Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-26 / 70. szám

Fischer Annie Egerben Hétfőn este került sor Fischer Annie hangversenyé­re, a Gárdo­nyi Géza Színházban, az Országos Fil­harmónia rendezésében. A világhírű pianista — évekkel ez­előtti emléke­zetes egri si­kere óta — fokozott ér­deklődést vál­tott ki ez al­kalommal is. Bár műsorát csak a hang­verseny előtt kézhez kapott közlésből vet­tük tudomá­sul, de így is, ez az elegán­san nagyvonalú összeállítás is teljes hatást és forró hangverseny-élményt ered- í ményezett. Händel G-dúr chaconne-ja után Beethoven Esz-dúr szo­nátája következett, hogy aa­lten a művész által megte- ;,remtett hangulatban felhan­gozzék Schummann C-dúr ; fantáziája. Ennek a romanti­kusan csapongó, minden részletében virtuóz-darabnak a megszólaltatása lehetőséget teremtett arra, hogy Fischer Annie stílusa,' zeneértése, temperamentuma, teljes egyénisége csillogjon és has­son. Az este befejező száma Chopin h-moll szonátája volt. Nem kell különösebb in­doklása annak, hogy egy-egy "zeneműben elsősorban a har­móniák érvényesülnek, az iramló ritmusokban kel élet­ire az alkotó érzelem- és gon­dolatvilága. Mégis más az a zeneélvezet és zenehallgatás, amikor a rádióban vagy le­mezen csendülnek fel az ak­kordok. Az élő zene, annak a módnak a látása, ahogyan a zenész kapcsolatot teremt hangszerével, ahogy maga is alkot, ez a látvány rendkí­vül szuggesztív erővel kiegé­szíti,'— ha úgy tetszik — megkoronázza a zenét Kü­lönösen nyilvánvaló és kon­centrációt parancsoló ez a többlet Fischer Annie-nál. Azt már leírtuk róla, hogy a megszólaltatott mű belső fe­szültségét az utolsó hangig érezzük ujjai nyomán, s azt is sokan megállapították már róla, hogy teljes energiával és minden szenvedéllyel fel­tárja a művekben rejlő szen­vedélyeket, de mindezt a fo­lyamatot így, néhány méter­ről látni és végigkísérni — külön élmény. Az óriási len­dület belülről feszíti ezt a kiváló művészt és érezzük, hogy az ujjak a parancsoló belső fegyelemnek és vallani akarásnak engedelmesked­nek. Tudjuk jól, hogy Fischer Annie a zeneirodalom meg­annyi remek darabját szug- gesztíven teremti újjá játé­kában, gondosan ügyelve ar­ra az ökonómiára, amely a megszólaltatásnál az egyé­Ebben az évben rendezték meg Bécsben az idegenfor­galmi könyvek három éven­ként szokásos nemzetközi kiállítását és versenyét Huszonnyolc országból 144 könyvkiadó 604 művel szere­pelt ezen a közismerten ní­vós versenyen. Az idei díj­kiosztáson a Medicina Könyvkiadó Panoráma Ide­genforgalmi Szerkesztősége által megjelentetett Magyar­níség érvényesülését, a pia­nista értelmezését megenge­di. S most mintha e termé­szetes önkonomiia keretei kö­zött több érzelem, több han­gulat, több bánat — ha úgy tetszik — több szomorúság érződött volna, mint amit a mindig teljes komolysággal, a műveknek kijáró alázatos méltósággal játszó művésznő szokott megszólaltatni. Ez a líra, ezek az érzelmek még inkább emelték a hangver­seny hatását és hőfokát Jellemző a közönség ün­neplésére és a művész hálá­jára, hogy a sok-sok tapsot három bravúrszám lírájával, mint ráadással köszönte meg. Az Országos Filharmónia ezzel a hangversennyel ki­tűnő szolgálatott tett a zene ügyének Egerben. (farkas) országi váfoskalaúzok című sorozatot a zsűri felvette a kiváló könyvek listájára és díszoklevéllel tüntette ki, el­ismerve e kötetek tartalmi megformálását és ízléses könyvészeti megoldását A sorozat a magyar olva­sók által is jól ismert és ér­tékelt városmonográfiákat — Sopron, Esztergom, Veszprém, Győr, Pécs, Székesfehérvár, Eger, stb, — tartalmazza. Panoráma-könyvek nemzetközi elismerése Kell a műsoriroda Egerben — de mikor oaloml mey...? Az igény, — hogy legyen Egerben egy városi műsor­propaganda, közönségszerve­ző és jegyiroda — már nem, új keletű. Éppen ezért csak örömmel üdvözölhetjük, hogy a Heves megyei Moziüzemi Vállalat a napokban