Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-08 / 32. szám

I Csökkent a bűnesetek száma a hevesi járásban Öt sűrűn gépelt oldal és a I, hozzá' csatolt kimutatást fek­szik'a Hevesi Járási párt-vég- i rehaj tóbizottság tagjai előtt, i A stencilezett .lapokra tintá- !val rótt bejegyzések, iláhúzá- :j sok. felkiáltójelek és kérdője- !j lek. A járási ügyészség és a já- j'rásbíróság munkájáról volt i, szó: arról, hogyan üldözik a i ’árasban a bűnt, és hogyan | igyekeznek megelőzni a kü- ■, lönböző bűncselekményeket. , Hosszú lenne itt most felso- |l rolni a beszámoló és a vita “.teljes anyagát, néhány bizo- j nyitó adatra, megállapításra ! és tanulságra szorítkozunk i csupán. í; Már az első adat is sokat- j!mondó: az elmúlt két eszten- Ijőőben csökkent a bűncselek- j'."lények száma, 1967-ben 162, i[ 1968-ban 138 volt! Érdemes jmegemliteni azt is, hogy az (elmúlt esztendőben a bűncse- jlekmények jelentős részét — ■25,3 százalékát — személy ei­tlem erőszakkal követték el. (A bűncselekmények okait jjkutatva a beszámoló első he- ijlyen említi az italozást, a irossz szomszédi viszonyt és a '•családon belüli ellentéteket. J. 968-ban öt súlyos testi sértés színhelye volt íz italbolt, vagy annak közvetlen kör- iinyéke. jj A bíróság ítéletei túlnyomó Ítészben alkalmasak voltak arra, hogy megjelelő mérték­ben szolgálják a bűncselek­mények megelőzései is. Egyetlen példa csupán: az átányi Mákos-telepen az el­múlt években rendszeressé Váltak a tömeges sérülést okozó verekedések. A bíróság .qúlyos ítéleteket, nem egy al­kalommal még a két eszten­dőt is meghaladó szabadság- vesztést szabott ki a vádlot­takra. Ennék a határozott (fellépésnek, e súlyos bünte­téseknek is nagy része van abban, hogy azóta jelentősen csökkent ebben a községben az ilyen jellegű bűncselekmé­nyek száma. Az elmúlt évben már csupán egyetlen ilyen ügyben kellett elrendelni a nyomozást. Nem kis vitát váltott ki a beszámolónak az a része, amely arról szólt, hogy a me­gyei bíróság gyakran enyhíti a járásbíróság ítéleteit. 1968- ban 11 megfellebbezett ítélet közül csupán egy ügyben hagyták jóvá a járásbíróság ítéletét, míg tíz esetben eny­hítették. A legkirívóbb eset konkrétan is elhangzott a vb- ülésen, tanulsága miatt érde­mes arra, hogy följegyez­zük. Az elmúlt év márciusában történt Tarnaőrsön. Három huszonnégy éves fiatalember záróráig italozott a vendéglő­ben, majd vígan énekelve el­indultak az egyik közeli ta­nyára. Útközben bementek a temetőbe, fölfeszítették a hul­laház ajtaját, majd egyikük felfeküdt a ravatalozó-asztal­ra, két társuk pedig öngyújtó­val világítva körbejárta a ra­vatalozót, énekeltek: Krip­tában csörögnek a ha­lottak. .. Ezután megkon- dították a lélekharangot, majd egy seprűt magukhoz véve távoztak. Ezután a ta­nyára mentek, ahol bevertek egy ablikot, megdobálták a házigazdát, visszatérve Tar- naőrsre pedig kiemelték az egyik ház kapuját, elvitték és összetörték. A Hevesi Já­rásbíróság garázdaságért mindhárom fiatalembert vég­rehajtható szabadságvesztés­re ítélte, de másodfokon az Egri Megyei Bíróság a három­három, illetve négyhónapos szabadságvesztést enyhítve, 15 százalékos bércsökkentéssel hat-hat, illetve négyhónapi javító-nevelő munkára ítélte a garázda fiatalokat. Az eny­he ítélet, a javító-nevelő munka nem érte el célját. A három fiatalember