Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-25 / 46. szám

Formákba csobban a fém ★ Hősök nyomában ★ Herédi tsz-fiatalok ★ Sikeresen rajtoltak a gyöngyösi ökölvívók VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK’ * AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XX. évfolyam, 46. szám ARA: 7« FILLÉR 1969. február 25., kedd .. a munka és szabadság hatalmával Támad Rendkívüli óvintézkedések meg akarjuk hódítani a világot** a DXFF A dél-vietnami katonai helyzetet vasárnap és hétfőn egyaránt fokozott harci tévé- j kenység jellemezte. A parti- \ zánalakulatok egy amerikai katonai szóvivő szerint, több mint 150 célpontot támadtak rakétákkal és aknavetőkkel. Az amerikaiak jelentős vesz­teségeket szenvedtek ember­életben. Saját beismerésük szerint is a kezdeményezést a szabadságharcosok tartják kezükben. A dél-vietnami hatóságo­kat érthető módon idegesíti a szabadságharcosok tevé­kenységének ilyen nagymér­tékű felélénkülése és Ky tá­bornok hétfőn kardcsörtető nyilatkozatában azzal fenye­getőzött, hogy a dél-vietnami légierő kész felújítani az észak-vietnami városok bom­bázását. Nixon Európában Az angol-francia ellentétekről hallgatott BRESSZEL: Nixon elnök hétfőn dél­előtt, brüsszeli látogatásának második napján felkereste a NATO főhadiszállását a bel­ga főváros egyik elővárosá­ban, Evere-ben, hogy kon­zultáljon az észak-atlanti szö­vetség vezető testületével a nyugati szövetség általános helyzetéről. Az amerikai államfő rezi­denciájáról egy titkos útvo­nalon nagy rendőri készült­ség közpette hajtatott Evere- be Manlio Brosio NATO-fő- titkár és a katonai tömb Walter Ulbricht levele BERLIN: Az NDK-ban hétfőn kivo­natosan nyilvánosságra hoz­ták annak a levélnek a tar­talmát, amelyet a Német szocialista Egységpárt Poli­tikai Bizottsága nevében Walter Ulbricht, a párt kb első titkára Willy Brandt- hoz, a Német Szocialista Párt elnökéhez intézett. A levél nyomatékosan alá­húzza, hogy a nyugatnémet elnökválasztás nyugat-berli­ni megtartása fokozza a fe- szültséget Rámutat: ismere. tes, hogy a szociáldemok­rata párton belül erős ellen­állás mutatkozott a szövet­ségi gyűlés nyugat-berlini megtartásával szemben. Szá­mos értekezleten és gyűlé­sen is kifejezésre jutott az a vélemény, hogy az elnök- választást helyezzék át vala­melyik nyugatnémet terüle­ten fekvő városba. Ulbricht levele ezekhez a kívánságok­hoz kapcsolódva megállapít, ja: hozzájárulna a feszültség csökkentéséhez, ha a szo­ciáldemokrata miniszterele ebben az értelemben lépné­nek fel a kormányban és a Bundestag elnökénél. A levél kiemelte, hogy Nyugat-Berlin önálló politi­kai egységet képez, hangoz­tatja: amennyiben nem ke­rülne sor a nyugatnémet el­nökválasztás nyugat-berlini megrendezésére, a nyugat- berlini szenátus ennek fejé­ben az NDK kormányához fordulna, hogy 1969 húsvétjá- ra biztosítson határátlépési engedményeket Nyugat-Ber­lin lakosai számára az NDK fővárosának meglátogatásá­ra. Az NDK kormánya kész egy ilyen kívánság pozitív mérlegelésére —, hangsúlyoz­za a levél, amely végezetül kiemeli: a békeszerető nyu­gatnémet, valamint nyugat­berlini erők, továbbá a fele­lősségtudattal rendelkező kormányok hassanak oda, hogy a nyugatnémet kor­mány tekintsen el nyugat­berlini provokációja végre-' hajtásátóL más magas rangú tisztség vi­selői társaságában. A NATO főhadiszállásán elhangzott beszédében Nixon elnök kijelentette, nogv az Egyesült Államok „megfe­lelő időben es kellő előké­születek után” tárgyalásokat kezd a Szovjetunióval a politikai kérdések széles kö­réről. Nyugat-európai szö­vetségeseit