Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-25 / 69. szám

Nem szükséges különösebb számolási készség ahhoz, hogy valaki kiszámítsa: me­gyénk közös gazdaságainak jóval több kereskedelmi egy­sége lesz hamarosan a me­gye határain kívül, mint amennyi belül van. Szövet­kezeteink borkóstolókat nyit­nak a fővárosban, Borsod és Nógrád megyében, piaci standokat létesítenek külön­böző városokban és falvak­ban — és ha az elképzelése­ket, terveket vizsgáljuk, ezeknek az egységeknek a száma még tovább is gyara­podni fog. Tévedés ne 'essék, senki sem kifogásolja azt. Hogy a szövetkezetek tevékenységi köre bővül, ennek inkább csak örülni lehet Az is biz­tos, hogy a megtermelt áru­cikkek jelentős részét nem lehet a megyén belül értéke­síteni, más piacokat is keO keresni. Azonban tévőiről sem te­het ma még azt állítani, hogy a megyén belüli lehetőségek maximálisan ki vannak hasz­nálva. Zöldségből is, gyü­mölcsből is, egyéb cikkekből is bőségesen akadna még vásárló.' Jó néhány szövetkezet va­lahogy úgy érzi, hogy áruiért nagyobb jövedelemhez jut a megyén kívül s ezért tartja előnyösebbnek, ha cikkeit máshol árusítja. Jő néhány más szövetkezet viszont va­lóban olyan előnyökhöz jut más megyében, amint me­gyén belül nem sikerül biz­tosítani. Ilyen például az üz­lethelyiségek, standok kér­dése. Amíg megyénk­ben építeni kellene, addig máshol készen kapják a szö­vetkezetek a helyiségeket Érdemes lenne a szövet­kezeteknek és az illetékes ve­zetőknek közösen tisztázni ezeket a kérdéseket hiszen a vásárlók nagyon örülnének annak, ha több és olcsóbb Heves megyei termékhez hozzájutnának} (kapóéi) Minőségi kenyér... minőségi prémium nélkül? Vajon .ki nem szereti a friss, ropogós kenyeret? Mos­tanában nincs annyi panasz mint a korábbi években; Egerben, Gyöngyösön, sőt a községekben is azt mondják, hogy általában jó, vagy meg­felelő a kenyér. De néha só­darabokat és nyúlós gombó­cokat találunk a kenyérben, sületlen, keletien a kilós és a kétkilós is. Miért ingadozik a minő­ség? Mit lehetne tenni, hogy a rossz kenyér miatt ritkáb­ban bosszankodjanak az em­berek? Két sütőipari válla­latnál, megyénk több hely­ségében kerestük a választ. Egerben sokan esküsznek rá, hogy a Kertész utca vé­gén, esetleg a Zalár utcai szaküzletben lehet jó kenye­ret kapni. És másutt? Sze­rencse, vagy ismeretség kér­dése. Hatvanban, a nagy Csemege-boltban általában friss kenyeret árulnak, mert olyan nagy a forgalom, hogy naponként többször szállíta- tanak. De a Mészáros Lázár utcai, vagy egyéb külvárosi üzletben nem mindig friss és napközben gyakran elfogy a kenyér. Ahol tehetik, sdkan a ma­szek péknél vásárolnak. Miért, ott talán olcsóbb? Nem, de mindig friss és jobb a kenyér. Mit mondanak a sütőipari vállalat szakemberei ? A he­vesi lisztre sok volt a pa­nasz. Mától kezdve Hatvan­ból szállítják a lisztet, ettől minőségi javulást várnak. A nagyobb sütőüzemekben gépekkel dolgoznak, írásban kiadták a technológiai uta­sítást. De a dagasztó, a vető és a kisütő nem műszerekkel, hanem érzékszerve szerint dolgozik. A legtöbb üzem­ben nagy a hajrá, különösen nyáron és kettős ünnepek előtt. Nem mindig egyforma lisztet kapnak, de a kenyér minősége leginkább a pékek szakértelmén, akaratán mú­lik. Mégis, a sütőipari mun- . kások bére a mennyiségtől függ. A gyöngyösi és a hatvani járásban egy-egy pék 