Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-24 / 92. szám

Füzesabony gyára r Á sírok—füzesabonyi „há­zasságot” szentesítő papiro­kon már réges-rég megszá­radt a tinta, a gépjavító ál­lomás helyett ma már ezt olvashatjuk a Sőkapu fölött; MátravidéKi Fémművek Fü­zesabonyi Gyára. A cégtáblát a sitoki gyár jóvoltából 1969. január else­jén cserélték ki, és a hajda­ni kombájn- és gépszerelők ma már pilver likőrös kupa­kokat, később pedig korona­dugót és különböző húzott dobozokat gyártanak majd. Korszerű üzemeli, jobb körülmények Még négyhónapos sincs a; abonyi gyár, de ma már gél- kinek sem hiányoznak a traktorok, a fütetjr« javító- szinek. A több sünt 300 dol­gozó, közöttük' Brassó Zsig- mond gyáregységi főmérnök is örömmel vette a cégtábla- cserét a „gyárosodást”... — Valóban így van, hiszen Füzesabonynak nagyon kel­lett már egy fix, nyugodt perspektívát ígérő, biztosító ipari bázis. Természetesen, ahogyan a mondás is tart­ja: minden kezdet nehéz, így az átállás időszaka is sok gonddal, problémával járt, de most már úgy érezzük, hogy kezdünk egyenesbe jön­ni. — Négy hónappal ezelőtt a dolgozók egy emberként helyeselték, s drukkoltak a tervezett gyári házasságnak. Egy „népszavazás” ma is ezt bizonyítaná? — Azt hiszem, hogy ma sokkal jobban, mint bármi­kor is. Először is anyagilag senki sem járt rosszabbul, a munkahelyi körülmények pe­dig lényegesen megváltoztak. Csak egy példát a sok közül: a gépjavító állomás 150—160 dolgozót foglalkoztatott, a veret, vagyis a különböző zá- j’ak gyártásával. Ezek az em­Derek kissé aggódva vették áldomásul a gyártelepítést, gondolván, megszűnik a ve­ret gyártása, és más munkát kell majd végezniük. Fölös­legesen aggódtak: az új gyártmányok mellett a veret is profilunk maradt, és már a gyárosodás következménye­ként a régi vasvázas színből e KISZ-küldöttség utazott Erfurtba Szerdán délután a Német Demokratikus Köztársaságba utazott a KISZ megyei bi­zottságának háromtagú kül­döttsége. Sebestyén János, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Cseh István me­gyei titkár és Búzás Lajos, a megyei bizottság iskolafele­lőse az NDK ifjúsági szerve­zete, az FDJ Erfurt megyei bizottsága küldöttségének műit évi Heves megyei láto­gatását viszonozza. A német testvérszervezet munkájának tanulmányozá­sa mellett a megyei ifjúsági küldöttség látogatást tesz az Erfurt környékén dolgozó Heves megyei fiatalok mun­kahelyein és szállásain. Ez lesz az. első alkalom, hogy a megye hivatalos képviselői megvizsgálják az NDK-ban munkát vállaló fiatalok mun­ka- és. életkörülményeit. a veretgyártók is világos, tiszta, korszerű üzembe köl­töztek. Megnyugodtak a ke­délyek, a dolgozók most már szinte várják, sürgetik az új profilok gyártásának kezde­tét. Sikeres átállás — A kombájnjavítás és a pilver-gyártásban legfeljebb annyi a „közös vonás”, hogy mindkettőhöz szükséges: az ember. — Hogyan sikerült tehát az „akklimatizálódás”? — Nagyon sok segítséget kaptunk, s kapunk az anya- gyáranktól. Sok dolgozónk Sírokban figyelte, tanulta meg a szükséges szakmai is­mereteket, a gépek helyszíni szerelését pedig a sirokiak segítik, és egyben oktatnak, tanácsokat is adnak. Dolgo­zóink nemcsak hogy szívesen veszik, hanem el is várják a szakmai ismeretadást. Ezeken kívül a nagy gyár gazdasági vezetőivel is gyakran talál­kozunk. — A gépjavítók közül so­kan elmentek? — Gyakorlatilag senki. Maradt a törzsgárda, sőt már több új emberünk is van. Éz a gyár nemcsak a füzesabo­nyiaké. A környékbeli köz­. ségekből is nagyon sokan járnak hozzánk dolgozni. Biztos kereseti lehetőség és már mi is 44 órás munkaidő­ben dolgozunk — „Tősgyökeres” abonyi pilver Az épületek körül kőmű­vesek dolgoznak. Űj utakat építeneík, korszerűsítik, mo­dernizálják az üzemeket, gépeket szerelnek, sőt már megszületett a „tősgyökeres” abonyi pilver is. — Tulajdonképpen mi az a pilver? Mire használják és miből készül? — Alumíniumból készül és a likőrösüvegek zárására szolgál. Nincs szükség dugó­ra, a pilvert rá, illetve le le­het csavarni az üvegekről. — Az első széria már kész? — Már el is küldtük a megrendelőnek, a Magyar Likőripari Vállalatnak. — És mi a szakvélemény? — Jónak tartják, és rövi­desen elkezdjük milliós té­telekben a gyártását is. An­nál is inkább el keli már kezdeni a termelést, mert nagyon sokba került ez a gyár, és hát az itteni dolgo­zóknak is bizonyítaniuk kell, hogy értik és szeretik mun­kájukat. — A pilver-kupakon kívül a koronadugó és a húzott dobozok gyártása is az abonyi gyár profilja lesz majd... — Igen, már megkezdőd­tek a műszaki előkészületek, a gyártást pedig a második, illetve a harmadik negyed­évben kezdjük el. Az eredeti telepítési terven legfeljebb annyi változás lehet majd, hogy előbb húzott dobozok gyártását kezdjük el és csak azután következik a korona­dugó. Egyébként minden terv szerint halad. Egyre gyarapodunk, a napokban érkezett meg három eszter­gapad, és rövidesen meg­kezdjük a tubusgyártó sor­hoz szükséges kemencék gyártását is. Valamennyien örülünk ennek a gyárnak, nagyon sok szép, komoly feladattal bíztak meg ben­nünket, és reméljük, bízunk is benne, hogy az eredmé­nyek sem maradinak el. —ícoós— LJ Akrobatikus munka Az HM ÁSZ dolgozói Péter- vásárán felújítják a község vülamos-légvezetékhálózatát. A régi faoszlopokat betonra cserélik ki és ezekre szerelik fel az új vezetéket. A mun­kát három hét alatt végzik el. Az oszlop tetején Fülöp László és Laboda László. (Foto: Kiss Béla) ~ }4ÁÁ(diÁ(fűdt jeíwvfílc. Ostorosról A szokatlanul hideg időjá­rás három héttel késleltette az időszerű tavaszi munká­kat. Bár a vetéseket időben befejezte a tsz, a növények fejlődése nem kielégítő. A termelőszövetkezetben két éve a téli metszési módszert alkalmazzuk a nagyüzemi te­lepítési szőlőknél. Ez a mód­szer bevált, s január első he­tére 400 holdon befejeződött a metszés. A szőlőkben nem okoztak kárt a fagyok, de a zöldellés késik. Károsodás nélkül vészelte át az időjá­rást a szövetkezet 40 holdas őszibarackosa is. A 240 hold kukoricavetéshez a talajt elő­készítették, mivel a talaj hő­mérséklete 6—7 fokkal alacso­nyabb a megfelelőnél, a ve­tést még nem kezdték meg. 600 holdon befejezték a gabo­nák fejtrágyázását. Kisnánáról A község vezetői felkészül­tek a várható idegenforgalom fogadására. A várrom mű­emlék mindennap reggel 9- től délután 6-ig áll nyitva az érdeklődők számára, a vár öreg tornyának három helyi­ségében a feltárások során talált tárgyakból állandó ki­állítás van. A nyár folyamán a vár szabadtéri színpadán lesz a járási ének- és tánc­verseny. Az idén a községi tanács a helybeli szövetke­zettel közösen megkezdi a törpevízművesítést, s ha az ívóvíz-ellátás megoldódik, strandot és sátortábort léte. sítenek a vár környékén. Hevesről író-olvasó találkozót ren­dezett a hevesi járási könyv­tár ifjúsági klubja. A fiata­lok Ratkó József József At- tila-díjas költőt látták ven­dégül. A költő műveit a he­vesi háziipar irodalmi szín­Apa, anya és Zoltánka „Eltúlzott" riport „Kinek a szesz csak ital, semmi más s csupán a szomját oltja, a föld sarába süllyed...” — Igen, kérem, én vagyok Zoltánka osztályfőnöke. Tes­sék, mire kíváncsi, kérdezzen. Nagyon meglep, amit magá­tól hallok. Méghogy a Zoltán­ka áldozat! A gyerek ren­des ruhában