Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-22 / 44. szám
flU^ttOLETÄRJAI, EGYESÜLJETEK! iNppuiiaq AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XV. évfolyam, 44. szám ARA: 10 FILLER 1969. február 22., szombat A lélek információi TABAHKÄ ★ Postánkból ★ Elmarad a labdarúgó- bajnokság rajtja A Német Szövetségi Köztársaság Nyugat-Berlinbe tervezett tkciójával szándékosan fokozza a nemzetközi feszültséget Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése Ah országgyűlés külügyi bizottsága pénteken Komócsin Zoltán elnöklésével ülést tartott. Az ülésen részt vett és íeisiólalt Kállai Gyula, az MSZMP! Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke ils. Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes előadói beszéde titán a külügyi bizottság megvitatta az NSZK hatóságainak legutóbbi provokációs lépését, amellyel a Német Szövetségi Köztársaság új államelnökének megválasztására Nyugat-Berlinbe hívták össze a szövetségi gyűlést. A vitában felszólalt Bv- gár Jinosné, Darvasi István, d:\. iyliháiyfi Ernő, Sarlós István, Záborszky Ferenc országgyűlési képviselő. A külügyi bizottság a vita után egyhangúlag a következő nyilatkozatot fogadta el: Ä Magyar Népköztársaság országgyűlésének külügyi bi- Kotlsága megütközéssel értesült az NSZK hatóságainak arró! a szándékáról, hogy a prémet Szövetségi Köztársaság új államelnökének megválasztása céljából ez év március 5-re Nyugat-Berlinbe hívják össze a szövetségi gyűlést A Német Szövetségi Köztársaság kormánya ezzel a kihívó lépésével ismételten demonstrálni akarja a Nyu- gat-Berlinre vonatkozó jogellenes igényét. A külügyi bizottság szükségesnek tartja ez alkalommal is nyomatékosan leszögezni, hogy Nyugat-Berlin nem tartozik a Német Szövetségi Köztársasághoz, s ott hatóságai semmilyen illetékességgel nem rendelkeznek. A magyar forradalmi munkás— paraszt kormány ezt az álláspontját az elmúlt évek során több ízben is világosan kinyilvánította. A külügyi bizottság a magyar országgyűlésnek a német kérdésben elfogadott állásfoglalásaival összhangban ismételten hangsúlyozni kívánja: a magyar nép véleményét kifejezve elítél minden olyan lépést, amellyel a Német Szövetségi Köztársaság kormánya a Nyugat-Berlinre vonatkozó jogtalan igényét akarja újból alátámasztani. Ezért a március 5-re kitűzött nyugat-berlini demostrációt szándékos, előre megfontolt provokációnak tekinti, amelynek következményeiért a Német Szövetségi Köztársaság kormányának kell viselnie a felelőt- séget. A nyugat-berlini szenátust is súlyos felelősség terheli, amely ahelyett, hogy a lakosság valódi érdekeit, s békés életét védelmezné, tevékenyen közreműködik az NSZK hatóságainak hidegháborús provokációjában. Súlyosbítja a tervezett akció kihívó jellegét, hogy nyugat-német újnáci párt képviselői is részt vennének. A külügyi bizottság megállapítja: a Német Szövetségi Köztársaság Nyugat-Berlinbe tervezett akciójával is szándékosan fokozza a nemzetközi feszültséget, demost- rálja az egyedüli képviseletre vonatkozó agresszív nyugatnémet igényt és súlyosan veszélyezteti az európai népek békéjét és biztonságát. Ez a tény is bizonyítja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság az európai status quo megváltoztatására törekszik, miközben képmutató módon az „új keleti politika” jelszavával próbálja megtéveszteni a nemzetközi közvéleményt. Mindezek alapján a magyar országgyűlés külügyi bizottsága — a magyar nép alapvető érdekeitől vezettetve — tiltakozik az NSZK hatóságainak döntése ellen, amely szerint a Német Szövetségi Köztársaság új államelnökét a Német Demokratikus Köztársaság területén fekvő és önálló politikai egységet képező Nyugat-Berlinben akarják megválasztani. A külügyi bizottság meggyőződése: a Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország helyes úton jár, amikor határozottan fellép a tervezett provokációs lépés ellen és eltökélten folytatja az európai biztonság megőrzésére és megszilárdítására irányuló politikáját, amely a legteljesebben tükrözi a világ valamennyi népének, köztük a német népnek az érdekeit is. .Ifjúsági” körkapcsolás a megyéből Megháromszorozódott a választékcsere Sajtótájékoxtaíó a belkereskedelmi miniszterek értekezletéről Pénteken délben a Gellert Szállóban dr. Juhár Zoltán miniszterhelyettes sajtótájé- feoztatón számolt be a KGST- országok belkereskedelmi miniszterei első értekezletének tapasztalatairól és a tanácskozás magyar vonatkozásairól. A miniszterek értekezletén Szurdi István megnyitó előadásában ismertette célkitűzéseket és alapgondolatokat valamennyi miniszter teljes egyetértésben fogadta el. A miniszterek megtárgyalták a KGST-országok belkereskedelmének helyzetét, a kö”.