Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-09 / 57. szám
Az osztályvezetőt megkérdezték, hogy mit tenne, ha öt találatot érne el a lottón. Az osztályvezető összevonta a szemöldökét, töprengeni látszott, majd kisvártatva így szólt: — Sajnos, kérem, ebben az ügyben nincs felhatalmazásom nyilatkozni a feleségemmel történt előzetes konzultáció nélkül. ★ A pénz minden bajnak a forrása. Annak is, hogy nincs pénzem. ★ Hosszú érek óta nincs pénztárcám. Ugyanis módfelett idegesít, ha van a zsebemben valami, amiben nincs semmi. 'A Nem szeretnék többszörös milliomos lenni. Az olyan unalmas lehet. Bárhová nyúlnék, mindenüt csak pénz cs pénz... és pénz. Még a zsebemben is! Megelégednék, ha csak egyszerű egyszeri milliomos lehelnék... (-ő) mdiszkrét matrac Az Egyesült Államokban megkezdték az önműködő lehallgató berendezéssel ellátott magnetofonos matracok gyártását. Ha valaki egyedül fekszik az ágyban, a készülék nem működik, de tüstént Önműködően bekapcsolódik, ha ketten vannak. Az indiszkrét matrac hat órán át minden beszélgetést és neszt rögzít. ííüicsüníiG torta Az angol hadügyminisztérium tervbe vette, hogy mérsékelt áron katonákat kölcsönöz intézmények, vagy magánszemélyek számára, egy napra, illetve hosszabb időre j is. A katonák őrszolgálatra, vagy. „reprezentatív” célokra vehetők igénybe. Mit várunk és mit kapunk Harc az egri strand körül é . w Jütt E WUjß Iwik rfoi &ܧ EskS felu Of r Lassan ott tartunk, hogy a szombatot és vasárnapot nemzeti vándomapokká kell nyilvánítanunk. Ezrével és tízezrével indulnak meg az emberek a hét végeken, különösen, ha kinyílik az idő. Rengeteget számít ebben a nagy, nemzeti áramlásban a magá.iautók számának növekedése, A mi megyénk is „mágneses” vonzótér. Eger és a Bükk mellett Gyöngyös és a Máéra az idelátogatók érdeklődésének a középpontja. Most maradjunk a Mátránál. Igaz, nem először vesszük elő ezt a témát, de — bizonyára — nem is utoljára. Kíséreljük meg körvonalazni: mit vár és mit kap a Mátrából a látogató? mőlcs árusító bódé vezetője bizonyos szabálytalanságot követett el. Erre becsukták — a bódét. Azóta sem lehet itt kapni semmit És mi van az erdővel? Lassan alig lehet elérni az erdőt A fák eltűntek az alacsonyabb helyekről, sorra vágják ki az erdőt az utak mentén . is. Ahol pedig még áll a Mátra vadonja a maga természetes valóságában, ott a táblák sora: Idegeneknek belépni tilos! Ráadásul még jó magas drótkerítés is őrzi az erdőt az embertől. Kicsiny hazánkban sem fűre, sem erdőbe lépni nem szabad. Érezzük hát jól magunkat a város aszfaltdzsungeljé- ben. Aki szomjas, inni akar, aki éhez, enni vágyik és aki az erdőt keresi fel. a fák között szeretne pihenni, sétálni, a fűben hanyatt fekve belebámulni a kék ég végtelenjébe. Ezek természetes kívánságok, de mégsem azok a — Mátrában. Szerencsére a vízzel már valamivel jobban állunk, mint akár néhány évvel korábban. Nincs ugyan elegendő belőle mindig a Sástónál, de Mátraháza és a Kékes nem szomjazik, Gályán viszont még nagy kincs a víz. Megkezdtük ugyan a mátrai regionális vízmű kiépítését, eddig mintegy ötvenmilliót fordítottunk erre a célra, de ez csak a kisebbik része a végső összegnek. Várható, hogy 1974-ig elkészül a