Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-15 / 62. szám

YILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XX. évfolyam, 62. szám ARA: 70 FILLER 1969. március 15., szombat r n A márciusi ifjak örököseiként I OjO március 15-tel 10*0. a magyar tör­ténelem egyik legszebb fe­jezete kezdődött. Több mint 120 év telt el azóta, de a különös varázsú dicsőséges időszak emléke nem fakult, nem halványodik: , több mint egy évszázad távlatá­ból is van hozzánk üzene­te. Valamely esemény törté­nelmi értékét nem utolsó­sorban azon lehet lemérni, hogyan keresett és adott választ kora nagy kérdései­re, hogyan hatott a későbbi korok politikai gondolkodá­sára, miként befolyásolta eredményeivel és hibái­val az utókor eszméit és cselekvéseit. Nem kétséges, hogy az 1848/49-es polgári forradalom és szabadság- harc ebből a szempontból is történelmünk egyik kor­szakos eseménye. Különös tavasz volt 1848. márciusában! A márciusi ifjak hazai feladataikban egy új rendet akartak: rendi Magyaror­szág helyett népképvisele- tet, cenzúra helyett sajtó- szabadságot, röghöz kötött­ség helyett jobbágyfelszaba­dítást. A modern politikai követelmények megvalósí­tásával tervbe vették az or­szág gazdasági elmaradott­ságának felszámolását is. A negyvennyolcas forra­dalom és szabadságharc el­bukott, nem volt lehetősége művét beteljesíteni, hátra­hagyott feladatai még soká­ig megoldatlanok maradtak. Jelentősége azonban min­denekelőtt abban van, hogy a forradalom és szabadság- harc résztvevői és vezetői az ország minden lényeges kérdésére a kor színvonalán keresték a választ. Ezért eszméihez viszonyulni és hűnek lenni mindig forra­dalmi kötelesség volt. Ez soha nem egyszerű megem­lékezést, a 48-as forradalom megünneplését jelentette. A kommunisták amikor 48-ra emlékeztek, magasabb szin­ten mindig saját koruk dön­tő kérdéseire keresték és adták meg a \álaszt. X848 emléke ott élt 1919. küzdőiben is és az ő lelke­sedésüket vitték tovább azok, akik 1945-ben egy új világ építésére vállalkoztak. ifjú kommunisták, 7 büszkén valljuk magunkat a márciusi ifjak örököseinek, ügyük tovább­folytatóinak. Jól tudjuk: nem elég csak emlékezni rájuk, sokat, nagyon sokat kell tanulnunk tőlük. Kos- suthíól, Petőfitől és a többi lánglelkű forradalmáraink­tól tanulhatjuk meg a leg­szebbet, amit ember megta­nulhat; szeretni a hazát, a népet, szeretni a szabadsá­gok Megértetni mindenkivel, hogy a hazát szeretni csak úgy lehet, ha becsületesen dolgozunk, alkotunk és ta­nulunk népünk, szeretett hazánk, szocialista társadal­munk érdekében. Megértetni fogyhirade mi hazaszeretetünk összefonó­dik a világ minden népének szcretetével, a legszebb gon­dolattal, a világszabadság gondolatával. Kiss Pál , a KISZ Heves megyei bizottságának titkára Hí. Hegyei tanácselnökök értekezlete Két év óta foglalkozik — vezető párt- és kormányszer­vek határozata alapján — a negyedik ötéves terv kidol- gazásával az országos tervhi­vatal, együttműködésben a minisztériumokkal, a főha­tóságokkal és a tanácsokkal. A tervkészítés eddigi és to­vábbi menetéről, a tervvel , kapcsolatos előzetes gazda­ságpolitikai elgondolásokról adott tájékoztatást Párái Imre, az Országos Tervhiva­tal elnöke pénteken a Parla­ment Gobelin-termében, ahol értekezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a me­gyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsági elnökei. A