Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-12 / 59. szám

Minőségi bizonyítvány vállalati vezetésről a í X reform nyomán a válla­latok önállósága és felelóssé- ' ge a minőség javításában Is egyértelművé vált. Nem ír­ják elő jogszabályok például a minőségellenőrzés vállalati rendszerét, szervezetét, he­lyileg alakíthatják ki a leg­célszerűbb formákat és a leghatékonyabb módszereket. Az iparági minőségellenőrző vagy gyártmányfejlesztő in­tézetek, az illetékes szakmi­nisztérium intézkedései sem csorbíthatják a vállalatok kizárólagos felelősségét a termékek minőségéért és mi­nősítéséért. Munkamegosz­tásról legfeljebb annyiban beszélhetünk, hogy ezek az ágazati szervek hatósági jog­körükkel élve gondoskodnak a közérdek szigorú védelmé- rőL­A vállalatok többsége meg­kezdte belső „mechanizmu­sának” : szervezetének, mód­szereinek felülvizsgálását, korszerűsítését. így egyebek között van ahol már a mű­szaki, gazdasági stratégia ál­landó részévé vált a minő­ség szisztematikus javítása. Néhol arra is rájöttek már, hogy a rossz minőségű, meg­bízhatatlan új terméknél többet ér a régi, ha megja­vítják a minőséget, illetve állandósítják a már déri magas színvonalat Persze az is nyilvánvaló, hogy a jó minőséget nem „beleellen­őrizni”, hanem „belegyárta­ni” kell a termékbe. Így he­lyenként a minőségért a meo-szervezet helyett a ter­melőrészleg vezetőjét a mű­vezetőt, az üzemvezetőt tet­ték a korábbinál egyértel­műbben felelőssé. S ilyen helyen megtörténik, hogy lényegesen csökken a hívafá­Csoda az országúton Alig hihető, de tényt a 3-as főúton megkezdték a kátyúk betömését Március 10-én, hétfőn, a 102-es ki­lométerkőnél már ott állt egy dömper, rajta csücsült kényelmes pózban két mun­kás, míg egy a meleg kötő­anyaggal kevert zúzalékot szórta rá az útra. Ez hát a csoda. Csak a módszert nem ta­láljuk a legmegfelelőbbnek. Ha ilyen ütemben haladnak tovább, akkor még húsvétra sem érnek végig a Gyön­gyös—Eger szakaszon. Bár az is igaz, hogy a Here- csend—Eger bekötő úton szintén ott találtunk egy „gépesített” javító brigádot, nem messze az olajkutak tói. Hogy miért ilyen „szakaszo­kat” jelöltek ki a 3-as úton a javító brigádoknak, azt nem tudjuk. Csupán sürget­ni szeretnénk a javításokat, hiszen az időjárás is kedve­ző. Ha már a S-asnál tartunk, említsük meg, hogy Kápol­na előtt hozzáfogtak a re­konstrukcióhoz. Még csak az történt, hogy kihordták a szegélykockákat, felállítot­ták a csíkos korlátokat és kitették a sebességkorláto­zó táblát. Sehol egyetlen munkás, de tábla az van. Ügy gondoljuk, az ilyen balesetmegelőző, tiltó táb­lának csak akkor van értel­me, ha csakugyan szükség van rá. Az olyan útjavítást, ahol nem történik semmi, ahol nem dolgozik senki, egyetlen gépkocsivezető sem veszi figyelembe. Vígan „kocognak” a jár­müvek ezen a „korlátozott szakaszon is hetven kilomé­teres sebességgel. Már csak azért is, mert a 3-as úton máshol is talál hatnak fölösleges sebesség­korlátozó jelzést. Még ta­valy ősztől ott felejtették például Hort előtt ezeket a táblákat. Senki sem gon­dol azokra, sem azok, akik kitették, sem azok, akiknek kitették. Akkor minek van­nak ott? „Csodálatos” dolgok ezek az ország legforgalmasabb sos ellenőrök száma és mégis javul a minőség. Több válla­latnál megfelelő közgazda- sági „légkörről” is gondos­kodnak : az ésszerű, önellenőr­ző és hatékony anyagi ösz­tönzési módszereket