Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-04 / 2. szám
A vérsényben csak nyár ni lehet Kiváló ifjú mérnökök „ki mit tudja" Heves megyeiek az elsők között A KISZ központi bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa minden évben versenyre hívja az ország kiváló ifjú mérnökeit, technikusait. A versenybe csak olyan műszaki-gazdasági témák feldolgozásával lehet benevezni, amelyek a pályázók munkahelyén évek óta aktuálisak, megoldást, korszerűsítést, továbbfejlesztést igényelnek, és a bevezetése elősegíti a gyorsabb, a gazdaságosabb termelési. Egy-egy szakdolgozat elkészítése tehát a jó témaválasztáson kívül rendkívül alapos, elemző munkát igényel, s csak úgy juthat el az ' országos zsűri elé, ha a pályázó munkahelyének műszakigazdasági vezetői, ezt követően pedig a speciális szakemberekből álló megyei zsűri is jónak tartja. A Kommunisták Magyar- országi Pártja és a KIMSZ megalakulása 50. évfordulja tiszteletére meghirdetett 1968—69-es verseny pályázati határidejéből már csak néhány nap van hátra, de több mint tíz szakdolgozat máris túljutott a „házi zsűrin”, és a megyei bíráló bizottság ezekben a napokban értékeli a szakdolgozatokat. Ferenczi József, a Mátravidéki Fémművek fiatal gépészmérnöke azon pályázók közé tartozik, akik már a megyei eredményhirdetést várják... — Milyen témát dolgozott fel? — A szakdolgozatot Kristóf Istvánnal közösen készítettük. A témája a hidraulikus berendezések megtervezése. — Mit jelent az ..magyarul”? — Gyárunkban a tubusgyártó gépek hidraulikus és pneumatikus adagolókkal vannak felszerelve. Eddig, ha valamelyik berendezésben bármilyen jelentéktelen kis meghibásodás történt, az egészet le kellett cserélni. Ez koránstem ment gyorsan, de főleg gazdaságtalan volt, hiszen a berendezések nagy részét Importból vásároljuk. — És ezután? — A szakdolgozatban részeire, alkatrészeire bontottuk a berendezéseket és egy olyan javaslatot dolgoztunk ki, hogy megvalósításával szerintünk hiba esetén csak a meghibásodott alkatrészt kell majd kicserélni. — Mennyi idő alatt készült | el a szakdolgozat? — Nem számoltuk a napokat, igyekeztünk alapos, elemző munkát végezni. Harmincnyolc gépelt oldalból áll, plusz a rajzok és a véleményeinket bizonyító számí- t ások. Többhónapos munka van benne. — Milyen sikerre számítanak? — Nincs értelme a jósolga- tásnak. Ebben a versenyben úgyis csak nyerni lehet. Üj ismereteket, szakmai tudást. A téma feldolgozása közben mi is sokat tanultunk. A többi majd kiderül az országos eredményhirdetésen. Megyénk fiatal mérnökei, technikusai eddig minden évben díjat, díjakat nyertek a versenyben. A megyék versenyében évek óta az elsők között áll Heves. Reméljük, e verseny után újabb nevekkel, díjakkal gyarapodik majd a győztesek példatára ; .. — k — |A|Ű őszén a polgári * demokratikus forradalom győzelme után a néptömegek reménnyel és várakozással tekintettek a Károlyi-kormány működése elé. Azt remélték, hogy a kormány és a kormányban helyet foglaló szociáldemokrata miniszterek megpróbálják kivezetni az országot abból a súlyos gazdasági helyzetből, amelybe a négyéves háború során került. Ténylegesen i azonban ez nem tör- - tént meg. A koalíciós összeT tételű kormány tett ugyan felemás intézkedéseket a gazdasági és belpolitikai helyzet javítására, de ezek csak tervek maradtak, vagy megvalósulásuk során eltorzultak. A forradalom után hűségesküt tett, és helyén maradt reakciós hivatalnoki