Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-15 / 62. szám
Bfzatemma! - elbizakodottság nélkül (Folytatás az 1 oldalról.) gatták a beruházásokról, a műszaki fejlesztésről szóló értékelést és érdeklődést váltott ki a hitel- és kamatpolitika, valamint a pénzügyi elszámolások új rendszeréről szóló tapasztalatok ismertetése. A termelői árrendszerről, a jövedelemszabályozásról ismertetett tájékoztatás megfontolásra késztette a tanácskozás részvevőit és bizonyára sokan vállalatukra, önmaguk helyzetére gondoltak, amikor azt hallották, hogy a vállalatok többsége még távol van attól a közgazdaságilag szükséges, eszközökkel megalapozható eredménytől, hogy a nyereségnövekedés abszolút összegét 50—60 százalékban a műszaki fejlesztés (új gyártmányok, korszerű technológia stb.) adja. De a beszámoló azt is hangsúlyozta, hogy a nyereségérdekeltségi rendszer már az első évben a készletgazdádkodás javítását, az értékesítési eredmény növelését, az üzemkörön kívüli nyereségek és veszteségek kedvező alakulását, valamint a szállítási költségek ésszerű csökkentését eredményezte. Az iparban, építőiparban foglalkoztatottak száma 6—8 százalékkal nőtt. és tovább csökkent, de az előző éveknél mérsékeltebb ütemben, a mezőgazdaságban dolgozók száma. A városokban és az iparilag fejlett területeken férfi munkaerőben, elsősorban szakmunkáshiány van, míg más területeken főleg a szakképzetlen nők nem találnak megfelelő munkát A párt- és a tömegszervezetek munkájáról r* A járási—városi pártbizottságok, pártalapszervezetefe gondosan, társadalompolitikai szerepüknek megfelelően foglalkoztak a reform előkészítésével és kibontakoztatásával. Az előkészítés biztosította a reform szükségességének megértését, általában sikerült megértetni, hogy a reform nem csodaszer, de jé eszköz lehet a szocialista építés meggyorsí- ? fására, sikeres aMralmazáa* elősegítheti a politikai és a gazdasági fejlődés hatékonyságát, tehát a párt vezető szerepének további erősítését A területi pártszervek, az alapszervezetek, az állami és tömegszervezetek politikai felelősséget éreztek az 1968. évi feladatok teljesítéséért A politikai és a közgazdasági propaganda, valamint a káderképző mechanizmus-tanfolyamok elősegítették a gazdaságirányítási reform lényegének megértését szükségességét és alkalmazásának célját valamint a kívánt és várható társadalompolitikai hatását A pártszervezetek többsége a reformmal kapcsolatos munkáját jól összekapcsolta a helyi feladatok ismertetésével és a feladatok megoldására sikeresen vonta be a dolgozókat A beszámoló rámutatott,' bogy az új mechanizmus pozitív tapasztalatai mellett a párt- és a tömegszervezeti munkában negatív jelenségek is mutatkoztak. Helyesen magyaráztuk a reform lényegét, de a tömegpolitikai munka több kérdésben egyoldalú és hiányos volt. Nem mutattuk be sokoldalúan, hogy a reform révén szervesen ösz- szekapcsoljuk a népgazdaság tervszerű, központi irányítását a piac aktív szerepével, nem magyaráztuk kellő érvekkel, hogy miért szánunk nagyobb szerepet a gazdasági emelőknek, az áru- és a pénzviszonyoknak. Munkánk átütő sikerének hiányát mutatja a laza vállala- lati tervek, illetve az ered ménytervek nagymértékű túlteljesítése. Az állami, a gazdasági vezetők némelyike helytelenül értelmezte a megnövekedett önállóságot [ és fontos, nagy jelentőségű gazdasági kérdésekben sem I kérte ki a párt- és a társa- I dalmi szervek véleményét, i Néhány gazdasági vezető a ( döntésekkel együttjáró felelősséget ás kockázatot igyekezett áthárítani a társadalmi szervekre. A pártszervezetek egy elenyésző, kis hányada indokolatlanul beavatkozott a gazdasági vezetők tevékenységébe, sértette azok önállóságát és személyi felelősségét A megyei pért-rb összefoglalóan megállapította, hogy pártszervezeteink, valamint a társadalmi szer- '/ vek politikai és gazdaságszervező tevékenysége megfelelt a követelményeknek. A párt- és a társadalmi szervek politikai tömegmunkája, gazdaságpolitikai tevékenysége biztosította a nyugodt légkört, a párt iránti bizalmat a gazdasági feladatok eredményes megoldását A reform kibontakoztatásának feladatai A megyei párt-vb határozata részletesen megfogalmazta a pártszervezetek feladatait kijelölte az 1969. évi legfontosabb feladatokat Az Írásbeli beszámoló, valamint az előadó hangsúlyozta, hogy az 1968. évi eredmények jó alapot adnak 1969. évi feladataink teljesítéséhez, de nem ringathatjuk magunkat Illúziókban, Az 1969. évi munka nem könnyebb, hanem több vonatkozásban nehezebb, bonyolultabb feladatot Jelent az előző évinél. Változattam! fontos feladat, hogy a harmadik ötéves tervbon kifejezett gazdaságpolitikai elvek és aa azokból adódó konkrét gazdálkodási célok jobb érvényesülését elősegítsük. A megyei pártbizottság megállapította, hogy a termelés szerkezetét, mindenekelőtt a gyártmány- és a termékszerkezetet a jövedelmezőbb, és a szükségletekkel jobban összhangban kell alakítani. Fontos feladatként határozta meg az export növelését, a munkatermelékenység, a munkaerőgazdálkodás, a technológia és a munkaszervezés javulását A megye munkaerőhelyzete megköveteli, hogy újabb munkavállalókat főleg a háztartásban élő nők közül toborozzunk, de ennek előfeltétele a nők szakképzésének gondosabb megszervezése, a gyermekintézmények és a szolgáltatás hálózatának tervszerű fejlesztése. A gazdasági szabályosé rendszer továbbfejlesztése magasabb követelményeket támaszt a vállalatokkal szemben, és csökkenti az általános szabályozók alóli kivételeket, másrészt várható, hogy tovább oldódnak a gazdálkodásunkban ma még meglevő és nélkülözhető adminisztratív kötöttségek. Ebből következik, hogy a népgazdaság tervszerű irányításának keretei között további teret engednek az áru- és pénzviszonyok érvényesülésének. Növekvő követelmények A tsnácArwIs részvevői azt a következtetést szűrték le, hogy a gazdasápolitikad feladatok bonyolultsága, méreted növelik a párt politikai és gazdaságszervező munkájával szemben támasztott követelményeket A reform további kibontakozása együtt jár a gazdaság- politikai követelmények növekedésével. Ezért a politikai mankónak változatlanul vés része a gazdaságpolitikai tevékenység, a vállalati, az üzend termelési és gazdálkodási kérdések tárgyi, személyi feltételek politikai eszközökkel való segítése. Mivel a reform helyességét, célszerűségét az első év tapasztalatai bizonyítják, ezért a reform szükségességét már kevésbé be® hangsúlyozni. Sokkal fontosabb feladat, hogy a pártszervezetek segítsék az állami, a gazdasági vezetők minden olyan tevékenységét, amely az új mechanizmus további kibontakozását célozza. Tudatosítsuk, hogy a gazdálkodás minden kockázatát, az ebből származó anyagi terheket az állam nem vállalhatja magára. A döntések nem nélkülözhetik a kockázatot, de nem nélkülözhetik a növekvő hozzáértést és a politikai, valamint anyagi-erkölcsi következmények viselését sem. Ezért a pártszervezetek jobban