kombi­nálva növelik például a ter­melő munkások érdekeltsé­gét és felelősségét a minőség javításában. Ezek a kezdeményezések azonban még nem általáno­sak. A reform nyomán a na­gyobb vállalati önállóság ez- idáig még nem hozott látvá­nyos minőségjavulást Megoldást, a minőség ér­demi javulását továbbra sem a rendeletektől, a központi intézkedésektől, nem is az agitációtól, a rábeszéléstől, hanem a reform széles körű kibontakozásától, a kínálat növekedésétől, a valóságos piaci versenytől várjuk. A tartós fogyasztási cikkek pia­cán például, ahol már bizo­nyos kapacitásfeleslegek mu­tatkoznak a fizetőképes ke­reslethez képest és az im­portverseny kezdeti Jeleivel is találkozhatunk, a vállala­tok, a garanciális idő eme­lésével és más módon igye­keznek kedvezni vevőkörük­nek. A garanciális idő fel­emelése pedig növeli a ter­mék iránti bizalmat, s a vállalat anyagi érdekévé te­szi az üzembiztonság foko­zását, a garanciális költségek csökkentését A vevők pozíciói fokozato­san mind több iparág piacán megerősödnek. A gyári már­ka becsületét viszont már ezt megelőzően szükséges megalapozni. Az idén pél­dául a legtöbb textilgyár ér* tőkésítési gondokkal küszkö­dik, csökkent a textilkeres­let idehaza is, a nyugati piacokon is. A Pápai Textil­műveknek viszont ma sem okoz gondot meglévő dolgo­zóinak foglalkoztatása, mivel korszerű, tetszetős és jó mi­nőségű termékeivel — több közülük a kiváló áruk meg­különböztető jelzéseit viseli — kialakította tartós vevő­körét Itthon és a legigénye­sebb külföldi piacokon egy­aránt. Az a vállalat, amely korszerű, jó minőségű cikke­ket gyárt, s a legmagasabb igényeket is képes kielégíte­ni, csökkenti értékesítési kockázatát s a különböző piacok közül a számára leg­előnyösebbet választhatja. Azok a vállalatok tehát, amelyek előreláthatóan terv­szerűen dolgoznak, nem várnak a piac szigorú fi­gyelmeztetésére. Megelőzik a bajokat és a piac utóla­gos szabályozásával együtt­járó veszteségeket. A veze­tés lényege éppen ebben az előrelátásban van. S a minő­ség javítása vagy a már elért magas színvonal fenntartása jó hatásfokú befektetés, rendszerint nem is kíván több anyagot s munkát, csu­pán nagyobb figyelmet és fegyelmet A minőség javí­tása, a megbízhatóság foko­zása nem valamiféle reszort­feladat, hanem a napi és a hosszú távú termelő-fejlesz­tő munka szerves része. A , munkások szakmai rangsorolását nem végezhet­jük el a mennyiségi teljesít­mények, vagy gyakran az ezt követő keresetek figye­lembevételével, hanem csak a minőség, a selejt alakulá­sa alapján. Az a jobb szak­ember, aki a bonyolult mun­kát is precízen, kifogástala­nul elvégzi. Hasonlóképpen a vezetők értékét is terme­lőegységük produktumainak minőségével mérhetjük. Min­den vezető saját bizonyítvá­nyát állítja ki, amikor irány- nyitása alatt előállított ter­mékeket minősíti. Igaz, sok­felé egyelőre még húzódoz­nak a minőségi bizonyítvá­nyok kiállításától, mert ha az hamis adatot tartalmaz, az eladó törvényes úton is felelősségre vonható. A fo­gyasztók és felhasználók vi­szont hivatalos tanúsítvány híján is naponta minősítik a vállalati vezetők munkáját. A társadalom szigorú, de igazságos osztályzataira az érdekelteknek az eddiginél komolyabban érdemes odafi­gyelniük. Kovács József Tavaszvárás I látraderecskén Az év első két hónapjában már 1900 traktorra akadt vevő Az AGROTRÖSZT jelen­tése szerint a mezőgazdasá­gi gépek, berendezések iránt fellendülőben van a keres­let Januárban és februárban több mint félmilllárd forint értékű gép és berendezés kelt el, a tavalyinál lényegesen nagyobb mennyiségben. 