jár, mindig tisz­ta, ápolt és gondozott, lelki- ismeretesen, szorgalmasan ta­nul. Eminens diák. Emlék­szem, egyszer dolgozatot írat­tam velük arról, hogyan véle­kednek a szüléikről. Zoltánka írta a legjobb, legszebb dol­gozatot Büszke az a gyerek a szüleire. Még az apjára is. Nem tudom kitől vagy kiktől kapta az információkat, de ál­líthatom, alapvetően tévesek. Persze, minden családban le­hetnek kisebb-nagyobb bajok, gondok. Azt hiszem, maga el­túlozza a dolgokat. Á fiú nem tartozik a „problémásak” kö­zé. Az apját pedig rendesnek ítélem, személy szerint. Az apa alkoholista. Az anya egészségileg gyenge, sokat betegeskedik. Akik ismerik őket, mind sajnálkoznak rajtuk. A gyereket és az asszonyt sajnálják. — Hogy iszik a férfi? Ki nem iszik manapság, kérem. Az asszonyt is veri...? Maga talán látta, amikor verte? Nézze, kérem, én csak abból indulok ki, hogy a gyereket mindig rendesen, szép ruhák­ban járatják, jól tanul, nem panaszkodik. Meglehet, hogy az az asszony szabadulni akar a férfitől, s most ráhord minden rosszat, amit csak tud. Feltételezhetem azt is, hogy néhány esetben valóban virágos kedvűén ment haza a férfi, az asszony féltékenyke- dő, hisztériás jeleneteket ren­dezett, s a férfi elfeledkezett magáról és megütötte. Senki se tudhatja teljes bizonyos­sággal a valóságot. Én egysze­rűen a tanára vagyok Zoltán- kának, az osztályfőnöke. A család belső élete pedig ma­gánügy. Milyen jogon avat­kozhatnék bele...? Az apa szeszgőzt lehel, pa­rancsol, gorombáskodik. Ügy bánik az asszonyai, mint a lába kapcájával. F.s az asszony tűr, mindent el­tűr, igyekszik a basáskodó férj kedvében járni. S köz­ben elsorvad, elfogy, ele­mészti magát. Vergődő csa­lád az övék. Az életük csu­pa kapaszkodás. Kapasz­kodnak a gyerek leikébe. Csak a gyerek tartja össze őket. Más összetartó erő bennük már nincsen. Csak a kölcsönös gyűlölet. — Tudja mit, beszéljen az apával és az anyával is. Me­rem hinni, hogy megváltozik a véleménye. Lehet, hogy csak a rosszakarók pletykája ez az egész... Az apa negyvenkét éves. Mesterségében megbecsült szakember. — Én, kérem, gyönyörűsé­gesen élek a családommal, és ebben nincsen semmi ámítás. Mit, hogy szoktam-e gyakran italozni? Hát, ké­rem: ki nem iszik meg oly­kor-olykor egy pohárkávaL Csak a beteg emberek irtóz­nak attól. Az anya törékeny, megvi­selt Rázza testét a zokogás. — Én, kérem, máir belefá- suliam ebbe a viaskodásfoa. Magamat nem is sajnálom, csak Zoltánka miatt reszke­tek minden percemben ... Tudja, jó ember az én. fér­jem, kenyérre lehet: kenni, ha józan. És azután... Kér­tem, menjen orvoshoz, gyó- gyíttassa ki magát., Szentsé­gei, hagyjam őt békén, ő nem beteg. Csak meg ne tudja, hogy nálam járt, hogy'velem beszélt... — Nézze, én most is azt állítom, Zoltánka nem problémás eset. A gye­rek sorsáért én nem aggó­dom. És a jövőjét se látom veszélyeztetettnek. Nagyon tehetséges, megállja majd helyét az életben. Kiváló ta­nuló, mindene megvan, ami kell, és nekem még egyszer sem panaszkodott. Zoltánka családjában most csend van és nyugalom. Az asszony azonban mind azon remeg, mikor borul fel ez a csend, 8 foszlik azét a nyugalom. — Sokan vannak az osz­tályomban, akik rossz tanu­lók, akiknek családi körül­ményeik ziláltak. Én első­sorban ezeknek a zilált, életű gyermekeknek a sorsával foglalkozom, elsősorban raj­tuk akarok segíteni. Az otthon légköre feszült. A keserű családi valóság mélyen sebez. A sebeket, mint idegnyomasztó ter­het később is magával vi­szi a gyerek. — Hadd olvassam fel a tanár úrnak, amit Zoltánka kezelőorvosa mondott. Pon­tosán feljegyeztem: „A gyer­mek idegrendszere erősen veszélyeztetett