Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-20 / 42. szám
\ p—------------------------------------------------------------------------Munkácsy Mihály születésnapján Százhuszonöt éve IS4é. február 20-án született Munkácsy Mihály, minden idők legnépszerűbb, legismertebb magyar -festőművésze. Híre az egész Világot bejárta hajdan — első sikerét a párizsi Salon aranyérme kiáltotta világgá, késői művei közül többet rangos New York-i mű- gyűjtemények őriznek —•, de amióta a külföld megfeledkezik egykor felkapott álevéről, azóta is, egyfolytában a legtöbbet emlegetett művész Magyarországon. Az ártva asztalosinas, az eldugott magyar vidéken véletlenül felfedezett zseniális aeztalossegéd világ- híresség. dúsgazdag európai nagyúr lett — ennek is szól a nem múló csodálat a rendkívüli műveken és a rendkívüli talentumon kívül. Okkal, mert a különös életpálya eseményei sorra kihatottak a talentumra, sorra felismerhető hatásuk a rendkívüli müveken is. A békéscsabai neveltgyerek, az aradi asztalosműhelyek munkása szívta magába azt a plebejus azonosulást, amit a düsseldorfi, párizsi műtermek fiatal festője fejezett ki lenyűgöző művészi erővel népi realista kompozíción, ásító inasokat, siralomházi tragédiákat, kő- pülő asszonyt az éjjeli csavargókat megjelenítő festményein. És a kényeztetett művész, magas társaságok és előkelő műgyűjtők kedvence vette magára a szalonokban azt a szemléletet, amelyet az idős festő fogon formába késői, fáradt képein, hatalmas pompával berendezett műtermében. De ne vágjunk a pálya közepébe, időzzünk az évfordulón a korai müveknél, a fiatal és korán érett Munkácsy hatalmas tehetségről és nagy etikai erőről tanús* kodó alkotásainál. Az ünnepen főként ezeket ünnepeljük. Az Ásító inas sajnos Amerikába származott friss eredetiségét, amely az alig huszonnégy éves magyar festő tehetségéről és emberségéről egyformán meggyőzte a száz étrvel ezelőtti külföldi, meg a mai hasai műbarátot. A Siralomház fekete tragikumát, amely 1965-ig szintén Amerikában volt, s amely azóta a Nemzeti Galériában mutatja, milyen erényekre kapta a párizsi aranyérmet magyar festője. A Sötét utca ragyogó színvilágára, korát és stílusát meghaladó szépségére emlékezünk ugyancsak 1870-től, a Poros út sejtelmes színeire és a Kukoricás festöiségére, amelyek a legismertebb Munkácsy-alkotások évtársai. Éjjeli csavargók, Búcsúzkodás, Röpülő asszony — ez a három mű jelenti az életpályán az 1873-as évszámot, a három kompozíció egyfajta plebejus szemlélete, szeretettel és tragikummal megformált kritikai realizmusa. Munkácsy legjobb alkotásaiban a nép festője, az elesettek művésze a magyar piktúra történetében. Festményeinek robbanó fekete-fehér fehér feszültsége, lobogó foltjainak elevensége, röp- penő-lendülő ecsetvonásai — a parázsló pirosak, a bol- dogságos kékek, a tűnődő szürkék szomorúsága — a legfestőibb festők sorába emelik. Akkor is, annak ellenére is, hogy választott stílusa, a realisztikus alaposságba oldott romantika olykor lefékezi áradó szí- nességét. Azokon a remekeken pedig, ahol a szines- ség magával sodorja — tobzódó virágcsedéleteken, szép színekben fürdő tája- kon — utolérhetetlen erényeket csillogtat. Tény, hogy ezeket az erényeket élete végén műkereskedői szempontok, arisztokratikusan finomkodó szemlélet, kemény népi drámákat feledő finomkodás bágyasztotta. A