1968- ban összesen 4660 traktort adott el az AGROTRÖSZT, idén két hónap alatt már 1900-ra akadt vevő. A legke­resettebb erőgép az MTZ és a Zetor-Szuper, de megnőtt március 31­ig 10 000 forintos árkedvez­ménnyel kínált UE—28-as imát is. Kelendők a traktor­pótkocsik, ami azt bizonyít­ja, hogy a mezőgazdasági üzemek egyre inkább önálló szállításra akarnak berendez­kedni. Két hónap alatt 1300 pótkocsi és 500 szervestrá- gya-szóró pótkocsi kelt eL A téli gépvásárlások adatai sze­rint megkétszereződött az ér­deklődés a román gyártmá­nyú kukorica-vetőgép iránt is. A napnak még rövid az ár­nyéka, de a megenyhült idő­járás egyre jobban megerő­síti a tavaszvárók reményét; a zord tél kényuralmának már vége, s küszöbön a jó időt. Az elmúlt napokban fel­élénkült a természet, a mező- gazdaság számára pedig el­érkezett a tavaszi felkészülés befejező időszaka. Benépe­sültek a gyümölcsösök és a kertészetek. Hozzáláttak a gyümölcsfák metszéséhez, a törzseket védő fonatok eltá­volításához. A napközben erősen felengedő talaj ugyan megnehezíti a fák megköze­lítését, a munka azonban már nem tűr halasztást: a metszést a rügyek kipattaná­sáig be kell fejezni. Megújult az élet a kertészetekben is... A téli kényszerpihenő után a mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezetben is megkezdődött a tavaszi ké­szülődés, mozgalmas a határ. Szabó Imre főagronómus elé­gedetten nyilatkozott az idő. szerű munkákról. A gépjavításokkal közvet­lenül a befejezés előtt tar­tunk — mondta. — A legfon­tosabb talajelőkészítő gépe­ket már korábban előkészí­tettük, hogy a munkakezdés­re készen álljanak. A gépek­kel nem lesz gondunk. Máris folynak a koratavaszi trá. gyázások, a műtrágyázás. Az emberek is az első szóra vár­tak, s ezekben a napokban elvetettük a gyümölcsfák metszésének gondját és meg­kezdhetjük a tél végi, a rügy- fakadást megelőző permete­zéseket is. Fcüyik a meleg­ágykészítés. Nagyon sok mú­lik az itt dolgozó embereken, mert mintegy kétszázezer pa­lántát kell felnevetni a kerté­szet számára. — Nem okozott gondot a téli csapadék? — Gondoskodtunk az ösz- ezegyűlt vizek elvezetéséről. Szerveztünk egy „vízleveze­tő” munkacsapatot, amelynek tagjai állandó felügyeletet tartottak az olvadás kezde­tétől a határban. Ahol össze­futott a csapadék, gondos­kodtak az elvezetéséről. En­nek köszönhetjük, hogy csak jelentéktelen vízkár érte a szövetkezet földjeit, vetéseit. — Március a tervkészítés időszaka ii,„ — Amikor a jelentősebb munkák beindulnak, az új év terveit valamennyi szö­vetkezeti tag megismeri, vi. tatkozhat rajta, hozzáfűzheti javaslatait, s a közgyűlés hagyja majd jóvá. Tervtár­gyaló közgyűlésünket már­cius 15-én tartjuk — Néhány elképzelést hall­hatunk előre? — Mindenekelőtt folytat­juk a meredek lejtésű domb­oldalak hasznosítását. Húsz­harminc holdon erdőt kívá­nunk telepíteni, olyan terü­leteken, ahol harminc foknál meredekebb a domb lejtése. A húsz-huszonöt fokos lejtő­kön évelő növényt termesz­tünk. A pillangós takarmány további növelésére a megle­vő 221 hold mellett kétszáz hold vörösherét, lucernát, szarvaskerepet termesztünk Ezek a területek erodált lej­tők, ahol csak igénytelen nö­vények maradnak meg. Ja­vítják