a túlzott meg­terheléstől. Egyszer nagyon megijedt, s ennek hatására sokkos állapotba került. Az­óta gyakran és könnyen el­ájul Óvni kellene a gyere­ket a sokkot előidéző hatá­soktól ...” Mi a véleménye erről a tanár úrnak? Túlzás­nak tartja? A tanár óvatosan végig- mér. — .. . Szóval, azt mondja, maga újságíró...?! Ide fi­gyeljen: mit akar maga én- tőlem tulajdonképpen?! Pataky Dezső padának tagjai tolmácsolták. Eredményes volt a találko­zó, a költő megismerkedhe­tett fiatal hevesi olvasóival, az olvasók pedig több köte­tet vásároltak a költő művei­ből. Hasonló találkozásra ke. rült sor a napokban Tiszaná- nán is. Hatvanból Gyűlést tartott a hatvani MÁV-állomás Vöröskereszt szervezete. A gyűlésen részt vett a vasútüzem MSZMP- titkára, Kiss József is, s ő tartotta a beszámolót az alapszervezet eredményeitől és ismertette a feladatokat. Május 5-én tartják meg a vasútállomáson a véradó­napot. Ennek jelentőségéről a gyűlésen Juhász Gábor, a Vöröskereszt járási titkára is beszélt. A véradó napokat eddig is sikerrel rendezték meg a vasútállomáson, ma­guk a vezetők első között je­lentkeztek önkéntes véradás­ra. Ma már a közlekedési dolgozók is egyre jobban ér­zik a véradás jelentőségét. Recskről Régi párttagok életútja után kutattak a recski úttö­rők, készülve a Tanácsköz­társaság 50. évfordulójára. Kutatásaik közben fedezték fel, hogy Apró Antal elvtárs fiatal korában néhány évig községükben élt és dolgozott. Kenyeres néni, Apró elvtárs egykori szállásadója mesélt a gyermekeknek az akkori eseményekről. Az úttörők le­velet írtak Apró elvtársnak, aki örömmel fogadta a gye­rekek levelét, s a napokban ajándékot küldött az úttörő- csapatnak és ígéretet tett ar­ra, hogy személyesen is meg­látogatja őket. Lőrinciből A község lakói csinosítják, szépítik házuk táját. Ebben az évben a községi tanács 30 ezer forintot fordít a község­fejlesztési alapból a parkosí­tás folytatására. Ebből a munkából kiveszik részüket a lakosok, és segítséget nyúj­tanak a helybeli üzemek is. Közös beruházással készül a község központjában egy bisztró és egy húsbolt. A két bolt megnyitását a nyárra tervezik. Tovább csinosítják a selypi részt, javítják a jár­dákat, kikövezik a vízleveze­tő árkokat. Az év közepén a könyvhét keretében kerül átadásra a tömegszervezeti székház és benne a község új klub- könyvtára. A könyvállomány gyarapításáról is gondoskod­nak, az idén községfejleszté­si alapból 20 ezer forintot fordítanak könyvvásárlásra. A tervek szerint közös erő­vel 1970-re a község minden utcájában járdát építenek. Hortról Ötszáz facsemetét ültettek el ezen a héten az újonnan épülő sportpálya körül és az óvoda udvarán a horti úttö­rők, s az iskola hetedik­nyolcadik osztályos tanulói. A gyerekek évről évre dere­kasan részt vesznek a köz­ségben folyó társadalmi mun­kákban. ■ • Sokat segítenek az egye­dülálló idős emberek, sorra felkeresik őket, a lányok nagytakarítást csinálnak, a fiúk az udvarrendezésnél, a favágásnál, vagy, más nehe­zebb munkáknál segédkez­nek. Köszönet illeti a horti iskola nevelőit, akik az öre­gek segítésére, megbecsülé­sére, a társadalmi kötelezett­ségek ismerétére nevelik a gyerekeket. Megérkezett a Circus Luxemburg Hatvanban április 24-25-én JÖN! JÖN! Gyöngyösre 1969. április 26—27—28-án Egerbe 1969. április 29—30-án. május 1-cn. Előadások kezdete minden este 7 órakor vasárnap és ünnepnap 3 órakor is. A műsor kiemelkedő számai: a tokiói tv-szfá- rok a GO—GO görlök, anakonda kígyók, ber­ber oroszlánok és még 15 világszám. Jegyek elővételben már válthatók a művelő­dési házaknál és Egerben a színháznál.

Next

/
Thumbnails
Contents