Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-21 / 43. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XX évfolyam, -13. szánt ARA: 70 FILLÉR 1969. február 21., péntek Új remények Kerecsenden KISZ-lakások Hatvanban ★ A felnémeti álnyomozó _ *' Ezer «Polski Fiat" n i ■ jffjíjzeiünk Gyógyszerrel élő nép lettünk. Az egy főre eső gyógyszerfogyasztásban túlhaladtunk immár néhány tőkés államot es ebben a vonatkozásban magunk mögött tudjuk szinte valamennyi szocialista országot. A statisztika azt is kimutatja, hogy az eltelt öt év alatt mintegy megháromszorozódott a gyógyszerfogyasztás hazánkban, de némely — úgymond divatos — orvosságból ötször, nyolcszor többet .,eszünk”, A nyugtatok, az altatók, az értágító szerek járnak az élvonalban és ezrek, tízezrek esküsznek rá, hogy nélküle nem lehet élni. A gyógyszerfogyasztás rohamos növekedésének természetesen vannak olyan okai, amelyek fejlődésünk következményeként köny- velhetők el. Így a belépő új kórházak, rendelőintézetek, az orovoeol: számának szaporodása, a jobb és mind szélesebb körű betegellátás velejárója a már említett forgalomnövekedés. Vannak azonban olyan okok is — sajnos, szép számmal —, amelyek elgondolkodtatnak. Ezek között lehetne említeni mindjárt a „gyógyszergyűjtést” A napokban mesélte egyik patikus ismerősöm, hogy egy idős falusi néni éjjeliszekrényében csaknem félezer forint értékű fel nem használt. részben megromlott gyógyszert talált. Ráadásul a néni még a legelemibb felhasználási módokkal sem volt tisztában és mint mesélte, fogfájás ellen „Ultra- szépült” használt... Hogy a gyógyszertárolóknak mennyire nincs igazuk, annak az orvosok a megmondhatói, akik óva intenek — sajnos, gyakran hiába — a gyógyszertáplálkozástól. Egy hozzáértő azt mondta a minap: ha egy csodálatos szem bepillanthatna minden éjjeliszekrénybe, vagy or- vosságosfiókba, olyan értékű gyógyszerkészletet találna ebben az országban, amely felérne több lottófő- nyereménnyel. Lehet, hogy igy van, lehet, hogy nem. Annyi azonban bizonyos, hogy az orvosságokkal visszaélni felelőtlenség, önmagunk számára ártalom és veszély, a tár saáalom szempontjából pe ! dig vétkes pazarlás. A hatvanezer lakosú Eger városért Az ipari fejlődés, az idegenforgalmi üdülő város és a kulturális központ programja; Nemcsak a mát, hanem a következő generáció életkörülményeit alapvetően meghatározó programot vitatott meg csütörtöki ülésén Egei város végrehajtó bizottsága. Hogyan fejlődhet, milyen legyen Eger a következő években, majd 1980-ban és mire kell számítani 2000-re? Mondanunk sem kell, ez nemcsak építészeti, hanem kulturális, egészégügyi, szociális, sőt rendkívül összetett és bonyolult politikai probléma. A kérdést nem most, hanem már 1958-ban, majd 1961ben felvetette az élet, de újabb kutatások, frissebb adatok és tények birtokában most a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet vállalkozott a helyes válasz megadására. Elkészült Eger város át- talános rendezési tervének programjavaslata és azt a megyei tanács megbízásából Ott László terjesztette a városi tanács vb-ülése elé. Egerben nem lehet ma, vagy holnap elkezdeni a Centrum Áruház, a szakközépiskola, bármilyen ipartelep, vagy kulturális létesítmény építését,, ha távolba látó tervek alapján nem jelölték ki a főbb útvonalakat, vagy az új lakótelep helyét. De mindezt jelentős mértékben befolyásolják az általános népgazdasági, sőt alapvető politikai célkitűzések, mert ehhez igazodik az urbanizáció üteme, a város lakóinak szaporodása. Számítások és becslések szerint Eger lakossága 1970-re 65—70 ezer, a 2000. évre pedig elérheti a 80 ezret. Ezen túl nem fog növekedni, de a város jellege miatt ez nem is kívánatos — írják a szakemberek. Hol és hogyan lehet any- nyi lakást építeni? Meddig terjeszkedhetnek az ipari üzemek? Melyik vállalatot kell kitelepíteni? Egyáltalán milyen jellegű ipar települése kívánatos Egerben? Hogyan illeszkedjék a vízszintes teret és megfelelő magasságot követelő új a város történelmi mi 'jához? Ezek csak az alapvető feladatok a sok ezer részletkérdés között, de ezeket sem szabad ötletek alapján, hanem csak tudományos elemzés és józan műszaki megfontolások után lehet jól megoldani. Ezért üdvözölte Eger város általános rendezési programiát örömmel Nagy Béla, Borics Lr.