rafinált szalonképek, a bravú- roskodó históriai jelenetek egy. önmagát elvesztő . művészről beszélnek csupán. De ezek a lassan feledésbe süllyedő Munkácsy-képek a művészettörténetre, a tudományra tartoznak ma már. A jubileumon a fes- tőnek-embernek friss, az igazán nagy Munkácsy Mi- hályra emlékezünk. ss, a. Egri napok Budapesten Bemutatkoztak a műemlékek és a gyógyvizek A magyar és a szovjet írószövetség idei munkaterve Szerdán Moszkvában, a Szovjet írószövetség székházában aláírták a Magyar írók Szövetsége és a Szovjet író- szövetség ez évi együttműködéséről szoló munkatervet. A munkatervet a Magyar írók Szövetsége nevében Do- bozy Imre főtitkár, a Szovjet írószövetség részéről pedig Vitalij Ozerov titkár írta alá. A most aláírt munkaterv előirányozza a két ország íróinak kölcsönös látogatását. Ezeknek a látogatásoknak egyik kitűzött célja a lenini évforduló jegyében anyagok gyűjtése a proletariátus vezéréről szóló, készülő művek számára. A munkaterv azt is előírja, hogy a Szovjetunióban irodalmi esteket rendeznek a Magyar Tanácsköztársaság 50, évfordulója alkalmából. A két szövetség munka- programja tovább bővíti az alkotói kapcsolatokat a magyar és a szovjet irodalmi folyóiratok között. A Voproszi Lityeraturi és a Kortárs három-három képviselője ke- rekasztal-értekezleten vesz részt, amelyen a műfordítás elméleti kérdéseit, vitatják meg. (MTI) Kedden, a TIT budapesti Kossuth Klubjában, dr. Lendvai Vilmosnak, az. Egri Városi Tanács vb-elnökének élőadása után még további három előadás hangzott el, amelyek Eger legnevezetesebb és leghagyományosabb vonzerejéről szóltak: Borics László, a városi tanács vb-elnökhelyettese Városépítés címmel ismertette Eger építészet-történetének érdekesebb fejezeteit, majd bővebben beszélt a 45 utáni városfejlődésről. Kifejtette, hogy Eger az úgynevezett „átmeneti” városok kategóriájába tartozik, mert se nem ipari, se nem mezőgazdasági jellegű, hanem e két alapvető gazdasági ág megfelelő fejlettsége mellett a város „enyhe túlzással Észak- Magyarország kulturális és idegenforgalmi központjának mondható”. — Eger sohasem lesz nagy város és nem is törekszünk arra, hogy ilyenné fejlődjék. Azt akarjuk biztosítani, hogy a jövő évtizedeire is megmaradjon Eger történelmi patinát árasztó levegője —: mondta Borics László. Részletesen taglalta a védetté nyilvánított műemlékbelváros múltját, jelenét £S jövőjét. Maketten mutatta be a közönségnek a városrész legértékesebb sajátosságait. Rendkívül értékes maradványa ez a belváros a magyar építészeti és városszerkezeti múltnak. Itt jelenleg is 157 műemlék és műemlék jellegű épület van. Eredeti formájában őrzik majd meg a belvárost, tehát nem szélesítik ki az utcákat, nem emelnek ide két és fél szintnél nagyobb épületeket, az úgynevezett „gyalog-belváros” kialakítására törekednek, amely ugyan megmarad városcentrumnak, de a zajos átmenő forgalom elkerüli majd. A 80-as években fejeződik be a teljes rekontsruk- ció. Lebontják például az itt található, elavult, sufni jellegű lakásokat, mintegy 300-at, és helyüket parkosítják. A felújítások során arra törekednek, hogy olyan modern lakásokat alakítsanak ki — az előadó szavaival •— „Ne számítson büntetésnek műemlék házban lakni”. Kitelepítik a raktárakat, üzemeket, mindezt persze nem máról holnapra. Megkezdték és tovább folytatják a közművek teljes rekonstrukcióját