100 fo­rint minőségi prémiumot kap havonta. Az egri válla­latnál még csak most dolgoz­nak a minőségi premizálá­son. Az illetékesek felismertét,’ hogy a lakosság érdekeivel ellenkezik, ezért nem váltak be a nagy sütőipari körzetek, nem lehet nagy távolságokra kenyeret szállítani. Ecséden, Domoszlón, Egerben, Sírok­ban, Apcon és Feldebrőn új sütőüzemeket építettek, vagy a régebben bezárta kát fel­újították. De lehet-e folya­matosan • minőségi kenyeret sütni minőségi prémium nél­kül? Mi, fogyasztók azt mondjuk, hogy nem. Az az üzem. az a pék, ame­lyik és aki mindig jó kenye­ret' süt, keressen többet Se­hogyan sem jó arány az, hogy a sütőüzemi dolgozók 2300 forintos átlagkereseté­ből legfeljebb 100 forint jut a minőségre. F. L. Mégis vdrosiasodik Hatvan . So­kan azt mondják, hogy Hat­van Heves megye kapuja, de a főváros küszöbe. Ezért akadnak frigykedők, akik kétségbe vonják, hogy Hat-; van valóban város. Az irigy és a borúlátó em­bereket nehéz meggyőzni, de a tárgyilagos érdeklődőknek azt válaszoljuk, hogy a váro­si tanács legutóbbi vb-ülé­A növényi kártevők előrejelzéséről A növénytermesztésben Igen jelentős károkat (»koznak évről évre ■ növényi kártevők. Az általuk okozott anyagi veszteség jelentősen érinti a termelő gazdaságokat. A kártevők eUeni harcban egyik leg­fontosabb védekezési mód a megelőzés. A megelőző intézkedéseket azonban csak pontos előrejelzés alapján foganatosíthatják a gazda- Ságok. A Heves megyei Növényvédő Állomás dolgozói részletes megfi­gyeléseket és felméréseket végeznek a növényi kártevők által oko­zott betegségek elterjedéséről. Ebben a munkában részt vesznek a termelő gazdaságok, a Mf:K vállalat, a dohányipar, a konzervgyá­rak növényvédelemmel, illetve termesztéssel foglalkozó szakembe­rtí ^Népújság ezentdl kéthetenként közli a növényvédő áUomások előrejelzését és felhívását, amely útmutatást Is tartalmaz a kárte­vők eUeni védekezés módjáról. A tájékoztató munkát az egyéni és háztáji területek növényvédelmében Is hasznosítani kívánják. Ezért kérjük azokat a termelőket, akik a részletes védekezési útmutatást tartalmazó írásos előrejelzésre Igényt tartanak, hogy pontos címük közlésével igényüket a növényvédő állomásnak, Gyöngyös, Szurdok­part U, Jelentsék be. Nem kertelek: iga­zan lelkes hive voU tam Kapor Piroská­nak. Csak egyvalaki szerette jobban őt, mint én. ö maga. Mert Piroska na­gyon önző volt. Én mindazonáltal rajongtam érte. Két gyereket akartunk, egy fiút és egy lányt. A fiút katonai pályá­ra szántuk, a leányká­ból operaéne kesnöt neveltünk volna. Így állt a helyzet, amikor egy reggel le­velet kaptam tőle. Ar­ról értesített, hogy férjhez ment... Szélütötten bolyong­tam az utcákon. Végül is döntöttem. Beültem egy kapu- cinerre az Elit-kávé- házba. Külföldi képes­lapokat nézegetve, itt vártam a halált. Tud­niillik megrögzött fa­talista vagyok. Hi­szem, hogy előre ki­jelölt sorsát senki sem kerülheti el. Ha tehát meg kell halnom — ami nem lehet vitás — akkor a kávéház teraszán is rám talál a halál. Ha nem, az ö baja. Én ott voltam. Azon vettem észre magamat, hogy sötét gondolataim oszlado- zóban vannak. Ez kí­nosan érintett. Egyszer vagyok boldogtalan, és akkor is csak ilyen rövid ideig? Ez hálát­lanság Piroskával szemben. Elhatároztam, hogy fél tízig szenvedek, azután elmegyek egy moziba. Másnap közelebbi vészieteket tudtam TABl LÁSZLÓ 5 VIGASmiOW (KAí?