Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-09 / 57. szám

WUAG PRŐEETARJXÍ, B6TESÜUBTMJ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XX. évfolyam, 57. szám ARA: 1 FORINT 1969. március 9.. vasárnap Olvasóinkhoz I Mágus 1-től 8 (f lela ion jelenik meg a Népújság Jó hírt közlünk Beszélgetésünk olvasóinkkal: 1969. május 1-től az eddigi 6 oldal helyett 8 oldalon — vasárnap továbbra is 12 olda­lon — jutunk el hétköznaponként olvasóinkhoz. Régi kí­vánságuk teljesül ezzel, hiszen évek óta kérik: nagyobb, bővebb oldaliéi fedelemben jelenjen meg a Népújság. Őszintén szólva mi nagyon örülünk, hogy végre teljesül­het olvasóink kívánsága, bár a nagyobb oldalterjedelem fokozottabb munkát és felelősséget igényel a szerkesztő­ségtől. Kárpótol azonban bennünket a több munkáért az, hogy tartalmasabb, gazdagabb, színesebb lapot tehetünk le olvasóink asztalára, a jövőben még inkább teljesíteni tudjuk kívánságaikat, több és nagyobb igényt tud majd kielégíteni lapunk. Eddig bizony nem kevés gondot okozott, hogy a több mint 25 ezer olvasó kedvébe járjunk. Hiszen közöttük t>an öreg és fiatal, férfi és nő, munkás, termelőszövetkezeti paraszt és értelmiségi, vezetők és vezetettek, alkalmazot­tak és diákok, az államigazgatásban dolgozók, bányászok, és ... folytathatnánk a felsorolást. Ahány olvasó, annyi kívánság, annyi igény! A bővülő oldalterjedelem nagyobb lehetőséget biztosít ahhoz, hogy ezeket az igényeket, kí­vánságokat figyelembe véve olvasóink megelégedésére szerkesszük lapjukat Nem titkolhatjuk el, hogy már hetek óta az alkotás lázas örömével készülünk a 8 oldalas lap megjelenésére. Tervek, elképzelések, ötletek gyűlnek a szerkesztőségi asz­talon és ehhez már eddig is nagyon sokat hozzátettek ol­vasóink. Az elmúlt hetekben az olvasók százaival talál­koztunk, ankétokon, kértünk véleményt lapunkról, mond­ják ét miről írjunk többet, mivel foglalkozzék többet la­punk, hogy még szívesebben forgassák a Népújságot, meg­találják benne kedvenc írásukat, olvasmányukat. torán kikris­tályosodott kö­________ __ zös szándékunk é s célunk, ez a megtisztelő feladatunk, hogy megnöve­kedett oldalterjedelmű lapunkban még jobban szolgál­juk pártunk politikáját, írásainkkal, az újságírás műfa­jaival, eszközeivel pontosabban, frissebben, több ese­ményről tájékoztassuk a Népújság egyre bővülő olvasó­táborát. Jól tudjuk, — t mint ahogy eddig tettük, most is őszintén szólunk róla — nemes, szép szándékunk, cé­lunk, csak akkor valósul meg igazán, ha támaszkodunk olvasóinkra, ha ebben levelezőink, tudósítóink, az újság, a szerkesztőség barátai is segítségünkre lesznek. Ha öt­leteik, javaslataik, tanácsaik és jóindulatú kritikáik el­jutnak hozzánk, ha közlik velünk észrevételeiket, ha vé­leményt mondanak eddigi munkánkról. Külön öröm számunkra, hogy lapunk oldalszámának bővülése csaknem egybeesik felszabadulásunk évforduló­jával, a dicsőséges Tanácsköztársaság jubileumi évével, és a Népújság megjelenésének 20. évfordulójával. Mert olvasóink közül talán nem mindannyian tudják, hogy bár nagyon szerényen, de most ünnepeljük az 1919. április 2-án először megjelent Népújság 20. születésnapját. Mindezek az évfordulók természetesen arra