vegyék figyelembe, hogy növekszik a helyi, vállalati tényezők szerepe. Egyre növekszik a vállalati vezetés és a kollektíva hozzáértésének, teljesítményének, politikai felelősségének szerepe abban, hogy a vállalat, a lakóhely, a megye fejlődését szolgáló eszközök milyen nagyságban állnak rendelkezésre. Biztosítani kell az éves terv és a hosszabb távú feladatok szerves, műszakilag, pénzügyileg és személyi-szervezeti szempontból megalapozott kapcsolatát Harcolni keO a takarékos gazdálkodásért, ösztönözni kell a mnnkaer- kölcs szocialista vonásainak erősítését, ezzel összhangban alkaln*az- zufe az anyagi és erkölcsi ösztönzés eszközeit Az 1969. évi feladatok nagyok. De az 1968. évi eredmények, a párt politikája iránti bizalom és lehetőségeink kihasználása biztosítja a feladatok sikeres megoldását Közeledik hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója is, amely a munkasikerek jelentős ihlető je és mozgósítója lehet A beszámoló, és a vita során felszólalók egyöntetűen megállapították, hogy a feladatok sikeres megoldásának politikai és gazdasági feltételei adottak, rajtunk múlik céJkitűzésesnk valóra váltása. Márciusi cmlák Kossuth-díjjal épít — Törött lábammal utókezelésen voltam odahaza a családnál Pesten, amikor a postás csengetett egy esti beszélgetés közben. Kemény, nagy borítékot hozott s talán sejthette, hogy mi van benne, mert sokat mondóan hunyorított S biztatott hogy érdemes lesz felnyitnom... Szemem előtt van most is a pillanat: merített papíron, domború betűkkel jött az értesítés, hogy Kossuth-díjat kapok... ,őszintén szólva: nem akartam elhinni! Ez is márciusi emlék, s nemzeti ünnepünkhöz kötődik. Aki tizenhárom esztendő után vall róla: cserzett bőrű, markáns arcú. középtermetű férfi — amolyan igazi, vihart építő, valamivel több mint negyvenéves szakmai gyakorlattal a háta mögött. Izgalmas vállalkozások, viszontagságos munkák hányatott életű részese: valósággal könyvet írhatna már országjárásáról. Komi vess eg édként indult egy részvénytársaság alkal- mazottaként s mint munkavezető, folytatta később feladatát — úgyszólván csupa nagy, fontos létesítmény kivitelezésének irányításával. Ott volt Mohácson, ahol annak idején hozzáfogtak a ké. sőbb Dunapentelén megvalósított vasmű terveinek megvalósításához. Dolgozott Diósgyőrött a vasgyári rekonsruk- ciónál, aztán építette Tisza- palkonyát, Kelenföldet s Szentendrén az első magyar házgyárat. Élmények fűzik jelentős erőműveinkhez: Ino- táról beszélget, ahol 40—50 tonnás blokkokból építettek, s most — két esztendővel a nyugdíjas kor előtt — Vison- ta új, bámulatos csodáiról vallhat csillogó szemmel. A viharvert mester Lipták János, a 22. számú Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetője, aki korábbi munkaadójától egyesegyedül Vi- sonta kedvéért vált meg. — Ilyen munkám még nem volt, ennél szebb megbízást aligha kaphattam volna ... — mondja, s észrevehetően elharapja vallomása végét, ötvennyolcadik évéről, a közelgő hatvanról nem szívesen beszél, nehogy eszébe jusson a nyugdíjas kor. — Gondolni sem akarok arra, hogy Visonta egyben a szolgálati időm végét is jelentheti. Visontának csak a munkát, az alkotó, cselekvő kedvet szabad jelentenie számomra! Háromszáznyolcvan „civilt” és háromszáz katonát irányít nap-nap után — s a generálkivitelezéssel, a saját vállalkozással együtt összesen közel 300 millió forint értékű munkáért felelt már tavaly is. Az idén sincs kevesebb gondja Mindennap