tanácskozáson, amelyen ár. Papp Lajos miniszterhe­lyettes, a Minisztertanács ta­nácsszervek osztályának ve­zetője elnökölt, másik fontos témát is napirendre tűztek: a Ünnepi negemlékezések Kápolnán, a szabadságharc győztes csatájának emlék­művénél ma délelőtt fél ti­zenkettőkor kezdődik a fia­talok hagyományos koszorú- zési ünnepsége. Ezzel megkezdődik me­gyénkben a forradalmi if­júsági napok gazdag ese­ménysorozata» amely április 4-ig tart és a magyar nép három kiemelkedő történel­mi és politikai évfordulójá­nak méltó megünneplését kö­ti össze. Egerben, délelőtt tíz óra­kor a Petőfi szobornál gyü­lekeznek a fiatalok, hogy megemlékezzenek 1848. már­cius 15 forradalmár ifjúságá­ról. Az ünnepség szónoka Nagy Katalin, a KISZ Eger városi bizottságának titkára lesz. Emlék- és koszorúzási ünnepséget rendeznek Gyön­gyösön, Hatvanban és a me­gye nagyobb községeiben is. Hatvanban „Hétköznapok és forradalmak” címmel ezen a napon rendezik meg a kö­zépiskolai vers- és próza­mondók megyei döntőjét. A Mátravidéki Erőmű művelő­dési otthonában ma este if­júsági gyűlés keretében nyitják meg a forradalmi if­júsági napok járási ^ünnep­ségeinek sorát. Mongyi Lász­ló, a hatvani járási ICISZ-bi- zottság titkára mond beszé­det, ünnepi műsort ad az ap- ci irodalmi színpad. tanácsi fejlesztési alap me­gyénkénti tervezésének a ne­gyedik ötéves tervidőszakra vonatkozó elveit és módsze­reit ismertette Köböl József, az Országos Tervhivatal fő­osztályvezetője. Részt vett a tanácskozáson Fehér Lajos, az MSZMP po­litikai bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter-helyettes és Hont Já­nos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese is. Válaszol az illetékes ★ A megyei II. o. labdarúgó- bajnokság sorsolása ★ Levelezőink írják A Guadalcanal fedélzetén szatérésük után a Guadalcanal repülőgép-anyahajó fedélze­tén. Balról-jobbra: Russel Schwelckart, David Seott és Ja­mes McDivitt. (Telefoto — AP—MTI—KS) Bizalommal — elbizakodottság nélkül Ä reform első évének tapasztalatai és az 1969. évi feladatok a megyei pártbizottság napirendjén A Magyar Szocialista Munkáspárt He­ves megyei Bizottsága tegnap, 1969. március 14-én ülést tartott. Az ülés résztvevőit Oláh György elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte és tájékoztatta a megyei párt- bizottságot az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány 1969. március 5—6-í együttes ülé­séről. A meg^^ei pártbizottság ülése Hazai Béla elvtársnak, a megyei pártbi­zottság titkárának előterjesztésében megvi­tatta a végrehajtó bizottság jelentését, a gazdasági rendszer reformja bevezetésének első évi tapasztalatairól, az 1969-es gazda­sági év feladatairól és határozatot fogadott el a célkitűzések megvalósítására; meghallgatta és tudomásul vette a vég­rehajtó bizottság tájékoztató jelentését, a káderek ideológiai képzésének helyzetéről és időszerű feladatairól. A jelentést Lévai Ferenc elvtárs, terjesztette az ülés elé; meghallgatta és tudomásul vette Oláh György elvtárs tájékoztató jelentését a vég­rehajtó bizottság 1968. évi munkájáról. Végezetül személyi kérdésekben döntött a megyei pártbizottság; dr. Földi Pál elvtársat — aki három évig az SZKP Társadalomtudományi Aka­démiáján tanul — végrehajtó bizottsági tag­sága és a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályvezetői megbízatása alól felmentette; Lévai Ferenc elvtársat, a