Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-14 / 61. szám

Mérlegen Beszélgetés r Aa elmúlt esztendő fontos határkő volt' a népi ellenőr­zés történetében is. A gaz­daságirányítás új rendjének megvalósítású*. segítendő, J összetettebb, új, megnöveke- • öett feladatokat kellett tel­jesíteniük. Hogyan sikerült eleget tenni a követelmé­nyeknek, milyen tapasztala- ' lókat és eredményeket ösz- j szegezhettek tevékenységük ; mérlegelése során? Erre kér- ; tünk választ beszélgetésünk- j kor. Csepelyi Károlytól, a j Heves megyei Népi Ellenőr- ; zési Bizottság elnökétől. I Hogyan zárta a népi ellenőrzés a gazdaság­irányítás reformjának első évét? — Elsőrendű feladatunk az új gazdaságirányítási rendszer meghonosításának segítése volt, ez szabta meg i égész tevékenységünket. Az j első pillanattól kezdve folya- ; rraíosan figyelemmel kísér­lik az új mechanizmus ki­te ntakozásának legfontosabb á. .imásait, a különböző sza- b lyozók érvényesülését az • Útkeresés, a szárny próbaiga- jfc i állapotában, s azt, miként léitek a megye vállalatai, gazdálkodó szervei a számuk­ra biztosított cselekvési le­hetőséggel. ötven vizsgálatot jés húsz tájékozódó felmérést végeztünk, nagyobbrészt a mezőgazdaságban, a kereske­delemben, iparban. Fonto­sabb vizsgálataink voltak az idegenforgalmi ellátás, a sze­mélyszállítás, szociális ellá­tás, üzemi étkezdék, gyer­mekintézmények, a lakosság •részére végzett javítás-szol­gáltatás helyzete stb. Vizs­gáltuk a létszám- és készlet- gazdálkodást, a vállalati ár­politikát, az anyagi ösztön­zés összhangjának érvénye­sülését, a termelőszövetkeze­tek szakember-ellátottságát, melléküzemi tevékenységét es még számos kérdést. Te­vékenységünkre összeségé­ben elmondhatom: erősödött a népi ellenőrzés szervezeti alapja, a testületi munka, s azzal, hogy a népi ellenőrök között több a hozzáértő szakember, kedvezően javult á vizsgálatok színvonala, fo­kozódott hatékonysága. I Változott-e és meny­nyiben, a népi ellenőr­zés vizsgálati „mecha­nizmusa”? — a népi ellenérzés Csepelyi Károllyal, a megyei NEB elnökével — L, eg jellemzőbb példá­nak különböző szakcsoport­jaink új munkamódszerét említem. Korábban, ha egy- egy kérdésben tájékozódó felmérést folytattak, megír­ták a jelentésüket, s ezzel pontot tettek munkájukra. Az elmúlt évben jelentősen továbbléptek: egy-egy fon­tosabb kérdést közös tanács­kozáson vitattak meg az il­letékes szakvezetőkkel. A kereskedelmi szakcsoportok és az árcsoport például a he­lyi ipari vállalatok, ktsz-ek, kereskedelmi vállalatok ve­zetőivel együtt tárgyalta meg, mik azok a közszükség­leti cikkek, amelyek a la­kossági ellátásban hiányoz­nak, s ezek közül melyek azok, amiket termelhetné­nek. Mezőgazdasági' szakcso­portunk az öntözéses gazda­ságok vezetőit hívta közös tanácskozásra, az építőipari szakcsoport pedig építési szakemberekkel, vezetőkkel, mérnökökkel vitatta meg az építőipar feladatait, s azokat a problémákat, amelyek a mechanizmus bevezetése után, mint akadályozó té­nyezők jelentkeztek. A szo­ciális, kulturális és egész­ségügyi szakcsoport ugyan­csak több esetben tanácsko­zott a szakterületek vezetői­vel a feltárt gondokról, problémákról. I Milyen segítséget kaptak munkájukhoz a különböző ellenőrzési szervektől és a lakos­ságtól? — A megye más ellenőrző szerveivel kapcsolatunk már évek óta pozitív. Különösen szoros munkakapcsolat ala­kult ki a Beruházási Bank­kal, a Magyar Nemzeti Bank­kal, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósá­gával. Hasznos