rendszer teljesen, amihez azonban több mint százmillió kell még. Tehát jő néhány évig még gond lesz vizet adni a szomiazó- nak a Mátra egyes részein. És enni hol lehet? Egy példát erre. A Napsugárban a SZOT egyik vezető személye lángost kért. A felszolgáló így válaszolt: — Feljegyeztem a kedves vendég kívánságát, a lángost meg fogom rendelni a konyhán, és holnapra biztosítjuk is. Mire az elképedt „kedves vendég”: — És mondja, kapok szobát is, hogy a lángost meg tudjam várni? — Ugyan! Hogy tetszik képzelni? Szobát? Nálunk? A régebbi Mátra-látoga- tók nem áltatják magukat: a mátraiüredi Benevár zsúfolt. a sástól kisvendéglő csakugyan „kicsi” a mátraházi Sport délidőben olyan, mint a szardíniásdoboz, kevés a hely a Vörösmarty turistaházban, de alig jut több hely a gályái üdülő turista- éttermében. Folytassuk? Gályán a zöldség-gyüíkémls^i { UN. március 9, Nemzeti mozgalom nálunk a hét végi házak építése is. Tegyük hozzá: jó, hogy így van. Elégedettek is lehetük vele, több oknál fogva. Kérdés, hogy a gomba módra szaporodó hét végi házak külső formájával is elégedettek lehetünk? Mert nincs semmiféle „szabvány” ami szintet határozna meg a mátrai hét végi házak külsejére, de belső elrendezésére se. Akár „kalyibát” is építhet valaki éppen egy kőhajításnyira mondjuk a galyatetői SZOT- üdülő mellé, ha a telket megvette. Ki dönt arról, hogy az „építmény” beleillik-e a sajátos mátrai környezetbe? Ki ügyel arra, hogy a Mátra jellegzetes képét, tájegységi sajátosságát megőrizze és fejlessze az építkezések során is? Mennyiben mátrai jellegű egy Mátrában épített hét végi ház? Ne szégyelljük bevallani, eddig senki sem törődött ilyen dolgokkal. Az építési terveket ugyan elbírálta az építési hatóság, de csak a tervrajzot ellenőrizte, hogy megfelel-e a szabványban meghatározott négyzetméternek és légköbméternek. Ha a rajz ezt mutatta, kiadták az engedélyt. Az építkezésre már senki rá se nézett, így lehet a valóságban kalyiba a mutatós hét végi ház helyett a tervrajz ellenére is. Mindebből az is kiderül, hogy vannak dolgok, amikhez nem kell központi eredetű, sok milliós támogatás. Mert igaz. hogy a Mátra soksok problémáiénak végső megoldására csak akkor gondolhatunk, ha ebből nemzeti ügyet csinálunk. A helyi tanácsok ereje ehhez nagyon kevés. De egy kiló barack, egy d pőfűző. egv tál étel. néhány képes-levelezőlap, egy liter tej és két kifli megvásárlásához nem kell segítségért mennünk a kormányhoz, Ezeket az alapvető közszükségleti igényeket csak itt. „helyben” lehet biztosítani Nekünk kellene biztosítanunk. És ezekhez még csak pénz sem kell, ceonán akarat és egy kis felelősségérzet a vágyó, éhes és szomjas emberek iránt Furcsa, de semmi tájjellegű étel sem kapható egyetlen vendéglátó egységben sem. Nincsenek népi ételek a Mátrában és a környékén? Hány szakács kukkantott már be Imrén, vagy Párádon, esetleg Bodonyban az öreg házak konyhájába, amikor a gazdasszony ott szorgoskodott a tűzhely körül? Micsoda gazdag változatossága lehet például a burgonyából készült ételeknek ezekben a szlovák palóc konyhákban? De mit főznék, sütnek ma: guknak a mátrai erdei emberek és vadászok? Nevetséges, de hány helyen lehet például parádi vizet kapni a