megyei párt- bizottság propaganda és művelődési osztá­lya vezetőjének nevezte ki; Fehér István elvtársat kérésére a me­gyei pártbizottság párt- és tömegszerveze­tek osztályának vezetése alól felmentette; Bárt József elvtársat megbízta a megyei pártbizottság párt- és tömeg szervezetek osztályának vezetésével; Sipos István elvtársat az Eger városi pártbizottság első titkárát, a megyei párt- bizottság tagját, a megyei párt-végrehajtó­bizottság tagjává választotta. Hazai Béla, a megyei párt­bizottság titkára bejelentet­te, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformjának első évi tapasztalatait és a további kibontakoztatás feladatait a megyei párt vb. megvitatta és ezt az értékelést, valamint a feladatmeghatározást ter­jeszti jóváhagyás végett, a pártbizottság elé. Megyénk gazdasága 1968- ban alapvetően a harmadik ötéves tervben megjelölt legfontosabb gazdaságpoliti­kai elveknek és célkitűzések­nek megfelelően fejlődött. A reform első évének tapaszta­latai azt is igazolják, hogy megyénkben biztosítottuk a Központi Bizottság 1967. november 24-i ha­tározatában megjelölt kettős feladatot Egyrészt a termelés és a for­galom folyamata lényegében zavartalan volt. Az ipari ter­melés szerény mértékben emelkedett, a mezőgazdasági termelés kedvezőbben alakult a vártnál. Másrészt a megye lakossága körében fennma­radt, sőt a bonyolult nem­zetközi helyzet ellenére több vonatkozásban tovább erősö­dött a párt és a kormány po­litikája iránti bizalom. Az állami és gazdasági szervek tevékenységüket döntően a párthatározatok alapján vé­gezték, a sok vonatkozásban újszerű feladatokat megfele­lően látták el. A járási, a városi pártbizottságok, a vál­Erősítse ifjúságunknak a forradalmi hagyományok iránti tiszteletét.: i Sajtótájékoztató a megyei KISZ-bisottaágon Pénteken délelőtt a KISZ Heves megyei bizottsága meghívta a Népújság több munkatársát, a megyében megjelenő üzemi lapok szer­kesztőit, hogy az ifjúsági mozgalom időszerű feladatai­ról tájékoztassa őket. A KISZ-bizottság megbí­zásából Sebestyén János, a KISZ központi bizottság tag­ja, a KISZ Heves megyei bi­zottságának első titkára be­számolt a forradalmi ifjúsági napok rendezvényeiről, az idén májusban újra megren­dezésre kerülő Gárdonyi Gé­za diáknapok előkészületei­ről, a nyári úttörő- és KISZ­vezetőképzés programjáról, a táborozási lehetőségekről, és a felsőtárkányi vezetőképző­tábor további fejlesztéséről. A tájékoztató aktualitását a ma kezdődő és április 4-ig tartó, három tavaszi történel­mi esemény méltó megün­neplését összefoglaló forra­dalmi ifjúsági napok adták meg. Az ismertetett prog­ram a megye valamennyi fia­talját érinti, de már megkez­dődtek a különböző művé­szeti vetélkedők, amelyek a diáknapok előkészületeihez tartoznak. Dobó városa ismét feledhetetlen napokat ígér az ideérkező mintegy kétezer fiatalnak. A várban újra megrendezik „Dobó István és a vábeliek” eskütételét. A szereplők az „Egri csillagok” című film jelmezeit öltik majd magukra. Ismét meg­jelenik a „Diáknapok” című újság is. A nyár is sok újat ígér, több mint háromezer úttörő- és KISZ-vezető to­vábbképzését, táborozását bonyolítják le. Felsőtárkány- ban. Ezúttal rendezik meg a szovjet fiatalok kétszáz főnyi csoportjának nemzetközi ba­rátság, „druzsba” táborozá­sát. A tábor további fejlesz­tésére egyébként idén még két és fél millió forintot for­th.