Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-24 / 92. szám

C--------------------■ --------------------------------­M ai jegyzetünk Mi ér többet f VILÁG PROLETÁRJAI, EGVfc*'- -— '»< legutóbb. amkor találkoztam vele, furcsa vi­tát folytattunk. Igazában nem is vita volt, inkább <3 fejtette ki véleményét a munkáról, az érvénye sü­tésről. Arról akart min-, denkémnen meggyőzni, hogy a munka, a szorgalom iga­zi értékmérője a pénz. He­KGST-„csűcs' Moszkvában MOSZKVA: Szerda délelőtt nagy nem­zetközi jelentőségű esemény, re került sor a szovjet fővá­rosban: megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak ülésszaka. A KGST „csúcstalálkozón” a szovjet küldöttséget Leonyid Brezs- nyev, a lengyel delegációt Wladyslaw Gomulka, a cseh­szlovák küldöttséget Gustáv Husák, az NDK küldöttségét Walter Ulbricht, a román küldöttséget Nicolae Ceau- sescu, a bolgár delegációt Todor Zsivkov, a mongol küldöttséget pedig Jumzsa- gijn Cedenbal vezeti. Hazánk küldöttségének élén Kádár János áll, a dele­gáció tagjai: Fock Jenő, Apró Antal, Nyers Rezső és Szipka József. A szovjet főváros politikai köreiben - nagy figyelemmel fordulnak az ülésszak felé. A kommentárok nyomatékosan hangsúlyozott fő gondolata: a szocialista országok gazda­sági egységének szilárdítása jelentősen hozzájárul politi­kai egységük további erősö­déséhez. Az említett körök­ben arra számítanak, hogy a szerdán kezdődött üléssza­kon születő döntések jelentő­sen' elmélyítik és még haté- ; konyábbá teszik a KGST-tag­országok gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködésének eddig kidolgozott formáit. Az ülésszak munkarendjé­nek jóváhagyása után a részt­vevők megkezdték a napiren­di kérdések vitáját. Az ülé­sen felszólalt Kádár János az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára is. 8 oldal ★ A gondolkodás reformja ★ Emberek a dossziékban ★ Tudósítóink jelentik ★ Ali rózsakertje Országos népi ulnoki A bírósági népi ülnöki in­tézmény 20. évfordulója al­kalmából az igazságügymi- nisztérium országos jubileu­mi népi ülnöki értekezletet hívott össze. A belügyminisz­térium központi klubjában szerdán megtartott értekez­leten dr. Markója Imrénekt az igazságügyminiszter első helyettesének elnök® megnyi­tója után dr. Korom Mihály igazságügy miniszter mondott ünnepi beszédet. Az igazságügyminiszter be­szédét követően Kisházi Ödön, a ■ Népköztársaság El­jubileumi értekezlet tnökd Tanácsnak helyettes el­nöke köszöntötte az értekez­let részvevőit, s az Elnöki Tanács nevében kitüntetése­ket nyújtott át' a legkivá­lóbb ülnököknek. Az Eflmöki Tanács Munka Érdemrend arany fokozatá­val tüntette ki Nagy Sándor fővárosi bírósági népi ülnö­köt. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával négy, bronz fokozatával hat ülnököt tün­tetett ki. Dr. Korom Mihály miniszteri kitüntetéseket nyújtott át. . . r A melléküzemágak fsetes szerepet töltenek be a szövetkezetek gazdálkodásában Ülést tartott az Egri Járási Tanács végrehajtó bizottsága Egerben szerdán délelőtt ülést tartott az Egri Járási Tanács végrehajtó bizottsága. A megjelenteket Hegyi Já­nos, a járási tanács vb-elnö- ke üdvözölte, majd Farkasdi Gyula, a járási tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője számolt be a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenysé­géről. Elmondotta, hogy az egri járás közös gazdaságaiban különösen nagy jelentőségük van a melléküzemágaknak. Egyrészt azért, mert sok a gyenge termőfölddel rendel­kező szövetkezet, másrészt pedig azért, mert lehetősé­gek vannak a melléküzem- ági tevékenységre. Kifejtette, hogy az elmúlt évben a brut­tó termelési érték 27,3 szá­zalékát a melléküzemek biz­tosították. Ez az arány maga­sabb az országos átlagnál, de á járás adottságaihoz ké­pest még nem eléggé. A szövetkezetek tevékeny­ségi köre három irányú, egy­részt a mezőgazdasági ter­mékek feldolgozására töre­kedne^, másrészt szolgáltató tevékenységet folytatnak, ezenkívül pedig ipari mun­kákat végeznek. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a melléküzemágak nagyon hasznosak, nem hát­ráltatják a. mezőgazdasági te­vékenységet, sőt bizonyos mértékig elő is segítik. Né­hány probléma azonban fel­merült, s megoldásuk indo­kolt a közeljövőben. Gondot okoz, hogy a tagok, különö­sen az asszonyok foglalkoz­tatása még mindig nincs megoldva, probléma, hogy nem kielégítő az áruelhelye­zést biztosító piaci informá­ció, s van néhány akadályo­zó tényező, amely gátolja a gyorsabb ütemű fejlődést. Az előterjesztés után vitá­ra, majd határozati javasla­tok elfogadására került sor. Több tüzelőuíalványt lehet igényelni Sokáig kellemetlenkedett az idei tél. Több család „ter­ven felül” másodszor, sőt harmadszor is kénytelen volt tüzelőt vásárolni, és ez zavart okozott a háztartási költségvetésben. Vajon nem járunk így jövőre is? Kellő előrelátással el le­het kerülni a bajt. Ugyanis most nemcsak 600, hanem 900 forintos tüzelőutalvá­nyokat bocsátanak ki és a vállalatok több utalványt is adhatnák dolgozóiknak. A nyugdíjasok utalványának névértéke 600 forint. Az 1969. évi SZOT tüzelő- anyagakció már meg is kez­dődött és szeptember 30-ig tart. Az utalványokat a mun­káltatónál1 kell kérni és a vásárolt tüzelő ellenértékét hat havi részletben lehet törleszteni. Mi a feltétele annak, hogy zavartalanul hozzájussunk a tüzelőhöz? Elsősorban az előrelátás, az, hogy a család­ról idejében gondoskodjunk. A zavartalan ellátást úgy lehet elősegíteni, hogy a vál­lalatok egyenletes ütemezés­sel adják ki és és a dolgozók, az utalványon. feltüntetett időben váltják be az utalvá­nyokat. A TÜZÉP-telepeken nem­csak szenet, hanem brikettet, kokszot és tűzifát is lehet vásárolni, hathónapos rész­letre. lyesebben csakis a. pénz: Minden v&llvercgetésnél, főnöki kézfogásnál, de az elimerö oklevélnél is töb­bet ér, ha forintokkal ju-. talmazzák az embert. Für-, esa vita volt —, mert ak­kor még nem is dolgozott.' Éppen hogy elvégezte az iskolát és akkor keresett állást magának. Most, hogy hosszú hóna­pok után összefutottunk, keserű volt az arca. Mikor megkérdeztem, hogy mi­ért, nem akart válaszolni. — Hagyjuk az egészet — mondta mogorván —, még beszélni sem érdemes róld. Axtán nagy nehezen kinyögte, hogy jutalmat ka­pott. Csodálkozva néztem rá, hiszen ezért nem szok­tak megsértődni. — Igen, igen — fejteget­te —, de hogyan. Az egész úgy zajlott le, hogy délelőtt a folyósón összefutott a főmérnökével. Az megállította, hogy va­lami van számára a pénz­ügyi osztálynál, szaladjon gyorsan és vegye fel. Ami­kor bement, a kezébe ad­tak egy borítékot és alá­írattak vele egy jegyzéket. Aztán leszámoltak négy­száz forintot. Kint a folyó­són bontotta fel a levelet, melyben az állt, hogy jó munkájáért pénzjutalom­ban részesítették. A furcsa vitára emlékez­ve megkérdeztem tőle: de hiszen a munka értékmérő­je a pénz? lsen, ___________ pénz. De n em így, hogy az ember markába nyomják, mjntha a lottón nyerné. Az egész­szel úgy voltam, hogy leg­szívesebben visszddtam volna. Az ilyen pénznél többet ér egy elismerő mon­dat is. (kaposi) ^_________________________/ t smmzs Amig a sárga agyagból tégla, vagy cserép lesz, sok­sok kézen, munkafolyamaton megy át. A mátraderecskei téglagyár egész Észak-Ma- gyarországot látja el termé­keivel. Az üzem dolgozóiból mutatunk be most olvasóink­nak négyet, „öreg” téglagyá­riakat. 0 Tóth Péter gépkezelő. § Kocsa József égető. ? Kocsa István brigád­vezető. 2 Odor János kihordó. (Kiss Béla felvételei) XX. évfolyam, 92. szám ÁRA: 10 FILLÉR 1969. április 24., csütörtök Csehszlovák szakszervezeti vezetők Heves megyében Az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezete központi vezető­ségének meghívására ked­den hazánkba érkezett cseh­szlovák küldöttség szerdán Heves megyébe látogatott. A Václav Sibik által veze­tett négytagú delegációt — amely a csehszlovák, illetve a szlovák szakszervezeteket képviseli, s szakmai, mozgal­mi jellegű kérdéseket tanul­mányoz Magyarországon — Egerben Vermes Ferenc, az építők szakszervezetének me­gyei titkára fogadta és tájé­koztatta. Ezután a külföldi vendégek a Cement- és Mész­művek Bélapátfalvi Gyárába utaztak, ahol Zana Károly igazgató, Vitányi Imre szb- titkár kalauzolása mellett az iparteleppel ismerkedtek. Miközben a két testvéri or­szág iparáról, szakszervezeté­ről beszélgettek, sorra jár­ták az üzemeket, szót váltot­tak a helyi dolgozókkal is. Érdeklődéssel álltak meg a karbantartó üzem verseny­táblája előtt, s a szocialista brigádok munkájáról, életé­ről kérdezősködtek kíváncsi­an. Elismeréssel nyilatkoz­tak a látottakról, hallottak­ról, s őszintén gratuláltak a tavalyi eredményei alapján élüzem címet nyert gyár kol­lektívájának. Bélapátfalváról ismét Eger­be vezetett az útjuk, ahol a városról, s Heves megyéről tájékozódtak, majd elutaztak Budapestig Vonatösszeütközés Ausztráliában ÜSSEK*Sí ilurába robogó expresszvonat belerohant egy olajtartálykocsiba. (Telefoio: — AP—MTI—KS* TANÁCS NAPILAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents