Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-02 / 27. szám

RÁCOK SÍRJA MELLETT El még Egerben négy pravoszláv. Ennek a négynek pópája van és temploma is. Ha ebben a városban rendre megállítanám az embereket, hogy kérem, tessék megmondani, kik ezek a pravoszlávok? Száz közül kilencvenki­lenc nem tudná meg­mondani. Ha hozzáten­ném: Ők a megmaradt ortodoxok, görögkeletiek, az „Egri Nem-egyesített Görög Ecclesia’’ hívei, az utolsó rácok — az arány akkor sem sokat változnék. S ha az kérdezném, a született és itt élő eg­riektől: ismerik-e a templom értékeit, meg­álltak-e már egyszer is hajójában, hogy ikon­jaiban, freskóiban, re­mekmívű faragványai­ban elámulva gyöúyör­' ködhessenek? A vála­szok közül kevés igent gyüjthetnök. Domb magaslatán emelke­dik a Rác-templom, Eger számos pontjáról szembetű­nik, kitörölhetetlen a város­képből. És hányszor próbálták ki­törölni ... Amint régi annalesek fel­jegyezték, a rácoknak neve­zett szerbek már az Árpádok korában is szívesen megtele­pedtek magyar tájakon. A hódító törökök elől menekül­ve, egy-egy pátriárka vezeté­sével, nagyobb csoportok, tíz- és tízezrek választottak itt új hazát. S a rác telepesek valóságos áradata indult hoz­zánk a várfelszabadító har­cok, a török kiűzése után. És jöttek görögnek nevezett ma­kedónok is. Tulajdonképp velük kezdődött Eger polgá- riasodása. Az „illyr nemzetiségű em­berek” — ügyes, élelmes ke­reskedők, hozzáértő meste­rek, iparosok lévén — ma­gukhoz ragadták a kezdőmé- , nyéző szerepet. Rövid idő alatt házát építettek (Ráchós- tya), szőlőbirtokot szereztek, s a legvagyonosabb polgárok sorába emelkedtek. És nem törődve semmi gyűlöls ég­gel, megtorlással, — önálló egyházközséget alapítottak. A legöregebb római katolikus magyar város, a püspöki Eger szívében. Eger püspökei, s legkülö­nösebben Barkóczy és Esz- terházy, mindent elkövettek, hogy hitéletüket gátolják, megfojtsák. Lefogatták pap­jaikat, a templomépítéshez fa és kő vásárlására nem ad­tak engedélyt. Kegyetlenke­désük annyira nem ismert határt, hogy például nem en­gedték a gyóntató papot sem a halálra ítélt görögkeleti rabhozN Szájhagyomány őrzi mai napi, hogyan sikerült kihar­colnak mégis templomuk felépítését... A rácok pap­ját a püspök tömlöcbe zá­ratta, és semmiképp nem akarta szabadon engedni. A jó rác plébánosnak le kellett volna mondania a misézés­ről, szabadsága fejében, ösz- szedugták fejüket a rácok és küldöttséget menesztettek panaszukkal Bácsbe, Mária Teréziához. A rácok gyalogos menetét azonban a püspök lovas futárja jóval megelőz­te, s mikor azok megérkez­tek a Burgba. királynőjük szóba sem állt velük. Nagy búsan, főt horgasztva indul­tak vissza. Becs kapujához érve egy lovascsapattal ta­lálkoztak. Az ulánusok élén lovagló fiatal tiszt felfigyelt a szomorúan botorkáló cso­portra, megállította őket és kifaggatta bánkódásuk oká­ról. A jó rácok rendre el­mondták szívfájdalmukat, a püspök kegyetlenkedését, s azt, hogy panaszukat meg sem hallgatta a királynő, nem is fogadta őket. „Forduljatok vissza, a királynő meghall­gat benneteket!” — mondta a fiatal tiszt. S valóban, úgy is történt minden. A király­nő végighallgatta panasz' o- dásukat, s futárral küldött 6 SMM [ |969. február 2., vasárnap Kameniczki Dezső, a templom idős gondnoka, bemntatja egyik kincsét: az egy tömbből kifaragott díszes, csavart gyertyatartót. parancsolatot a püspöknek, engedje szabadon a rácok papját. A küldöttség meg­könnyebbülve távozott, de a fiatal ulánus tiszt még utá­nuk lépett. „Mondjátok meg a püspöknek, hogy azt pa­rancsolom, adjon fuvart és fát ingyen a templomotok építéséhez. Két év múlva személyesen fogom ellenőriz­ni, eleget tett-e parancsom­nak”. A szájhagyomány szerint a rácöRoff segífő'TTntar ulá- nustiszt nem volt más, mint a későbbi magyar király, II. József. Hogy mennyiben hi­teles az anekdota, nem tudni. Annyi azonban bizonyos, hogy II. József 1784. október 17—19-én valóban járt Eger­ben — inkognitóban az „Oroszlán” fogadóban szállt meg — s az ő közbenjárásá­ra kezdődött el a mai Rác­templom építése 1785-ben. H E ■ A dombon magasodó temp, lomhoz néhány olyan ember­rel tartok, akik eddig még egyszer sem léptek be teljes épségében és tisztaságában megmaradt bejáratán. A Széchenyi utca 55. számú ház kapuját nyitjuk. Nagy, széles udvar ritkás fákkal, bokrokkal. A füves udvart betonlapok szelik egy man­zárdtetős barokk épületig. Ez volt hajdan a plébániaház. A parochia. S itt kapott helyet még az utolsó pópa, Szergej Galeczkij is. Hetvenhat éves, beteges ember. Ajtaja zárva. Nyíregyházán időzik, pihen. Megfogyatkoztak a hívők, nem adnak elég munkát; s különben is tatarozzák a templomot kívül-belüL Az Országos Műemléki Felügye­lőség tevékenysége, hogy helyreállítsa az eredeti álla­potot, eltart esztendőkig is. A jó két évszázados paro­chia falát befutják a vadsző­lő szálai. A folyondár alatt márványtábla: e házban szü­letett á költő és irodalmár Vitkovics Mihály. Itt nevel­kedett, itt szolgált plébános­ként az apja és a nagyapja is. Homályos, boltíves lépcső vezet egy belső kis udvarra A zárt négyszögben orgona­fák, korhadt deszkázaté ke- rekeskút. A Rác-kút. Szédítő, sötét mélység. A parochia pincéjéből el lehet jutni a kútba. Azt mondják, a kút vizén" át tovább vezet az út — fcntről kivehető valami be­járati nyílás. Hová vezethet, ezt még senki nem kutatta. A plébániaház belső udva­rát s a templomot, kedves hangulatú fedett lépcső kot) össze. A templom körül pusz- pángbokrok, hatalmai Rész­kor”, a pápista processiók al­kalmával, vagy a „felhük el­len”. ■ ■ ■ Az ajtó zárjában szárazon csikorognak a félkarnyi kul­csok. Kalauzunk, Kameniczki Dezső, a nyugalmazott mű­bútorasztalos. („Dolgoztam én, kérem, a jugoszláv király­nak is, a belgrádi Sándor- palotában. Á Konak-ban. Most a templom faszerkeze­teit reparálgatom...”) ö a gondnok is Negyvennégy éve él itt a templom melletti há­zacskában, mióta megnősült. A templom hajójában a helyreállítási munka nyomai. A nagyméretű ikonosztáz áll­ványa üres. Az ikonok a fal mellett sorakoznak. A fára festett, föltétlenül művészi értékű darabok szépségeit közvetlen közelről szemlél­hetjük. Remek hatású a copf­stílusú szószék, s a hozzá csatlakozó stallumok, a szen­tély belső bejáratának fara­gásai, az ezri hangulatot su­galló szölőfört-faragványok. Az oltár