ös problémákat, ennek alapján megjelölték á legfontosabb tennivalókat, s ezek realizálására három munkacsoport megalakítását határozták el. Az árucsere-forgalom módszereinek tanulmányozására és fejlesztésére létrehozandó munkacsoportot a lengyel belkereskedelmi minisztérium vezeti, a kereskedelem gépesítési, műszaki-technikai problémáival foglalkozót az NDK belkereskedelmi minisztériuma irányítja, míg a kereskedelem közgazdasági, tervezési kérdéseivel, a tudományos kutatásokkal, a munkaszervezéssel és a szakoktatás kérdéseivel foglalkozó munkacsoport tevékenységéért a magyar Belkereskedelmi Minisztérium a felelős. Természetesen a munkacsoportban valamennyi tagország szakemberei riszt vesznek. A miniszterek értekezlete I ingsúlyozta a lakosság el- tásában az import, ezen kan lílts belül a közvetlen választékcsere, fontosságát. Megegyeztek, hogy néhány éven belül megkétszerezik a jelenlegi forgalmat. Ezt fejezi ki az az általánosan elfogadott törekvés is, hogy a tagországok korszerű fogyasztási cikkei valamennyi szocialista ország piacán megtalálhatók legyenek. A magyar választékcsere forgalom egyébként az elmúlt 10 esztendő alatt megháromszorozódott, s csupán tavaly másfél milliárd forint•• értékű fogyasztási cikkel gazdagította a hazai ellátást, a választékot. Abban is egyetértettek a miniszterek, hogy a választékcserét új módszerekkel, újabb árucikkek bekapcsolásával kell növelni. A tanácskozás ehhez megfelelő eszköznek tartotta többek között a határmenti árucsereforgalom kialakítását. illetve bővítését. A magyar kereskedelem tavaly a jugoszláv partnerekkel mintegy 4 millió dolláros forgalmat bonyolított le ily módon. Az idén megindul a csehszlovák határmenti áruforgalom, s hasonló együttműködést alakítanak ki a román és a szovjet kereskedelemmel is. Elvi megállapodás született, hogy a . baráti országok belkereskedelmi szakemberei részt vegyenek az egyes országokban tartott ipari árubörzéken, s csatlakozzanak a rendelésekhez, 'lyen célból hívta meg a Belkereskedelmi Minisztérium a KGST-országok belkereskedelmi küldöttségét az idei Budapesti őszi Vásárra. A miniszterek egyetértettek abban, hogy meg kell gyorsítani a kereskedelmi és vendéglátóipari gépek, berendezések gyártásának szakosítását, annál is inkább, mert meglehetősen sok ezen a területen a párhuzamosság. A KGST-országok belkereskedelmi miniszterei elhatározták, hogy még ez év végén megtartják második értekezletüket. (MTI) A Magyar Rádió népszerű Húszas Stúdiója ezúttal Heves megyében vette fel műsorát. Nagy apparátussal érkeztek meg a megyei művelődési házba, ahol a Húszas Stúdió központját rendezték, be. Körkapcsolásuk Egert, Gyöngyöst és Hevest érintette, illetve a két várost és a nagyközönséget képviselő fiatalokat. A péntek délelőtti rádiófelvétel egri színhelyére, a „központba’* ml is ellátogattunk. Erről számolunk be lapunk 4. oldalán. Képünkön: Petress István, a népszerű riporter, és akik a fiatalok kérdéseire válaszoltak: jóbb- ról-balra: Bcrecz István, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Sebestyén János, a KISZ Heves megyei bizottságának első titkára és dr. Komáry Endre, a megyei pályaválasztási tanács titkára. (Foto: Kiss Béla) Illést tartott a megyei népművelési tanács: Eredményesebb munka legfőbb feltétele a népművelési intézmények közös fenntartása Pénteken délelőtt Egerben, a megyei tanács tanácstermében megtartotta idei első ülését a megyei népművelési tanács. A testület tagjait és a meghívottakat Szálay István, a megyei