Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

Vffjio MöLCIABMl, JBOVESCUBTEft! XX. évfolyam, 67. szám MS.->II> HEVES MEG VEI 1969. március 81., oéntek ARA. 1 FORINT WWAAWVAAAiWA/WAA/VWl/VWVWWVWVA^A^WWAA^AAé^^WW Dicsőséges forradalom Ma már nincsenek £?£ 161, hogy a Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges 133 napja népünk ezeréves történelmének legfényesebb szakasza volt. Nem csupán emlékezetesen szép epizód, napja népünk ezeréves történelmének legfényesebb új életét írta, hegylánc a történelmi fordulatok vonu­latában, amely szabadságharcainkat betetőzve korsza­kok határát jelzi. 1919 felejthetetlen tavaszán annyi érzés, tűz sűrű­södött közös akarattá és tetté, hogy a dicső napok heve azóta is melegít, biztat, tettekre ösztönöz. Mi, mai em­berek nem tudunk büszkeség és megindultság nélkül gondolni arra a márciusi napra, amelynek forgatagá­ban forrpontig hcvült a forradalmi hév, és apáink, nagyapáink a történelem csúcsait járva, a világ haladó népeinek élvonalába, a szabad alkotó nemzetek sorá­ba emelték a sokat próbált, megtépett haza népét. Nincs szívet melengetőbb érzés, mint ma, a szocia­lizmust építő világunk nyugodt biztonságából idézni a múltat, hallgatni a régi harcosok elbeszéléseit a for­radalom napjairól. Arról, hogyan várták Csepelen vagy a Váci úton pattanásig feszült izgalommal a híreket. Hogyan virrasztották át a proletárdiktatúra kikiáltását megelőző éjszakát a forradalmi gócokon gyülekező munkások, várva, mit üzen Kun Béla, lesz-e szükség a munkásfegyverekre, hogy utat törjenek velük a gyűj­tőfogház rabjainak. 1919 márciusában a nép színe-java akarta a prole- tárforradalmat. Ezt az akaratot élesztgette, s igyeke­zett erős egységgé kovácsolni a fiatal kommunista párt, amely világosan megmutatta az utat, s amelynek mélyen hittek a háborútól meggyötört, az elvetélt őszi­rózsás forradalom félmegoldásaiból kiábrándult, nyo­morral és reménytelenséggel küszködő száz- és százez­rek. S ennek az erőnek láttán a forradalmi tömegek indulataitól sodorva, a szociáldemokrata vezetők sem tehettek mást, minthogy békejobbot nyújtottak a nem sokkal azelőtt még pusztulásra szánt, megalázott kom­munista vezetőknek. S Kun Béláék a történelmi pilla­natban, nagy felelőséggel a nép érdekében vállalták a forradalmat. így született meg 1919. március 21-én a kommunisták útmu­tatása alapján a munkások, a dolgozó emberek akara­ta szerint a Magyar Tanácsköztársaság. A 133 napos proletárhatalom szép szimbólumként egyéletű volt a tavasz és a nyár virágaival. 133 nap egy ember életé­ben sem nagy idő, de a nép, amely egy emberként pró­bál cselekedni, sokat tehet ennyi idő alatt. Nem túlzás, hiszen a történelem azóta már lemérte: az a néhány tavaszi és nyári hónap hatalmasat fordított világunk addigi rendién. Az államosított gyárak és bankok, ki­sajátított földbirtokok jelezték a nagy változást, az em­beri méltóságra emelt proletárok, a teljes értékű hon­polgár jogának örvendő nemzetiségiek a megmondha­tói, mennyire megtelt emberséggel és friss levegővel ez az addig csak úrnak, hatalmasnak szolgáló ország. Pedig a békés alkotó munkára mindössze 26 nap jutott. A proletárhazát gyűrűbe záró ellenséges világ, az antant imperialistái 26 nap után megmozdultak, hogy a belső ellenséggel, földesurakkal, gyárosokkal összefogva eltiporják a munkáshatalom friss alkotá­sait. Ijesztő és felháborító volt számukra, hogy a Szov­jetunió után már Európa szívében is új módon, embe­ri módon, szabadon akar élni egy nép. S a dicsőséges 133 nap során csodálatos volt, amit a hazáját, rendjét védő munkásnép az orvtámadás nehéz napjaiban produkált. Az átélt háború borzalmai után éhesen és rongyosan, munkások tízezrei — me­gyénkben is több ezren — parasztok és haladó értelmi­ségiek követelték a fegyvert. A harcosok minden por- cikája a békét kívánta, s mégis elindultak az igazságos háborúba megvédeni a proletárhazát. Szabadsághar­cos erények vezették a vöröskatonákat, 1848 