újra „felélesztette” ezt a régi ter­vet: tanácskozásra hívta ösz- sze azoknak a szerveknek és intézményeknek a vezetőit, képviselőit, akik Egerben — folyamatosan, vagy idősza- konkét — különböző kultu­rális, illetve szórakoztató rendezvényeket tartattak. A tegnapi és a mai érvelés logikus:: Eger kulturális központ jellege, valamint ide­genforgalma (szoros össze­függésben egymással!) egyre növekszik. A számszerűen is gyarapodó rendezvények, mű­sorok áttekintése, az azok­ban való eligazodás lehető­sége, mind az egriek, mind (és különösen) az Egerbe ér­kező turisták, kirándulók számára egyre reménytele­nebb — egy központi műsor­iroda nélkül. Itt is plakát, ott is plakát Egyik „ordít”, másik „lapul”, egyik „lejárt”, másik egy jö­vő heti programot Ígér — amikor a jámbor turista már elhagyja. Egert... Aztán so­rolni lehetne a jegyszerzés bo­nyodalmait: Kinek van arra ideje, hogy külön-külön sor­ba álljon a mozi, a színház, a művelődési ház, a filharmó­nia, s egy-egy átmenetileg Egerben turnézó cirkusz jegypénztára előtt? Ahhoz tehát kétség nem fér: szükség van Egerben egy olyan központi műsorirodá­ra, ahol az érdeklődőket egy­részt felvilágosítják (szóban is!) az aznapi, s a következő napok különféle kulturális (esetleg sport) rendezvényei­ről, másrészt — több napos elővételben is — belépője­gyet is árusítanak valameny- nyi rendezvényre. A műsor­iroda egyben reklámlapokat, prospektusokat városi mű­sorfüzetet (amely egyelőre szintén csak terv!) is árusí­tana, amellyel nagymérték­ben elősegítené az irodát fenntartó valamennyi szerv és intézmény egri rendezvé­nyeinek propaganda- és kö­zönségszervező tevékenysé­gét is. További fontos előnye: egy-egy üzemi, vagy vidéki kollektív igény egyetlen te­lefonhívással, gazdaságosan kielégíthető, hiszen nem kell külön időt és pénzt ál­dozni a mozik, a színház, s az egyéb rendezvényekkel, műsorakkal kapcsolatos tájé­kozódásra, a jegyek külön- külön megrendelésére, mert mindez egy helyen, egy idő­ben elintézhető. Ezeket — tehát a régi, teg­napi érveket — a napokban, az említett tanácskozás rész­vevői fellobbant lelkesedés­sel újra felsorolták, sőt a kez­deményezésre vállalkozó mo­ziüzemi vállalat — mint egyik legárdekeltebb szerv — előterjesztett egy világosan kidolgozott, konkrét javasla­tot is. E. szerint a saját épü­letében y(a Széchenyi utcai patika helyén) a célnak meg­Az elmúlt napokban ren­dezték meg a gyöngyösi, a hatvani úttörők és kisdobo­sok, valamint a füzesabonyi és a gyöngyösi járás pajtá­sainak kulturális bemutatóit. A korábbi évekhez képest nagy fejlődést jelentett, mert szerkesztett műsorban, a szép számú érdeklődő számá­ra is élvezhető módon igye­keztek felvonultatni a szem­le egyéni és kolletív szerep­lőit És ezt a szándékot a legtöbb esetben sikerült is megvalósítani. A két városi bemutató jó­val magasabb színvonalat képvisel, mint a járásiak. Különösen a hangszerszólis­ták, kamarazenekarok, ének­karok bemutatói voltak éret­tek, s nyerték el nemcsak a közönség, hanem a zsűri tet­szését is. Mind a négy he­lyen szép sikereket értek el a kisdobosok. A füzesabonyi járás legjobb szavalójának például Bódi József nagykú­ti kisdobos bizonyult. Arany- ©klevéllel jutalmazták a kompolti kisdobosok báb­előadását is. Gyöngyös kör­nyékén a karácsondi kisdo­bos-zenekar, a vámosgyőrki kisdobos kamarakórus „vere- kedte magát” a legjobbak közé. felelő berendezéssel, már e.: év második felében megnyit­ja a városi műsorirodát — ha a volt gyóngyszertár bú­torait június 1-ig elszállítják a helyiségből... A javaslatot a tanácsko­zás résztvevői nem fogadták el, mert elképzelésük szerint távlatban csakis egy önálló műsoriroda oldhatná meg a legjobban a már vázolt fel­adatokat. Ezért olyan döntés született, hogy amíg a legjobb megoldást meg nem találják, nem lesz műsoriroda Eger­ben. Sajnáljuk, hogy ebből a jó kezdeményezésből újra nem született