Á74lMtr... meg a menyasszonyom házasságáról. Valami Frühling Rezső nevű nagyon gazdag fiatal­ember vette nőül. Szép szál, izmos legény. Va­lóságos leányálom. Egyéves nászútra ké­szülődnek. Gyűlölni kezdtem Piroskát. Mert ha en­gem, az igénytelent, a szegényt, elhagy egy még igénytelenebbért és még szegényebbért, nem szólok egy szót sem. De egy különbért otthagyni az embert, ez mégsem szép dolog. Ezt nem tűrhetem szó nélkül. Bosszút fogok állni. Felpofozom Frühling Rezsőt. Vagy ő engem. De valami történni fog. Harmadnap belát­tam, hogy nem megy a dolog. A bosszút sem lihegem úgy, ahogy kéne, félmun­kának pedig nincs ér­telme. Megkegyelmez­tem Frühling Rezső­nek, megbocsátottam Piroskának, és elhatá­roztam, hogy új életet kezdek, amúgy is hét­fő van éppen. Nem tudom, mi volt az oka, da új Hetet legjobban az Elit kávéházban tud­tam kezdeni. Itt üldö­géltem délután, ami­kor hirtelen egy kéz nehezedett a váltam­ra. Felnézek, hát nem Jocó áll ott? Szomo­rúan néz rám, csak­nem könnyes szem­mel, és azt mondja: — Szegény, szegény barátom... — Mi az, Jocó, az istenért, mi bajod van? — kérdem és leültetem. — Hallottam ezt a dolgot Piroskával. — Vágj vidámabb képet, öregem, mert nekem ugyan semmi bajom... — Ne beszélj. Te szenvedsz. De ha ne­hezen is, majd túlesel rajta. Bizonygattam, hogy már túlestem rajta de nem hitte el. — Annyi sok boldog órát töltöttetek együtt... Nem tudod te azt elfelejteni oly könnyen... Egy tan­gó, amit együtt hall­gattatok, felébreszti benned a múlt minden emlékét. Tudjuk már, hogy van ez... Nehéz az ilyesmit kibírni — Mondd — * szólt ekkor —, van revol­vered? Felnevettem. — Nincs! Komoran felelte: — Add ide! — Nincs, ha mon­dom. Alig akarta elhin­ni. Végre elment. Már-már ott tartot­tam, hogy ideadja a revolverét, hogy le­gyen, amivel ne kö­vessek el valami osto­baságot. Odahaza levél várt: Szeretett Barátom! Hallottam a szomo­rú hírt, és személye­sen akartam hozzád sietni, hogy melletted legyek e nehéz órák­ban. Sajnos, nem ta­láltalak otthon. Aggó­dom érted! Légy erős, meglátod, egy-két év alatt elfakul benned a bánat, csak addig kell kibírnod! Alko­nyaikor ne sétálj a Duna-parton, magá­nyosan. A csapás, amely téged ért, ször­nyű. Ám légy meg­fontolt, s ne dobd el fiatal életed könnyel­műen. Még jöhet egy Iámig ez életedbe, aki, ha nem is lesz olyan, ■mint Piroska volt, de meg fog vigasztalni. Erre gondolj: Ölel: Misi. Elolvastam a leve­let: és nagyon-nagyon szomorúnak éreztem magam. Hajnaltáj­ban aludtam el. Másnap reggel elha­tároztam, hogy mi­előtt barátaim öngyil­kosságba kergetnének, megvigasztalom őket. Öszegyüjtöttem hát valamennyit a kávé­házban, és beszédet intéztem hozzájuk. — Sohasem hittem volna — mondtam —, hogy ennyire mellet­tem lesztek e nehéz időkben, s higgyétek el, jólesik ez nekem. De mégis; azt kell mondanom nektek, fiúk. fel a fejjel! Ez a világ rendje! Az ember csalódik, aztán újra csalódik, s csak amikor már harmad­szor is csalódott, ak­kor jön rá, hogy ne­gyedszer is csalódni fog. Jön majd egy új lány az életembe, aki meg fog vigasztalni benneteket, s rájöttök hony az élet szép. Fel a fejjel, fiúk, ne gondol­jatok a csalfa leányra! Szemmel láthatóan jólesett nekik a vigasz­talás. Jocó tudott vénre enni (bánatában két napig nem evet*). Misi is vidámabb lett. Har­madik barátom: Dörrt, vedig lemondott róla. hogy szerelmi bána­tomban öngyilkos le­pitek. Piroskáról nem beszéltünk többet. Las- san-lassan ők is elfe­lejtették. sén 62 millió forintos költ­ségvetésről és 42 millió fo- I rintos fejlesztési alap felhasz­nálásáról adhattak számat! Hatvan lakóinak. Az elmúlt' évben több mint 100 millió forinttal rendelkezett a váro­si tanács. Mire fordították a pénzt? A Tolbuchin utcában 550 mé­ter szennyvízcsatornát épí-; tettek, a Balassi Bálint utcá­ban 800 folyóméterrel hosz- szabbodott a közművesítés, 7525 négyzetméter járdát épí­tettek, jelentős összegeket költöttek vízvezeték szerelé­sére és a Mező Imre utcában 11 millió forintos költséggel 90 lakás épült. Rangos, új kórháza van Hatvannak, új híd köti össze a Zagyva két partján elterü­lő várost és ma már köny- nyebben elviselik a Horváth Mihály úti felfordulást; az árokásást, a betoncsöveket, a házak falára löttyenő latya­kot is, mert hamarosan elké­szül a csatornázás, befejezik a csapadékvíz elvezetését. Az is köztudomású a me­gyében, hogy Hatvan évek óta élen jár a társadalmi munkában. Az állam és a ta­nács millióit a lakosság sa­ját munkájával toldja meg, ezért biztosan mondhatjuk, hogy mégis városiasodik Hat­van. Az agitátor MOSZKVÁBAN, a Kremlben harmincegy magyar forradalmár tanult az agitátoriskolán 1918. májusában Hét héten keresztül készültek tudatosan az eszmei harcra, hall­gatták Kun Béla, Szamuely Tibor, Vántus Károly, Rud- nyánszky Ede előadásait, miközben készenlétben tartották a fegyvert, a lőszert is. A harmincegy agitátor közül egy: Némethy Lajos volt. Hogyan alakult Némethy Lajos sorsa, amíg eljutott a bolsevikok közé? Egerben született, 1887-ben. Édesapja könyvkötő kisiparosként dolgozott, ő is ezt a mesterséget tanulta később. Gyermekkora csak annyiban különbözött a proletárgyerekek sorsától, hogy könnyebben hozzájut­hatott a könyvekhez. Tizenkét éves korában Jókai ősz- szes műveit ismerte, Victor Hugó Nyomorultak című re­gényét annyira szerette, hogy többször elolvasta. Minde­nekelőtt a romantika érdekelte. Hamar szemébe tűntek a társadalmi igazságtalanságok. A század első évtizedé­ben, fiatal segédként ismerkedett meg a munkásmozga­lommal. Ifjú éveibe robbant bele az első világháború. Mozgósítási parancs, front. Nyizsnyeszaldinszkba került, ahol megismerkedtek és barátságot kötöttek az orosz munkásokkal. A munkások között terjedő hírek és az új­ságok alapján tájékozódtak a politikai eseményekről. Amikor az ideiglenes kormány üldözni kezdte a bolsevi- kokat, és kezdetét vette a fegyveres felkelés előkészítése, sok hadifogoly szökött el a vasgyárból Verhaturijába, ebbe a nagy mezővárosba. Itt érte őket az Októberi For­radalom győzelme. Megalakították a hadifoglyok forra­dalmi bizottságát, titkárává Némethy Lajost választották. Átvették a hatalmat és az orosz proletárcsapatokkal nem­csak megvédték a várost, hanem a környéken is részt vet­tek a fehér bandák támadásainak visszaverésében. 1918. ÄPRILISÄBAN a harcok közepette rendkívüli esemény örvendeztette meg a vörös magyarokat: eljutott hozzájuk Moszkvából a Szociális Forradalom című ma­gyar nyelvű lap, amelyet Szamuely Tibor szerkesztett. Ér­tesültek belőle az otthoni eseményekről Is. Némethy La­jos üdvözlő levelet írt a szerkesztőségnek a hadifoglyok nevében. Így szereztek tudomást működésükről. Hamaro­san levél érkezett a bolsevikokhoz Verhaturijába: azzal a kéréssel, hogy Némethy Lajost engedjék el Moszkvába, agitator-tanfolyamra, amely felkészíti őt a további forra­dalmi harcra. Így is történt. Egy ideig Szovjet-Oroszországban agi­tált, de aztán hazaszólították, mint annyi magyar kom­munistát, a forradalmi feladatok. 