Mátrában? Szóval: mielőtt kérnénk „fentről”, csináljunk rendet a saját házunk táján. A Hazafias Népfront gyöngyösi járási elnöksége külön napirendi pontként foglalkozott a Mátrával. Még nem késtünk el, még az idény előtt állunk. Ha most mindenki — tanácsok, kereskedelmi vállalatok — megteszi azt, amit megtehet a Mátráért, az idén tavasztól már sok tízezren tölthetnek kellemes hét végeket hazánk legmagasabb hegyei között A felfrissült ember pedig újult erővel kezd a hét elején a munkához. Ez sem mellékes szempont G. Molnár Ferenc Eger legnagyobb természeti kincse, a fold mélyéből előtörő, természetes hőforrások gyógyvize 1914-ben, hosszas alkudozás után végre a leg- illetékesebb, a város birtokába került A 137 ezer koronáért megvásárolt fürdők fejlesztésére az első világháború elviharzása után került sor. A 20-as és 30-as években az egri fürdők Frank Tivadar városi tanácsnok személyében igazi gazdára találtak. 1027-ben a Népjóléti Minisztérium „gyógyvíz jelleg”-gel ruházta fel az egri termálvizet s megalakult az Egri Városfejlesztő R. T., amely el is készítette a fürdők fejlesztési terveit. Frank és a liberális érzelmű és gondolkodású városatyák felismerték a hőforrások vizének kiaknázható idegenforgalmi jelentőségét — annál is inkább, mivel a város igen csehül állott anyagiak dolgában. A város hangadói és képviselőtestülete két pártra szakadt a fürdőfejlesztés kérdésében. A „STRANDPÁRT”, ahogy ezekben az években a Frank Tivadar körül tömörült haladó erőt nevezték, azt vallotta, hogy a város idegenforgalmának fellendítésében döntő szerepet kell kapnia a modernül kiépített egri strandfürdőnek. 1933 áprilisában elérkezettnek érezte az időt a strandpárt a kenyértörésre az tekintélyes konzervatív erőkkel. Az Egri Városi Fürdők R. T. igazgatósága „forradalmi határozat”-ot hozott Eszerint Frank tanácsnok „teljes körű felhatalmazást kapott az uszoda felhasználását illetőleg, amelyben benne foglaltatik a közös strandfürdő megnyitására vonatkouszoda alatt a mai strandfürdő az időben épült medencéjét kell értenünk — a tisztasági fürdő szomszédságában. Ekkor női uszoda volt.) A bátor lépés pokoli vihart keltett a város konzervatív köreiben. Az EGER c. lap így prüszkölt: „Tiltakozunk az ellen, hogy az adófizető polgárok filléreiből s ember szerető lelkek adományából összegyűlt pénzeket a strandfürdő hátsó gondolatával, fölösleges fiirdőbővítésre használja fel... Eger konzervatív, józan életű közönsége nem fogja látogatni a közös strandfürdőt semmivel sem nagyobb számban, mint a különben férfi és női uszodát. Veszedelmes dolog az anyagi jövedelmezőség, mert ha ily álláspontra helyezkedünk, legközelebb egy anyagilag jól jövedelmező játék- barlang, vagy más hasonló intézmény megvalósításának a gondolatát is fel lehet vetni ifgyanollyan joggal és okoskodással, mint a strandfürdő bevezetését”. 