konkrét megol­dás, pedig a semminél egy kezdeti, átmeneti állapot is jobb lenne, amelyet később aztán lehetne tökéletesíteni. (f aludt) „A Róka őrs bemutatko­zik” címmel szellemes, jól szerkesztett jelenetet adott elő a hatvani hármas számú iskola egyik osztálya, a káli úttörők irodalmi színpada pedig már többre vállalko­zott, igényes jubileumi mű­sorral köszöntötte 1919-et. Vállalkozásuk sikerrel járt. A gyöngyösi pajtások közül Farkas Zsuzsa jeleskedett gordonkajátékával, a hatva­ni Szikra József Várnai Zse­ni költeményét tolmácsolta meglepő felkészültséggel. A Gyöngyösarosziban megren­dezett járási szemlén ismét jól szerepelt a markazi úttö­rők bábcsoportja. A rövidesen sorra kerülő hatvani járási és egri városi­járási bemutatók után. dönte­nek arról, hogy a megye: bemutatóra — amelynek egyik részét a Gárdonyi Gé­za' Színházban, másikat a Művelődési Központban tart­ják — kiket, milyen műsor­számokat hívnak meg. A megye . legjobb úttörőver­senyzői ugyancsak szerkesz­tett műsor keretében mutat­koznak be az egri közönség előtt Bemutatkozásuk bizo­nyára nem okoz majd csaló­dást. = ? F!" (PC.) Zene, tánc, jelenet... 9 Úttörők a színpadon 44. — Szolgálhatok önnek a részletes munkanaplójává? — mondja a tudós professzor. Maga keresi ki a megfelelő kimutatást. Roman Halik gondja főképpen a kísérleti állatok etetése vitamint és más anyagokat tartalmazó vagy nem tartalmazó takarmánnyal. De más munkáltat is rábíznak Fertőzést, oltást és egyéb ilyesmit. Kérész ügybuzgalom­mal tanulmányozza a kimutatást, mintha értené. Azután nekiszögezi a kérdést a professzornak: — Hozzáférhet Halik tetanuszkultúrákhoz? — Alkalmilag igen. Itt láthatja. Nemrégiben próbál­ta ki a tetanusz antitoxinok hatékonyságát. Egy szekrény­ben, amelyért személyesen felel, sok eléggé veszedelmes anyag van... De Mácek doktornő dicséri a lelkiismeretes­j ségét. Kérész azzal a szilárd meggyőződéssel tér vissza hoz- . zám, hogy Halik egyáltalán nem lángész. Képességei nem túl magasan tetőznek. Az Akadémia sohasem választja tagjául. Tanácskozásra hívom Skála főhadnagyot. • — Hm — töpreng el Skála. — Ezek szerint megerősö­. dik a gyanú, hogy Trojanné közreműködésével ő követte el a gyilkosságot. Halik ujjlenyomatait könnyen megsze­rezzük. Ha egyeznek az injekciós tűn talált lenyomatok­kal, le kell őt tartóztatnunk. Azt mondom: — Hanem akkor persze mind a ketten kitarthatnak amellett, hogy a gyilkosság motívuma csak a kényelmet­lenné vált férj eltávolításának szándéka volt. Inkább vár­nék, míg találkozunk valami más bűntett jelével, is. Tro­. janné sejti, hogy figyeljük, Halik azonban úgy véli, hogy szabad a keze. Skála véleménye szerint Halik és Trojanné csak azért kötött „új” ismeretséget, mert sürgősen meg kellett egyez­niük valamiben. Az pedig már bizonyosan meg is történt Olyan pontosan nem tudtuk ellenőrizni őket, hogy min­den szavukról tudjunk. — De azért Halik lakásán találhatnánk valami komp­romittálót — teszi hozzá. — Például azt a tárgyat, ame­lyik eltűnt Trojanék szekrénye tetejéről. Találhatunk valamit, de sehol sincs megírva, hogy igazán találunk. — Josef Trojan valószínűleg az egyik turista volt a 286. kilométerről — mondom. — Erre határozott jel mu­tat. .. tudniillik a bágyadtsága, amit talán az időleges in­zulinhiány okozott. Háük sem a külsejével, sem a viselke­désével nem emlékeztet a másik turistára, akiről aligha­nem joggal hisszük, hogy habozás nélkül közelről lelőtte a tizenhat éves lányt. Halikhoz inkább csak közvetett, ilyen tetanuszos gyilkosság illik. — Alighanem azt akarja mondani — bólogat Skála —, hogy Halik, ha van valami köze a C—L ügyhöz, ma is kapcsolatot tart fenn a fekete, gátlástalan gonosztevő­vel. Pontosan. És egész szabadon érintkezik vele, mert azt hiszi, hogy nem törődünk a magánéletével. Ezért hát meg­próbálunk bizonyosságot szerezni az ujjlenyomatai össze­hasonlításával. De