is. Borics László az új lakó-' telepekről is beszélt. Elmondta, hogy a harmadik ötéves tervben 800 új lakást adtak, illetve adnak majd át. Az igénylők száma azonban nehezen csökken, jelenleg is kétezer felett van. A következő előadást a várról és a múzeumról Bakó Ferenc, a Heves megyei Múzeumi Szervezet igazgatója tartotta meg. Diafilmekkel illusztrálta mondanivalóját, így szemléletesen bemutathatta az érdeklődőknek a vár rekonstrukciójának eddigi eredményeit, a bástyák feltárását és kijavítását, a múzeum anyagát, kiállításait és a Gárdonyi-házat. Elmondta, hogy a képtár lassan szűk lesz, mert állandóan új, restaurált képekkel gazdagodik. A vár teljes rekonstrukciója utáni távlati képét is bemutatta. — Nem egy elvont, meghamisított, romantikus célok szolgálatába állított teljesen felújított vár a célunk, hanem a XVII. századi állapot érzékeltetése. Ha majd megvalósul, akkor a vármúzeum csupán a várral kapcsolatos anyagok kiállításával foglalkozik majd, ezért szükséges lesz egy új múzeum felépítése a várban. Ezután dr. Csapó István főorvos Eger gyógyvizeiről és az ezzel összefüggő gyógy- idegenforgalomról, gyógy- üdültetésről számolt be. Elrhondta, hogy 520 éve is volt már gyógyhatású fürdő. 1800 elején pedig Fejes Mihály, az első egri fürdőorvos könyvet is írt városa gyógyvizeiről. 1934 óta használják a tükörfürdőben a radioaktív forrást gyógyvízként, amely kitűnő a mozgásszervi megbetegedések gyógyítására. Mostanában az olajkutató fúrások nyomán nemcsak 29— 35 fokos, hanem 48 fokos víz is feltört, amely kénben gazdag. Mint ismeretes, 65-ben megépült a 25 ágyas reuma- kórház, amelyet 50 ágyasra bővítettek, és a betegek csaknem fele teljesen gyógyultan távozik innen. Szerdán városunk iparával ismerkedhettek meg alaposabban az érdeklődő budapestiek. A Berváról Kócza Imre, tartott tájékoztatást, majd Domán László főmérnök a dohánygyáriak tevékenységét ismertette. A VI- LATI egri főmérnöke Molnár József az új gyár születéséről és termékeinek növekvő piaci térhódításáról beszélt. A Kossuth Klubban lezajlott egri napok záróakkordjaként Dancz Pál, az Egér- Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság igazgatója tartotta meg érdeklődéssel kísért előadását a város szőlőtermesztéséről, vállalata tevékenységéről. Végül levetítették Szabó László rendező 1968-ban készült Eger című kisfilmjét. — berkovits — Bogy nő ez a gyerek... Már jó a cipője nekem. ★ Egy házassági évfordulón elhangzott rézig- ttéU megjegyzés: — „.hát igen. Az ember egy életre köt házasságot^ De 18 évre ki gondolt akkor? ★ Olvasom a Népújság Interpelláció rovatában, hogy a „barokk park nem használatra készül...” Megdöbbentem. Hát lett volna, hát lenne olyan gálád ember, aki < képes lenne egy parkot' használni? Sétálni, fűre lépni, levegőzni? Pont egy parkban? Megáll az ész, hogy mik voltak és mik vannak! ★ — Onnan tudom, hogy van isten, hogy Imádkoztam hozzá: Krampács Hugó ne legyen osztályvezető. És az lett! — Mi ebben a bizonyíték? — Hogy hogy mi? Majd pont egy kommunista imáját hallgatja meg az isten. Cum trucc, 03 ellenkezőjét fette-, (—ó) E. F IKER : 1«. A bankban tökéletesen nyugodtan viselkedett. Tehát vagy uralkodott magán, vagy pedig más oka volt a nyugalmának. Ám amolyan Karlicelc-féle könnyed, bakugrásos módszerhez egyelőre nem akartam folyamodni. A bűnügyi rendőrséggel a