1918. november 16-án érkezett meg Budapestre, éppen akkor, amikor kikiáltot­ták a polgári demokratikus köztársaságot . A KMP megalakulása után tagja lett a Vörös Újság megjelenését előkészítő bizottságnak. December végén a pártvezetés Egerbe küldte, hogy agitáljon, hirdesse Lenin eszméit és szervezze meg Heves megyében a KMP cso­portjait'Alig látott munkához, amikor a párttól sürgős és fontos megbízatást kapott: Uraszov elvtársat kellett Moszkvába elkísérnie, aki a KMP üzenetét vitte Lenin­nek. Kalandos, de sikeres útban volt részük, és néhány nap múlva már visszatért Egerbe. A kormány letartóztat­ta a kommunista vezetőket. Ennek hírére Budapestre sie­tett, mint látogató bejutott a gyűjtőfogházba, ahol Kun Bélát és a párt többi vezetőjét kereste. Kun Béla azonnal észrevette és odament hozzá. Néhány szót váltott vele, majd elsietett Később visszajött. Búcsúzóul kezet fogott és kis papírdarabot csúsztatott a kezébe. Mi van a papí­ron? Nagyon izgatta ez a kérdés, de csak a város szélén, egy néptelen helyen bontotta ki. Ez állt rajta: „Párthatá­rozat. Azonnal induljon Moszkvába, számoljon be Lenin­nek az eseményekről”. Nem tétovázott. Az agitátor most mint futár, átjutott a legveszélyesebb akadályokon is. Legnehezebb a demarkációs vonalnál, az úgynevezett „senki földjén” volt. Kimerítették az álmatlan éjszakák. Moszkvában először a Szociális Forradalom szerkesz­tőségébe ment. Nagy volt az öröm. Hamarosan autóba ül­tették és a Kreml udvarán át Leninhez tartottak. Lenin a jól ismert élénk mozdulattal kelt fel íróasztala mellől. Karonfogta és szívélyesen mondta: Szagyisz. továris Né­methy! O meglehetősen szótlan volt és nagyon megillető- dött. De az a barátságos hang, ahogy Lenin az út részle­tei után érdeklődött, eloszlatta zavarát. Sok fontos moz­galmi, katonai eseményt mondott el. Lenin nem szakítot­ta félbe beszédét, figyelmesen hallgatott, jegyzetelt. A beszélgetés végén Lenin, kezét nyújtva, elvtársi meleg­seggel búcsút vett tőle. És beteljesedett, amiért ő és még annyian harcoltak: megszületett a Tanácsköztársaság. Némethy Lajos tagja lett a Heves megyei direktóriumnak. Tudására, tapaszta­lataira nagy szükség volt Helyt is állt a proletárdiktatú­ra utolsó percéig. A bukás után illegalitásban élt. maid legális szervezetekben végezte munkásmozgalmi tevé­kenységét: az 1925-ben alakult MSZMP-ben és a könyv­kötők szakszervezetében agitált 1945-től töretlenül foly­tatta mozgalmi munkáját. 1953-ig, nyugdíjazásáig a Mű­egyetem alkalmazottja volt. 1965-ben a szovjet kormány, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcosát Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki. ^ NYOLCVANKÉT ÉVES Haja ősz, de mozgása, be- ictcv! fiatalos. Gyakran hívják meg az úttörőcsapatok, KISZ-szervezetek, hogy beszéljen a forradalmi harcok- F?** személyes élményéiről Hangján mély mes^y^ződ^s és kitörölhetetlen lelkesedés érződik. Fáradhatatlan agitátor — több mint fel évszázada! Tuza István

Next

/
Thumbnails
Contents