kar, valamint a kormányban kezdettől fogva ott levő jobboldali elemek, mint Lovászi. Batthyányi, arra törekedtek, hogy a forradalmat lezárják és a már elért vívmányokat is igyekeztek megcsonkítani. Mezőgazdasági exportkilátásaink 1969-ben ISMERETES, HOGY HAZÁNK mezőgazdasági ter- melvényeinek egyrészt jó piacai a KGST-hez tartozó országok, másrészt többféle termékünket kedvezően cl tudjuk adni európai tőkés országokban is. Az előrejelzés elkészítésekor a sokféle tényező közül leginkább figyelemre méltó, hogy a2 eaves termékéknek jelenleg) milyen a helyzetük a világpiacon. 1968 utolso negyedevéről a következő képet kaphatjuk: EURÖPA-SZERTE jó termés volt olajos magvakból és ígv a növényi olajok és zsírok niacán bőséges a kínálat. viszont a kereslet eléggé mérsékelt és az árak — kisebb ingadozásoktól eltekintve — az előző évinél alacsonyabbak. A csak ipari célokra használt olajos magvak és növényi olajok piacán az előbbivel ellentétes a tendencia. Ugyanis csaknem mindenütt igen kevés termést adott például a lenmag. Ezért nagy a kereslet és az árak is emelkednek. A cukor világpiaci ára a legutóbbi néhány évben rohamosan esett; változatlanul elég nagy készleteket kínálnak eladásra. Ezért tovább erősödött az a tendencia, hogy már répacukrot egyá'- talán nem, vagy csak nagyon mérsékelt mennyiségben lehet gazdaságosan exportálni. HAZÁNK MEZŐGAZDASÁGI exportjában jelentős; tétellel szerepelnek a külön-! féle primőr zöldségfélék < egyes gyümölcsök, különösen; a bogyósgyümölcsűek. 1968-! ban ezekből sikeres exportot! bonyolítottunk le. Termésre-! lesen az ennyire idényjelle-! gű cikkek esetébeiy sokat ! számít az európai országok-! ban a szezon idején lévő oil- < lanatnyi helyzet. Tehát ne- ' héz a lehetőségeket pontosan; kalkulálni. De több év tapasztalata alapján bizonyos- j nak látszik, hogy 1969-ben < is számolhatunk a meggy. a< málna, a keményhúsú cse-; resznye. a ribizke és a kajszi-; barack kedvező exportjára. V ágómarha-ex portu n k 1968-ban néhány kritikus! időszakkal küzdött. De végül! is az ingadozások kiegészített ték egymást és lényegesen! több marhahúst adtunk el; külföldi piacokon. mint a; .megelőző években. Az év< utolsó részében azt figyelhet-^ tűk meg. hogy a vágómarha! termelése növekvő. az< exportkínálat, valamint HZ; importkereslet változatlan,; viszont az árak kissé növek-; vőek. A helyzetet tehát úgy; írtékeljük, hogy 1969-ben előreláthatóan ugyanolyan lehetőségeink és gondjaink lesznek, mint voltak 1965- ban. A vágósertések termelése is növekvő, de a kínálat és a kereslet változatlan. A legutóbbi hetekben a nyugateurópai piacokon kisebb áremelkedés kezdődött, de ez feltehetően csak szezonális jellegű. É® az árak e^zel együtt is alacsonyabbak az egy évvel korábbiaknál. Egyes termelési adatokból olyan következtetésekre is juthatunk, hogy az eddigi nyugat-európai sertés-túltermelés 1969-ben megtorpan, s esetleg export-kilátásaink javulnak. De jelenleg még reálisabb azzal számolnunk, hogy a sertéspiacokon számottevő változás nem várható. Nagy termelés és kínálat jellemzi a vágottbaromfi- piacot. Ám a legutóbbi hetekben a Német Szövetségi Köztársaság piacain fokozódott a megélénkülés, s ígv az importkereslet kissé növekvő. Az árak azonban változatlanok. Kivétel a fiatal csirke és a levestyúk. amelyek ára kissé emelkedett Végeredményben : számottevő javulásra nem számolhatunk a vágott baromfiak piacán. Viszont kedvezően javíthatunk