addig nem vonjuk le belőle a követ­keztetéseket, amíg ki nem nyomozzuk, mit csinál, amikor nincs Trojannéval, és miféle ismerősei vannak. Egyelőre Roman Halik megfigyelése kezdeti szaka­szában vóin, és semmi újat nem hoz. Viszont meglep személyes látogatásával Budinsky, a Nemzeti Bank igazgatója. — Felhatalmazást kaptam, hogy figyelmeztessem önt egy igen komoly jelenségre — mondja barátságosan, de gondterhelten. — A forgalomban a pénztöbblet egy idő óta szüntelenül nő. A múlt héten elérte a négymilliót. — C—L sorozatban? — Dehogyis! Aprópénzben. A C—L nem mutatkozik. Arra most már mindenütt ügyelnek. — Akkor hát mivel magyarázható a dolog? Budinsky terjengős magyarázatba fog. A dolgozók bé­re és kiadásai, beleszámítva a betéteket, a felhalmozódás arányos nagyságát és egyéb tényezőket — ez afféle körbe- körbe áramlása ugyanannak a pénznek. Az áramlás in­tenzitása gyengülhet, de nem erősödhet, amíg az állam nem szaporítja a bankjegyek számát. — A medréből éppen nem lép ki — mondja Budinsky —, de oly mértékben duzzad, hogy az ember szinte vala­mi perpetuum mobilére gondolna, amely csodálatos mó­don szüntelenül energiát termel a semmiből, persze ha nem volna itt a C—L sorozat. Az valami titokzatos sze­repet játszik a pénz mennyiségének növekedésében. Fontolóra vesszük a dolgot. — Hamisítványokat nem találtak? — kérdezem. — Egyet sem. — A sorozatjelzés hamisítására gondolok. A C-t könnyűszerrel ki lehetne egészíteni O-vá, a L-et E-vé. Budinsky hitetlenül mosolyog. — Azt közönséges nagyítóüveg alatt is észrevenni,-ha nem mindjárt az első rápillantásra. — Liétezik O—E, O—L és C—E sorozat? — Azt hiszem, igen. Utána kellene néznem. ’ // Vállat vonok. ? — Tegyenek szúrópróbákat. Budinsky előhúz a tárcájából egy rózsaszínű ötszáz-, koronást. — Nézze meg ezt — mutatja. — A sorozata A—P, de valaki elég ügyesen hozzárajzolt a P-hez egy ívet, és így i A—B sorozatot kapott. A dolog úgy derült ki, hogy a pénztáros számolás közben megnedvesítette az ujját, s az I ív kissé elmázolódott. De úgy is könnyen felismerhető a I hozzárajzolt ív, ha egyszerűen közelebbről megnézi az ember. — Rendben van — bólintok. — De ez nem ezres, s nem is C—L sorozatú. Őrizze meg a bankjegyet. Még visz- szatérünk rá. Egyelőre más, reménnyel kecsegtető nyomot követek. , Részletekről nem tájékoztatom Budinskyt. Mindössze annyit tud, hogy Josef Trojan folyószámlájából kiindulva nyomozok. Halik alias Sklenár tovább „főzi” Trojannét. Ismét együtt vacsoráznak, ezúttal valamivel szerényebb ven­déglőben, hanem azután átmennek egy külföldieket csá­bító, de hazai vendégekkel telezsúfolt bárba. Mesés alkalom. Halik pirítóst ropogtat, aztán megtörli kezét a szalvétával. De bárhogyan dörgöli is, és bármi­lyen kevés zsiradékot kentek a pirítósra, a kitűnő bor fel­hajtása után gyönyörű lenyomatokat hagy a poháron, me­lyek annál is világosabbak, mert speciális pasztával ki- I fényesített poharat kapott. A bár konyhájában ugyanis az I élénk forgalom akadályozására ott lábatlankodik Skala [ készültségi csoportjának két tagja. Trojanné asszony nemcsak pirítósra és ivásra hagyja j magát rábeszélni, hanem — gyász ide, gyász oda — tánc- j ra is, A szolgálatkész pincér pedig ügybuzgón kicseréli az | asztalon a poharakat. Mihelyt Halik kiüríti a magáét, a | pincér újat tesz eléje, a használtat pedig elviszi, tiszta £ szalvétával markolva meg. Egy ilyen vállalatnál a legma­gasabb osztályú pincérek forognak, jól tudják, mi illendő: Skála emberei így rengeteg pontos ujjlenyomat birto­kába jutnak. Fáradtan jelentik ki, hogy már élég lesz. A laboratóriumban haladéktalanul feldolgozzák az ujjlenyomatokat. Éjfélre kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy a megfertőzött injekciós tűn talált ujjlenyomatok Roman Haliktól származnak. I .uJ.íiiéLiSá (Folytatjuk) »■■■■' ...... ' t ------------------------

Next

/
Thumbnails
Contents