hajlatában (apsis) falfestmény: a "any szájú szent János, szent Proklos és szent Kyriakos. A mennyezeti fal­festmény alatt János, Lukács, Máté és Márk, a négy evan­gélista freskója. Órákig időzünk az arany­nyal szikrázó festmények, táblaképek között. S csak sajnálkozom, hogy a látvány gyönyörűségét szavakkal visszaadni, érzékeltetni nem tudom. A legválasztékosabb szavak is mennyire hatásta­lanok itt. Az idős gondnok a temp­lom protocollumához vezet. Keres, matat az iratok kö­zött. Előszed egy viaszpecsé­tes, négyrét hajtogatott pa­pírlapot. A nyelvújító literá- tor, Kazinczy levele „Az Egri Nem-egyesített Görög Eccle­sia Elöljáróinak” az egyház- községi iskolai oktatás „eránt” tett intézkedéseiről. Dátuma: „...Kassán Martnak 18kán 1789...” Sötét van már, mikor a templomajtó bezárul mögöttünk. A sirkert fá­it hideg szél rázza. Lá­bunk alatt, horpadnzott domborulatokkal takar- tan, hajdan élt rácok — magyarrá felszívódott szerbek és makedónok pihennek. Velük pihen a lepergett idő, az el­ment történelem .. Pataky Dezső farsangi népszokások tényé és horpadt sírok, töre­dezett, szél meg eső koptatta siremléfcekkel. Fekete már­ványtömbön, a gesztenye alatt, Panakoszta Sándor rác kereskedő neve. Odébb ró­zsaszínű kövek, alattuk pihen a Kapitány-házaspár, az Ara­don kivégzett vértanú tábor­nok, Knézich Károly apósa és anyósa. Előttük hatalmas, földbe süllyesztett kőlap, majuszkula és minuszkula. a görög írás nagy- és kisbetűi keverednek rajta. Csak a leg­alul bevésett dátum olvas­ható ki tisztán: 1765. A temp­lom fala körül a sírköveken csupa cirill betű. S aztán ma­gyarul az epitropos. az u'ol- só presbiter, Alexovics Gyula síremléke. Körüljárjuk a templomot Tekintetünk az omladozó fal minden darabját végigtapo­gatja. A magas tornyot is, amely .egészen barokk-tor. májú és kecses”. Valaha tes­tes harang pihent fenn a to­rony nyakában, ércesen-öblö- sen szárnyalt hangja, ha meghúzták „közharangozás­legalább nem szükséges nyugati lapokat ol­vasni. Ez is előny. Be kellene már vezetni, hogy a reggeli le­gyen a fő étkezés. Azt mondják, az a leg­jobb élettanilag. Anyja vajat, sonkát, tojást tesz elé. Beszélgetnek is egy kicsit LEMEGY AZ UTCÁRA, hogy megvegye a lapokat. Megindul a központ felé. Benéz három-négy helyre, hátha van ismerős. Tu­lajdonképpen jó is, hogy nincs, így nyugod­tan kiolvashatja a lapokat egy kávé mel­lett. 11 óra. Ilyenkor csak az üresfejűek járkálnak errefelé. Olvas. Négy-öt monda­tonként felkapja a fejét, hátha olyasvalaki jön be, akire érdemes felfigyelni. Van is egy nő, arra érdemes. Néha össze is néznek, de aztán megérkezik a férfi, akire a nő várt. Nem is baj, legalább nem veszi el az idejét az olvasástól. Mind a négy reggeli lapot két­szer végignézi. Egy óra. Megindul egy má­sik irányban hazafelé, összefut közben volt kollégájával és mesisznak egy kávét. Né­hány lehetőség bontakozik ki közöttük, hogy együttműködjenek. Megígérik, hogy felhív­ják egymást telefonon. Panaszkodnak, hogv ritkán találkoznak egymással és a többiek­kel Is. Nincs rá idő és hely. Szóval szűkek a társadalmi érintkezés lehetőségei. OTTHON MEGEBÉDEL. Elolvassa az el­maradt cikkeket a