továbbra is italozott, nem járt rendsze­resen munkába, s így most is­mét a Hevesi Járásbíróság előtt állnak, ahol majd egy újabb ítélettel szabadságvesz­tésre változtatják a javító- nevelő munkát. Érdekes probléma merült fel a könnyű testi sértéses ügyekkel kapcsolatban is. Az elmúlt esztendőben bár 111 személy ellen tettek magán- vádas feljelentést, a Hevesi Járásbíróság csupán egyet­len ügyben hozott ítéletet. A bírósági eljárás előtt, vagy közben ugyanis a felek kibé­kültek. A két szám összeha­sonlítása nyomán önkéntele­nül felmerül a kérdés, vajon őszinte volt-e a kibékülés, vagy csupán a sértett fél eset­leg félelmében vonta vissza a feljelentést, vagy bocsátott meg annak, aki előzőleg meg­verte, megpofozta, vagy meg­sértette. A járás bűnüldöző szervei­nek munkájában pozitívan értékelendő, hogy a társadal­mi tulajdon elleni bűntettek, ha szám szerint nem is, de veszélyességükben lényegesen csökkentek. A társadalmi tu­lajdont komolyabb mértékben veszélyeztető bűncselekmény álig-alig fordult elő, a legma­gasabb összeg általában két- háromezer forint volt. Ez alól csupán a tiszanánai bolt­vezető 21 ezer forintos sik­kasztása kivétel. A betöréses lopás azonban növekedett a járásban, Ten- ken, Erdőtelken az italboltok­ba, ruházati áruházba, s az egyik termelőszövetkezet pénztárába törtek be. Ezek a betörések a földművesszövet­kezetektől is több gondossá­got s a biztonsági intézkedé­sek betartását követelik. A viti során az is elhang­zott, hogy a járásban jó a bűnüldöző szervek tömegkap­csolata, a lakosság sokat segít a bűncselekmények földerí­tésében. A végrehajtó bizottság tag­jai és a meghívott szakembe­rek felelősséggel és hozzáér­téssel tárgyalták az elmúlt évek tapasztalatait s jónak, megfelelőnek értékelték az ügyészség és a járásbíróság bűnüldöző munkáját és meg­előző tevékenységét. (m) IWCir VOINK ÍRJAK Hatvanhétén kezdték, ma már kétszáztizenegyen dnlgoznak Üzemel az új gázpalack- cseretelep Az ÉRDÉRT Vállalat 20-as számú telepe 1965-ben ala­kult Petőfibányán, a Mátraalji Szénbányáktól átvett fa­telepen. 67 dolgozóval kezdték, az elsőrendű feladat ak­kor még a szénbányák bányafával való ellátása volt. A telep a környék dolgozói részére biztosít munkalehetősé­get és örvendetes, hogy 3968-ra a 211 dolgozó közül 85 nő volt. 1968-ban 70 ezer köbméter fenyőgömbfa értékesíté­se mellett a telepen már ipari feldolgozást is végeztek: 2700 köbméter fűrészárut és ezer köbméter ládaelemct készítettek. Tervüket mind a három részlegnél túlteljesí­tették. A tervteljesítéshez nagyban hozzájárult a három rönkrakó szocialista brigád munkája, ök vállal a ták, hogy a KMP megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére az éves tervüket november 30-ra teljesítik. A vállalást teljesí­tették is, nemcsak mennyiségben, hanem sikerült a terme­lési költségeket is csökkenteni. Ezen túlmenően 790 tár­sadalmi munkaórát fordítottak a terület tisztán tartására. A januári termelési tanácskozáson mindhárom brigádnak odaítélték á szocialista címet. 1969-ben nyolc brigád tett vállalást a szocialista bri­gád cím elnyerésére. Valamennyien vállalták, hogy a 44 órás munkahét bevezetése után is teljesítik jobb munka- szervezéssel az előírt tervet. Lévai István Petőfibánya Zárszámadás itázsaszentmár ionban Hatvanban Már évekkel ezelöll ter­vezték Hatvanban új gázcse­retelep létesítését, miután a város már „kinőtte” a re­A helyet már régen kije­lölték, s hozzáfogtak a szük­séges épületek elkészítéséhez is és sokszori határidőhalasz­tás után február elején vég­re átadták az új telepet. Az utóbbi időben szinte állandóan emelkedett a pa­lackigénylők száma és a csere lebonyolítására a sza­bad ég alatt várakoztak az ügyfelek. Nagyon sokszor előfordult a szűk raktári ka­pacitás miatt, hogy nem tud­ták biztosítani a folyamaté, cserét. Az új cseretelepet a Nép-, kert utcában, a TÜZÉR mellett építették fel, 800 ezer forintos költséggel. Itt már A rózsaszentmártonl Rá­kóczi Termelőszövetkezetben is megtartották a zárszám­adási közgyűlést. Több mint kétszázan hallgatták meg Medveczki Mihály tsz-elnök beszámolóját. Az elmúlt esz­tendő aszályos időjárása eb­ben a termelőszövetkezetben is keresztülhúzta a számításo­kat, a kalászosoknál közel egymillió forintos terméski­esés mutatkozott. A tsz-veze- tőség és a tagság közös össze­fogásával három másik üzem­ágban megpróbálták pótolni a kiesést. A termőre forduló szőlőből 14 vagon csemege­szőlőt értékesítettek. A Lenz- Moser eljárással termelt faj­tánál 40 mázsás átlagtermést értek el. Létrehozták a tbc- mentes tehénállományt és 300 literrel emelték az évi átlagos tejhozamot. Az összefogás eredménye, hogy az előző években gyengén dolgozó szö­vetkezet a közepesek szintjén teljesített. Munkaegységen­ként 40 forintot osztottak és öt százalékos prémiumot kap­tak a tagok. Három-négy esz­tendővel ezelőtt még arról be­szélt a tagság, hogy legalább a napi 60 forintos kereset kellene, — ezt a szintet most elérték. A szövetkezet gazdái gon­dolnak a kövtkező esztendők­re is, a termőre fordult sző­lő és gyümölcsösök mellé újat telepítenek. Hatvan hol­don új gyümölcsös, 86 holdon szőlőtelepítés előkészítését fe­jezték be. Ruman Imre Petőfibánya biztosítani tudják a folya­matos cserelehetőséget. Elő­nyös az is, hogy köves út vezet a telepre és amennyi­ben szükségessé válik a cse­retelep bővítése, a korszerű építés lehetővé teszi a gyors és olcsó bővítést. Szűcs Ferenc Hatvau SZERKESZTŐI Rács Istvánné, Lőrinci: Sajnálattal közöljük, — mint már előzőleg is, — hogy A kőszívű ember fiai című képregényünk borító­jának elkészítése technikai okokból késett. Így kiküldé­sére is csak néhány nap múl­va kerülhet sor. Nemes László, Eger: Éppen kedves olvasónk levelének beérkezése napján közöltük a KÖJÁL jelenté­sét, hogy pillanatnyilag Ma­gyarországon még nincs járT vány. Amennyiben szükséges lesz, többször is tájékoztatjuk olvasóinkat arról, hogy tör­téntek-e tömeges megbete­gedések hazánkban. N. N. „Megfigyelő” Recsk: Kérjük, közölje pontos nevét és címét, mert pana­szának érdemi vizsgálatát csak így kérhetjük az illeté­kes hatóságoktól, Itt hozzátehetem Jaroslav Lenk már fentebb ismerte­tett vallomásához, hogy jól meggondolt okokból az első kihallgatáson nem faggattam őt a kulcsra vonatkozóan. Később már feltehettem neki ezt a kérdést. Azt felelte, hogy semmiféle franciakulcsról nem tud. Az a vélemény, hogy a kulcsot a négytagú személy­zet valamelyike vitte magával és útközben használta, kép­telennek látszott. Inkább szerelők felejthették ott a va­gonban. Persze, ezt még ki kellett tudakolnunk. Lenk és Vrána köteles volt a kocsit belül megvizsgálni. Talán megtalálták a