Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-02 / 27. szám
RÁCOK SÍRJA MELLETT El még Egerben négy pravoszláv. Ennek a négynek pópája van és temploma is. Ha ebben a városban rendre megállítanám az embereket, hogy kérem, tessék megmondani, kik ezek a pravoszlávok? Száz közül kilencvenkilenc nem tudná megmondani. Ha hozzátenném: Ők a megmaradt ortodoxok, görögkeletiek, az „Egri Nem-egyesített Görög Ecclesia’’ hívei, az utolsó rácok — az arány akkor sem sokat változnék. S ha az kérdezném, a született és itt élő egriektől: ismerik-e a templom értékeit, megálltak-e már egyszer is hajójában, hogy ikonjaiban, freskóiban, remekmívű faragványaiban elámulva gyöúyör' ködhessenek? A válaszok közül kevés igent gyüjthetnök. Domb magaslatán emelkedik a Rác-templom, Eger számos pontjáról szembetűnik, kitörölhetetlen a városképből. És hányszor próbálták kitörölni ... Amint régi annalesek feljegyezték, a rácoknak nevezett szerbek már az Árpádok korában is szívesen megtelepedtek magyar tájakon. A hódító törökök elől menekülve, egy-egy pátriárka vezetésével, nagyobb csoportok, tíz- és tízezrek választottak itt új hazát. S a rác telepesek valóságos áradata indult hozzánk a várfelszabadító harcok, a török kiűzése után. És jöttek görögnek nevezett makedónok is. Tulajdonképp velük kezdődött Eger polgá- riasodása. Az „illyr nemzetiségű emberek” — ügyes, élelmes kereskedők, hozzáértő mesterek, iparosok lévén — magukhoz ragadták a kezdőmé- , nyéző szerepet. Rövid idő alatt házát építettek (Ráchós- tya), szőlőbirtokot szereztek, s a legvagyonosabb polgárok sorába emelkedtek. És nem törődve semmi gyűlöls éggel, megtorlással, — önálló egyházközséget alapítottak. A legöregebb római katolikus magyar város, a püspöki Eger szívében. Eger püspökei, s legkülönösebben Barkóczy és Esz- terházy, mindent elkövettek, hogy hitéletüket gátolják, megfojtsák. Lefogatták papjaikat, a templomépítéshez fa és kő vásárlására nem adtak engedélyt. Kegyetlenkedésük annyira nem ismert határt, hogy például nem engedték a gyóntató papot sem a halálra ítélt görögkeleti rabhozN Szájhagyomány őrzi mai napi, hogyan sikerült kiharcolnak mégis templomuk felépítését... A rácok papját a püspök tömlöcbe záratta, és semmiképp nem akarta szabadon engedni. A jó rác plébánosnak le kellett volna mondania a misézésről, szabadsága fejében, ösz- szedugták fejüket a rácok és küldöttséget menesztettek panaszukkal Bácsbe, Mária Teréziához. A rácok gyalogos menetét azonban a püspök lovas futárja jóval megelőzte, s mikor azok megérkeztek a Burgba. királynőjük szóba sem állt velük. Nagy búsan, főt horgasztva indultak vissza. Becs kapujához érve egy lovascsapattal találkoztak. Az ulánusok élén lovagló fiatal tiszt felfigyelt a szomorúan botorkáló csoportra, megállította őket és kifaggatta bánkódásuk okáról. A jó rácok rendre elmondták szívfájdalmukat, a püspök kegyetlenkedését, s azt, hogy panaszukat meg sem hallgatta a királynő, nem is fogadta őket. „Forduljatok vissza, a királynő meghallgat benneteket!” — mondta a fiatal tiszt. S valóban, úgy is történt minden. A királynő végighallgatta panasz' o- dásukat, s futárral küldött 6 SMM [ |969. február 2., vasárnap Kameniczki Dezső, a templom idős gondnoka, bemntatja egyik kincsét: az egy tömbből kifaragott díszes, csavart gyertyatartót. parancsolatot a püspöknek, engedje szabadon a rácok papját. A küldöttség megkönnyebbülve távozott, de a fiatal ulánus tiszt még utánuk lépett. „Mondjátok meg a püspöknek, hogy azt parancsolom, adjon fuvart és fát ingyen a templomotok építéséhez. Két év múlva személyesen fogom ellenőrizni, eleget tett-e parancsomnak”. A szájhagyomány szerint a rácöRoff segífő'TTntar ulá- nustiszt nem volt más, mint a későbbi magyar király, II. József. Hogy mennyiben hiteles az anekdota, nem tudni. Annyi azonban bizonyos, hogy II. József 1784. október 17—19-én valóban járt Egerben — inkognitóban az „Oroszlán” fogadóban szállt meg — s az ő közbenjárására kezdődött el a mai Ráctemplom építése 1785-ben. H E ■ A dombon magasodó temp, lomhoz néhány olyan emberrel tartok, akik eddig még egyszer sem léptek be teljes épségében és tisztaságában