lehetőségeinken az ízlésekhez igazodó és korszerű. tetszetős csomagolású konyhakész árufélék piacra dobásával. TÖBB ORSZÁGBAN kissé csökkenő a tojástermelés. Ennek megfelelően az utóbbi hetekben a különböző piacokon felfelé mozogtak az árak. De a tojás közismerten szezonális cikk. tehát jóslásokba bocsátkozni korai lenne. így számoljunk csak azzal, hogy’ a 69-es helyzet azonos lesz az 1968-as piaci helyzettel. ' Élénkülő érdeklődés tapasztalható különféle piacokon az extra minőségű tartósított élelmiszerek; hús- és gvümölcskonzervek. valamint különféle zöldségkészítmé- nyek iránt. Ilyen vonatkozás-' ban tehát lehetőségeink úgv javulnak, ha a ió minőségű, mezőgazdasági termék alapanyagból feldolgozó iparunk egyre nagyobb választékkal kínál készítményeket. Változatlanul keresett cikk a nemzetközi piacokon a jó zamatú. teljesen hibátlan, szép színeződésű és jól eltartott ionaitánalma. Megvalósuló hűtőtároló-építési programunk alapján arra következtethetünk .hogv külföldi piacainkat tartani tudjuk, sőt a tél végi és kora tavaszi megjelenéssel az eddiginél előnyösebben értékesíthetjük az almák H. L. Tervbe vette a kormány az általános választások kiírását, és a választások után összeülő nemzetgyűlésnek kellett volna döntenie az ország további helyzetéről. A forradalmi helyzetben azonban a kormány nem merte kiírni a választások időpontját, mert attól tartott, hogy egy általános választás esetén a polgári irányzat megbukik, és a szociáldemokrata párt kezébe kerül a teljes hatalom. Ettől azonban nemcsak a polgári miniszterek féltek, hanem félt a jobboldali szociáldemokrata vezérkar is. Hasonló volt a helyzet gazdasági téren is. Karolyi elképzeléseinek megfe • lelően Szende Pál pénzügy- miniszter már november végére kidolgozta a progresz- szív vagyonadók tervezetét, amely valóban a nagytőke komoly megadóztatását jelentette volna. A kormány jobboldali erői és a nagy- burzsoázia ellenállása következtében azonban ez a tervezet soha nem valósult meg. ä forradalmi tömegek ** ennél is tovább akartak menni. A nagyipari munkásság nem progresszív adózást követelt, hanem a nagyüzemek államosítását. Az ipari és kereskedelmi tárca szociáldemokrata kézben volt, Garami Ernő, a szociáldemokrata párt egyik vezető személye látta el ezt a tisztséget. Lett volna tehát lehetőség árrá, hogy a szociáldemokrata párt legalábbis szorgalmazza az államosítások megvalósítását. Garaminak azonban tervében sem publikálok! redtem, mert éreztem, igen nagy szükségem van a nyilvánosságra. A lektor viszont hajthatatlan maradt. — Nosza — mondtam a lektornak —, majd meglátjuk. És megírtam első publikált költeményemet: Szolid, csendes, rendes ember. Albérletei keres kérem. Nem oly vacak ágyrajárót. Fürdőszobást, különállót. Kalandorok kíméljenek Van kihez írni versemet. Sajnos egyelőre még nem tudok megélni a. honoráriumból. Ellenkezőleg: nekem kellett fizetnem, mert a hirdetés soronként háromötven. De végre publikálhatok! Vincze György Féléves lehettem, amikor a megboldogult Fáni néni kijelentette: e gyerekből költő lesz, akárki meglássa. Az évek teltek, s amikor felcseperedtem, nyomban elha- táróztam, hogy betörök az irodalomba. Verseim igen tetszettek családi körben. Ezek közül való egyik legkedvesebb, amelyben ugyan még fellelhetőek a kamaszkor gyengéi: Elmegyek a házunk előtt Minden vasárnap délelőtt Aki látja csárdás léptem, nem akarhat rosZ- szaí nékem — soha. Lehet, hogy a „nékem” egy kicsit talán furcsa a szakemberek számára, de örökös elhatározásom volt; csakis újat fogok alkotni. Hőskorszakomban az élet lendületének hatalmas ritmikája fejlesztette tovább versművészetem. A lektor ez időben készült verseimre azt mondta: túlságosan modern, túlléptem saját koromat. így teljesen érthető, hogy nem láthattak napvilágot Lendületem ennek ellenére nem hagyott alább, tovább költöttem. Hamarosan nagyobb lélegzetvételű eposszal jelentkeztem. Témája egy modern Trubadúr, akit azonban gyerektartási perbe fognak, aztán mégis részt ve-' hét a háztömb körüli úszóversenyen. Twistelni igen, De úszni nem igen tud Csak a nők után Azok után tud futni. A lektor erre a versemre azt mondtahogy megkéstem, mert már más tánc a divat. Rendkívül elkesef»r. Vjigy József: ,,A faarcban nem szabad megállni** szerepelt a nagyüzemek ál lamositása. Az volt a meggyőződése, hogy nem alkalmas az idő a szocializálásra Juhász Nagy Sándor a magyar októberi forradalomról írt történeti munkájában ezt irja: „Garaminak tehát az 1 nézete alakult ki, hoev az egyes közérdekű nagyobb üzemek szocializálását boldogabb időkre kell hagyni, és legfeljebb a terv előkészítését kell kidolgozni. Indokolta ezt az elgondolást az a körülmény is. hogy a szociáldemokrata párt csak egyik tagja volt a kormányzásnak, a polgárság pedig ezért az intézményért egyáltalán nem lelkesedett.” Hasonló halogató politikát tapasztalhatunk a földkérdésben is. ■# ár mint az eddigiek- bői kitűnik, a kormány intézkedései bátortalanok és felemások voltak, mégis ezek is kiváltották a reakció ellenállását. A nagy- birtokosok. tőkések, egykori katonatisztek miután látták, hogy nem teljesen a régi uralkodó osztály érdekeit képviseli, másrészt semmit nem tesz a régi rendszer híveinek felszámolására. a kormányban levő reakciós elemekkel összefogva igyekeztek meggátolni a további fejlődést és egy ellenforradalmi puccsot készítettek elő. A kommunisták már december elején felhívták a figyelmet a reakció megerősödésére és az ellenforradalom lehetőségére. A szociáldemokrata párt baloldala is tartott az ellenforradalmi szervezkedés lehetőségétől, és igyekezett mozgósítani a tömegeket. December közepétől kezdve a Népszavában is több olyan cikk jelent meg, mely óvja a forradalmat a reakció mesterkedéseitől. December 29-én már ezt írta a Népszava; „A Lovászi-féle függetlenségi ellenforradalom gazdasági magva: a Weiss-Mannfrédek és Esterházy hercegek millióinak megvédése.” A kormány felemás intézkedései és az ellenforradalmi erők szervezkedése a baloldali erőket is arra késztették, hogy fokozzák éberségüket és igyekezzenek a forradalmat tovább fejleszteni. 1918 végén már nemcsak a kommunista párt bírálta a kormány politikáját, hanem a szociáldemokrata baloldal egy része is, eszmeileg közelíteni kezdett a kommunista párthoz. Hamburger Jenő, Landler Jenő, Pogány József és mások, akik később a kommunista párt önfeláldozó harcosai lettek, 1919. decemberében már ugyancsak követelték a szocializálás azonnali megkezdését. Egyre világosabbá vált, hogy félúton nem lehet megállni, és előbb- utóbb vagy bekövetkezik egy ellenforradalmi fordulat, mely elsöpri az októberi vívmányokat is, vagy tovább kell folytatni a harcot a proletár- forradalom győzelméért. a kommunisták és bal- oldali szociáldemokraták agitációs és szervező munkájának, valamint a megélhetési viszonyok rosz- szabbodásának hatására a munkásság forradalmi lendülete is új erőre kapott. 