kulcsot. De így vagy úgy — a gyanú, hogy éppen ez a szerszám szolgált a robbanótöltet titokzatos beszerelésére, önmagától kínálkozott. Egv vasúti kocsiban rendeztük be a főhadiszállást. Az őrt álló alakulat parancsnoka behozott egy félig elégett ezresköteget, amelyet véletlenül találtak a fűben. Rö­viddel ezután bejött Trepinsky elvtárs, közvetlen munka­társam, és jelentette, hogy befutott egy hajtány a mi­niszterhelyettessel és Budinskyval, a Nemzeti Bank osz­tályfőnökével. Otthagytunk csapot, papot, osztályozó munkát, jegy­zőkönyveket, jelentést, okoskodást — de nem azért, hogy ünnepélyes fogadtatást rögtönözzünk. A 286,0. és a 286,1. kilométer között, tehát mintegy tizenegy kilomé­terrel a robbanás helye előtt, a hajtány vezetőjének a másodperc tört részére szemébe villant a pályát szegé­lyező bokrok közül egy tarka ruha foszlánya. Ugyanis a hajtány egyik fényszórója kilazult, egy kissé elfordult és ferdén balra vetítette a fényt. A vezető megállt és visszavitte a hajtányt oda, ahol a fény a furcsa kartondarabra esett. S így a világítószer­kezet jóvoltából igen fontos felfedezésére került sor, amely — legalábbis pillanatnyilag — elkerülte volna a figyelmet. , A hajtányon utazó vendégeket egy őr kísérte. O ment oda a bokrok közé, hogy megvizsgálja a dolgot. Ott is maradt őrségben. Egy körülbelül tizenhat éves lányt talált holtan. Köz­vetlenül közelről fejbe lőtték. A nyomok világosan mu­tatták, hogy az ismeretlen tettes nem messze követte el a gyilkosságot, azután bevonszolta áldozatát a bokrok alá. Hivatalos orvosunk azonnal elindult a színhelyre. Megállapította, hogy a lány halála tizennyolc óra körül állt be — tehát megközelítőleg ugyanakkor, amikor a 2316-os számú vonat postakocsi ja a levegőbe röpült A miniszterhelyettest és Budinskyt a végletekig fel­izgatta a dolog, nekem azonban szigorúan tárgyilagos ál­láspontot kellett elfoglalnom, mert ilyen körülmények közt semmi sem bizonyítja — mondtam —. hogy a bűn­tett összefügg a vonatüggyel. Sőt egyelőre értelmetlennek tetszik a két dolog összekapcsolása. A bűntett tőlünk ti­zenegy kilométerre, érdeklődési körünkön kívül történt. A bűnügyi osztályra tartozik, nem ránk. Csak beavatkoz­nánk a hatáskörükbe. Az időbeli és helyi közelség azon­ban mindenképpen különös. Mind a két dolgot közvetle­nül a vasúti pályán és ugyanabban az időben követték el. Ha a helyi szerveknek nincs ellene kifogásuk, riadóztat- nám a prágai bűnügyi rendőrséget és felkérném, hogy mű­ködjék együtt velünk az ügy kinyomozásában. Nem volt ellenvetés. Mindenki megértette, hogy a 286. “kilométernél elkövetett gyilkosság minél gyorsabb és alaposabb felderítése mennyire fontos lehet a 297,3. kilo­méteren történtek kivizsgálása szempontjából is. Azután vagy foglalkozunk vele mint függvényünk egyik ténye­zőjével, vagy kivetjük érdeklődési körünkből. így a gyil­kossági ügyekkel foglalkozó központi osztály kiküldött öt embert, akik vagy négy órával a rövidhullámon leadott jelentésünk után meg is érkeztek. A 297,3 kilométernél egyelőre a 286. kilométeren fo­lyó nyomozástól függetlenül folytattuk a munkát. A postakocsiban szállított húszezer darab bankjegy teljes sorozatot képezett, amely a C—L jelzést viselte. Hajnaltájt már nem is kételkedtünk benne, hogy tö­kéletesen megsemmisült. — Aránylag könnyen pótolható egy másik