megmaradt bejáratán. A Széchenyi utca 55. számú ház kapuját nyitjuk. Nagy, széles udvar ritkás fákkal, bokrokkal. A füves udvart betonlapok szelik egy manzárdtetős barokk épületig. Ez volt hajdan a plébániaház. A parochia. S itt kapott helyet még az utolsó pópa, Szergej Galeczkij is. Hetvenhat éves, beteges ember. Ajtaja zárva. Nyíregyházán időzik, pihen. Megfogyatkoztak a hívők, nem adnak elég munkát; s különben is tatarozzák a templomot kívül-belüL Az Országos Műemléki Felügyelőség tevékenysége, hogy helyreállítsa az eredeti állapotot, eltart esztendőkig is. A jó két évszázados parochia falát befutják a vadszőlő szálai. A folyondár alatt márványtábla: e házban született á költő és irodalmár Vitkovics Mihály. Itt nevelkedett, itt szolgált plébánosként az apja és a nagyapja is. Homályos, boltíves lépcső vezet egy belső kis udvarra A zárt négyszögben orgonafák, korhadt deszkázaté ke- rekeskút. A Rác-kút. Szédítő, sötét mélység. A parochia pincéjéből el lehet jutni a kútba. Azt mondják, a kút vizén" át tovább vezet az út — fcntről kivehető valami bejárati nyílás. Hová vezethet, ezt még senki nem kutatta. A plébániaház belső udvarát s a templomot, kedves hangulatú fedett lépcső kot) össze. A templom körül pusz- pángbokrok, hatalmai Részkor”, a pápista processiók alkalmával, vagy a „felhük ellen”. ■ ■ ■ Az ajtó zárjában szárazon csikorognak a félkarnyi kulcsok. Kalauzunk, Kameniczki Dezső, a nyugalmazott műbútorasztalos. („Dolgoztam én, kérem, a jugoszláv királynak is, a belgrádi Sándor- palotában. Á Konak-ban. Most a templom faszerkezeteit reparálgatom...”) ö a gondnok is Negyvennégy éve él itt a templom melletti házacskában, mióta megnősült. A templom hajójában a helyreállítási munka nyomai. A nagyméretű ikonosztáz állványa üres. Az ikonok a fal mellett sorakoznak. A fára festett, föltétlenül művészi értékű darabok szépségeit közvetlen közelről szemlélhetjük. Remek hatású a copfstílusú szószék, s a hozzá csatlakozó stallumok, a szentély belső bejáratának faragásai, az ezri hangulatot sugalló szölőfört-faragványok. Az oltár hajlatában (apsis) falfestmény: a "any szájú szent János, szent Proklos és szent Kyriakos. A mennyezeti falfestmény alatt János, Lukács, Máté és Márk, a négy evangélista freskója. Órákig időzünk az aranynyal szikrázó festmények, táblaképek között. S csak sajnálkozom, hogy a látvány gyönyörűségét szavakkal visszaadni, érzékeltetni nem tudom. A legválasztékosabb szavak is mennyire hatástalanok itt. Az idős gondnok a templom protocollumához vezet. Keres, matat az iratok között. Előszed egy viaszpecsétes, négyrét hajtogatott papírlapot. A nyelvújító literá- tor, Kazinczy levele „Az Egri Nem-egyesített Görög Ecclesia Elöljáróinak” az egyház- községi iskolai oktatás „eránt” tett intézkedéseiről. Dátuma: „...Kassán Martnak 18kán 1789...” Sötét van már, mikor a templomajtó bezárul mögöttünk. A sirkert fáit hideg szél rázza. Lábunk alatt, horpadnzott domborulatokkal takar- tan, hajdan élt rácok — magyarrá felszívódott szerbek és makedónok pihennek. Velük pihen a lepergett idő, az elment történelem .. Pataky Dezső farsangi népszokások tényé és horpadt sírok, töredezett, szél meg eső koptatta siremléfcekkel. Fekete márványtömbön, a gesztenye alatt, Panakoszta Sándor rác kereskedő neve. Odébb rózsaszínű kövek, alattuk pihen a Kapitány-házaspár, az Aradon kivégzett vértanú tábornok, Knézich Károly apósa és anyósa. Előttük hatalmas, földbe süllyesztett kőlap, majuszkula és minuszkula. a görög írás nagy- és kisbetűi keverednek rajta. Csak a legalul bevésett dátum olvasható ki tisztán: 1765. A templom fala körül a sírköveken csupa cirill betű. S aztán magyarul az epitropos. az u'ol- só presbiter, Alexovics Gyula síremléke. Körüljárjuk a templomot Tekintetünk az omladozó fal minden darabját végigtapogatja. A magas tornyot is, amely .egészen barokk-tor. májú és kecses”. Valaha testes harang pihent fenn a torony nyakában, ércesen-öblö- sen szárnyalt hangja, ha meghúzták „közharangozáslegalább nem szükséges nyugati lapokat olvasni. Ez is előny. Be kellene már vezetni, hogy a reggeli legyen a fő étkezés. Azt mondják, az a legjobb élettanilag. Anyja vajat, sonkát, tojást tesz elé. Beszélgetnek is egy kicsit LEMEGY AZ UTCÁRA, hogy megvegye a lapokat. Megindul a központ felé. Benéz három-négy helyre, hátha van ismerős. Tulajdonképpen jó is, hogy nincs, így nyugodtan kiolvashatja a lapokat egy kávé mellett. 