a talajt, s takarmányt adnak. Ez utóbbi lényeges számunkra, mert a szarvas­marhatenyésztés idei ter­vünkben is középpontban áll. — Tavaly is kísérletezett... — A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági kutatóintézet­ből kaptam egy hold vetésé­re „Triticalé”-t. Ez egy búza és rozs keresztezéséből elő­állított olyan takarmányfé- le, amely nem igényel jó ta­lajt Mi az erodált területe­ket akarjuk hasznosítani ve­le. Egy holdon 15 mázsát ter­meltünk tavaly, a leggyen­gébb területünkön, ősszel el­vetettünk 15 holdat, kitűnően telelt. Az idei őszön már 100 holdon vetünk belőle. Olcsó takarmány, nincs munka ve. le, s tápanyagban nagyon gazdag. Nagy gondot fordí­tok a megfelelő gabonafajta kiválasztására is. Tíz holdon „Mironovszkaja” búzával kí­sérletezünk, ha beválik, a Fertődi 293-as mellett ezt termeljük. Négy éve terme­lünk Szegedi 71-es kukoricát, amely jól birja az itteni szá­razságot. Tavaly 16 mázsát adott holdanként májusi morzsoltban számolva. Ezt használja azóta a környéken mindenki. Idén az „MV 530’-as fajtát is kipróbáljuk, amely nem egy, hanem 2—8 csövet is terem. Ha kiállja az idei próbát, ez veszi át a Szegedi 71 helyét. Végezetül személyesen Is meggyőződünk a határ „éb­redéséről”. Lánctalpas trak­tor dohogott egy dombhajlat mögött, s a húsz holdas gyü­mölcsösben metsző óllóval a kézben szorgoskodott egy munkacsapat. A tavaszvárás itt, nemcsak tervezgetést je­lent, hanem serény igyeke­zetei, munkát is. fP. E.) Visontán lejárt a határidő Válasz a Magyar Villamosművektől és az Erőmű Beruházási Vállalattól A Népújság február 14-i számában tájékoztattuk olva­sóinkat, hogy „Visontán ve­szélyben az első határidő”. A tervek szerint február 28-án kellett volna a Gagarin Hő­erőmű I-es blokkja első pár­huzamos kapcsolásának meg­történnie, de a Magyar Hajó- és Daru gyár a szerelésekkel és a szigetelésekkel nem ké­szült eL Visontán lejárt a ha­táridő, nem zúgott a turbina, az első nagy próbát nem si­került megtartani. Népgazdasági szempontból is fontos, hogy hazánk legna­gyobb beruházásán behozzák, vagy a lehető legkisebbre csökkentsék a határidő elto­lódását. Vajon sikerül? Úgy véljük, hogy ez főleg a Vi­sontán dolgozó vállalatoktól függ. A legilletékesebbtől, a Magyar Hajó- és Darugyártól még nem kaptunk1 érdembeli választ, de a Magyar Villa­mosművek és az Erőmű Be­ruházási Vállalat cikkünkkel kapcsolatos válaszát röviden ismertetjük. A Magyar Villamosművek Tröszt és vállalatai (Gagarin Hőerőmű, ERBE, VERTESZ, ERŐKAR és OVIT) mindent elkövettek és a jövőben is megtesznek, hogy Visontán az előírt határidőket betart­sák, illetve betartassák. A Gagarin Hőerőmű I. blokkjá­nak első párhuzamos kap­csolása február 28-án lett vol­na, de a a Magyar Hajó- és az érdeklődés a-.u-Jin- fi- •------n.-j-jyr rw-^vr ................................... v endég sértődötten, Azt mondtam a fel­szolgálónak: — Nagyon kérem, szerezzen egy kis csontot a kutyámnak. Sajnálkozva vála­szolta: — Ami volt, azt már elvitték. Tessék várni, most jött egy tizenket­tes esküvői társaság, ott biztosan marad va­lami. Igaz, csak most kapják az erőlevest, eltart egy fél óráig, amíg a húsnál, illető­leg a csontnál tartunk. Vártam. Az újdon­sült asszony szép volt és kövér. Az ifjú férj cingár és alacsony. Megállapítottam, hogy kettőjüknél nem sokat várhat az én Csíbim. A nő mohón megeszik mindent, a fér) úgy­szintén, mert