további együttműködést illetően egyelőre abban egyeztem meg, hogy magamnál tartom Karlieeket. Azt mondták: — Ha meg meri kockáztatni, nekünk semmi kifogásunk ellen. Éppen el kellett volna mennie egy tanfolyamra. Ügy látszik, nemigen akaródzik neki, azért sündörög ott maguk körül olyan feltűnő buzgalommal. Mint a mellékelt ábra mutatja, nem is sikertelenül. Azt feleltem, legyenek csak nyugodtak, a tanfolyamot nera ússza meg. Vojtir, Srámek és Vrána személyi körülményeinek részletes kivizsgálásához előszedtem a legügyesebb embereket s a csoport vezetésével a magunk között csak Kérésznek nevezett munkatársamat bíztam meg. A lenge röptű, törékeny rovarhoz semmi köze sem volt. A Kérész melléknevet azzal érdemelte ki, hogy kitűnően értett a kérdezéshez. És éppen ilyen talentumra volt szükségünk, ha rá akartunk bukkanni valami mellékesnek látszó apróságra, ami igazolná a franciakulcs felhasználásúiéi kialakult elméletünket. A fekete szakállas és a szőke hajú turista utáni nyomozást egyelőre a bűnügyi osztályra hagytam. De nem rejtettem véka alá azt a véleményemet, hogy szerintem igen csekély a remény a sikerre, és hogy éppen ezért én ezt a nyomat egyelőre félreteszem. Ami Jarosiav Lenket illeti, paradox, a józan ésszel szöges ellentétben álló benyomás alakult ki bennem. A postakocsi egész személyzetéből Jarosiav Lenk volt a legmegbízhatóbb, s mégis ő az egyetlen, akinek viselkedése gyanút keltett. Egyelőre nem hallgathattam ki. De még ha megfelelő állapotban lett volna is, nem ronthattam neki olyan gyenge érvvel, mint az indulás előtti furcsa idegessége, aminek egyébként déli tizenkét óra után nyoma sem maradt Furcsa Viselkedésére persze némi fényt deríthetett volna a magánélete megvizsgálása. Erre fel voltam hatalmazva. Technikailag könnyen keresztülvihető is volt Csakhogy semmiképpen sem volt Ínyemre, hogy olyanfajta ember iránt, mint Jarosiav Lenk nyílt, vagy helyesebben idő előtti bizalmatlanságot nyilvánítsak azzal, hogy kutatócsoportot küldök a lakására Azon töprengtem, nem volna-e jobb, ha ezt a kényes feladatot személyesen vállalnám magamra. Aztán úgy is éreztem, hogy tevékenységem túlságosan is az irodai munkára korlátozódik, mást sem teszek, mint tanulmányozom és hasonlítgatom a mások által ösz- szehordott anyagot. Ha voltak is némi gyakorlati tapasztalataim — hiszen végeredményben ezért bíztak meg a C—L ügyben folytatott nyomozás vezetésével —, most közvetlenül semmi hasznukat’sem vettem. Ebben a tekintetben igazán jobb helyzete volt Karliceknek, noha kezdő volt a szakmában, vagy talán éppen ezért. Végeredményben azt a véleményt is, mely szerint a C—L sorozat teljesen megsemmisült, szakértők, nyomozócsoportok és más illetékesek állították össze, én csak ki mondtam a végszót és aláírtam. Persze, az ügy jellege kényszerítette ki ezt a helyzetet, s remény sem volt rá, hogy személyesen belevessem magam a nyomozásba. Mert már mégsem állhattam oda, hogy végigkérdezzem a vonat utasait, hogy a vágányok menti gyilkosság elkövetői után kutassak! Kvantitatív módszerrel dolgoztunk, és én részben ebben láttam eddigi sikertelenségünk okait, valamint annak a veszélynek felmerülését, hogy a C—L sorozat teljes megsemmisüléséről kiadott vélemény talán nem felett meg a valóságnak. Most legalább akadt egy dolog, amelyben személyesen is tehettem valamit. — Karlicek — mondom —, körülnézünk Jarosiav Lenk lakásában. 