köteleznek bennünket, tegyünk meg mindent, hogy a Népújság He­ves megye népének még olvasottabb, mag kedveltebb lapjává, jó barátjává váljék. Ezt szolgálják azok az el­képzeléseink, hogy még több oldalról, még élethűbben és bővebben számoljunk be a világ, az ország híreiről, de elsősorban megyénk szorgalmas népének életéről, hogy nagyobb segítséget adjunk, a nyilvánosság erejét felhasz­nálva, gondjaik megoldásához, hogy következetesebben és bátrabban harcoljunk a jogos érdekekért, a bürokrá­cia, a rosszindulat, az emberi hibák hétfejű sárkányával. Ezt szolgálja a Szerkesszen velünk és az Interpelláció című rovatunk és sok más jellegű írásunk. Természete­sen elsősorban arról gondoskodunk, hogy az olvasóinkat foglalkoztató közérdeklődésre számot tartó írásművek lássanak napvilágot lapunkban, de nem feledkezünk meg azokról sem, akik a több sportot, az izgalmas soro­zatokat, vagy éppen a játékos vetélkedőket kedvelik. Pá­lyázatokat, rejtvényeket közlünk majd. amelyek a szóra­kozás, az ismeretbővítés mellett még Fortunához, a sze­rencse istennőjéhez is közelébb hozhatják olvasóinkat. Röviden summázva: tartalmasabb, bővebb, szóra­koztatóbb, több igényt kielégítő lapot nyújtunk át május 1-től olvasóinknak. Már május 1 előtt meggyőződhetnek erről, hiszen három alkalommal készítünk majd „mu­tatványszámot”, amelyben viszontláthatják elképzelé­seiket és elképzeléseinket a nyolcoldalas Népújságról a jövőben Szerkesztőségünk minden ked­ves olvasójára. Számít úgy, hogy továbbra is olvasónk marad, hogy a jövőben is segít a lap szerkesztésében, s eljuttatja hozzánk ötleteit, javaslatait, jó szándékú bírá­latát. A szerkesztőség pedig ezután még inkább arra törek­szik. hogy olyan lapot adjon az olvasó kezébe, amely még kedveltebbé teszi a megye dolgozóinak lapját, a Népúj­ságot. Mit várunk és mit kapunk a Mátrától? ★ Szerkesszen velünk Kősír ★ Perek és botrányok ★ Ä hatvani pályaudvarról ^ MÁRCIUSI SÉTA (Kiss Béla felvétele.) Fod^ornij —Buienika találkozó Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szom­baton a Kremlben ' fogadta Buteflika algériai külügymi­nisztert A találkozó során Nyiko­laj Podgornij és Butefükh megelégedéssel állapította, meg, hogy a szovjet—algé­riai együttműködés jól fejlő­dik, mindkét nép érdekeit szolgálja, hozzájárul a világ békéjének megszilárdításá­hoz. A baráti megbeszélés folya­mán a két államférfi megvi­tatta az együttműködés to­vábbi fejlesztésének kérdé­seit gyermekgondozási segély tapasztalatai Mit kell tenni az új kormányrendelet végrehajtására ? A Munkaügyi Minisztérium felmérte a gyermekgondozási segély eddigi tapasztalatait és összegezte a segély kiter­jesztésével kapcsolatos ten­nivalókat A felmérés szerint 1968. december végéig 105.000 szülő ns vett« igénybe a segélyt, közülük Időközben 13 ezren mondtak le róla. A segélye­zési rendszer nemcsak as anyák, de a vállalatok szá­mára Is kedvelőnek bizo­nyult, mivel nagyrészt meg­szűnt a kisgyermekes anyák rendszertelen hiányzása, ■ így javult a vállalatok mun- kaerótervezése, munkaerő- gazdálkodása. A dolgozó Nőnapi ünnepségek a megyében Miniszteri kitüntetést kapott két termelőszövetkezeti dolgozó A nemzetközi nőnap alkal­mából