-. iák, ahol Heves megyeiek mellett az ország minden vi­dékéről várnak táborozókat, vakációzó fiatalokat. lalati—üzemi pártszervezetek politikai munkája elősegítet­te a gazdasági feladatok fo­lyamatos ellátását, az új mechanizmus bevezetésével összefüggő helyi feladatok megoldását A vállalatok és a szövetkezetek gazdasági vezetőinek többsége alkal­masnak bizonyult arra, hogy a megnövekedett jogkörrel helyesen élve megfelelő irányba tereljék a termelés és a gazdálkodás folyamatait A területi és az üzemi szak- szervezeti szervek többsége megfelelően látja el a dolgo­zók érdekeinek képviseletét, fokozták az eszmei-politikai nevelő- és szervezőmunkát. Eredmények — feszültségek Az eredmények összefogla­lása után a beszámoló utalt arra, hogy megyénk gazda­ságában jelentős feszültsé­gek, aránytalanságok tapasz­talhatók és ezek feloldása több éves munkát igényel. Másrészt még tart a régi mechanizmus hatása, amely korlátokat szab tevékenysé­günknek, átmenetileg fékek működtetését teszi szüksé­gessé. Megyénk szocialista ipará­nak termelése közel négy százalékkal, a bányászat nélkül 9 százalékkal haladta meg az előző évit, az ipar ár­bevétele 1968-ban meghalad­ta a 6,2 milliárd forintot. A beszámoló elemezte és főbb iparáganként indokolta az ipari termelés mérsékelt ütemű emelkedését és kü­lönösen részletesen foglalko­zott az építőipar helyzeté­vel. Nem hallgatta el, hogy megyénk építőiparának ter­melése 18.6 százalékkal ma­gasabb az elmúlt évinél, de ha az árváltozások hatását kiszűrjük, az építőipari ter­melés alig növekedett. Az idén is gondot jelent, hogy az építőipari kapa­citás továbbra is elmarad a gyorsan növekvő igé­nyektől. A mezőgazdasági termeles bruttó értéke a kedvezőtlen időjárás ellenére is 1—1,5 százalékkal emelkedett. Ked­vező irányban változott a mezőgazdasági üzemek tér, melésszerkezete, nőtt a gaz­daságosság, a gépesíthető, a nagyobb biztonsággal termel­hető kulturákaránya. A ke­nyérgabona megyei termés­átlaga holdanként 12,7 má­zsa volt. A megváltoztatott . árak és az érvényes dotációs rendszer kedvezően hatott az állattenyésztés fejlődésére. Nagyobb figyelmet a termelékenységre A beszámoló egyik legna­gyobb problémaként emlí­tette — ez tükröződött a felszólalásokban is, — a ter­melékenység kedvezőtlen ala­kulását. A munkatermelékenység növekedése megyénkben elmarad a lehetőségestül és a közgazdaságilag in­dokolt színvonaltól. A termelékenység kedvezőt­len alakulása, megtorpanása elsősorban az iparban és az építőiparban, de más terhie­ken is tapasztalható. Ennek okait, a későbbiek során esetleg súlyossá válható köz- gazdasági és politikai követ­kezményeit a beszámoló ér­zékeltette és erre a jelenség­re kellő hangsúllyal felhívta a figyelmet. A beszámolóból és a vitából egyértelműen ki­tűnt, hogy a vállalatok egy része nem fordít elegendő fi­gyelmet a műszaki fejlesz­tésre, a korszerű termelés és munkaszervezés megvalósí­tására, az állóalapok gazda­ságos kihasználására. Megyénk üzemei sikere­ket értek el az exportter­melés fejlesztése terén. Az exporttermékek szerkeze­te és mennyisége kedvezően változott, örvendetes a ta­nácsi ipar exporttermelésé­nek gyorsütemű fejlődése, de nem lehet elhallgatni, hogy a szövetkezeti ipar exportja lényegesen csökken. A megyei pártbizottság tagjai, valamint a meghívod vendégek figyelemmel hallj (Folytatás a 3. oMaUm.) j

Next

/
Thumbnails
Contents