'Karlicek a legkevésbé sem látszott meglepettnek. Az ő átkozottul egyéni detektíveskedésének ez roppant mód megfelelt. — Éppen ajánlani akartam — felelte. — Hanem egyelőre hallgasson róla, mint a sír. Maga ugyan koptatja a száját eleget, de azt hiszem, tudja, mikor kell zablát tenni rá. Karlicek őszinte megindultsággal kijelentette, hogy a szívébe látok. — Lenk alhadnagyra eső gyanú kellemetlenül és tolakodón egyre élesebb körvonalakat ölt — tette hozzá. — Helena Dvorsky mindinkább megerősödik abban a hitében. hogy utolsó beszélgetésükkor az alhadnagy csak rászedte őt a metafizikai sejtéseivel. Mikor indulunk? Ekkor már asztalomon feküdt a WT—0019 típusú postakocsi szerelésekor felhasznált háromnegyedes csavarok és anyák kívánt lajstroma. Ezért lefékeztem Karlicek türelmetlenségét. —- A vagonon összesen háromszáztizenkét darab van a kérdéses méretű csavarból — mondom. — Tudom! — vetette oda Karlicek foghegyről. Ökölbe szorítottam a kezem, az asztalra fektettem, hátradőltem a széken; várnom kellett egy ideig, hogy töb- bé-kevésbé nyugodt hangon tehessem fel neki a kérdést: — Ezt meg már honnan tudja megint? — Bátorkodtam azt a tanácsot adni — mosolyodott el enyhén Karlicek —, hogy mielőtt hajszolni kezdik azt. az ikervagont, érdeklődjenek a vagongyárban, véletlenül megtalálták-e a szóban forgó kocsi tervrajzát. A mérnök kétszer megfordította, aztán ujjúval egéből rámutatott 312-es számra. — Maga ott volt? — Ott. Mint az ön megbízottja. De sokat nevettünk Loubal elvtárssal! — Loubal elvtárs sohasem nevet, csak ne lódítson! — Azt tudom, de navettem én helyette is — pislogott Karlicek nekivídámodva. — Manapság még tizennyolc darab WT—0019-es vagon üzemel. Szüntelenül úton vannak. Liberectől Veseli—Mezimostiig. Astól Kosicéíg és keresztben összevissza. Ez azt jelenti, hogy hajszolódhatunk utánuk az egész országban. Hanem a csavarokat bajosan számolhatnánk meg rajtuk, mert meg vannak tömve gyerekkocsikkal, gyümölcsöskosarakkal meg mindenfajta poggyásszal. Ha a kocsi alá fekszik az ember, hogy megkeressen valamiféle csavarokat, egyszer csak azt veszi észre, hogy a kocsi mindenestül meglép a feje fölül. Mért ne örültünk volna hát, hogy ilyen ügyesen kifogtunk rajta? Erre már nem mondtam semmit. — Legyen itt délután három órakor — mondom. — Elmegyünk Lenk lakására. Addig átnézem ezeket a rajzokat, s amennyiben helyesnek bizonyul, amit ezekről az anyákról gondolok, bizony isten kinevezem magát fő tanácsadómmá. — Mint a megtalálójuk, meg is érdemelném — felelte Karliqek. — De nem volna rá kíváncsi, mint gondolok róluk én? — Nem valami vad kombináció? — Hát bizony eléggé vad. A klozettból származnak. A WT—0019-es kocsiban a csészét négy darab háromnegyed hüvelykes csavar rögzíti. Felülről haladnak át a pad- I lón. Az anyák alul, a kocsi alatt vannak felszerelve. A j kulcs nyílású természetesen egyként illik az anyára és a csavarfejre. Valaki meglazította a csavarokat, és az anyák a vágányok közé estek. Amennyiben friss karcolások látszanak rajtuk, nem a kulcstól származnak, hanem attól, ahogy nekivágódtak a kavicsnak. Azután az az ezermester már kihúzhatta a csavarokat és beledobhatta a csészébe, persze ha egyáltalán megtette ezt, de abbén az esetben ' ott hevernek a csavarok pár száz méterrel odább. El kell ; néznem oda. (Folytatjuk) I