hetilapokból. Négy óra. Bekészíti a szörpöt, gyümölcsöt, csokoládét. Marlborót. Cseng a telefon. Barátja kitűnő sztorit mesél. Nevetlek. Aztán még átlapoz­za a folyóiratokat. Pótolía az elfogyott ször­pöt és gyümölcsöt. A tv-ben megnézi a tele­sportot. Fél hét Odaül az íróasztalhoz. Le­fordítja az első mondatot. Cigarettára gyújt. Kész a második mondat. Iszik egy korty szörpöt. Megvan a harmadik. Tör a csokoládéból. A negvedik... Csengetnek. Megérkezett a barátnője. El kell vinni va­csorázni. Erőleves, pontv roston tartáfal, Effri leányka, somlói galuska. Esznek. Ki­fejts nézeteit a harmonikus életről: reggel­től estig rendszeres, módszeres időbeosztás­sal dolgozni. ____ Berkovits György H armónia NYOLC ÓRA ÖT. Hülyeség rögtön klug- rani az ágyból... Negyed kilenc. Az ember sokszor nem is tudja, hogy a legjobb az al­vás... Fél kilenc lesz két perc múlva. Át kel­lene élni még fokozottabban, hogy kitűnő ez a fekhely és ez a jelenlegi állapot... Fél kilenc múlt nyolc perccel. Na még egy ki­csit tudatosítani ezt a kellemes helyzetet... Kilenc óra. Vége, sajnos. Feltett egy dzsesszlemezt, mivel a rádió­ban valami romantikus mű ment, s ezeket nem szereti. Vagy preklasszikus, vagy dzsessz. Erre lehet expanderezni. Kidolgo­zott hat különböző gyakorlatot. Egyik sem volt megerőltető. De azért megnyugtató, hogy ezeket mindennap végigcsinálja. Köz­ben guggol is, mert a nők szerint vékonyak a combjai Lazít is. A fürdőszobába beviszi a zsebrádiót. Űt- törohíradó van éppen. Meleg víz, hideg víz váltakozva. A meleg az rendben van, de hi­deg helyett inkább langyost folyat. Mind­egy, mert a meleg után a langyos is olyan, mintha hideg lenne. Ilyenkor mindig úttörő- híradó van, de nem baj. mert a múltkor is hallott itt olyat, amiről nem tudott. HÁROMNEGYED TfZ MÜLT. „Halló, lek­torátus? A főnök? Nincs? Akkor üzenem, hogy ma itthon dolgozom.” Itthon, szépen, nyugodtan, gondosan. Bekészít szörpöt, gyü­mölcsöt, csokoládét és van egy doboz Marl­boro is. Legalább hat-hét oldalt kellene ma lefordítani. És persze úgy, ahogy arra senki sem képes Ma az eszterházy öltönyt veszi fel. Teg­nap pulóverben járt. Nem kel! gondolkozni, hogy milyen nyakkendőt vagy cipőt válasz- szón. mert minden ruhájához, van külön ci­pő is, nyakkendő is. Ez bizony előny Amíg öltözik, meghallgatja a Szabad Európát, Így A farsang a lexikon sze­rint a fasoln szóból szár­mazik, eredeti jelentése: mesélni, pajkosságot űzni Február a pajkosság hó­napja, szerte az országban és külfödön is ilyenkor tartják a farsangi mulatsá­gokat. összeállításunkban számos farsangi népszokás közül bemutatunk hármat. Felső kép: Mohács farsangi látvá­nyossága a már hagyomá­nyos busójárás. Délszláv eredetű vidám népi játé­kokkal búcsúztatják — a farsangot. Középső■ kép: Régi farsangi népszokás a kiszehajtás is. Népviseletbe öltöztetett, szalmából font bábut visznek át a falun a fiatalok és a határban el­égetik. Régi hiedelem sze­rint ezzel a betegséget űzik el. A képen kiszét vivő fia­talok Szandaváralja hatá­rában. Alsó kép: A palóc fa!vak lakói még ma is farsangi fánkkal ked-! veskednek a vendégeknek ____ (MTI-foto)

Next

/
Thumbnails
Contents