszerte nagygyűléseken emlékeztek a gyarmati ifjúság napjára, s fiataljaink táviratokkal üzentek szolidaritásukról a szabadsá­gukért küzdő népeknek. Egerben, előbb Finomsze- relvénygyár 15-ös üzemében találkoztak a vendégekkel, akik számára a bervaiak jel­képesen átadták a megsegí­tésükre készített ajándék ke­rékpárokat, takarókat. Ezt követően, ugyancsak a kora délutáni órákban a VILATI-ban rendeztek gyű­lést, amelyen részt vett Trvong Quang Vinh vietna­mi diák, Kiss Pál, a megyei KISZ-bizottság titkára. Nagy Katalin városi KISZ-titkár és Korózs Lajos, a HNF vá­rosi titkára is. A gyár által patronált V. számú általános iskola úttö­rőinek, illetve Prokai Károly KISZ-titkár köszöntő, üdvöz­lő szavai után Kiss Pál mon­dott ünnepi beszédet. Egye­bek mellett idézte az indiai tengerészek 1946-os felkelé-, sének emlékét, ismertette az elnyomók elleni tiltakozások, harcok történetét, szólt az imperializmus ellen még ma is tartó, s szüntelenül erősö­dő küzdelemről. Hangsúlyoz­ta, hogy a legutóbbi két év­tizedben a föld újabb 38 mil­lió négyzetkilométernyi terü­letén hozzávetőlegesen 1 mil­liárd ember számára szüle­tett meg az életet jelentő szabadság, a valamikori gyarmnto''on 60 fü«m'->ti«n ál­Feivételünk: a VILATI-ban tartott gyűlésről készült. (Foto: Kiss Béla) lám alakult. Céljaink azon­ban még korántsem valósul­tak meg teljesen, igazi si­kereinkért további összefo­gásra, kitartásra, következe­tes, kíméletlen harcra van szükségünk, az agresszorok ellen világszerte a leghatáro­zottabban kell érvényesíteni közös akaratunkat. A nagygyűlés — amelyen felszólalt a vendég vietnami diák is — forró hangulatban ért véget, s Trvong Quang Vinh az együttérzés, a szere­tet, apró, kedves megnyilvá­nulásaival, ajándékaival uta­zott vissza Budapestre. Nagygyűlés és fáklyás felvonulás Gyöngyösön Bata József, a városi KISZ- bizottság titkára köszöntötte azokat a fiatalokat, akik áp­rilis 24-én este, a városi mű­velődési házban megtartott nagygyűlésen részt vettek Gyöngyösön. Gerő Tibor, a KISZ-kb munkatársa mon­dott beszédet, méltatta azt a küzdelmet, amit; a gyarmati népek folytatnak a szabadsá­gukért. A nagygyűlés után mint­egy háromezer fiatal vonult fel a város utcáin fáklyásme­netben, transzparensekkel, jelszavakat hangoztatva. Kö­zöttük két angolai ifjú: Zuzi Szalazá Pedro és Zsamari Lu- dumba, akik maguk is részt vettek a partizánharcokban. tok várromja, a gyöngyösi, tarnaörsi, boconádi kastélyok, Párád, Verpelét, Átány népi építészeti emlékei és folytat­hatnánk az értékes műemlé­kek sorát. Valamennyi hely­reállítására, állagának meg­óvására milliókat költött és költ az Országos Műemléki Felügyelőség. Csütörtökön délelőtt ismét számba vették megyénk mű- . emlékeit,'a megóvásukra'tétt intézkedésekről és a műem­lékvédelem további feladatai­ról kétnapos tanácskozás kezdődött Egerben. Ebből az alkalomból Egerbe látogatott Merényi Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igaz­gatója, Dercsényi Dezső igazgatóhelyettes, Barcza Gé­za, Lévárdy Ferenc, Voith Pál és Widlman János, a fel­ügyelőség munkatársai. Be- recz István, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, az Eger- Mátra vidéki Intézőbizottság elnöke volt a házigazda, aki áttekintést adott megyénk és Eger műemléki helyzetéről. A tanácskozáson részt vett dr. Lendvai Vilmos, Eger város tanácsának vb-elnöke és Bakó Ferenc, megyei mú­zeumigazgató is. A tanácskozáson szó volt arról, hogy az Országos Mű­emléki Felügyelőség 1955-től 27 és fél millió forintot for­dított Heves megye műemlé­keire és 29 műemléképület felújításához adott jelentős segítséget. Megkezdődött Eger belvárosának tervszerű felújítása, a vár, a középüle­tek, egyházi létesítmények, jelentősebb lakóházak hely­reállítása. A helyreállítási. munkáknál nemcsak a mü emléki szempontok érvényé-', sülnek, hanem elsősorban idegenforgalmi, népgazdaság, és szociális — mint .a. tfurn»-. örsi kastély esetében — tjneg-. gohdolások is. 1956-tól ‘ 16.7 millió forintot fordítottak az egri vár Jeltáxásáf a, állagúé-, delmére, amelynek csupán 1967-ben 4,5 'millió látogató ja volt! Hárommillió foríii- tot biztosítottak a kisnánai vár kutatására és helyreállí­tására. A közelmúltban bete . jezték a bélapátfalvi apátsági templom helyreállítását, a templom melletti kolostor romkerti bemutatását készí­tették elő. A gyöngyösi Orczy-kastély, a. váraszói ro­mán templom helyreállításá­val jelentős műemléki érté­keket sikerült megmenteni. Népi műemlékeink közül a parádi palócházat, a verpe-' léti kovácsműhelyt állították helyre. Az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója ez­úttal mondott köszönetét mindazoknak, akik részt vpt- tek a Heves megyei Műem­léki Topográfia elkészítésé­ben. amely tízévi helyszíni, levéltári kutatások, a gyüj-, tött anyagok tudományos fel­dolgozását foglalja magába. A tanácskozás után Fekete Győr Endre, a megyei tanács vb-elnöke fogadta az .Orszá­gos Műemléki Felügyelőség vezetőit, akikkel a műemlék- védelem további feladatairól folytatott, beszélgetést. Tizenegy építőipari vállalat vezetőinek tanácskozása Gyöngyösön Kétnapos tanácskozásira jött össze 11 állami építő­ipari vállalat igazgatója, párt- és szakszervezeti tit­kára, valamint személyzeti vezetője Gyöngyösön, a He­ves megyei Állami Építőipa­ri Vállalat központjában, áp­rilis 24-én. A minisztériu­mot Vajdai Jánosné, a sze­mélyzeti főosztály helyéttes vezetője képviselte. Csáki Ottó szb-titkár kö­szöntötte a megjelenteket, majd Réz János igazgató terjesztette elő beszámoló­ját a minősítési munkáról. Az első napon a vitát n< zárták le a tanácskozás ré: vevői. Délután kirándult a Mátrába, majd este' a & tónál pihentek meg, ahol 1 lász’.ével fogadták a ve déglátók a tizenegy válla vezetőit. A mai napon folytatják megbeszélést. Végül Kővé Mihály, az ÉVM személy; ti és oktatási osztályának f előadója foglalta össze a lti napos tanácskozás légiont sabb megállapításait, köve keztetóseit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents