Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-28 / 72. szám
LIMA: Limában kedden megkezdte munkáját a Perui Kommunista Párt V. országos kongresszusa. Megnyitó beszédében Jorge del Prado, a KP főtitkára elemezte az ország politikai helyzetét; a küldöttek a párt vezető szerepének fontossága, a perui olajkincs nemzeti tulajdonba vétele mellett foglaltak állást. Az SZKP Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a kongresszust. BERLIN: Berlinben csütörtökön az imperialista NATO-szövet- ség fejlődését és politikáját elemző kollokvium kezdődött, hét európai szocialista ország — közte hazánk — társadalomtudományi szakembereinek és katonatisztjeinek részvételével. PÁRIZS: De Gaulle tábornok csütörtökön az Elysée-palotában ebéden látta vendégül Josep Mobutu kongói elnököt, aki ■magán,látogatáson tartózkodik Párizsban. Az ebéden részt vett Couve De Murvüle miniszterelnök is. CARACAS: A venezuelai kormány szerdán úgy döntött, hogy hatéves tilalom után ismét engedélyezi a Venezuelai Kommunista Párt legális működését Lorenzo Fernandez belügyminiszter közölte, hogy az erről szóló rendeletet a kormány ülése előtt Rafael Caldera elnök irta alá. LONDON: A skót szakszervezetek főtanácsának csütörtökön reggel közzétett állásfoglalása szerint a skót népnek nem áll érdekében az országrész .elszakadása Angliától. A szakszervezetek ehelyett inkább azt javasolják, hogy a belső ügyek eldöntésére létesítenek skót nemzetgyűlést A szakszervezetek okmánya elsősorban gazdasági megfontolásokkal indokolja, miért szükséges fenntartani az egységes Nagy-Bmtanniát. MILANO: A milánói bíróság ítéletet hirdetett az 1963 szeptember 3-én elkövetett dél-tiroli dl- rmmitc* merénylet tetteseinek bűnperében. Mint ismeretes, a merénylet következtében három vámőr életét vesztette. A 13 vádlottat a bíróság összesen 120 évi börtönbüntetésre ítélte. MADRID: í A madridi egyetem politikai és gazdaságtudományi karának hallgatói szerdán imperialislaellenes tiltakozó napot tartottak a spanyol- országi amerikai katonai támaszpontok ügyében folyó spanyol—amerikai tárgyalások kapcsán. Podgo rnij Algériában Huarí Bumedí- en elnök (jobbról) az algíri repülőtéren köszönti N. V. Podgomijt, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét, aki hivatalos látogatásra érkezett. (Középen) (Telefoto: —* AP—MTI—KS) „Mao Ce-tung igyekszik gyökerestől kiirtani a marxizmust —leninizmust.. OTTAWAJ Vang Ming, a Kínai Kommunista Párt veterán személyisége, a párt központi bizottságának tagja, aki 1931 —1935-ig a központi vezetőség első titkára volt, cikket írt a Canadian Tribune című lapban. (Vang Ming jelenleg kényszerűségből külföldön tartózkodik). Cikkében telepied Mao Ce- tung belpolitikájának ellen- forradalmi tartalmát és a következő vádakat emeli Mao Ce-tung ellen: Mao Ce-tung igyekszik gyökerestől kiirtani a marxizmus—leninzmust a kínai dolgozók tudatából, és helyébe saját antimarxista és antileninista elveit próbálja állítani. Szétzüllesztette a KKP-t és új kommunistaellenes párttal akarja azt felváltani. Lerombolta a néphatalom alkotmányos szerveit, s helyükbe reakciós katonai terrorista diktatúrájának apparátusát állítja. Vang Ming szerint Mao Ce-tung a népi felszabadító hadsereget vak eszközként használja fel a párt és a nép ellen. A cikkíró döbbenetes tényeket sorol fel, amelyek azt mutatják, hogy Mao Ce-tung és klikkje elnyomják a kultúrát Megsemmisítik az értelmiséget Kínában, tilalom alá került az egész világkultúra, Homérosztól Leonardo da Vinci-ig, Beethoventől Gorkijig, Siqueirostól Soszta- kovicsig. Mao Ce-tung a nagyhatalmi sovinizmus barbár politikáját folytatja a nemzeti kisebbség ellen, kiirtja forradalmi vezetőiket és nemzeti kádereiket. Ugyanakkor minden lehetséges eszközzel védelmére kel a kínai nemzeti burzsoáziának és e burzsoázia érdekeinek. Portugál kormányátalakítás LISSZABON: Caetano portugál miniszterelnök szerdán este átalakította kormányát. A gazdasági, kereskedelmi és a közlekedésügyi tárca cserélt gazdát. „Oiploiiiata’Mgazolvány „olcsón” me^KÓmltva BECS: Grazi kereskedők hajlandóak voltak összesen 100 000 schillinget letenni az asztal- re, hogy egy bőrbe kötött „diplomataigazolvány” és megkülönböztető gépkocsijelzések birtokába jussanak: Igaz, hogy a reprezentatív külsejű okmány és a „CD”- tábla csak a diplomáciai testület „szállítójaként" tüntette fel a céget de ez a nagyravágyó kispolgárok hiúságát maradéktalanul kielégítette. A botrány akkor tört ki, amikor egy újdonsült 2 1069. március 28., péntek grazi „diplomata” közölte randőrismerőseivel: igazolványa alapján a. határt vám- vizsgálat nélkül lépheti át... A nyomozás kiderítette, hogy egy Bécsben élő nyugatnémet üzletember egész sor boltosnak és szállodásnak adta el eddig saját tervezésű iratait — esetenkint 5000 áchllllngért. Akik igazolványukban igényt tartottak a VIP (nagyon fontos személyiség) jelzésre további 5000-t szurkoltak le. Max Mllitor, az újszerű szolgáltatás feltalálója ismeretlen helyre távozott. Érthető: az üggyel kapcsolatban kiderült, hogy korábban a saját alapítású „Győzedelmes Szűz Mária Lovagrend” egyenruháját, papírjait és jelvényeit árulta hálás közönségének. Nemzetközi kérdésekkel foglalkozva Vang Ming rámutat: hogy Mao Ce-tung és csoportja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megosztására, a nemzeti felszabadító mozgalmak aláak- názására és egy új világháború kiprovokálására törekszik. A Mao-klikknek a szovjet határon nemrégiben elkövetett fegyveres provokációi sem tekinthetők véletlennek. Vang Ming emlékeztet az úgynevezett „stílusszabályozási kampányra”, amelyet Mao Ce-tung Indított még 1942-ben, s amely már akkor leplezetlenül szovjetellenes jellegű volt Ez a kampány a párt azon káderei ellen irányult akik a marxizmus—leniniamis és proletár szolidaritás álláspontját képviselték. Mindenekelőtt azokat támadták, akik a Szovjetunióban tanultak. Mao Ce-tung a leninizmust már akkor „orosz marxizmusnak” nevezte, amely „nem alkalmazható a kínai forradalomban”. Végezetül Vang Ming hangsúlyozza, hogy sem a terror, sem a rágalmazás, sem pedig a demagógia, nem mentheti meg Mao Ce-tung csoportját a vereségtől (MTI) Az amerikai javaslatról KAIRO3 A közel-keleti válságban kialakított amerikai álláspontot vizsgálva az A1 Gum- hurija csütörtöki száma azzal vádolja Nixon elnököt hogy Johnson útját követi. A lap rámutat arra, hogy nyilvánvaló és alapvető különbség van a Szovjetunió indítványa és az úgynevezett amerikai munkaokmány között A Szovjetunió sürgeti hogy Izrael vonja vissza megszálló csapatait az arab területekről még a válság rendezése előtt. Az Egyesült Államok viszont úgy véli, hogy Izrael biztos és elismert határainak nem kell feltétlenül azonosoknak lenniök az 1967 június 5-i határokkal. Az egyetlen új elem — folytatja a Gumhurija — a négy nagyhatalom találkozójának elfogadása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megoldás küszöbön éli. A nagyhatalmak alkudozásaihoz asszisztálhatunk csak. Reményeinket nem ezeknek az alkudozásoknak eredményéhez fűzzük. Kizárólag saját erőnkben és az ellenállási mozgalomban reménykedhetünk. Riad egyiptomi külügyminiszter csütörtökön találkozott Jarring ENSZ-megbízot- tal. A svéd diplomata röviddel a tanácskozás előtt érkezett Kairóba, hogy meghallgassa az egyiptomi vezetők véleményét a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozata végrehajtásának néhány kérdéséről 24 ana a külpolitikaiban PAKISZTÁNI KÖRKÉP ELLENTÉTEK A BONNI KOALÍCIÓBAN SZABAD AKARATÁBÓL MONDOTT-E LE Ajub Khan? önként adta-e ét a hatalmat? Ez és több más, a pakisztáni zűrzavaros helyzettel kapcsolatos kérdés változatlanul foglalkoztatja a világsajtót, bár megbízható válaszokra egyelőre nehéz találni. Mindenesetre figyelemreméltó az AFP francia hírügynökség indiai tudósítójának kommentárja, amely szerint Ajub Khan lakását katonák őrzik, hivatalosan azért, hogy „védelmet nyújtsanak” neki. Ugyanakkor olyan hírek is vannak, hogy a lemondott elnök „orvosi kezelés” céljából már a jövő héten elhagyja az országot. Valószínű, hogy az új pakisztáni vezetés nem az Ajub Khan személyével való foglalkozást, hanem a megbolydult közállapotok konszolidálását, a rend helyreállítását tekinti most elsőszámú feladatának. E szándékuk első eredményeiként könyvelhető el, hogy — négy hónap óta először — csütörtökön ismét megnyíltak az egyetemek és az iskolák mindkét országrészben, s megkezdődött a termelés Karachi eddig sztrájk-bénította üzemeiben. A konszolidáció jele az is, hogy Jahja Khan, az ország új vezetője, kinevezte a külügy- és a hadügyminiszter szerepét betöltő tanácsadóit. Jóllehet, érdekes, hogy a külügyi tanácsadó személye azonos az eddigi volt külügyminiszterrel, vagyis Arsad Husszeinnel, ez azonban nem jelenti azt, hogy az ország külpolitikája változatlan marad. Korai lenne még komolyabb következtetéseket levonni, bármilyen irányban is. Több hónapja állandóan jobban elmérgesedő helyzetre tett pontot Ajub Khan lemondása és Jahja Khan hatalomátvétele, de hogy ezekután bel- és külpolitikailag hogyan fordulnak majd a dolgok, azt egyelőre senki nem tudja. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy Kelet-Pakisztánban tovább erősödik majd az elszakadási, az autonómiáért folyó mozgalom. AZ IS BIZONYOSRA VEHETŐ, hogy Mao Kínája a kulisszák mögött komoly tevékenységet folytat Pakisztánban. Ezzel kapcsolatban érdekes dokumentum került napvilágra. Egy veterán kínai kommunista, a kényszerűségből külföldön tartózkodó Van Ming írt leleplező cikket a Canadian Tribune című kanadai lapban a Mao- klikkről ISMÉT NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLTEK az eddig is nehezen leplezett ellentétek a nyugatnémet kormánykoalíció két szárnya, a CDU-párti kancellár Kiesinger és helyettese, a szociáldemokrata Brandt között. A keresztény- demokraták rossz néven vették, hogy az alkancellár, aki egyben külügyminiszter is, olyan nyilatkozatot adott az MTI bonni tudósítójának, amelyben pozitiven üdvözli a Varsói Szerződés hatalmainak Budapesti felhívását az európai béke és biztonság kérdésében. Ügy volt, hogy Kiesinger a bonni parlament nyilvánossága előtt is beszédet mond ez ügyben, nyíltan Brandt ellen fordulva, ám a csütörtöki nyugatnémet lapok szerint a kancellár tervezett beszéde „fogműtétje” miatt elmaradt. Különösen időzített fogműtét lehetett ez, hiszen ugyanezen a napon, azaz csütörtökön, Kiesinger kétnapos bécsi állami látogatásra utazott. Hisehnlck: „Tárgyalni kell a szocialista országokkal9’ BONN: Wolfgang Mischnick, a nyugatnémet Szabad Demokrata Párt parlamenti frakciójának elnöke a sajtóban nyilatkozott a budapesti Franco, Carlos és az amerikaiak RÖVID KOMMÜNIKÉT adott ki nemrég a spanyol rendőrség. Közölték, hogy Maria Aramzazut, a baszk függetlenségi mozgalom vezetőjét társai ki akarták szabadítani a börtönből. Fegyveres férfiak jelentek meg a pamplónai börtön beszélőjében, ahová élelmiszercsomag beadásának ürügyével sikerült bejutniok. A közlemény szerint az őrség a behatolókat könnyedén lei'egyverezte. A spanyol hatóságok „köny- nyedsége” azonban csak látszólagos. Az Ibériai-félsziget baszkok altat lakott északi részén a spanyol rendőrség és katonaság már csak a legnagyobb erőfeszítéssel és ostromállapottal tudja a rendszer malmát fenntartani. A baszkok szenvedélyes vágya az önállóságra komoly tradíciókra tekinthet vissza. Mintegy harminc éve az önálló köztársaságot is kikiáltották. Franco tábornok akkor tűzzel-vassal elnyomta a baszk mozgalmat, és ugyanezzel próbálkozik napjainkban is. Franco Spanyolországában nem a szeparitizmus az egyetlen probléma. A politikai erjedést nyilván Madridban is észlelték és először, — taktikai okokból — az „enyhébb kéz” ígéretével próbálkoztak. „Liberalizációról”, a diktatúra kemény rendszabályainak lazításáról beszéltek a rendszer urai. Ezek az ígéretek azonban nem találtak hitelre. A sztrájkok sűrűsödtek, egymást érték a diákmegmozdulások, sőt felemelte szavát a diktatúra ellen az alsóbb klérus is. A rezsim — válaszként — még a irancoizmus történelmében is szinte egyedülálló