sorozattal — mondta a miniszterhelyettes, aki Budinskyval együtt már útra készülődött, hogy személyesen tegyen jelentést. — Azonban kétségbevonhatatlan bizonyítékra van szük­ségünk, hogy az előbbi sorozat maradéktalanul semmivé vált. — Huszonnégy órán belül kezében lesz a teljes fele­lőséggel aláírt szakvélemény — feleltem. A meglehetősen távoli vasútállomástól a 297,3 kilo­méterig előnyösebb volt hajtányon megtenni az utat, mint személykocsin zötyögni a kanyargó, hepehupás mel­lékutakon. Persze az éjszakai élmény, amellyel a 286 kilo­méter szolgált, egyáltalán nem volt kellemes. A minisz­terhelyettes, meghatva az ismeretlen fiatal lány sorsától, többet törődik a gyilkosság körülményeivel, mint a húsz­millióval. Az öttagú prágai nyomozócsoportban a fontossági sor­rendben kétségkívül az ötödik helyet foglalta el egy ala­csonyabb termetű fiatalember, aki erős szemüveget viselt ibolyasugarú szeme előtt. Nem volt ellenszenves. A töb- beiekhez afféle asszisztáló vagy összekötői viszony fűzte. Ügy tetszett, csupán azért viszik magukkal az egyes ese­tek kivizsgálásakor, hogy tanuljon. Bizalmasan „Karli- ceknek” hívták. Ezt vezetéknévként viselte, nem kereszt­névként, amely különben Karel volt. Ki tudja, mi jutott eszükbe, hogy így hívták. Alighanem szerették ahogy sze­retjük az ügyes, szemfüles, minden lében kanál, mégis szerény, nem tolakodó embert, akinek elfogulatlan naív- sága nem bosszant bennünüket Ezt a Karliceket elküld­te hozzám Skála főhadnagy, a csoport parancsnoka. Kar- licek hunyorított — ez szokása lévén —, és azt mondta: — Azt a szegény lányt senki sem bántotta... mar hogy ilyen bután fejezzem ki magamat. Csak agyonlőt­ték. Nem jöhetett messziről, könnyű nyári ruha van rajta. Városi lánynak látszik. S egypár kisváros alighanem van itt a környéken, hiszen az bárhol akad. A lánynál nem volt semmi. Vagy elvette tőle a gyilkos a kerekével együtt. Ezt a kijelentést meghallotta a miniszterhelyettes és Budinsky is. — Miféle kerékről beszél? — kérdeztem. — Hát kerékpárról — hunyorított Kaflicek. — Régeb­bi típusú lehetett. A cipő talpbőrén nyúzódást találunk, ami fogazott szélű pedáltól eredhet... azelőtt még nem gumiból csinálták. A gyilkosról tudnánk már valamit. A. pályatest túlsó felén, tehát ha a szóban forgó vonat me­netirányába nézünk, jobbra, egy helyen le van taposva a rozs. Valaki feküdt benne. A mezsgyén pedig láttunk, né­hány gumiabroncsnyomot. A bűnügyi osztály nem vesztegette az időt, fürgén munkához látott. Mi még be sem fejeztük a munkánkat, Karlicsek máris további híreket tolmácsolt. A boncolási lelet szerint a 7,65 mm átmérőjű golyót kétségkívül auto­mata pisztolyból lőtték, s közvetlenül közelről hatolt az ál­dozat homlokába. Hátul a koponyában megakadt, 'kiszed­ték és már elküldték mikroszkópiái megvizsgálásra. Du­lakodás vagy erőszak nyomait nem találtak a holttesten. A boncolóorvos azonban mintegy háromhónapos terhessé­get állapított meg a halott lányon. — Már elmentek egy nős vadászért — mondja Kar- licek. — Ez tehát azt jelentené — mondtam —, hogy még­iscsak különálló dologról van szó, aminek az én ügyem­hez semmi köze. — Talán — vonta meg a vállát Karlicek. — Csak­hogy szerintem a halott lányt ketten húzták be a bokorba. — Ketten? . I. ! ! " I (Folytatjuk) I — ....— - ----------a

Next

/
Thumbnails
Contents