megnyugtatandó hozzáfűzte, hogy „e tárgya­lások előtt és alatt teljes ér­tékű és őszinte konzultációk­ra kerül sor” az Egyesült Ál­lamok és szövetségesei között. Az amerikai elnök ezúttal sem szólt az utóbbi napok­ban kirobbant angol—francia i ellentétekről, de erre a té­mára utalt az a kijelentése, hogy a NATO tagjainak ál­landóan konzultálniuk kell egymással, mégpedig az együttműködés törekvésétől vezéreltetve, és az atlanti szövetséget napjaink szük­ségleteihez keli alkalmaz­niuk. „Nem csupán örömmel üd­vözlöm, hanem aktívan ki is kérem Amerika NATO-parí- nereinek tanácsát olyan kér­désekben, amelyek érintik a világ békéjét és stabilitását, . tekintet nélkül arra, hogy a világ melyik részéről vön sző” — jelentette ki Nixon. Hozzáfűzte, hogy európai út­jának célja bátorítani a NATO-partnerek között ki. kialakulóban lévő kooperá­ciót és „megtalálni azt az utat, amelyen haladva Ame­rika és Európa viszonya össz­hangba hozható korunk kö­vetelményeivel”. Az ameri­kai elnök elismerte azt, hogv Nyugat-Európában sokszoi bírálták az Egyesült Államok magatartását, mert nem min­(Folytatás « 2 oldalon) Ünnepség a kápolnai földosztás 50. évfordulóján Nagygyűlés, emlékműavatás, emlékkiállítás Apad a Tárná, szelídül a Gyöngyös-patak is Min lepődtek meg a visznekiek ?... Helyesen ítélte meg azt is, hogy a földreformot követő­en milyen irányban kell ha­ladnia a mezőgazdaság fej­lődésének: a földosztáson mondott beszédében a parasztság további út­ját a szövetkezésben je­lölte meg. Dr. Soós Gábor miniszterhelyettes ünnepi beszédét mond­ja. Mellette jobbról Fekete Qyőr Endre, a megyei tanács vb- elnöke. — Éppen ilyen esős vasár­nap volt akkor is ... — em­lékezett az idős Fülöp Zsíq- mond arra az ötven évvel ez­előtti kápolnai vasárnapra, amikor Károlyi Mihály meg­érkezett a községbe, a jelké­pes földosztás ünnepségére. 1919. február 23-ra emlé­keztek vasárnap Kápolnán. Ünneplőbe öltözött községbe- !iek igyekeztek a községi kul- .úrotthonba, a jubileumi ün­nepség egyik színhelyére A nagygyűlés elnökségében he­lyet foglalt dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter helyettese, Juhász Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak képviselője. Fekete Győr Endre, a megyei tanács vb- elnöke, Páti Jenő, a Hazafias Népfront megyei titkára, va­lamint a megye, a járás és a község párt- állami és tö­megszervezeteinek képvise­lői A jubileumi nagygyűlé­sen d:. Soós Gábor mondott beszédet. Bevezetőben mél­tatta a „három tavasz” jelen­tőségét, majd részletesebben foglalkozott az 1918-as őszi­rózsás forradalommal és a 19-es Tanácsköztársasággal. — A polgári forradalom ki­emelkedő alakja volt Káro­lyi Mihály — mondotta ez­után beszédében a miniszter­helyettes —, aki megértve a nemzet és a társadalom ér­dekeit, kiszakadva a főneme­si dinasztiák zárt kasztjából, eljutott a népforradalom igenléséhez, vállalásához. A nagygyűlés szónoka be­szélt a földkérdésről, mely­nek megoldása nyomasztóan nehezedett a megalakult pol­gári demokratikus komiány- rn. A földkérdés gyökeres i megoldásának szükséges­ségét és módját a nagy­birtokosok közül esak egyedül Károlyi Mihály ismerte feL — Kápolna község neve a magyar történelembe arany­betűkkel íródott be — mon­dotta dr. Soós Gábor. — Elő­ször az 1848-as szabadságharc egyik nagy csatájának volt színhelye, másodszor annak az eseménynek, mely 1919. február 23-án zajlott le; a jelképes földosztásé. A miniszterhelyettes ezután beszédében szólt arról, hogy Károlyi Mihály tette meg­győződésből fakadt, a föld nélküli parasztság földhöz juttatását