Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-20 / 66. szám
AKA: 71 FILLÉR VBJkG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XX. évfolyam, 66. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1969. március 20., csütörtök Egri kórusok jubileumi hangversenyéről ★ Furcsa döntés * Döntőbíró Hatása nagy jelentőségű volt a világra Mi büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Tanácsköztársaság internacionalista hatása nagy jelentőségű volt a világra és testvéreink is tudják, hogy a mi véráldózaí linkből Szovjet-Oroszország- ban is dúsabbak lctíek a vörösforradalom vetései. évek véget vetettek a feudális viszonyoknak, utat nyitottak a tőkés fejlődésnek. Azt a permanens válságot, mely a magyarországi viszonyokat jellemezte, az első világháború még inkább elmélyítette. Ez a válság torkollott 1918 őszén a polgári demokratikus átalakulásba. a fogyasztói vélemény ★ Jövő heti rádió- és tv-műsor új. friss, forradalmi erő született meg az Októberi Szocialista Forradalom által is felszántott magyar talajon — a Kommunisták Magyarországi Pártja. E párt — folytatva a magyar munkásmozgalom legjobb hagyományait — gyökeresen szakított a reformizmussal, az opportunizmussal. Alapvető harci követelése volt az orosz példa követése, a munkások, katonák és parasztok tanácsainak hatalma, a Tanácsköztársaság megteremtése. A Kun Béla elnökletével megalakult forradalmi párt kezdettől fogva arra törekedett, hogy megnyerje a szocialista forradalom számára a munkásmozgalom meglevő erőit, mind a szociáldemokrata párthoz tartozó munkásokat, mind pedig a szervezetlen munkások tömegeit — és ezzel befolyásolja a tanácsok működését. E tanácsok 1919 első hónapjaiban már az ország politikai életéneit döntő tényezőivé váltak, s a baloldal mindinkább megerősödött bennük. Az egységes munkáspárt létrehozása az adott történelmi helyzetben alapvető feltétele volt a munkáshatalom létrejöttének. Megosztott erőkkel a munkásság nem lett volna képes a szocialista forradalom megvívására. A. forradalmi fellendülés viszonyai közepette mindkét munkáspárt társadalmi bázisát a forradalmi munkás-, paraszt- és liatonatömegek alkották, amelyeket azonos, vagy hasonló politikai célok fűtöttek. A pártegyesülés azonban csak akkor szolgálhatta a szocialista forradalom ügyét, ha forradalmi alapon jön létre. Ezért Kun Béla levélben az egyesülés feltételéül (Folytatás a 3 oldalon.) Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! 1919. . történelmi csúcspontjának a magasságát csak úgy mérhetjük fel, ha pillantást vetünk arra a lapjára, melyből kiemelkedett 1918—19 gyökerei tulajdonképpen 1848—49-ig nyúlnak vissza. Az 1818-ban elkezdődött forradalmi folyamat 1887-es kompromisszummal íürult. Mindemellett a múlt (zúzád szabadságharcának megvoltak a maga történelmi eredményei. A forradalmi Az őszirózsás forradalom Magyarországot minden korábbinál magasabb, fejlettebb polgári demokráciák színvonalára emelte. Csakhamar kitűnt azonban, hogy a polgári demokratikus keretek között már nem lehet •megoldani a magyar társadalmi élet problémáit. Ennek fel nem ismerésében keresendők mindazon erők történelmi kudarcai, melyek 1919. elején a polgári demokrácia stabilizálásának jelszavát tűzték zászlójukra. A magyarországi szocialisAz ünnepség diszclnöksége. (Kiss Béla felvételei) J Otven évvel ezelőtt aratta legnagyobb győzelmét a magyar munkásosztály: 1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot, megalakult hazánk földjén az első proletárállom. A fél évszázados évfordulóra emlékezve a Heves megyei Tanács, az Egri Járási Tanács és Eger Város Tanácsa nagyszabású díszünnepséget rendezett szerda délután az egri Vörös Csillag Filmszínházban. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt Oláh György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Fekete Győr Endre, a megyei tanács vb-elnöke, Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára, Mudriczki János, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának vezető titkára, Pálinkás Ferenc, a Heves megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, Sipos István, az egri városi pártbizottság első titkára, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, dr. Lendvai Vilmos, az Egri Városi Tanács vb- elnöke, Gubán Dezső, az egri járási pártbizottság első titkára, Hegyi János, az Egri Járási Tanács vb-elnöke, Sebestyén János, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Sípos Lász- lóné, a nőtanács megyei titkára, dr. Csernik József, a Hazafias Népront megyebizottságának elnöke, Kiss Lajos, Lenin-renddel kitüntetett, Fodor Istvánná, országgyűlési képviselő, Ármán Aurél, a munkásőrség megyei parancsnoka, Papp János, a Népújság főszerkesztője, Páti Jenő, a Hazafias Népfront megyei titkára, Iványi János, a magasabb katonai egység parancsnoka, Virág László, katonai parancsnok, Zimándi Mátyás, vállalati igazgató valamint Csirmaz Dezső, Sebők Béla, a munkásmozgalom veteránjai. A díszünnepséget Oláh György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Fekete Győr Endre, a Heves megyei Tanács vb- elnöke mondott ünnepi beszédet. Fekete Győr Endre ünnepi beszédéit mondja. demokratikusan gondolkodó tagjainak, mindenekelőtt Károlyi Mihálynak és híveinek történelmi érdeme, hogy a döntő pillanatban helyesen foglaltak állást és látva a politikai zsákutcát, ellenállás nélkül átadták a hatalmat Magyarország nagy népi proletariátusának. A munkásosztály, a náptö- megek forradalmi akciói 1918 októberében még nélkülözték a politikai vezető erőt. November végére azonban gyökeresen megváltozott a helyzet: Fekete Győr Endre ünnepi beszéde Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! Fél évszázada, 1919. március 21-én kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot. Az 50. évforduló kínálkozó alkalom arra, hogy elgondolkozzunk: mit jelentett és jelent múltunk és jelenünk szempontjából az első magyar munkáshatalom. A történelem nemcsak kollektív cselekvés — de kollektív emlékezet is. Különösképpen szükséges ez a meditáció akkor, ha figyelembe vesszük a Tanácsköztársaságra szórt korábbi rágalmakat, az 1919- cel kapcsolatos hamisításokat. A Magyar Tanácsköztársaság mindössze 133 napig tartott, míg a leverését követő ellenforradalom negyed századig. Horthy 25 éve alatt szinte ömlöttek a szidalmak 1919-re. Ez érthető, hiszen a korábbi uralkodó osztályok még reakciósabb formák között restaurált uralmát állandóan fenyegették éppen azok az erők, melyek megvalósították 1919. márciusát. Huszonöt évig ócsárolta szent emlékeinket a gyűlölt Horthy-rezsim és mindent elkövettek, hogy elorozzák tőlünk az utókor minden háláját és köszönetét, hogy az emlékezet pislákoló mécsvilágát is elfújják. Sajnos, hosszú ideig ez a sors várt a Tanácsköztársaság katonáira is, akik annak idején hittel és törhetetlen bizakodással vitték életüket harcba a szabadságért. Huszonnégy év telt el a felszabadulás óta. Minden rendszer, amelyik az időtlenség hitével lép a tör térielem porondjára, előzményeket keres, hagyományokba fogódzik, hogy ezzel is bizonyítsa létjogosultságát Mi, magyarok, gazdag és hiteles történelmi múlttal rendelkezünk. Mégis úgy tűnik, még mindig kereshetünk és találhatunk új vonásokat 1919. értékelésében. Tovább kell kutatnunk, keresnünk a múltban az igazságot, megeleveníteni a dicsőséges időket a nagyszerű hazafiak ezreit és tízezreit, akik fél évszázaddal ezelőtt már a mi jövőnket készítették elő. Jó lenne, ha a Magyar Tanácsköztársaság hagyományaiból további jelentős művészi alkotások, regények, filmek, drámák születnének. Ehhez viszont bátran és merészen tovább kell keresnünk önmagunk történelmében a fellelhető nagyszerű tetteket. ta forradalom egyik legfontosabb jellemvonása, hogy viszonylag békés eszközökkel, nagy fegyveres konfliktusok. polgárháború nélkül győzött. 1919. tavaszán a polgári demokrácia képviselői két tűz közé kerültek. A dolgozó nép tömegei a magántulajdon megszüntetését, a termelési eszközök társadalmi tulajdonba vételét követelték. Mindinkább felismerték; hogy radikális változás csak a szocializálás révén érhető el és azt csak a munkáskormány valósíthatja meg. Ugyanakkor a polgári demokratikus kormányzatot halálos veszély fenyegette jobbról is. A kenyértörésre készülő monarchista ellen- forradalom erői a polgári demokratikus kormányt forradalminak, vörösnek tekintették, és megdöntésére készülődtek. A kormány valóban 1919. példája, a Tanácsköztársaság dicsőséges 133 napja, erőforrás a jelen és a jövő számára Jubileumi ünnepség Egerben
