Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-20 / 42. szám
Bagger javítók (Foto: Kiss Béla) (WVWAVvV'MMA/W/iAAAAMAAA/VWSA^W/WWVWWVSAMi'WV^WV^ ; VILÁG PRÖIETÄRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XX. évfolyam. 42. szám ARA: 70 FILLÉR 1S69. február 20., csiitörtöV Igazolvány- képek félmillióért-¥• Egri napok Budapesten ★ Autónyereménysorsolás Szerdán délelőtt Budapesten a Gellért Szálló teaszalonjában megkezdődött a KGST-országok belkereskedelmi miniszterei első értekezletének plenáris ülése. A miniszterek értekezletének, mint szervezetnek a létrehozásáról a KGST végrehajtó bizottsága 1968 szeptemberében, 36. ülésén hozott határozatot. Az ülésen részt vevő bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, mongol, NDK-beli, román és szovjet delegációt Peko Takov, Frantisek Bar- birek, Edward Sznajder, Szurdi István, Zan- dangijn Ganzsurzsav, Günter Sieber, Jon Pa- tan és A, I. Sztrujev miniszterek vezetik. Jelen volt Mihail Anijanc, a KGST-titkárség képv i selője. A plenáris ülés megnyitóján részt vett Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ligeti László, a Kereskedelmi, Pénzügyi es Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, továbbá a magyar társminisztériumok és hatóságok több képviselője. Az ülést, mint házigazda Szurdi István nyitotta meg, majd Apró Antal üdvözölte a belkereskedelmi miniszterek első értekezletét, a plenáris ülés résztvevőit. Apró Antal beszéde után Szurdi István tartotta meg előadását. Az aszály ellenére is kedvező volt a zöldség-, gyümölcsellátás Űj boltok a megyében Javuló kapcsolatok a termelővel Megtartotta évi közgyűlését a MÉK Szurdi István beszéde ' Szerdán délelőtt Egerben, a Megyei Művelődési Házban megtartotta évzáró közgyűlé- ; sét a Szövetkezetek Heves megyei Értékesítő Központja. Az ülésen részt vett Molnár i József, a megyei pártbizott- ! ság munkatársa, jelen voltak í a különböző vállalatok, a tsz [ területi szövetségek képvise- ; lói. i A közgyűlésen Patkó József, a MÉK igazgatóságának elnöke számolt be az elmúlt j évi munkáról, a feladatok valóra váltásáról, j Elmondotta, hogy az elmúlt esztendő nem kedvezett a mezőgazdasági termelésre. , Gondot okoztak a fagykárok, a nyári aszályos időjárás és ez természetesen kihatott a MÉK munkájára is. Főképpen ez volt az oka annak, hogy a tervezett 4129 vagon burgonya-, zöldség- és gyümölcsfelvásárlási tervet nem tudták teljesíteni, mindössze 2185 vagon árut sikerült felvásárolni. Kifejtette, hogy a MÉK igazgatósága már az elmúlt nyár közepén látta a rendkívül nehéz helyzetet és megpróbált kellő intézkedéseket tenni. Ennek köszönhető, hogy a megye lakosságának ellátása kielégítő volt és 460 vagon árut még az idei évre is tartalékolni tudtak. Különösen nagy erőfeszítéseket tettek a városok, az üdülőhelyek és az ipartelepek megfelelő ellátására, de nem hanyagolták el a falusi lakosság ellátást sem. A "MÉK kezelésében levő zöldség- és gyümölcsboltok, pavilonok száma tavaly 28- í-ól 48-ra emelkedett, s az idén is mintegy húsz-harminc egységgel bővül a hálózat. A közelmúltban új bolt nyílt Komlón, Tiszanánán, Poroszlón, Szihalmon, újabb nyitását tervezik többek között Egerben, a Hadnagy utcai lakótelepen, Hevesen, valószínűleg több helyiséget kapnak a gyöngyösi piacon, boltot nyitnak a gyöngyösi ú.i lakótelepen és Űj-Hatvanoan Kifejtette azt is, hogy a lakosság ellátásán kívül nagy gondot fordítottak az exportra, a konzervgyári termékek felvásárlására éá , a megyén kívüli ellátásraJ is. Sajnos, az időjárás