az új demokratikus Magyaror­szág alapkövének tekin­tette. A kápolnáidéi* a káli tsz Ezután a harmadik tavaszt, felszabadulást követő évek földreformját idézte, mely­nek során a parasztság való­ban a föld ura lett. — Itt, a Tárná mentén élő emberek — mondotta befejer zésül dr. Soós Gábor minisz­terhelyettes — saját maguk lemérhetik azt a fejlődést, ami az elmúlt években vég­bement, s amelyhez nagy tör­ténelmi hozzájárulást adott Károlyi Mihály szellemével és gyakorlati tetteivel. A miniszterhelyettes ünne­pi beszédét nagy taps köszön­tötte. Ezután a helybeli iro­dalmi színpad adott rövid műsort, majd a jubileumi ünnepség részvevői az ötven évvel ezelőtti földosztás szín­helyére vonultak, oda, ahol a szabadságharc nagy csatá­ját idéző két emlékmű mel­lett egy harmadikat emeltek. Itt süllyedt földbe az első cövek, egy ötven évvel eze­lőtti vasárnapon: jelképezve a föld felosztását Lukács Sándor, a Füzesabonyi Járá­si Tanács vb-elnökhelyettese mondott itt beszédet, s lep­lezte le az új emlékművet. Az emlékmű oldalán ez az idézet áll Károlyi Mihály tói: „Mi most egy új hadjáratra Hndulunk, amelyben a munka és szabadság hatalmával meg akarjuk hódítani a világit”. A község nevében Kelemen Gyula vb-elnök vette át az emlékművet, A jubileumi ünnepségsoro­zat Kálban folytatódott, ahol a helyi művelődési otthon­ban megnyílt a Károlyi Mi­hály emlékkiállítás. Megnyi­tó beszédet Koncz Lajos, a Hazafias Népfront füzesabo­nyi járási elnöke mondott. A kiállítás dokumentumai az őszirózsás forradalom és a' Tanácsköztársaság napjait idézik, s emlékeznek Káro­lyi Mihályra, az első földosz­tás történelmi alakjára. k. g. elnöke koszorút helyezett az amikor hallották a hírt a rá­dióban: a községbe „beszö­kött” a Gyöngyös-patak, ki­lépve medréből. Telefonon hívtuk a községi tanácsot, hpgy a részletek után érdek­lődjünk, de a vb-elnök meg­nyugtatott bennünket: nincs árvíz Viszneken. Igaz, szom­baton a községtől 3 kilomé­terre 2—3 méteres szakaszon átszakadt a gát, de a kitó­duló víz Tamaörs felé vette az útját. Természetesen Tar- naörsön sem okozott nagy riadalmat. A Gyöngyös és a Tama által képezett „sa­rokban” öntött el a víz vagy száz holdnyi területet az őszi mélyszántásból. Ma már a hívatlan vendég csak 7—8 holdon terpeszkedik, de ott sem sokáig. Ebben a hírben megerősí­tett bennünket az Észak-. magyarországi Vízügyi Igaz­gatóságon Vezse Sándor igaz­gató, akitől szintén telefonon érdeklődtünk. — A Gyöngyös-patak tor­kolatánál az alacsonyabb töl­tésen bukott ki a víz — mondta —, de azóta már visszavonult. A szivattyúk állandóan dolgoznak. — Mi a hír a Tárnánál? — kérdeztük. — A Tama Síroktól végig' a torkolatig apad. Ma már csak első fokú árvízvédelmi készültséget tartunk. Levo­nult a jég is; ilyen alacsony vízállásnál — Tamaméránal például jelenleg csak 272 centiméter — nem kell tar­tanunk különösebb veszély­től. Itt egyébként 395 centi­méter volt a legmagasabb vízállás. Tarnaörsnél pedig 513 centiméter, de ma má itt is 372-re apadt. Ami a Ti­szát illeti, Poroszlón és kör­nyékén éjjel-nappal dolgoz­nak a szivattyúk, hogy az ár­védelmi töltésnél íelgyü'ern- lett csapadékvizet átemeljék. A Tisza felső szakaszán ala­csony a vízállás, most vonul le a jég. Jelenleg Borsod, és Heves megyénél „halad”. A műszaki emberek mindenül- leint vannak, járják a védgá- takat, s kint maradnak mind addig, míg teljesen meg nc-n szűnik az árvízveszély. (kátai) Tegnap reggel a visznekiek még a vízügyi igazgatóság­nál is jobban meglepődtek, új emlékn»*«* (Kiss Béla felvételei) /

Next

/
Thumbnails
Contents