fél hatkor k> a legkorábbi munkakezdők is megelőzi — s gyakran legtöbbjüknél későbben t vissza a műszaki szállói: ahol hét közben lakik. Olyk még a fizetett szabadságár is lemond. így veszett el t valy is a számára 12 nap • csupán tízre futotta idejébe Tíz napja maradt a 365-b a vízre, a horgászatra — an a legnagyobb passziója. Természetesen munkája me lett. Élmunkás, sztahanovist kiváló dolgozó jelvények, k( Munka Érdemrend, egy Néj köztársasági Érdemérerr Dunaújváros bronz és eziis emlékérme, a Kiváló újító kitüntetés között őrzi az em lékezetes Kossuth-díjat. — Csupa híres ember vol velem akkor az Országház ban, dr. Csanádi György mi niszter elvtárs ült közvetle nül mellettem. Felejthetetle nek maradnak a percek! A Kossuth-díj érméje kies és szerény. Viselője sem szeret dicsekedni. Gyakran beszélgette« már vele a visontai nagy beruházás területén, de egysze* sem hozta szóba a megtisztelő kitüntetést Ha most tizenhárom évvel a régi március után nem kérdezősködöm felőle, a főépitésvezető talán örökre elhallgatta volna előttem ... Gyóni Gyula UtfWZOftfK ÍRJAK Kiszolgálás és higiénia — Köszönet a honvédségnek... így is lehet nőnapot köszönteni... A mindennapi élet eseményeinek egész széles skáláján mozognak a levelek, melyekkel szerkesztőségünket az elmúlt héten felkeresték az olvasók. Egyik levelünk egri írója elgondolkoztató észrevételeit közölte a kiszolgálás higiéniájáról, — és mivel ezek nem csak Egerre vonatkoznak, a megye nyilvánossága elé tárjuk. — „Egyszerű háziasszony vagyok, — írja —, de gondjaim sok-sok háziasszonyéval, vásárlóéval azonosak. Kezdem talán a kenyér és péksütemény szállításán. Annyiszor írtak már róla, de sajnos változás nem sok történt. Legalább a süteményt szállítanak valami hálófélében, 50—100 darabonként. Súlyra is át lehetne venni, legalább a sütésnél betartanák az előírt súlymennyiséget. Hogy az üzlet kötve volna bizonyos darabszámhoz? Régen is megvettük a szikkadt süteményt — sokszor most is megvásároljuk — legfeljebb aat lehetne elintézni, hogy a másnapos sütemény valamivel olcsóbb legyen. A másik dolog, amin sokat bosszankodom, amikor egy kiló, vagy fél kiló kenyeret vásárolok. Az eladó meg- nyálazza az ujját, s hozzáteszi a papírt a kenyeremhez. Persze ez így van a hentesárunál is. Nem 'bírná el a „Kisker” szivacsok beszerzését? Sokkal gusztusosabb és egészségesebb lenne, — persze ha kötelezővé Is tennék a használatát. Influenzás időkben sokszor találkozunk a pult mögött náthás eladóval. Tudom, hogy a körzeti orvosok nem írhatnak ki betegállományba mindig mindenkit, de nem lehetne az élelmiszerrel foglalkozókra vonatkozóan egy eltérő rendelkezést hozni? A levélnek örömest adtunk helyt, hiszen valóban nem először foglalkoztunk ilyen és hasonló panaszokkal, s úgy véljük, nem csak a vásárlónak, az eladónak sem jó náthásán állni a pult mögött Természetesen írtak olvasóink másról is. A távközlési üzem dolgozói azért kerestek fel bennünket hogy tolmácsoljuk köszönetűket a hon■ »»■■■■■■■■ m.m. ■ mm.w ■ ■ » ■ ■■■ ■■■!!