meleg szeretettel kö­szöntötték megyénk asszo­nyait, lányait a férfikollégák, megyénk párt-, tanácsi, tö­megszervezeti és gazdasági vezetői. A nemzetközi nőnap alkalmából a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­umban kitüntetést adtak át két Heves megyei termelő­szövetkezeti nődolgozónak. A „Mezőgazdaság kiváló dol­gozója” kitüntetésben része­sült sok évi eredményes munkájáért Nagy Istvánná, a nagykökényesi Rákóczi Termelőszövetkezet növény- termesztési munkacsapatának tagja és Király Bertalanná a bükkszenterzsébeti Petőfi Termelőszövetkezet munka­csapat-vezetője. Egerben, a városi tanács tanácstermében a nőtanács városi elnöksége és a Hazafi­as Népfront városi bizottsága közös rendezésében tartottak ünnepséget a nők tiszteleté­re. A város különböző üze­meiből és intézményeiből meghívott lányokat és asz- szonyokat Sípos István, az MSZMP Egri Városi Bizott­ságának első titkára köszön­tötte. Hasonló ünnepségre került sor Gyöngyösön és Hatvanban. Az egri .Finom- szerei vénygyárban, az Izzó gyöngyösi gyáregységében nőgyűléseken köszöntötték a munkásnőket. A hatvani Le­nin Termelőszövetkezet a városi nőtanáccsal együtt rendezte meg ünnepi gyűlé­sét. A hatvani járási nőta­nács a közelben állomásozó szovjet katonai alakulat nő­bizottságával közösen emlé­kezett meg a nemzetközi nő­napról. A közelmúltban egyesült négy gyöngyösi ter­melőszövetkezet, a MStraJdn- cse Tsz asszonyait, lányait március 8-án a Városi Műve­lődési Házban Bokros Lász­ló, a városi pártbizottság osztályvezetője köszöntötte. Nem feledkeztek meg a gyengébb nemhez tartozó osztálytársaikról a diákok sem. Az egri Dobó István Gimnázium erdészeti tagoza­tán egy-egy csokor hóvirág fogadta a lányokat. anyák bölcsődei korú gyer­mekeinek számához viszo­nyítva, az 1967. évi 18-ról 1969-ben várhatóan 40 szá­zalékra emelkedik a bölcső­dék befogadóképessége. A bölcsődék ennek elle­nére a nagyobb városok­ban és ipari gócokban to­vábbra is zsúfoltak, befo­gadóképességüket to­vábbra is bővíteni kelL 1968-ban 72.000 gyermek- gondozási segélyre jogosult nő szült, közülük 67.000 élt a segély lehetőségével. Az időközbeni lemorzsolódást is számítva, az anyáknak mint­egy 80 százaléka veszi igény­be a segélyt A segélyt igénybe vevők nagy többsége a fizikai mun­kásnők és a kisebb keresetű adminisztratív dolgozók kö­zül kerül ki. A kis keresetű, net ezebb munkakörülmé­nyek között dolgozó szülő nők szinte kivétel nélkül igénybe veszik a gyermek- gondozási segélyt A segélyrendszer bevezeté­sekor a kormány a 12 hóna­pi munkaviszonnyal rendel­kező, napi teljes munkaidő­ben dolgozó szülő nők hely­zetének segítését tűzte ld programként. A tapasztala­tok elemzése arra utalt, hogy a segélyezés kibővítését szor­galmazó kérések egy része most már teljesíthető. Ezért a segélyrendszert 30 hónapról 36 hónapra emelték, s egyéb ismert módokon Is kiterjesztették a gyermek- gondozási segélyt. A Munka­ügyi Minisztérium összegez­te, hogy az új rendelkezések végrehajtása során melyek a legfőbb feladatai az igény­jogosultságot elbíráló appa­rátusnak, a legtöbb esetben a munkaügyi szerveknek. Azoknak a szülő anyáknak az ügyét, akik a korábbi ren­delkezések szerint nem kap­hattak