miatt maradéktalanul egyik kötelezettségüknek sem tudtak eleget tenni. A felvásárlás és értékesítés után az ipari és kisegítő üzemágakról számolt be Patkó József a küzgyűlésnek. Elmondotta, hogy a szeszfőzde, a tartósító és az aszaló üzem eredményesen tevékenykedett. Az áruk korszerű raktározásánál nagy segítséget nyújtott az új egri hűtőház is. Kifejtette, hogy a jövőben még nagyobb szükség lesz a hűtőházak kapacitásának kihasználásra, a nagyobb arányú ipari tevékenységre. Az egri hűtőház területén 22 vagon kapacitású tartósító üzem építését kezdik meg — ez is hozzájárul a lakosság igényeinek még jobb kielégítéséhez, a fokozottabb ipari tevékenységhez. Végezetül összefoglalta a gazdasági tevékenységet, s kifejtette, hogy a nehéz esztendő ellenére is a MÉK növelte tervezett nyereségét. Ezután elmondta, hogy az idén 3800 vagon áru felvásárlását tervezik s a szerződés- kötések jelentős része már meg is történt. A jó munkához azonban a termelőkkel való még jobb kapcsolatokra van szükség s ezért ezt rendkívül fontos munkának tekintik. A beszámoló után Fülöp István, a felügyelő bizottság elnöke terjesztette elő jelentését, majd hozzászólásokra, határozathozatalra és a múlt évi mérleg jóváhagyására került sor. A miniszter bevezetőben üdvözölte a plenáris ülés résztvevőit, majd összefoglalta a' KGST-országok belkereskedelmi minisztériumai közötti együttműködés eddigi eredményeit, fejlődését. Elmondta egyebek között, hogy a kapcsolatokat jobbára a kétoldalú együttműködések jellemzik. A kétoldalú gazdasági- műszaki kormánybizottságok mellett 1966-tól belkereskedelmi munkacsoportok jöttek létre, s országaink között kialakult a szervezett és rendszeres tájékoztatás, a tapasztalatcsere. A kapcsolatok fejlődését jelzi, hogy Moszkvában, Varsóban. Berlinben, Szófiában és Budapesten nemzeti éttermek és ajándékboltok nyíltak, hogy márciusban megrendezik Budapesten a belkereskedelmi kutatóintézetek szimpozio- nát," s sor kerül más jellegű tapasztalatcserékre, nemzetközi találkozókra, minisztériumaink, intézményeink és vállalataink között. A belkereskedelmi miniszterek mostani értekezlete újabb lehetőségeket nyit az együttműködésben, az újszerű kapcsolatok további feltételeit, formáit, módszereit teremti meg. Az együttműködés sokféle lehetősége közül a fogyasztási cikkek belkereskedelmi cseréje, annak szélesítése az egyik legfontosabb terület, annál is inkább, mert az érintett országokban azonosak a belkereskedelem alapvető feladatai: a lakosság ellátása megfelelő mennyiségű, minőségű és korszerű fogyasztási termékkel. A szocializmus építésével együtt jár az életszínvonal rendszeres emelkedése, a vásárlóerő, a fizetőképes kereslet növekedése. Népeink joggal várják el, hogy munkájuk ellenértékeként megvásárolhassák az igényeik, szükségleteik szerinti fogyasztási javakat. A lakosság növekvő és összetételében állandóan fejlődő, változó igényeinek kielégítésében nagy szerepe és felelőssége van a kereskedelemnek. — A belkereskedelemnek a szocialista társadalomban nem lehet csak az a hivatása — hangsúlyozta a miniszter —, hogy a rendelkezésre bocsátott árualapokat elossza; kötelessége a maga sajátos eszközeivel, lehetőségeivel hozájárulni a lakossági keresletnek mennyiségében é§ összetételében megfelelő árualap biztosításához is. Ezután az import- és exportforgalom szerepét, hazai fejlődését ismertette a miniszter. A szocialista országok gazdasági kapcsolataiban a fogyasztási cikkek cseréjének fő csatornája a külkereskedelem, s várhatóan az lesz még