11 óra. Ilyenkor csak az üresfejűek járkálnak errefelé. Olvas. Négy-öt mondatonként felkapja a fejét, hátha olyasvalaki jön be, akire érdemes felfigyelni. Van is egy nő, arra érdemes. Néha össze is néznek, de aztán megérkezik a férfi, akire a nő várt. Nem is baj, legalább nem veszi el az idejét az olvasástól. Mind a négy reggeli lapot kétszer végignézi. Egy óra. Megindul egy másik irányban hazafelé, összefut közben volt kollégájával és mesisznak egy kávét. Néhány lehetőség bontakozik ki közöttük, hogy együttműködjenek. Megígérik, hogy felhívják egymást telefonon. Panaszkodnak, hogv ritkán találkoznak egymással és a többiekkel Is. Nincs rá idő és hely. Szóval szűkek a társadalmi érintkezés lehetőségei. OTTHON MEGEBÉDEL. Elolvassa az elmaradt cikkeket a hetilapokból. Négy óra. Bekészíti a szörpöt, gyümölcsöt, csokoládét. Marlborót. Cseng a telefon. Barátja kitűnő sztorit mesél. Nevetlek. Aztán még átlapozza a folyóiratokat. Pótolía az elfogyott szörpöt és gyümölcsöt. A tv-ben megnézi a telesportot. Fél hét Odaül az íróasztalhoz. Lefordítja az első mondatot. Cigarettára gyújt. Kész a második mondat. Iszik egy korty szörpöt. Megvan a harmadik. Tör a csokoládéból. A negvedik... Csengetnek. Megérkezett a barátnője. El kell vinni vacsorázni. Erőleves, pontv roston tartáfal, Effri leányka, somlói galuska. Esznek. Kifejts nézeteit a harmonikus életről: reggeltől estig rendszeres, módszeres időbeosztással dolgozni. ____ Berkovits György H armónia NYOLC ÓRA ÖT. Hülyeség rögtön klug- rani az ágyból... Negyed kilenc. Az ember sokszor nem is tudja, hogy a legjobb az alvás... Fél kilenc lesz két perc múlva. Át kellene élni még fokozottabban, hogy kitűnő ez a fekhely és ez a jelenlegi állapot... Fél kilenc múlt nyolc perccel. Na még egy kicsit tudatosítani ezt a kellemes helyzetet... Kilenc óra. Vége, sajnos. Feltett egy dzsesszlemezt, mivel a rádióban valami romantikus mű ment, s ezeket nem szereti. Vagy preklasszikus, vagy dzsessz. Erre lehet expanderezni. Kidolgozott hat különböző gyakorlatot. Egyik sem volt megerőltető. De azért megnyugtató, hogy ezeket mindennap végigcsinálja. Közben guggol is, mert a nők szerint vékonyak a combjai Lazít is. A fürdőszobába beviszi a zsebrádiót. Űt- törohíradó van éppen. Meleg víz, hideg víz váltakozva. A meleg az rendben van, de hideg helyett inkább langyost folyat. Mindegy, mert a meleg után a langyos is olyan, mintha hideg lenne. Ilyenkor mindig úttörő- híradó van, de nem baj. mert a múltkor is hallott itt olyat, amiről nem tudott. HÁROMNEGYED TfZ MÜLT. „Halló, lektorátus? A főnök? Nincs? Akkor üzenem, hogy ma itthon dolgozom.” Itthon, szépen, nyugodtan, gondosan. Bekészít szörpöt, gyümölcsöt, csokoládét és van egy doboz Marlboro is. Legalább hat-hét oldalt kellene ma lefordítani. És persze úgy, ahogy arra senki sem képes Ma az eszterházy öltönyt veszi fel. Tegnap pulóverben járt. Nem kel! gondolkozni, hogy milyen nyakkendőt vagy cipőt válasz- szón. mert minden ruhájához, van külön cipő is, nyakkendő is. Ez bizony előny Amíg öltözik, meghallgatja a Szabad Európát, Így A farsang a lexikon szerint a fasoln szóból származik, eredeti jelentése: mesélni, pajkosságot űzni Február a pajkosság hónapja, szerte az országban és külfödön is ilyenkor tartják a farsangi mulatságokat. összeállításunkban számos farsangi népszokás közül bemutatunk hármat. Felső kép: Mohács farsangi látványossága a már hagyományos busójárás. Délszláv eredetű vidám népi játékokkal búcsúztatják — a farsangot. Középső■ kép: Régi farsangi népszokás a kiszehajtás is. Népviseletbe öltöztetett, szalmából font bábut visznek át a falun a fiatalok és a határban elégetik. Régi hiedelem szerint ezzel a betegséget űzik el. A képen kiszét vivő fiatalok Szandaváralja határában. Alsó kép: A palóc fa!vak lakói még ma is farsangi fánkkal ked-! veskednek a vendégeknek ____ (MTI-foto)