együttműkö­dést teremtettünk a Szak­szervezetek Heves megyei Tanácsával és még inkább az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőséggel. Sok segítséget kaptunk és kapunk feladataink ellátásá­hoz a lakosságtól. Több mint 9 százalékkal emelkedett a közérdekű bejelentések, pa­naszok száma, amely egy­részt a megnövekedett állam­polgári felelősséget, másrészt a népi ellenőrzés iránti fo­kozódó bizalmat jelzi. Még mindig sok a névtelen beje­lentések száma, de ezek nagy része is igazságot hor­doz. Nem titok: a népi el­lenőrzés minden panaszt, be­jelentést megvizsgál. Akkor is, ha a panaszkodó, a beje­lentő az anonim formát vá­lasztja. Tapasztalatból tud­juk, mi lehet a névtelenség mögött. Félelem a retorzió­tól, a visszavágástól, vagy piszkálódó rossz szándék. Az előbbinek mindenkor jogvé­delmet nyújtunk, védjük a törvény erejével. A rossz szándékú névtelenek mind­erre érdemtelenek, informá­cióikra nem tartunk igényt. I Az idei tervek, to­vábbi feladatok? — Még- magasabbra kí­vánjuk emelni az ellenőrzé­sek mércéjét, s ehhez hatá­rozott segítség a népi ellen­őrzésről szóló új törvény. Tovább fejlesztjük és erő­sítsük a kialakított helyes módszereket, gondolok itt a már említett ankétokra, kö­zös tanácskozásokra. Arra törekszünk, hogy mind több vizsgálat eredményét, meg­állapításait ismertessük ér­tekezleteken, üzemi gyűlé­seken az érintett területek vezetőivel, dolgozóival. Szé­lesebb rétegekkel teremtünk közvetlen kapcsolatot, hogy fokozottabban biztosíthassuk a gazdasági folyamatok te­vékeny és hatékony irányí­tását, ellenőrzését, ezzel is segítséget adva a megye po­litikai, társadalmi vezetésé­nek a gazdasági feladatok megoldásában — mondotta befejezésül Csepelyi Ká­roly. (pataky) INNEN­A március 16-án, vasárnap Diósgyőrben sorra kerülő DVTK —Egri Dózsa NB I-es labdarúgó- mérkőzés játékvezetője Kamarás dr. lesz. Partjelzői: Bana és Ko­vács B, * Siroki Vasas—Nagybátonyi Bá­nyász 1:0 (1:0). Előkészületi lab­darúgó-mérkőzés, Sírok. 300 né­ző. V.: Medveczki Vasas: Kékesi (Nagy — Zám, Marus, Zagyi — Répás , Kovács I. — Penyaskó (Kovács II.), Krajecz, Miskolci, Budai, Nagy. * Tíz csapat részvételével felsza­badulási KISZ-kupa labdarúgó- mérkőzéseket rendeznek Hat­vanban. Az első mérkőzésekre március 21-én kerül sor, az utol­só fordulót pedig május 12-én bonyolítják le, a Kinizsi és a MÁV HAC sporttelepén. * Növelni akarja létszámát az Egri Dózsa rendezőgárdája. Az érdeklődők március 19-én, szer­dán délután 4 órakor jelentkez­hetnek a stadionban. * Január 23-án kezdte a felké­szülést az idei bajnoki küzdel­mekre a Recski Bányász megyei I. osztályú labdarúgó-csapata. Hetente két edzést és egy előké­születi mérkőzést tartottak. Ez ideig nyolc mérkőzést játszottak. Ebből ötöt megnyertek, kétszer kikaptak, egy mérkőzés pedig döntetlenül végződött. A szurko­lók segítségével rendbe tették a pályát is, s jó talaj várja majd az első hazai mérkőzés részve­vőit. Valamennyien bizakodnak, hogy az idén jól szerepelnek, s nem lesznek kiesési gondjaik, mint két évvel ezelőtt. * Március 16-án kezdődnek a küzdelmek a női kosárlabda NB I-ben. Az E. Tanárképző női- csapatának tavaszi ,,program ja”: március 16: Szigetvári V. Mete­or—E. Tanárképző, március 22.: Eger—Székesfehérvár, május 4.: 30.: Bp. Vörös Meteor—Eger, április 20.: Videoton—Eger, ápri­lis 27.: Eger—MTK, május 4.: BKV Előre—Eger, május 11.: Eger—Kecskemét, május 18.: TF —Eger, május 25.: Eger—BEAC, június 1.: Nagykanizsa—Eger, június 8.: Eger—Bp. Petőfi, jú­nius 15.: VTSK—Eger, június 25.: Eger—Bp. Pedagógus. HAZITtNDÉR — Legszívesebben olyan nyakkendőt hord, amilyen a konyhakötője. Indul a kosárlabda NB I. Az egri főiskolások esélyeiről nyilatkozik Galambos edző Egyévi távoliét, az NB IX-be tett „kirándulás” után ismét az NB I-ben szerepel az Egri Tanárképző Főisko­la női kosárlabda-csapata. Az indulásig, a rajtig csupán néhány nap van már hátra. Ebből az alkalomból láto­gattuk meg a csapatot és kértünk választ kérdéseink­re Galambos Jánostól, az újonc együttes edzőjétől. — Milyen előkészületek történtek a március 16-i rajt­ra? — Az idei küzdelmekre januárban kezdtük el a ké­szülődést. Edzőtáborozáson vettünk részt, majd január 8-tól heti 10 edzés szerepelt a programban. Elmondha­tom, a lányok nagy szor­galommal, lelkesedéssel dol­goztak, pedig nem volt könnyű a feladat, hiszen reggelente hat órakor már el­kezdtük az edzéseket. Köz­ben részt vettünk a Borsod megyei terembajnokságon is, ahol a 15 fős keret két csa­patot alkotva játszott, és megszerezték az első, vala­mint a második helyet. Ide­haza szintén szerepeltünk a terembajnokságban, ahol a férficsoportban játszottunk jó eredménnyel. Legutóbb a DVTK-t győztük le egy elő­készületi mérkőzés során. — Hogyan sikerült a fel­készülési tervet végrehajta­niuk? — Sajnos, nem tudtuk maradéktalanul teljesíteni elképzeléseinket. Ebben el­sősorban a sok sérülés aka­dályozott bennünket, né­melykor pedig a munkahelyi elfoglaltság. Három hetet hagyott ki például sérülések miatt Élesné, Daróczi, két he­te pedig *az ágyat nyomja, a •válogatott Szarvas is. Körül­belül három hétig nem szá­míthatunk még játékára! Ép­pen ezért a csapat a taktikai elképzelések begyakorlásá­ban maradt el a tervezettől. Egyénileg azonban minden­kivel elégedett vagyok. Kü­lönösen Nyíri, Majoros K., Prokop, s Majoros M. dolgo­zott sokat, ők máris jó for­mában vannak, de egyre jobban belelendült Elesné és Daróczi is. , • ­—'Mi a véleménye a sor­solásról? — A sorsolással elégedett vagyok, de a tavaszi forduló az említett okok miatt nem sok jóval kecsegtet. Bízom azonban a lányok lelkesedé­sében és akarásában. Vasár­nap, március 16-án a tavalyi 9. helyezett Szigetvári. Vörös Meteorral kezdjük a küzdel­meket Pécsett. Nehéz mérkő­zésre van kilátás. Győzel­münk meglepetés lenne, de nekünk mindent el kell ki­vetnünk azért, hogy célkitű­zésünket. a bentmaradást ki­harcoljuk ebben az eszten­dőben. — El szeretném még azt is mondani, hogy végre sok évi harc után a szövetség el­fogadta javaslatunkat, törté­netesen a juniorbajnokság bevezetését az NB I-ben. Ez olyan, mint a labdarúgásban a tartalékbajnokság, ahol biztosíthatjuk a cserejátéko­sok szerepeltetését és tovább­fejlődésüket. A cél: minél több fiatal játszhasson! A korhatár: 1946. És még va­lamit! Az E. Tanárképző női csapata az idén az NB I-ben való bentmaradás mellett célul tűzte maga elé a dön­tőbe jutást az egyetemi és főiskolai bajnokságban, va­lamint a főiskolai spartakiá- don is ott szeretnének len­ni a legjobbak között. Kö­zépiskolásaink szintén a döntőbe akarják magukat verekedni a középiskolások országos bajnokságában . — összegezve tehát, nagy tervek megvalósítását tűz­tük az idén magunk elé. A lehetőségekhez mérten min­dent elkövettünk, hogy jo! felkészülhessünk. A lányok fogadkoznak, hogy nem okoz­nak csalódást, ehhez azon­ban kérik a szurkolók lel­kes buzdítását is. Azt sze­retnénk, hogy