legszebb érzései, törekvései születtek újjá, hogy tartalmában gazdagabb, magasabb fokon, tisztázottabb célkitűzé­sekkel diadalra vigyék a nép igazát. A világ figyelme felénk fordult, hiszen egy évszá­zad során immár másodszor emeltük magasra a sza­badság lobogóját. S mi voltunk a második nép a szo­cialista forradalom útján, a mi Budapestünk lett Moszkva után — ha szerényebb mértekben is — a szocializmus második fővárosa. A világ proletariátusa szeretettel és büszkén tekintett ránk. A szovjet nép mellénk állt, természetes szövetségesének tekintett, a szlovákok a mi példánk nyomán teremtették meg a maguk tanácsköztársaságát. A Tanácsköztársaság-ellenségével hadakozva, vért hullatva harcolt — és elveszett. Letíporta a belső el­lenséggel szövetkezett imperialista túlerő. A vereség fájdalmas volt és kegyetlen megtorlás követte. A győztesek akarata mégsem vált valóra: nem tudták kiölni a magyar proletárok szívéből, emlékeze­téből a munka ^hatalom, » szabadság vágyát. Kun Bél-« Szamuely Tibor, Stromfeld Aurél, s a többi vezető és hős nevét. A szabadság látem-teát nem fo'thatta el töb­bé sem a bitófa, sem a börtön, sem a 25 éves ellen- forradalmi elnyomás. 1945 tavaszán S™ íjra kaput nyitott ha­zánkban a független, szabad életnek, a magyar prole­tariátus óira elindult 1919 hősi útién. Erősebben, ma­gabiztosabban kezdett hozzá a szocializmus -építéséhez, hogy megteremje az 19X9 felejthetetlen napjaiban ál­modott szép vil ágot. l !­Rettegő kastélyok ★ Dicső napok tanúi ★ Az Almár-völgyi csata ★ Bürokrácia-e a bürokrácia? ★ Sportelőzetes ★ A rádió és a tv ünnepi műsora ifnnepi ülés ParEamenlben Ki tüntetések az évforduló alkalmából A Tanácsköztársaság kiki­áltásának 50. évfordulója al­kalmából az MSZMP KB, a forradalmi munkás—paraszt kormány, a SZOT, és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa csütörtökön délután a Parlament kongresszusi ter­mében ünnepi ülést tartott. Az ünnepi ülés előadója Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja volt. A parlamenti ünnepi ülésen felszólalt és beszédet mondott D. Sz. Poljanszkij, a szovjet delegáció vezetője is, aki a többi között a szovjet párt-, kormányvezetők, valamint a Szovjetunió dolgozóinak üd­vözletét tolmácsolta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Tanácsköz­társaság idején kifejtett tevé­kenységük elismeréséül 964 személynek kitüntetéseket adományozott. A Munka Vö­rös Zászló Érdemrendjével nyolc, a Munka Érdemrend' arany fokozatával 278, a Mun­ka Érdemérem ezüst fokozatá­val 678 személyt tüntettek ki, mintegy négyezren pedig Ta-' nácsköztársasági Érdemérmet kaptak. A kitüntetettek egy cso­portjának Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke tegnap déb előtt az Országház Munkácsy- termében nyújtotta át a ki­tüntetéseket. Bé’a?3Sfa!va terven íe.iil 80 ház anyasál adta Mint a tavalyi, december 7-i lapszámunkban közöltük: a Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyára megyénk­ben munkaversenyt kezde­ményezett a Magyar Tanács­köztársaság kikiáltásának év­fordulója tiszteletére. Három és fél hónap eltel­tével, most arról adhatunk hírt a Népújság olvasóinak, hogy a bélapátfalviak az ün­nep hajnalára számottevően túlteljesítették eredeti válla­lásaikat Baranyi Endre, Berecz Bé­la, Berecz Tibor, Mező Sán­dor, Poczik Imre és Sas Má­té csapatainak közös igyeke­zetével, javarészt határidő előtt végezhettek több nagy- javítási, szerelési feladattal. A köbányászok a meglehető­sen kedvezőtlen téli időjárás ellenére is biztosították a szükséges alapanyagot, az égetők jó hőhasznosítással se­gítették a kitűnő eredménye­ket, a molnárok a technoló­giai utasítások szigorú betar­tásában jeleskedtek s így együttesen a vállrlt 70 he­lyett mintegy SO csalódj has­hoz adtak fontos építőanya­got — terven felül, Vgffaní ekkor jelentősen csökkentet­ték költségszintjiiket is! A 450 tonnás cement- és 240 tonnás mésztöbblct el­érés’vei természetesen nem szakadt félbe az igyekezet. A bélapátfalviak most újabb vállalásokat tesznek — s tel­jesítéseikkel majd községük felszabadulásának 25. eszten­dős jubileumát köszöntik. ÍJzenet az un olt ükhöz Nem mindennapi ese­ményre készülnek az eger- csehi úttörők. Az általános iskola 416 úttörője üzenetet küld a következő generációk­hoz: ma valamennyi pajtás kézjegyével ellátott okmányt helyeznek el az iskola udva­rán. A betonba ágyazott üze­netet ötven év múlva. 