diktatórikus módszereket vezetett be: az emberek százait tartóztatták le, bevezették a rendkívüli állapotot, és ismét felélesztették azt az 1959. évi törvényt, amely szabad kezet nyújt a különböző erőszak- szervezetek önkényének. A törvény alapján bárkit de- - portálhatnak, vizsgálat lefolytatása nélkül letartóztathatnak, lefoglalhatnak üzemanyagot, élelmet, minden gyárat es javítóműhelyt. FRANCO egyeidejűleg nem mulasztotta el hogy víila- mit „nyújtson” is a spanyol népnek. Utódjaként Don Juan Carlos-t, a Bourbonhoz sarját, XIII. Alfonz unokáját jelölte ki. Franco nyilván úgy vélte, hogy ezzel maga mellé állíthatja a királypárti politikusok egy részét, ugyanakkor olyan személy kerül az ország élére, aki hálával tartozik neki. Így fennáll majd a lehetőség a „Franco nélküli irancoizmus” folytatására Spanyolországban. Az utódlásra vonatkozó elgondolást akkor kezdték „népszerűsíteni”, amikor már életbe lépett a rendkívüli állapotról szóló törvény. A rezsim Irányítói úgy vélték, hogy a rendkívüli állapotok három hónapja alatt elsimíthatják az utat Juan Carlos előtt, illetve megakadályozhatják, hogy a királyság visszaállítása ellen tiltakozó tömegek erőteljesem felemelhessék szavukat A BELPOLITIKAI Atmen* tési manővereket persze külpolitikai akciók is kísérik. Az elmúlt év szeptemberében megszakadtak a spanyol- amerikai tárgyalások a katonai szerződések megújításáról. Washingtonban túl magasnak tartották a Madrid által szabott árat, (Franco ugyanis szinte csillagászati összegeket követelt akkor azért hogy továbbra is fenntarthassák Spanyolországban az amerikai támaszpontokat.) A spanyolországi belső feszültség most Francót engedményekre késztette. A részletek az amerikai sajtóban láttak napvilágot. Ezek szerint az Egyesült Államok Spanyolországgal folytatott titkos katonai tárgyalásain új kötelezettséget vállalt, gyakorlatilag kiterjesztve Madridra a NATO-ked- vezményeket. Ez lényegileg annyit Jelentene, hogy Spanyolország burkoltan a NATO tagjává válna. Azt pedig, hogy a titkos tárgyalásokra utaló újságcikkeknek van alapja, alátámasztja Burchinal amerikai tábornok, az USA európai erői helyettes főparancsnokának egy korábbi kijelentése: „Spanyolországot különböző országok részéröl veszély fenyegeti, és ez a veszély az Egyesült Államok ellen is irányul”, — mondotta a tábornok. SPANYOLORSZÁG tehát a fokozódó politikai feszültségre „rendkívüli” állapotokkal, egy „rendkívüli” trón- követelővel és egy „rendkívüli” spanyol—amerikai megállapodással igyekszik reagálni Sümegi Endre értekezleten közzétett felhívásról. Megállapította: „örvendetes triódon a budapesti felhívás állandóan növekvő érdeklődést keltett, bár eleinte félő volt, hogy rutinszerűen rámondják: „nem tartalmaz semmi újat". Ugyanúgy, mint Brandt külügyminiszter, én is fontosnak tartom, hogy a felhívás nem tartalmaz negatív megfogalmazásokat. A felhívás célkitűzéseit az NSZK és a Varsói Szerződés tagállamai között megbeszéléseken kellene tisztázni. Különösen fontos, hogy Bonn közvetlenül tárgyaljon Moszkvával. Mischnick aláhúzta, hogy az atomsorompó-szerződés azonnali — néhány héten belüli — aláírása nagyon sokat segítene egy európai békeren- desés létrehozására irányuló fáradozások sikerében. (MTI) Szlovákiai rehabilitációk FRAGA: A Rudé Právó csütörtöki számában interjút közöl a szlovák igazságügyminiszter helyettesével a rehabilitációs eljárások eredményeiről Szlovákia igazságügyi szerveihez 2013 rehabilitációs folyamadvány érkezett be; ezekből a kerületi bizottságok 447 esetet vizsgáltak meg 1969 februárjáig. A vizsgálatok eredményeképpen 110 személyt mentettek fel hamis vád alól. Az esetek jelentős részében a „személyi kultusz időszakára jellemző módszerek mellett nacionalista meggondolásokból is követ- tek el törvénysértéseket” — mondotta a miniszterhelyettes. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy közönséges bűnözők is kérték rehabilitálá- sukat, ezeket a kérvényeket azonban az illetékes szervek minden esetben visszautast* tották. (MTI)