tanács elnökhelyettese, a megyei népművelési tanács elnöke köszöntötte. Az ülésein — az MNT tagjain kívül — megjelent Pálffy Éva, a Művelődésügyi Minisztérium közművelődési főosztályának munkatársa és Mihály Gyula, az MSZMP Heves megyei Bizottsága propaganda- és művelődési osztályának munkatársa. A tanácskozáson először Dór kő József, az SZMT titkára ismertette a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának beszámolóját, megyénk szakszervezeteinek kulturális tevékenységéről. A sokrétű, terjedelmes beszámolót élénk eszmecsere követte, amelynek középpontjában a közös kultúrpolitikai feladatok, eddiginél hatékonyabb, összehangoltabb végzése állt. Szalay István kezdeményezésére egyértelmű állásfoglalás született: ebben az évben ki kell dolgozni megyénk több népművelési intézménye közös fenntartásba vételének konkrét feladatait. Az eredményesebb népművelési A Mátravidéki Fémművekben kifizették az első részesedést 3.3 millió forintot osztottak — az átlag 19.1 nap Sírokban is mennyi vita és találgatás előzte meg a nagy eseményt. De csütörtökön már aláírták a bérjegyzékeket, a dolgozóknak leszámolták azt az összeget, amelyet az eredményes egész évi jó munka után megérdemeltek. Az új mechanizmus első évét Sírokban sikerrel zárták, a vállalat vezetősége 3,3 millió forintot oszthatott ki. Átlagosan egy dolgozóra 19,4 napi bérnek megfelelő összeget fizettek, az előző évi 15,9 nappal szemben. Hangsúlyozzuk, ez átlagot, de semmi esetre sem egyenlőséget jelent. Ahhoz mérték a borítékolt pénzt, hogy ki, milyen mértékben járult hozzá az egész vállalat eredményes . gazdálkodásához. Sírokban 1968-ban jobban, eredményesebben dolgoztak, mint 1967-ben, ezért fizethettek most 3,3 millió részesedést. A kötelező 10 százalékos tartalékoláson felül 350 ezer forintot kulturális és sportcélokra tettek félre és 1969-ben 900 ezer forintot juttatnak azoknak, akik legjobban hozzájárulnak az idei feladatok sikeres megoldásához. Törődnek azokkal is, akiknek nincs lakásuk, de jól dolgoznak, akikre a következő években is számít a vállalat. A nyereségből legalább 20 lakást szeretnének építeni, a vállalati lakásalap• ról, a feltételekről és a kedvezményekről hamarosan döntenek Sírokban. Hogyan sikerült megyénk egyik legnagyobb vállalatánál máris kifizetni a részesedést? Kérdésünkre Marsai Ferdinánd gazdasági igazgató elmondta, hogy a Pénzügyminisztérium illetékes bevételi főigazgatóságán elsőként adták le a jóváhagyott mérleg egy példányát és a szükséges információs adatokat. A vállalati kollektív szerződésben a felosztás és tartalékolás elveit körültekintően szabályozták, így gyorsan intézkedhettek. És fizethettek, mert a vállalat bankszámláján rendelkezésre állt a 3,3 millió forint. Ez utóbbi azt is igazolja, hogy Sírokban az idén is jól gaz- h tikodnak munkának ugyanis — hallottuk az MNT ülésén — az egyik legfontosabb feltétele az anyagi és szellemi erők koncentrálása, amely kiküszöböli a különféle párhuzamosságokat, „keresztbeszervezéseket”. E jelentős állás- foglalás alapján még ez év végén megtörténik a Megyei Művelődési Ház és az SZMT művelődési otthonának ösz- szevonása, közös fenntartásba vétele, valamint a megye több más népművelési intézményének hasonló, közös, irányítása, ahol ennek a feltételei adottak. Az MNT álláspontja hangsúlyozza, hogy ebbe az akcióba — a szák- szervezetek, a fogyasztási szövetkezetek mellett — jelentős mértékben be kell vonni a termelőszövetkezeli szövetségeket is. A tanácskozás második napirendjét — a Gyöngyösi Városi Népművelési Tanács múlt évi munkájáról készült tájékoztatót — Dienes Tibor, a megyei tanács népművelési csoportjának vezetője, az MNT titkára terjesztette elő. Elmondta, hogy a városi, illetve járási népművelési tanácsok között a gyöngyösi (városi!) NT végzett a múlt évben legeredményesebb: munkát. Ennek köszönhető az a nagyfokú társadalmi aktivitás, amely Gyöngyös kulturális életében mutatkozik az utóbbi években. Végezetül — Mezey Sándornak. az MNT adminisztratív titkárának előterjesztése alapján — a megyei népművelési tanács kialakította 1969. évi munkatervét.