2019- ben bontják fel, a mai úttö­rők unokái... Oláh György, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára a kitüntetett veteránokkal, (Foto: Kiss Béla) Kitüntetések a Tanácsköztársaság 59. évfordulója alkaimából A dicsőséges Tanácsköz­társaság / 50. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepi ülésen Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen és Fü­zesabonyban kormánykitün­tetéseket nyújtottak át az egykori vöröskatonáknak, az első magyar proletárállam tisztségviselőinek, harcosai­nak. A MUNKAÉRDEMREND ARANY FOKOZATÁT KAP­TÁK: Czakó Sándor Gyöngyös, Csirmaz Dezső Eger, Csomós Antal Tiszanána, Dorkó An­tal Bekölce, Horuczi Mihály Terpes, Kukla Ferenc Heves, Molnár István Bélapátfalva, Nagy András Boconád. A MUNKAÉRDEMREND EZÜST FOKOZATÁT KAP­TAK; Bessenyei József Komló, Birtalan Mihály Gyöngyös. Karczagi Miklós Eger, Kinézel Emil Parádsasvár, Liber- tiny Sándor Eger, Macza Zol­tán Mátrafüred, Orbán Ist­ván Gyöngyös, Pataki László Heves, Sebők Béla Eger, Szántó József Pétervására, Szepesi István Gyöngyös, Szókup Ferenc Parádsasvár. A TANÄCSKÖZTÄRSA­SAG emlékéremmel TÜNTETTÉK KI; Kéri József Eger, Lakatos Sándor Eger, Szűcs Imre Ke- recsend. Gulyás Károly Gyön­ŰnnopAlyes zászlóIVi vonás a Parlament elölt és a 4»í eltért vén A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 50. évfordulója alkalmából .csütörtökön dél­után a Parlament, előtt,- a Kossuth. Lajps,. ,téren, ünne­pélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fel­vonták a Magvar Népköztár­saság Á'lami Zászlaját. Zász’'telvonási ünnepség volt az évforduló alkalmából a Gellérthegyen is, a felsza­badulási emlékműnél. Itt a _ mafvter nemzeti lphoteSr' és; a i némtetEö’zi 'mun',-ápmok,gri- lom Ragúományns vvős zász­laját vonták fel. litvándsa' katonai tiszteletadással temtektrn cteiben az Állam5 Zászlónál, a Kossuth Lajos téren zenés őrségváltás lesz (MTI) gyös, L andacsek László Gyöngyös, Csörgő István Gyöhgyöshalász; Fehér Dezső Vécs, Fehér Mihály Kará- csond, Felföldi Ferenc Atkár, Hegedűs János Nagyréde, Korsós András Nagyréde, Kovács György Karácsond, Kucsik Péter Gyöngyösha­lász, Menyhárt József Nagy­réde, Takács Ferenc Kará­csond, Vágó János Visznek, Molnár Béla Hatvan, Nosza Károly Hatvan, Nyizsnyi Pál Hatvan, Hordós János Ecséd, Kakas András Ecséd, Nagy István Hort, Raj man István Heréd, Tőzsér József Ecséd, Pesti Pál Ecséd, Balló Imrq Kömlő. Kácsor Ignác Kömlő, Kiss István Tiszanána, Ko­vács' András Kisköre, Majo­ros András Kisköre, Nováki Ferenc Kisköre, Puzsova Ala­dár Kisköre, Puzsova József Kisköre, Sas Imre Kisköre, Simon János Kisköre/ Török György Átány, Vaskó János Kisköre, Veréb István Kiskö­re, Antal István Dormánd, Berényi Mátyás Sarud, Boda János Mezőtárkány, Csörgő András Sarud. Csörgő Sán­dor Sarud, Ferencz József Mezőtárkány, Gál Máté Sa­rud, Kiss Barnabás Mező­tárkány, Narrti Gábor Sarud, Németh Gábor Mezőszemere, Per,») Miklós Mezőszemere, Sebestyén Kálmán Sarud, Tóth Lajos Mezőszemere, Török Vilmos Mezőtá"kány, Török Ferenc Sarud, Varga András Sarud. P-ssevnei Jó­zsef;■ Ű"s}“,’nptelva, Linkics István Kovács Má­tyás ' Feldébrő. őszinte tisztelettel, meleg szeretettel, era'"’álunk példa­képeinknek. idQs harcostár­sainknak, mte.-tezn'-oak. akik f-,e,-vert rz'-m-’t^k az 50 év 'dtjtíi vz'telmé­i-eé, ......... és mu­tálnák a...................py utókor­n ak teiz-^g'-inn-.ii-mvsi-'ól p’v1« *s '-»'» sí ak,k ma is hűek szent esz­m óa-tv,7 Kívánunk valam»neviüknr ■ ió egészséget, és hosszú tét!

Next

/
Thumbnails
Contents