hosszú ideig. A tanácskozás résztvevői azonban tanúsíthatják, hogy dinamikusan fejlődnek a beszerzés kiegészítő forrásai, például a belkereskedelmi minisztériumok közvetlen árucseréje. A magyar belkereskedelem ilyen irányú árucsere-forgalma 1964-ban 13,4 millió rubel, tavaly már 66 millió rubel volt, s ez számottevően érezteti hatását a lakossság választékosabb áruellátásában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy így van ez a KGST-hez tartozó más országokban is. A miniszter ezután a fogyasztási cikkek cseréjének új formáiról, tapasztalatairól beszélt. Utalt arra, hogy milyen hasznos az országhatárok mentén fekvő területek közvetlen árucsere-forgalma, amely e területeken javítja az áruellátást. Magyarország és Jugoszlávia között például az elmúlt évben elérte a négymillió dollárt a közvetlen határ menti forgalom. Ilyen megállapodásokról tárgyalunk Csehszlovákiával és Romániával is. Ezután arról szólt, hogy a belkereskedelem miként mozdíthatja intenzívebben elő a fogyasztási cikkek hazai gyártását, azok minőségének javítását korszerűbb cikkek előállítását. Mint mondta, sok még az olyan fogyasztási cikk, amely nem korszerű, minősége nem kielégítő, amely nem divatos, holott a nyersanyag, az előállító ipari üzem technikai felszereltsége, a munkások és műszakiak szakértelme megfelelő lenne. Az egyik leghatékonyabb eszköz ugyanis az ipari termelés befolyásolására az import erőteljesebb növelése. A továbbiakban a termelési kapacitások cseréjének kedvező tapasztalatairól beszélt, követendő példaként említve a cipő-, a textil- és a bútoripar több kezdeményezését. Magyarország az NDK-vai, Csehszlovákiával, Lengyelországgal és a Szovjetunióval épített ki kapacitás-cserét, ami valamennyi ország lakossága számára hasznos. A miniszter ezután javasolta, hogy a belkereskedelem által lebonyolított árucsereforgalom eddigi és új . módszereinek tanulmányozására, egyszerűsítésére valamennyi érdekelt ország részvételével, Lengyelország belkereskedelmi minisztériumának irányításával hozzanak létre szakértői munka- csoportot. Ezután kijelentette, hogy a kereskedelmet érintő közgazdasági kérdésekben létrejött tapasztalatcserék, kétoldalú tájékoztatások kölcsönösen hasznosak voltak. Ezt az információs tapasztalatcsere- jellegű kapcsolatot erősíthetjük, több oldalúvá tehetjük például azzal, hogy a minisztériumok a fontosabb anyagokat rendszeresen kicserélik, a kereskedelmi szaklapokat, folyóiratokat megküldik egymásnak. Célszerű, hogy kutatóintézeteink egyes időszerű témákat közösen vizsgáljanak. Közös érdek a kereskedelmi szak- és felsőfokú iskolák tananyagainak kicserélése, közös iskolák és szaktanfolyamok szervezése, szakemberek cseréje. A miniszter javasolta, hogy az említett tennivalók szervezése közgazdasági szakértői munkacsoportot hozzanak létre az érdekelt országok, s ha az értekezlet résztvevői ezzel egyetértenek, úgy e munkacsoport irányítását a magyar Belkereskedelmi Minisztérium vállalja. A miniszter ezután szervezeti kérdésekről, a KGST és a belkereskedelmi miniszterek tanácskozásának jogi kapcsolatairól beszélt. Befejezésül javasolta, hogy valamennyi ország képviselőjének részvételével szerkesztő bizottságot hozzanak létre, amely a vita alapján emlékeztető jegyzőkönyvet szöve- gez a megállapodásokról. Ez a bizottság tenne javaslatot arra, hogy a KGST-országok belkereskedelmi miniszterig hol és hozzávetőlegesen mik* f tartsák következő értekezl*# tűket (MTI) ^ Á KGST-országok belkereskedelmi minisztereinek első értekezlete