1918 novemberében és decemberében a munkásság várta a kormány intézkedéseit.’ Remélték, hogy a szociáldemokrata miniszterek keresztülviszik a nagyüzemek államosítását. Amikor azonban az elmaradt, a munkásság több üzemben maga kezdte meg a szocial i zálások végrehaj fását. A GANZ villamossági gyár munkásai elzavarták a régi igazgatót és általuk . megbízható személyt állítottak helyébe. Hasonló volt a helyzet a budapesti Fegyver- és Gépgyárban is, valamint az első magyar csavargyárban és az Óbudai Hajógyárban. Csepelen á forradalmi megmozdulás következtében a munkások jelerftős beleszólást nyertek az üzem életébe: Január 3-án Salgótarjánban a bányatelep 4 ezer munkása szocializálta a bányaüzemeket, elűzték az igazgatót és átvették a bánya irányítását. A helyi lakosság nagy tüntetésbe kezdett, melynek során összetűztek a katonasággal. A véres események hatására a kormány Peyer Károlyt küldte ki Salgótarjánba kormánybiztosul. Peyer az ellenforradalmi székely hadosztály egyik osztagával érkezett meg a városba, és véres kegyetlenséggel állította helyre a rendet. 18 halottja és sok sebesültje lett ennek a vérengzésnek. A Vörös Üiság és a kommunisták mélységesen elítélték Peyer működését, de az egész munkásság felháborodása határtalan volt. initt október végén — * mint már említettük — a néptömegek forradalmi harca juttatta hatalomra a Károlyi-kormányt, A néptömegek hónapokon keresztül vártak és reméltek. Az a viszonylag békés korszak, amely november után bekövetkezett, 1919. január elején lezárult. A néptömegek türelme fogytán volt, egyre kevésbé bíztak a polgári demokratikus kormányzat- <ban, és a januártól márciusig terjedő időszakban mindinkább előtérbe került a ki kit győz le kérdése. Miért folyt A CSATORMA? Nagyon megijedtek Gyöngyösön a Kassai út lakói, amikor látták, hogy a levezető csatorna szennyvize elárasztással fenyegeti a járdát, az udvarokat. Mindjárt arra gondoltak, hogy a 3-as út új nyomvonalának megépítése közben sérthettek meg a hatalmas földgépek valamelyikével a csatornát. Innen a bai. A Betonútépítő Vállalat gyöngyösi építésvezetősége szivattyúkat szereltetett fel, a Talajerőgazdálkodási Vállalat tartálykocsikkal vonult kJ. de az első órák semmi eredményt nem hoztak. A feltörő szennyvíz mennyisége nem csökkeni. Este tíz órakor mentek ki az útépítők Vagvrédére, hogv segítséget kérjenek: ember kellett, méghozzá sürgősen A nagvrédei tsz dolgozói megértették a hívó szót. Hosszas erőfeszítéssel sikerült végül is a csatornát megtisztítani. És ekkor derült ki, hogy » riasztó áradatot nem az úíémtök hanyagsága okozta. Tén,Hf f,,r— '-* -r* egyéb- törmeléket szedtek ki a csatornából. Ez a dugó zárta el a szennyvíz lefolyását. Valamikor régen, és csak hosszú idő után gyűlt fel annyi szemét a csatornában, hogv a víz már le sem tudott szivárogni. A dugó mögötti csatornaszakasz lassan telítődött fel, amíg a tűz végül kibuggyant a felszínre, nagy riadalmai okozva a környék lakóinak. A bajt ugyan az útépítők hárított»'- el. de r!bm ők okozták. Hogy kik cs mikor, azt már nem lehel kinyomozni. Tanulsága azonban így is van az esetnek: a szennyvízlevezető csatorna nem szemétdomb. Ebbe sem szabad belehaií- gálni mindent — téglát, furnérlemezt például. Most ugyan kéznél voltak az útépítők, de nekik koránt sem az a feladatok, hogy eldugult szennyvfzle- vezető csatornákat tisztítsanak ki. y§wmur 3 1969. január 3.. péntek