-~ló, Danes Lajos és Zámbori Ferenc. Gyetvai Béla nemcsak saját véleményét, hanem az építési állandóbizottság állásfoglalását is kifejezte, amikor arról beszélt, hogy a másfél millió forintos költséggel készült rendezési terv. vei szemben a tanács legyen igényes, még akkor is. ha a tervekért a városi tanács csak 100 ezer forintot fizetett és az 1,4 millió forintot az Építésügyi—V árosíejlesztési Minisztérium adta. Ne csak a költségek miatt, hanem elsősorban azért legyen igényes a tanács, hogy az új rendezési tervet 15—20 évig jól használják, ezek a tervek előre mutassanak, iránit szabjanak. A városiasodás gyorsuló ütemét a tervek körültekintőbben vegyek figyelembe, a kelet—nyugat irányú terjeszkedés lehetőségét alaposabban vizsgálják. A külterületi ipartelepülés és a belváros szálloda-, vendéglátói, gyógyfürdő-fejlesztési követelményeket előrelátóan hangolják össze. Még mindig keresni kell a városon áthaladó útvonalak korszerű, de gazdaságos és Eger történelmi műemlékeit, meghitt hangulatát nem veszélyeztető jobb megoldását. Nagy József, Korózs Lajos, Mácsai István, Vajmi Lajos és dr. Kisfaluén Dezső saját munkaterületükről problémákat vetettek fel. észrevételeket és javaslatokat tettek. Ferencz János, a városi tanács vb-elnökhelyettese foglalta össze a vitát és a kiegészítő javaslatokkal együtt a városi vb egyhangú szavazattal elfogadta Eger város általános rendezési tervének programját. Mivel ez nemcsak Eger, hanem a megye fejlesztését is szolgálja, a programot rövidesen a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztik. A vita során többen hangsúlyozták, hogy nem érzik magukat városfejlesztési szakembernek, de gyakorlati tapasztalatok, a város szere. tete és a közérdek képviselete késztette őket felszólalásra. Azt szeretnék, hogy egy- egy problémát hogyan lehetne korszerűbben, gazdaságosabban és a lakosság szempontjából előnyösebben megoldani. Valóban, a város egységes fejlődését hogyan lehetne jobban szolgálni? E sorok írója úgy véli, hogy az Építőipari Tudományos Egyesületbe tömijntjából pe- I lás ... A KGST országok belkereskedelmi minisztereinek látogatásai A KST-országok belkereskedelmi miniszterei és delegációi C-. örtökön megtekintették több fővárosi kereskedelmi és ve déglátó vállalatot. A szlovák*' és román miniszter a Csemege vállalat munkáját, belső szervezetét, a bolgár miniszter a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat munkáját tanulmányozta. A lengyel belkereskedelmi miniszter a pénztárkiállítást tekintette meg, míg a mongol belkereskedelmi miniszter a vendéglátóipari technikumok oktatási rendszerét, tananyagát tanulmányozta. Az NDK belkereskedelmi delegációja a TEXÉRT Vállalathoz látogatott el. (MTI? rül helybeli szakemberekét az eddiginél sokkal aktívabban be kell vonni a véleményező, a tervfelülbíráló munkába. Ne a tervező intézet helyett dolgozzanak, nem dönthetnek a tanács helyett, de működjenek velük együtt, a lakosság nevében és Eger fejlődése érdekében. Dr. Fazekas László A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány elnöke tájékoztatást adott Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának moszkvai tárgyalásairól. Ezek során áttekintették a nemzetközi politika legfontosabb problémáit, a két országot kölcsönösen érintő ügyeket, így a gazdasági kapcsolatok alakulását. Megállapították, hogy valamennyi alapvető kérdésben teljes a nézetazonosság. A Minisztertanács a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott Magyarország és a Szovjetunió közötti árucsereforgalom bővítésére. Fock Jenő tájékoztatta a Minisztertanácsot Mika Spil- jak jugoszláv kormányfővel folytatott tárgyalásairól. A Minisztertanács megállapította, hogy a tanácskozások hasznosak és eredményesek voltak, hozzájárultak a nézetek tisztázásához és a két ország kapcsolatainak továbbfejlesztéséhez. A kohó- és gépipari miniszter beszámolt az indiai és ceyloni útjának tapasztalatairól és tárgyalásainak eredményeiről. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. Az igazságügyminlszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a jogszabályalkotás, továbbá az! ügyintézés egyszerűsítésére' és továbbfejlesztésére. A Minisztertanács az igazságügy- ! miniszternek, valamint az! OKISZ elnökének és a SZŐ- ' VOSZ elnökének együttes ja- j vaslatára rendezte a kisipari, < a fogyasztási, a takarék- és ; lakásszövetkezeteknek és: ezek szövetségeinek jogi helyzetét. A nehézipari és a belügy- ; miniszter, valamint az Orszá- ; gos Bányaműszaki Felügyelőség elnöke, jelentést tett a; szénsavtermelő vállalat rép- ; celaki üzemegységében bekö- ! vetkezett robbanással kap-' csolatban végzett szakértői 1 vizsgálat megállapításairól. A j kormány a jelentést megvi- ; tatta és tudomásul vette,j hogy a felelősök ellen bűnvá- ; di eljárás indul. Határozatot; hozott arra, hogy — a bizton- ; ságos üzemeltetés feltételeit; betartva — fokozatosan meg ; kell indítani a termelést. A népgazdaság szénsavszükségletét addig is biztosítani kell, ! amíg az üzem nem tud ismét ! teljes kapacitással működni; I a hiányt — a külföldi kínálat nyújtotta lehetőségekhez ké- • pest — importból kell pótolni. A kormány felhívta a nehézipari minisztert, hogy ; gondoskodjék a rendelkezés- re álló mennyiségek tervszerű elosztásáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) TervtárgyalA vita a megye legkorszerűbb sertéskombinátiárAI Csütörtökön délelőtt Egerben sor került a Füzesabonyi Állami Gazdaságban megépülő modern sertéskombinát tervtárgyaló vitájára. A Füzesabonyi Állami Gazdaság sertéskombinátja a legkorszerűbb lesz a megyében. A hatezer férőhelyes telepen 720 anyakoca szaporulatát nevelik föl, ez azt jelenti, hogy évente mintegy 13 ezer hízott sertést tudnak a népgazdaság rendelkezésére bocsátani. A 12, egyenként 500 férőhelyes hizlaldából álló kombinát modern gépekkel, eszközökkel lesz felszerelve, figyelembe véve a mai kor követelményeit. A mintegy 65 millió forintos beruházás építési munkálatait az állami gazdaság építőbrigádja végzi, Az építkezés még az idén megkezdődik s 1970 közepére készül el teljes egészében a kombinát Érdemes megemlíteni, hogy a tervezők arra is ; nagy gondot fordítottak,; hogy a kombinát dolgozóinak ; megfelelő szociális helyiségek ; is a rendelkezésükre álljanak.; ’ (Foto: Kiss) 1 Csütörtökön délelőtt ABC áruházat avattak Egercsehi- bányatelepen. Az utóbbi időben ez nem ritka esemény. Hozzászoktunk, hogy az elavult kereskedelmi hálózatot korszerűsítik, s a növekvő vásárlói igény fokozatos kielégítésére egyre több új üzlet építésére áldoznak a kereskedelmi vállalatok. Ezúttal egy újszerű összefogás gyümölcseként született meg az áruház. Mint Csépány Ferenc, a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, avató beszédében hangsúlyozta, saját érej ükből nem tudták volna megoldani a bányatelepiet^ régi problémáját, s az csak az Űzd vidéki Szénbányák , hp-i lyi vezetőinek támogatását val sikerülhetett. Siaját dolgozóinak jobb ellátásáért a bánya átadta egy régi épületét, s a kereskedelmi vállalat abban alakíthatta ki a bevásárló központot. Közel egymillió forintot fordítottak az áruház építésére, de ezzel sikerült a régi bolt befogadóképességét háromszorosára növelni. A több mint kétszáz négyzetméteres bolti tér mellett megfelelő raktárakkal rendelkeznek, ahol nyolcszázezer forintos készletet helyeztek el. Tervezik a további bővítését is, ahol az ABC áruházak gazdag választéka mellett konfekció, divat- és méteráru részleg kapna helyet. Az első napon sok olyan árucikk sorakozott az elárusítópolcokon, amelyeket má- sütt hiába kerestek a vásárlók. S lehet ennél nagyobb örömet okozni a vásárlóknak ...? Az új áruház első három vásárlóját megjutalmazta a vállalat. Az avató ünnepség nagy számú résztvevője között voltak a helyi párt, tanács és a bánya vezetői, valamint Bágyi Imre, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője is. Aláírták az 1969. évi magyar—szovjet belkereskedelmi vsílasztékcsere megállapodást rél egymással közvetlenül. A szovjet kereskedelem egyebek között építő- és gömbfát, cementet, étolajat, tranzisztoros rádiót, hűtő- szekrényt, porszívót, tejkon- zervet szállít magyar ruházati cikkek, műanyagáruk, mosószerek. papíráruk, háiózsá- kok, különféle italáruk ellenében. A szovjet fogyasztási cikkek mintegy 700 millió forint értékben gazdagítják a hazai ellátást, a választékot Csütörtökön délután a Belkereskedelmi Minisztériumban Szurdi István és A. I. Sztrujev belkereskedelmi miniszterek ünnepélyesen aláírták az 1969. évi magyar—szovjet belkereskedelmi választékcsere megállapodást. A megállapodás szerint a két ország belkereskedelme /ebben az évben összesen „5 millió rubel értékű árut cseBoldog vásárlók VfLAo rftOf FT* ETÁI, EGYESÜLJETEK Illést tartott a Minisztertanács