1933. április 39-én összeült a városi képviselőtestület, hogy döntsön, legyen-e strand Egerben, vagy sem. E napon így írt az EGER: „... egyének és szervezetek tömegei tiltakoznak a város erkölcsi életét aláaknázó terv ellen. (!!) ...Annál veszedelmesebb ez a mozgalom, mert olyan érveket sorakoztatnak fel, amelyek — fölöttébb alkalmasak arra, hogy az egyház erkölcsi felfogásának helyességébe vetett hitet megingassák, sőt egyházi testületeket nevetségessé tegyenek”. A városi képviselők afelett döntöttek, hogy tudomásul veszik-e vagy éppen elutasítják az Eger Városi Fürdők R. T. igazgatóságának azon intézkedését, mely szerint igazgatóját, Frank Tivadar városi tanácsnokot a női uszoda helyén strandfürdő létesítésének jogával ruházta fel. Kriston Endre püspök volt az első felszólaló. Minden szava tömény tiltakozás a közös fürdőzés gondolatával szemben: lelkiismeretem sürgetésére emelem fel tiltakozó szavam a strand ellen ... Egert éretlen diákgyerekhez lehet hasonlítani, aki azért gyújt rá a cigarettára, hogy a többiek ki ne gúnyolják ... Azt mondják, hogy a közös strand jövedelmező lesz. Nem hiszem, hogy igaz legyen, mert az egri közönség legnagyobb része nem fog a strandra járni, az idegenek pedig úgysem jönnek ide a strand. kedvéért... Eger elsősorban iskolaváros és sokkal nagyobb kárt jelent, ha a szülők, akik eddig a konzervatív erkölcsű városba hozták gyermekeiket, elzó felhatalmazás is.” (Az 1. Az exkluzív helyen. Vendég: Hát, kérem hozzon nekünk egy üveg francia konyakot, Napóleont, ha lehet. A Courvioisier valahogy nem esetem. Utána természetesen pezsgőt. Persze, azt is franciát! És kérem az étlapot, nagy gusztusom van valami rákféleségre. 2. Később, kevésbé exkluzív helyen. Vendég: Igen, igen, lehet egy kis jó olasz vörös bor. Chienli, marsiglil De a hétputtonyos szamorodni talán még jobb lenne. És esetleg whisky. De skót legyen, a többit igyák meg az exportőrök. 3. Esetleg másnap, még kevésbé, de még mindig exkluzív helyen. Vendég: kezdjük talán ginnel! S van valami jó badacsonyi, somlói boruk? Szürkebarát is jöhet! És kérném az étlapot! Egy jó sertéssült alig- hanerrj, nem ártana. 4. Ismét csak később, nem exkluzív, de .nem is rossz helyen. Vendég: A — szó- virslit is szívesked- val kékfrankos van? ne... De hiszen remek. 5. És egyre később, Előtte azért innék ami nem jelenti azt, egy kecskeméti cse- hogy nem reggel ko- resznyét. Utána meg rán, egy elég jó heelkelne egy kis porter lyen. sör. Ja, és egy pár Vendég: Khm, Milyen palackos boruk van? Értem, badacsonyi! Azt nem szeretem! Aha; és kékfrankos. Nem, azt sem nagyon... Mi, pecsenye is van palackban? De hiszen ez remek! És hozhat egy dupla bablevest is. 6. Még az előbbinél is később, egy helyen, amit hivatalosan étteremnek és vendéglőnek neveznek. Vendég: Szóval, ajánlja a folyó bort? Jól van, hozzon egy fröccsöt! De nem, inkább egy korsó sört. És vagy két pogácsát. 7. És végül egy helyen, ahol — hát, istenem — le lehet (tint. Vendég: Értem, volt két kisfröccs, három pohár sör és egy sóskifli — értem! De... khm... izé... izé... főúr — kis türelmet kérem, egy telefon az egész. Nehogy azt higgye, hogy csavargóval van dolga! Csak egy telefon, és perceken belül kivált a feleségem... Nagy S. József Mátrába látogató, pihenni > wwwawwvvwavwwvvvvvvvvvvvwvvvwvvvvvwvvwwvvvwvvvvvvvwvvvwvvvvvwvvvvwvvvvw mennek innen, mintha ma összes szállodák tömve volnának ... Ez az ügy a katolikus erkölcs ügye!..." K. M. gimnázium igazgató is keményen kelt ki a strand ellen: „ ... Feljajdul a hangom a jó erkölcsök kikezdene hírére, hogy Sodorna földjének egy darabjával akarják az egri talajt közömbösíteni ... Az érzékiség hulláma kiárad a strand falai közül, szétbomlasztja az egyházat, a családot, s ez a nemzet szétzüllését eredményezi!.. " N. S. így beszélt: „... Korunk az erkölcstelenség mö- csárlázától ég, s a betolakodó erkölcsi liberalizmus már az ifjúság arcáról is le akarja törölni a szemérmet és döntögeti a családi szentélyék ajtaját. Ez a veszedelem most jelentkezik ebben a városban is, mert meggondolatlanul ide is be akarják hozni a romlás csíráit!...” A legdurvább támadást azonban a Frank-csoport ellen Nagy László intézte. A lassan-lassan fasizálódó kor egy tipikus hangja volt a városháza dísztermében. Személy szerint Frankot támadta, aki a világháború után hosszabb Ideig élt Oroszországban, sőt orosz asszonyt is hozott haza feleségül Egerbe. „... Mi voltunk háborúban Odesszában és láttuk a keleti erkölcsöket. Valaki a strandpártiak közűi szintén járhatott Odesszában, hogy megtetszett neki a köny- nyű erkölcs. Vigyázzunk, mert Odesszához közel van a szovjet és aki behozza az odesszai erkölcsöket, vállalja a szovjetért is a felelősséget. Ha az intelligencia ilyen rossz példát ád nekünk, ne csodálkozzunk, hogy el- romlunk... Maguk lesznek az okai, ha a földműves nép elzüllik!... A strandpártiak minden durva személyeskedés és szenvedélyes hang nélkül sorakoztatták fel érveiket, iiíffl dókáikat a közös fürdő létre*- hozása mellett. Utaltak Esztergomra, mint a hercegprímás székhelyére, hol semminemű zavart nem okoz • férfiak és nők közös fürdőzése. Az idevágó felszólalásokból csak egyet idézünk, mint amelyik legtömörebben fejezte ki az érveket. Láng Nándor így érvelt: „Az idegenforgalmat úgy a mezőgazdaság, mint az ipar és kereskedelem szempontjából fontosnak tartom, ennek pedig egyik lényeges tényezője a strand!” A forró hangulatú, fűtött légkörben lezajlott ülés után került a sor a szavazásra. Farkasszemet rézett egymással a Frank Tivadar vezette strandpárt és a Subik vezette strandellenesek népes frakciója. A szavazás eredményeként 1933. április 29-én, a városi képviselőtestület liberális és haladó szellemű tagjainak okos és mindenekfe- lett bátor kiállása nyomán megszületett az egri strandfürdő, melynek híre azóta messze túlszárnyalta már az ország határait is. Subik Károly, a híres egri „kisérsek” nem nyugodott a szavazás után. Az aula lapja, az EGER bojkottra tüzel: „Most pedig bejelentjük «’ legkíméletlenebb bojkottot Eger város minden fürdőjére és strandjára. Kíváncsiak vagyunk: ki itt az első ...A lelkes, az erkölcsök romlatlan tisztaságára törekszünk és ezt a célunkat igenis elérni akarjuk, s nem fogjuk nagyon megválogatni az eszközöket .. A kisebbség győzött (??) és most alkalma lesz megtanulni, hogy... a katolikus tömegek gátja áll előttük. Nem gondoltak arra, hogy a közös strandfürdőbe egyetlen elvéhez, erkölcsének tisztaságához és az egyház tanításához ragaszkodó katolikus polgár sem fogja betenni a lábát...” Az idő, a kérlelhetetlen, de tárgyilagos idő Frank Tivadar és elszánt társaik elgondolását igazolta, de egyútta' ország-világ előtt hangot adott azzal, hogy Egerben nem mindenki ortodox konzervatív. Sugár Tttvém