■ m M.w.m m-mmM m m ■ ■ ■ ■ - ■ - - Barnabást 8 csendes hétköznapok titán vasárnap különös izgalom zökkenti ki nyugalmából, Délben eszik valamit, fogja kis kézitáskáját, futó csókot nyom asszonya homlokára, az ebédtől ma- szatos gyermeke arcocskájára és rohan, otthagyva családját, feláldozva vasárnapi nyugalmát Megszokott ruhadarabját rövid, fekete nadrággal, cipőjét „csukával" zokniját sportszárral, s ingét címeres mezzel cseréli fel A pálya szélén néhány mozdulattal „bemelegít”, hogy egy perc múlva hangos sípszóval hívja pályára a 22 játékost. A kisportolt testű fiatal futballisták közt kissé esetlenül fest vékonyka lábával, kelleténél nagyobbra nőtt pocakjával, félig kopasz fa/ Simmy jével, de hát fő a szív. Az első percek feszült várakozása ott, künn a nézőtéren, hangos biztatásba csap át Egy hang ott, a balközépen Kropecseket, a jobbhátvédet biztatja, de a túlsó oldalon már el- elhangzilt egy-két, fejére ás szemére vonatkozó, cseppet sem hízelgő „díszítő" Jelző. Sőt, ott, az a nagy bajuszos, méregtől kipirul* arcé, gőrbebotjával hadonászó, vérszomjas valaki már a fejét követeli... Nem újság ez neki, de az állandó „dicséretek" hatására a félidő végére már egy kicsit belezavarodik a mérkőzés vezetésébe és nem csoda, ha ilyen biztató jelzők mellett egy-két hibát vét A második félidőben a hangulat forrósodik. Akárhogy tt igyekezik, bármit ttfl. dig akad, akit csak a drótkerítés tart vissza attól, hogy a pályára rohanjon. Ügy érzi magát, mint az egyébként nyugodt, de most felbőszített oroszlán a vasketrecben, akinek az orrát vásott gyerekek piszkálják, mert tudják, hogy onnan nem haraphat. Vékony dongájú, nyápic legények invitálják egy kis verekedőére, nürt érzik a kerítés jelenlétét. Az utolsó percek, pályát rengető hangorkánban telnek el, száz és száz ököl kívánja vesztét. Homlokán gyöngyözik a veríték szíve kalapál. Ott, künn pedig őrjöng a tömeg a meg nem született gól miatt... A mérkőzés végét jelző sípszó után ezernyi szitok és átok közepette, lehajtott fővel, remegő inakkal, ziháló mellel s kicsit a futball mártírjaként vonul be a rendezők és a rendőrök sorfala között az öltözőbe, hogy negyedóra múltán esetleg mentőautón szökjék meg az egyébként békés, de most bíróverésre szomjas szurkolók sokasága elől._ A fövő vasárnap minden kezdődik elölről (kisbS) védségnek. Az esős időjárás alatt beázott telefonvonalak országszerte, — a mi megyénkben is — sok gondot okoztak a távközlési dolgozóknak. Szinte éjt nappá téve dolgoztak, a vonalak helyreállításán. Ebben a nagy munkában segítettek a honvédek is a Vámosgvörk—Alkar közötti vonalszakasz megjavításában, Munkájuknak is köszönhető, hogy Atkáé községet rövid idő alatt be tudták kapcsolni ismét a telefonforgalomba. Kérésüknek szívesen tettünk elegei:. Borsos Sándornc egri olvasónk egy, — a szokásostól eltérő „nőnapi” kedvességről írt. Hosszas betegállománya után a napokban foglalta el ismét munkahelyét a MÉH egyik piaci pavilonjában. Éppen a gyermekvárosnak szállítandó 20 zsák krumplit igyekezett kocsira rakni, amikor megérkezett közvetlen főnöke, nőnapi köszöntésre. A szavak helyett beállt segíteni felrakni a zsákokat Kérem, írják meg, milyen kedves volt vezetőm, — kéri olvasónk, s mi megírtuk, mert az ilyen fajta köszöntő valóban ritka. A pédyi fiatalok kulturális életükről számoltak be levelünkben. „A hagyományoknak megfelelően itt is megrendeztük a táncmulatságot, — közölték. Kultúrműsorunkat helyi szokások összegyűjtésével és feldolgozásával készítettük. Műsorunkhoz a kellékeket, — a kenderfonó rokkákat, a guzsalyokat el öregek kölcsönözték. Sikerünk volt. A közönség sok tapssal jutalmazta a fáradozást.” Reméljük, a pélyi fiataloknak és öregeknek egyaránt sok kellemes órát szerez még a népi hagyományokat felelevenítő kulturcsoport. őszintén kívánunk sok sikert munkájukhoz. WwisU 3 1989. március 15., szómba!