bizonyá­ra hízni akar. Ezután szemügyre vettem a násznépet. Ezek közt akadt re­ményteljes vendég. Az egyik csak belekóstolt az erőlevesbe és azt is otthagyta. Volt a nász­nép között egy per ga­me ntbörú alak te, Kar A kuti/a csontja nek szerettem volna, nemcsak Csibi miatt, hanem az önzetlenség­től vezérelve is őzt ta­nácsolni, hogy vigyáz­zon a gyomrára és tar­tózkodjék a túl táplál­kozást ól. Végre elvitték a le- veses csészéket, de a húst még nem hozták. Totózni kezdtem, hogy mi lesz, csirke, kacsa, vagy más sokcsontú hús? Ezek lennének a nyerőszámok? Ötös ta­lálat tyúk, kacsa, disz­nókaraj, oldalas és pörkölt lenne, amely­nek mócsingos alkatré­szét (Csibi kedvence) mindenki a tányéron hagyná. De egyes talá­lattal is megelégedtem volna, mert kilenc el­múlt és már kolbászt sem vásárolhattam vol­na a kutyának. fis jött a pincérsereg. Egyetlen találatom sem volt... Mindenki na­túrszeletet kapott, so­ványát, cgp tglatnyi csont, vagy mócsing nélkül. A pincér sajnálkoz­va mondta, tányért is kitörli a ke­nyérrel Most már csak ab­ban bíztam, hogy si­.... **M**^r — Reménytelen eset. Régi tapasztalatom, non « násznép mép u kamlós viccek hang­zanak el az asztalnál és valamelyik kéngea vagy étvágyát vesztve, abbahagyja a táplál­kozást. De nem! Min­denki úgy evett, mint­ha napokig koplaltat- ták volna őket. Az én pincérem fél szemmel állandóan a táplálko- zókat leste. Egyszer csak felcsillant mind­kettőnk szeme. Az egyik vendég letette a kést, a villát és beszél­getni kezdett a mir­tuszkoszorús asszony­kával. A pincér gyorsan fel­kapta a vendég tá­nyérját, odahozta hoz­zám és a maradék húst rácsúsztatta előre elké­szített papíromra. Ez volt az a pillanat, amikor a vendég, aki­től a pincér szinte ész­revétlenül elcsente a húst, így szólt a me­nyecskéhez: — Ilyen finom, pu­ha borjúhúst már rég­óta nem ettem. Kérni fogok még egy adaggal. Palásti László Parugyár nem tudott úrrá lenni a felmerült szerkeszté­si és gyártási problémákon, az augusztusra előírt nyomás­próba csak az elmúlt év ok­tóber ll-én történt meg, ezt követően a kazán tartószer­kezetének hibáit kellett ja­vítani. A Magyar Hajó- és Darugyár lemaradása késlel­tette a VERTESZ szerelő munkáját. Az Erőmű Beruházási Vál­lalat is egyetért a február 14-i cikkünk megállapításai­val, elismeri a késedelmet. Visontán az építő és a szere­lő vállalatok most feszített ütemben dolgoznak, az ipar­ág más munkahelyeiről sze­relőket csoportosítottak át és túlóráztatást rendeltek el. Az Erőmű Beruházási Vállalat szerkesztőségünkhöz írt leve­lében hangsúlyozza, hogy a Magyar Hajó- és Darugyár­tól feltétlenül gyorsított sze­relési ütemet várnak, mert máskülönben a többi vállalat még több munkaerő összevo­násával sem tudja a szerelés ütemét gyorsítani. A Magyar Hajó- és Daru­gyártól nem újabb Ígéreteket, hanem a február 14-i cik­künkben ismertetett intézke­dések következetes megvaló­sítását, a késedelem csökken­tését várjuk. A visontad bá­nya- és erőműberuházást fo­kozott figyelemmel kísérjük, mert erre kéri lapunkat a Magyar1 Villamosművek, az Erőmű I Beruházási Vállalat és ezt igénylik olvasóink. A Füzesabony és Környé­ke Vegyes KTSZ belső ellenőrt alkalmaz Felvétel: mérlegképes ok­levél és legalább 10 éves számviteli gyakorlat. Je­lentkezés a KTSZ elnöké­nél. Illetmény megegyezés szerint. Nwüsis Xí?o??* ŰjLSKTÍTÍlIS Ói|

Next

/
Thumbnails
Contents