segélyt —, ha kérel­müket most megismétlik — felül kell vizsgálni. Ha igényük az új rendel­kezéseknek megfelelően jogos, úgy 1969. április 1-től meg kell kezdeni számukra a gyermekgon­dozási segély folyósítá­sát. Visszamenőleg nem jár se­gély. Az elmúlt két évben több esetben el kellett utasítani • az iskola befejezése után munkaviszonyt létesített nő­ket, mivel a szülés időpont­jáig nem tudták megszerezni a 12 hónapi munka viszonyú Ezeknek a kisgyermekes anyáknak jelentős része az új rendelettel jogosulttá vá­lik a segélyre. Az e kategó­riába tartozók ügyével — ha a korábban elutasított kérel­meket felújítják — ismételten foglalkozni kell. (MTI) Felsorakoztak a traktorok Tavaszi készülődés Romion A határban még alig van valami mozgás, mégis érezni lehet a tavasz levegőjét. Fel­engedett a jég, friss szél bor­zolja az apró víztükröket. Az őszi vetések egyre inkább el­nyerik élénkzöld színüket, az utakon nagyobb a forgalom, A komlói Május 1. Terme­lőszövetkezetben is a tavasz­ra, a munkákra készülnek. Erről beszélgetünk Molnár János szövetkezeti elnökkel. — Egész télen folyamato­san ment közös gazdaságunk­ban a gépjavítás. Nem kis munka ez, hiszen negyven­négy erőgépünk van, nem is beszélve a munkagépekről. Hogy gyorsabban menjen a javítás, a szerelőkön kívül traktorosaink is dolgoztak. Nem is panaszkodhatunk, minden traktorunk és gé­pünk készen áll a tavaszi munkákra. Illetve a lánctal­pasok még hátra vannak, de rájuk úgy is csak a nyár fo­lyamán lesz szükség. — Mikor kezdik a vetést? — Először talán még azt mondanám el, hogy még az ősz folyamán elvégeztük 2560 katasztrális holdon a mély­szántást, igen jó minőségben. Így ez sem akadályozza a munka időben való megkez­dését. Elvégeztük a vető­magvak csávázását is, s a gazdák is készen állnak. Ha az időjárás nem szól közbe, akkor a mai nap folyamán megkezdjük a tavaszi árpa vetését Háromszáz hold a tervünk. Természetesen más növények vetésére is sor ke­rül, az árpával egy időben és utána jön a borsó, a lencse, a cukorrépa, a napraforgó, a kukorica. Ezenkívül lucernát is telepítünk és felülvetésre is sor kerül. — El tudják időben végez­ni a munkát? — Feltétlenül el szeret­nénk. Ha másképpen nem megy, akkor két műszakban dolgoznak majd a traktorok és a vetésben részt vevők. Mint említettem, az őszi szántást időben és jól elvé­geztük, szeretnénk, ha a ve­tél la hasonlóképpen sikerül­ne. Csak így számíthatunk jó termésre. — Az időjárás eddig mi­lyen volt? — Nem panaszkodhatunk. A téli időjárás szövetkeze­tünkben nem okozott semmi kárt, sem az őszi árpánál, sem az búzánál nem tapasz­taltunk kifagyást. Reméljük, hogy a tavaszi fagyokat sem sínylik meg a növények. A beszélgetés egy-egy idő­re megszakad, jönnek a gaz­dák, érdeklődnek az elnök­től, hogy mikor kezdhetik a munkát. A szövetkezet veze­tője alig győz válaszolni a kérdésekre. — A hangulat bizakodó — mondja — mindenki készü­lődik. Nincs is gondunk a munkaerőre. Aztán újra az időjárásra terelődik a szó, aligha lehet ennél érdékesebb téma most a kömlői szövetkezetben. Az emberek azt szeretnék, ha sem a fagy, sem az eső nem hátráltatná a tavaszi mun­kák megkezdését. (kapott) ;

Next

/
Thumbnails
Contents