az átmeneti év után a közönség a hazai mérkőzéseken ismét a régi, a hajrától hangos „oroszlán­barlanggá” tenné a Szilágy: Gimnázium tornatermét — mondotta befejezésül Galam­bos János edző. (fazekas) E. F iker : Stanislav Petrik, Václav Wagner és Jindriska Ti- sovsky után ügves hírszerzők indultak eh hogy a lehető ' legrészletesebb híreket szerezzék be róluk. Várakozom. Huszonnégyezer C—L-es korona volta­képpen miniatűr infláció. Másutt is éreztetheti a hatását Ez természetesen igen kevéssé kívánatos mód, hogy még mindig küszködünk a pénz stabilitásáért, a vásárlóerő és a termelés egyensúlyba hozásáért. És lehetséges, hogy milliókról van szó. Egyesek kapzsiságukban fittyet hány­tak a közérdekeknek. Nekik az állam semmi. Josef Trojan megkapta a szokásos értesítést a folyó­számlájában beállt változásról. Egyelőre nem reagál. Nem kért kifizetést, s nem adott utasítást semmiféle ösz- szeg átutalására. A C—L sorozat sehol máshol nem tűnt fel, vagy legalábbis nem tudunk róla. Megkapom a hírszerzőink jelentését. Stanislav Peitrik, Obrovice, hrsz. 27., határ menti tele­- pás volt. Éppen aznap halt meg, amikor Josef Trojannak- átutal a a kilencezrei.. Idősebb, nős ember volt. Szélhü- ciés vitte el. Nemzeti gondnokként üzletet vezetett. Felé- .égének nincs áttekintése a pénzügyleteiről, Josef Trojan .' nevét sohasem hallotta. A hagyatékban nem találtuk meg a nyugtát vágj* a befizetőlap szelvényét. A postán ismer­ték Stanislav Patriket. A napi bevételeket szokta feladni, • a kilencezret azonban néhány órával halála után adta fel. Nemileg szokatlan dolog, nemde? A pénzt felvevő fiatal hivatalnoknő nem nézte meg a befizető nevét. Akkor [, I gvan még nem is tudott Petrik haláláról. Nem emlék- f: ' hogy Petrik volt-e, aki a pénzt feladta. Az obrovicei postahivatalban még csak három hónap óta dolgozik. A j régi körrendeletről nem tud. Václav Wagnerrel sincs minden rendben. Duchcov- ' oan semmiféle Václav Wagner nem létezik, annál kevés- } oé a megadott címen. Hanem befizetőlapja Trojan íolyó- 1 számlájának számával, az volt, éppen úgy, mint a meg­boldogult Petiiknek. A postahivatalnak nem ellenőrzi az ezresek sorozat- számát. Amikor a körrendeletről hallott, csodálkozva ke­resni kezdte, de nem találta meg. Jindriska Tisovsky Most ban szintén nem létezik. Az ottani postahivatal a C—L jelzésű pénzt ugyanolyan bi­zalommal átvette, mint az obrovicei vagy a duchoví. Ez azt bizonyítja, hogy a körrendelet feledésbe merült. Nyo­mozásunknak ez voltaképpen hasznára volt. Elmondhat­juk, hogy a kivárásos módszer bevált. Arra következtethetünk, hogy valaki elment Obro- vicébe, ott valahogy' tudomást szerzett Stanislav Petrik haláláról, és kihasználta. Azután elutazott a közel Duchovba és Mostba. Ott megelégedett kitalált nevekkel. Megdörzsölte a kezét, mint aki jól végezte a dolgát. Ha­nem ezzel a hármas trükkel egy irányszámra került, a szó szoros értelmében egy zsákba jutott Az irányvonalak ugyanis voltaképpen azonosak a vasúti összeköttetés vo­nalaival Mind a három esetben nyomtatott befizetőlapot hasz­nált, amelyet gyakorlatilag senki mástól nem kaphatott, mint Josef Trojantól. Rendben van. Petrik aligha tartozott a tettesek cso­portjához. Wagner és Tisovsky nem létező személyek. Az egyetlen konkrét személy, aki szavatoltan részt vett a pénzküldésben, Josef Trojan. Fennáll persze még annak a lehetősége, hogy a gyűjíővonalon dolgozó sok ember közül valaki belecsempészte a zsákba a huszonnégy da­rab ezrest, és titokban kicserélte. Miután a csekkrészleg­ben lepecsételték a zsákot, akkor persze már nem ment a dolog, akkor már semmiféle varázslattal nem lehetett elbűvölni belőle a pénzt. Egyébként erre rácáfol Trojan folyószámlájának siralmas állapota is. Valószínű tehát, hogy a huszonnégyezret a fent em lített nevek alatt maga Josef Trojan adta fel. Ha pedig nem ő, akkor is tudnia kell valamit a dologról. Behívom Loubal és Trepinsky elvtársakat. — Elmegyünk Trojanhcrz — mondom. Már dél felé jár az idő. A kapott tájékoztatás szerint Josef Trojan többnyire éjszaka dolgozik. Délelőtt alszik. Ha elintézni való ügye van a városban, leginkább délután ’ megy el hazulról. Ügy számítom tehát, hogy még borot- válatlanul találjuk. Meg akarom lepni, és kényszeríteni, hogy. felel jen né­hány kényes kérdésre. A lakása zárt ajtaja mögötti tár­gyalás minden másnál előnyösebb. Ha szükséges lesz, élek a teljhatalmammaL Mind a hárman dvilben vagyunk. A házba feltűnés nélkül térünk be, de azután már egy másodpercet sem vesztegetünk. A ház régebbi, kétsarkos, hatemeletes bér­ház, rengeteg bérlővel. Nyugodtan csengetek a Josef Trojan névkártyával megjelölt ajtón. A megfelelő idő elmúltával zörejt hallok belülről, ami azt bizonyítja, hogy valaki jön kinyitni. Az ajtót kinyitó személy ki sem pillantott a tesőlyu- kon, hogy megtudja, ki áll az ajtó előtt. Mintha várt vol­na valakit, sarkig tárja az ajtót és — mintegy keretben — megáll a küszöbön. Hanem ezt az embert éppoly kevéssé vártam itt, mint ő engem. Karlicek. — Hát maga mit keres itt? — mondom. Karlicek egy egész másodpercig csak pislog. Azután kinyitja a száját, és megint becsukja. Ezzel túljutott a meglepetésen, s én biztos vagyok benne, hogy ezer gon­dolat cikázott át az agyán. — Kivizsgáljuk a gyilkosságot — szólal meg végre. — Jöjjön beljebb. 2. Amíg a folyosón állunk, semmit sem mondok, Bemegyünk. Karlicek csöndesen betesz az ajtót. Fö­löslegesen tágas, magas mennyezetű előszobába jutot­tunk. Gyenge villany égő erőlködik, hogy egy kissé meg­világítsa. - ( Rajtunk négyünkön kívül egy lélek sincs itt. Karlicek felé fordulok. t — Kit gyilkoltak meg? — Josef Trojant — feleli Karlicek' halkan. ifát ez szép kis história! Karlicek szemlátomást egész egyértelműen fogja fel a betörésemet. Pontosan úgy találkozunk, mint egy évvel ezelőtt a vasúti pályán. Egy kissé idegenül nézeget, mint­ha más ember volna, nem az, akit ismertem. De amikor jelzek neki, mintha számra akarnám tenni az ujjamat, tüstént enyhén-biccent. Igen, érti. Semmi felesleges nyílt­ság. Semmi utalás az esetleges összefüggésekre. Majd meglátjuk. Szemközt három kétszámyas ajtó. A középső kinyí­lik. és kilép rajta egy férfi. Ismerem. Skála főhadnagy; a készültségi csoport parancsnoka. Köszöntjük egymást, ke­zet fogunk. — Mi szél hozta erre? — kérdezi csendesen. — Eljöttem, hogy megnézzem magukat — mondom. — A boncolási leletre várunk. Skála mögött a nyitva hagyott ajtón át egy nem a leg­modernebbül berendezett nappali szobába látok, A sarok­ban az ablaknál karcsú, szőke nő ül egy támlás széken. Arcát kezébe temeti. Tulajdonképpen csak egy pár szép ' lábat és tíz vörösre lakkozott körmöt látok. A szék közelében a nyomozócsoport egyik tagja áll, kezében jegyzetfüzettel. Fürkészőn ránk pillant. Karlicek az előszobából nyíló harmadik, hátsó ajtó­hoz lép. Kinyitja. — Tessék! ... — invitál beljebb. (Folytatjuk) «Sä!'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents