Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-12 / 9. szám
KŰZELKELET A nyugati sajtó „I*/"’ elgondolásai — kormány alakítási nehézségek Libanonban — A% Arab Liga főtitkára az izraeli atombombagyártásról — francia ellenzék „A Szovjetunió mindig az arab népek — az agresszió áldozatai — támogatásának szilárd álláspontján volt és marad" — írja a szombati Pravdában az éleződő közel- keleti helyzetet kommentálva Jcvgenyij Primakov. Ez az álláspont erősödik és még nagyobb erkölcsi súlyra tesz szert annak következtében, hogy az arab országok a közel-keleti probléma békés, politikai rendezésének útját járják. A cikk szerzője megállapítja, hogy „semmi közük nincs a valósághoz azoknak a rosszindulatú híreszteléseknek, amelyek szerint a Szovjetunió állítólag az arabok nélkül is tehet lépéseket a kulisszák mögött a közel- keleti válság felszámolásának kidolgozására. Foglalkozik a Pravda azokkal a nyugati sajtóban felvetett „elgondolásokkal” is. hogy a rendezés a megszálló izraeli csapatok kivonása nélkül jöjjön létre. Primakov ezzel kapcsolatban rámutatott: „Nincs és nem is lehet szó a probléma eíajta’ új megközelítéséről”. A Reuter bejrúti jelentésében azokkal a nehézségekkel foglalkozik, amelyek gátolják Libanonban az új kormány megalakítását Rasid Karami a kijelölt miniszterelnök már szerda óta igyekszik megnyerni a parlamenti képviselők támogatását az új kabinethez, de ezt a támogatást eddig még nem sikerült megszereznie. A 47 esztendős politikusnak a várakozás szerint pénteken kellett volna bejelentenie, kiket nevezett ki kormányába. A bejelentés azonban elmaradt. Pénteken éjszaka Charles Helou államel- elnök magához kérette Karamit és szombaton hajnalig tárgyalt vele a helyzetről. A kormányalakítás bökkenője az, hogy Karami kabinetjében helyet akar adni a legkülönfélébb politikai árnyalatok, csoportosulások képviselőinek — vagy az ő szavaival élve „minden hazafias elemet” tömöríteni szándékozik — ami azt is jelenti egyben. hogy e különféle irányzatok különféle követeléseit számításba kell venni. Az UPI hírügynökség amerikai jelentésében arről tájékoztat, hogy Szmirnov szovjet nagykövet felkereste Cdglayangil török külügyminisztert és tájékoztatta őt a Szovjetunió új közel-keleti béketervének részleteiről. Uasszuna, az Arab Liga főtitkára péntéken kommentálta azokat a híreket, amelyek szerint Izrael hamarosan elkészíti a maga atombombáját A főtitkár véleménye szerint Izrael „újab kísérletet tesz az arab nemzetek megriasztására, s nyomást akar gyakorolni rájuk”. Hozzáfűzte, hogy az arab államoknak folytatniok kell fegyveres erőik fejlesztését, függetlenül attól, hogy Izrael milyen fegyverek felhasználásával fenyegetődzik. Megjegyezte, hogy az izraeli atombomba gyártásáról szóló jelentések nem tekinthetők merőben alaptalanoknak, hiszen „tudjuk, hogy Izrael igyekszik atombombát előállítani, a kérdés csak az, hogy mikor teszi ezt meg”. Hasz- szuna szerint az izraeli atombomba elkészültére 1970-ben lehet számítani. Az UPI párizsi jelentése arról tájékoztat, hogy szerveződőben van Franciaországban De Gaulle ellenzéke, amely kifogásolja, hogy Franciaország beszüntette a tegyverszállitást Izraelnek. Pierre Koenig tábornok — De Gaulle egykori politikai és katonai szövetségese — aláírásgyűjtési kampányt indított De Gaulle lejáratására. A sajtó nagy része is támadja De Gaulle-t, az embargót egyértelműen csak a La National és az Humanité helyeselte. / (MTU Kína érdeklődik a párizsi tárgyalások iránt Mint George Sibera, a UPI amerikai hírügynökség párizsi tudósítója ázsiai diplomatákra hivatkozva jelenti, Kína növekvő érdeklődést tanúsít a Párizsban folyó előzetes béketárgyalások iránt. A kínaiak — írja a tudósító — azt tervezik, hogy a február 20-án a lengyel fővárosban sorra kerülő amerikai—kínai nagyköveti találkozón felvetik Vietnam jövőjének kérdését. A nagyküvéti találkozó megtartását Kína kérte, hogy — mint kinyilvánította — megvitassák Peking és Washington „békés egymás mellett élésének” problémáját. A Mao Ce-tung csoport aláássa a szocializmus kínai pozícióit A Pravda szombati száma „A Mao Ce-tung csoport politikai manőverei” címmel közöl cikket. Megállapítja: „Kínában egy hosszantartó reakciós kampánynak lehetünk tanúi. A „baloldaliforradalmi” frázisok álcázásul szolgálnak: a kampány valódi célja az, hogy Kínában katonai-bürokratikus rendszert hozzon létre. Az elmúlt évek eseményei arról tanúskodnak, hogy a kispolgári-nacionalista ideológiára alapozott és a marxizmus— leninizmustól, valamint a proletár internacionalizmustól idegen, nagyhatalmi kalandorpolitikát folytató Mao- csoport aláássa a szocializmus kínai pozícióit”. A Pravda ezután a KKP KB 12. (kibővített) plénumáról kiadott közleményt elemzi. Hangsúlyozza, hogy a plé- num összehívása nem volt A KÖZEL-KELETI FESZÜLTSÉG mit sem enyhült az elmúlt héten: minden jel arra vall, hogy az izraeli vezető körök a kompromisszumos megoldásokat elutasító, az erőszakos lépéseket előnyben részesítő politikájukkal ki akarják élezni a helyzetet. Ennek a politikának —> úgy tűnik — kettős a célja: magában Izraelben fenn kívánják tartani a háborús han- . gulatot, amely szükségszerűen „nemzeti egységet” teremt és a jelenlegi vezetők uralmának fennmaradását biztosítja, külpolitikai vonatkozásban pedig az lehet az izraeli kormány elképzelése, hogy a feszült légkörben, a háború lehetőségére való hivatkozással szembeszállhat az új amerikai elnöknek tulajdonított új washingtoni elképzelésekkel. Tartják magukat ugyanis az olyan híresztelések, hogy az Egyesült Államok január 20-a után „kiegyensúlyozottabb” közel-keleti politikába kezd, nem áll ki egyértelműen Izrael ügye mellett hanem — az USA olajérdekei miatt — figyelemmel lesz az arab államok követeléseire is. Nixon választási kampányához azok az olaj- társaságok adtak pénzt, amelyek a Közel-Kelet olaját kiaknázzák. A hírmagyarázók amerikai belpolitikai adottságokat is emlegetnek: Nixon — szerintük — nem felejtette el, hogy az amerikai zsidóság nagv többsége a demokrata Humphrey-ra szavazott ... Izrael kormánya elutasította a Szovjetunió javaslatát, amelyet a szovjet diplomácia még az új esztendő első munkanapján juttatott el Washingtonba, Londonba és Párizsba. Az izraeli kormány az amerikai és angol közvetítéssel értesült az egyébként nyilvánosságra nem hozott javaslat tartalmáról. Hivatalos tudomást szerzett a szovjet kezdeményezésről az Egyesült Arab Köztársaság, amely a maga részéről tájékoztatta az arab államokat, s mint Riad egyiptomi külügyminiszter hangoztatta: az EAK támogatja a szovjet jafgy hét q világpolitikában A* olaj közbeszól? — Tirgjali a francia-szovjet „nagybi/oltság”— Klub »agy csalód ? — Svédország elismerte a VDK-t — Megalakult a cseh kormány vaslatot. Egész sor diplomáciai tárgyalásra, vezető államférfiak utazására került sor a héten a közel-keleti válsággal kapcsolatban: a szíriai külügyminiszter Kairóban járt, az EAK diplomáciájának vezetője Belgrádba látogatott, a jugoszláv külügyminiszter Algériába utazott, Husszein, Jordánia királya Libanonban tárgyalt, majd Londonba ment és így tovább... Az arab országok egymás közti tárgyalásainak középpontjában az állott, mikor és hol rendezhetnék meg az állam-’ és kormányfők új csúcstalálkozóját? Ennek a legmagasabb szintű, értekezletnek nyilvánvalóan az lenne a célja, hogy egybehangolja az arab államok akcióit, — any- nyi elvetélt csúcstalálkozó után azonban kétséges, hogy ez alkalommal kialakulna-e az egység? A HÉT LEGLATVANYO- SABB állásfoglalása a Közel-Kelet dolgában Párizsban hangzott el. A francia kormány igen határozottan ítélte el a bejrúti polgári repülőtér elleni izraeli támadást, emlékeztetett arra is, hogy 1967 júniusában Izrael kezdte a háborút,’ s jogtalanul területeket foglalt el. Mindezek alapján Párizsban közölték, hogy teljes tilalmat rendelnek el az Izraelbe irányuló katonai szállításokra. A Közel-Kelettel kapcsolatos francia álláspont igen közel áll a Szovjetunió értékeléséhez és szándékaihoz, — ez mutatkozott meg azokon a politikai jellegű találkozókon. amelyek Párizsban a francia—szovjet úgynevezett „nagy-bizottság” ülésezése alkalmából jöttek létre. Kirillin szovjet miniszterelnökhelyettes és Debré francia külügyminiszter a „nagy-bizottság” munkájáról egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy kedvező a szovjet- francia együttműködés távlata. (A párizsi megbeszéléseken egyébként az árucsere fokozására, az űrkutatásban való együttműködésre a színes televízió fejlesztésére stb. is megállapodás született.) A francia—szovjet viszony újabb javulásaként értékelték a kommentátorok a párizsi tárgyalások eredményeit. LONDONBAN A BRIT NEMZETKÖZÖSSÉG 17. kormányfői konferenciáját rendezték meg a héten: a tárgyalóasztal mellett, illetve a folyosókon szó esett Rhodesiáról, a „Szueztől— Keletre” védelmi politikáról, afrikaiak és ázsiaiak angliai bevándorlási lehetőségeiről és - általában a fajüldözés angliai felbukkanásáról. Bi- afrát csak a bizalmas megbeszéléseken érintették, hiszen a polgárháború a nemzetközösségi tag. Nigéria hel- ügye. A nemzetközösség miniszterelnökeinek vitája újra igazolta Wilson egykori megállapítását: „Ez nem család, csak — klub...”, éppen a laza és jellegtelen összetartozás viszont lehetővé teszi, hogy a különböző érdekű, felfogású országok megmaradjanak a nemzetközösség keretei között, jóllehet, joggal nevezte azt Trudeau kanadai kormányfő anakronisztikusnak idejét múltnak. A VIETNAMI HABORÜ BEFEJEZÉSÉT elősegíteni hívatott párizsi tárgyalások ügye e héten sem mozdult el a holtpontról, ahová Washington és Saigon időhúzó manőverei juttatták. Ügy látszik. január 20-át várják, Nixon bevonulását a Fehér Házba, hogy az új elnök végre állást foglaljon a tárgyalások ügyében. A vietnami kérdésben ugyanakkor roppant jelentőségű új fejleményként tarthatjuk számon, hogy Svédország elismerte a Vietnami Demokratikus Köztársaságot és a stockholmi kormány diplomáciai kapcsolatra lépett a szocialista ország kormányával. A szocialista tábor országai közül Csehszlovákiában történtek fontos politikai és közjogi események: a január 1-től kezdve szövetségi ál- lamíormájú országban megalakult mindhárom kormány már, a szövetségi, amelyet Cérnik miniszterelnök vezet, és a szlovák köztársasági kormány után letette az esküt a cseh köztársasági kormány is, amelynek élén Stanislav Rázl áll. Lezárulóban van a politikai-személyi vita is, amely Josef Smrkovs- kynak, a parlament eddigi elnökének új funkciója körül kavargóit: Smrkovskyt az új parlamenti szerv, a népi gyűlés elnöki tisztére jelölték, az egész szövetségi állam parlamentjének. a szövetségi gyűlésnek az élére.Peter Colot- ka, szlovák nemzeti képviselője kerül Smrkovsky a szövetségi gyűlés alelnöke lesz. Ugyanekkor élénk figyelem kíséri a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, Katusev vezette pártküldöttség csehszlovákiai látogatását. A szovjet pártdelegáció a héten találkozott a cseh kommunisták számos vezetőjével, Cemik miniszterelnökkel, majd fogadta Katusevet és a küldöttség tagjait Dubcek, a CSKP első titkára és Svoboda államelnök is. Dubcek megállapította, hogy az SZKP küldöttségének látogatása előmozdította a két párt baráti kapcsolatainak, a csehszlovák és a szovjet nép barátságának erősödését és megszilárdulását. Pálfy József egyéb, mint a maoisták manővere. „Sok szó esik ebben a közleményben „a munkás- osztály vezető szerepéről", a „proletárdiktatúra megerősítéséről” ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a „munkabrigá- dokban” a tényleges hatalom a katonák kezében van: utóbbiak határozzák meg a brigádok személyi állományát és irányítják akcióit”. A „forradalmi bizottságok” pedig — amelyek Kína új politikai struktúrájának alapját képezik — a valóságban a katonai-bürokratikus diktatúra eszközei. Az SZKP KB központi lapja megállapítja: „A maoisták arra törekednek. hogy a marxizmus—le- ninizmusnak a maoizmussal való felváltását törvényessé tegyék. A sovinizmus és a szovjetellenesség Mao ideológiai platformjában a legfontosabb helyet foglalja el. Az új maoista párt szervezeti szabályzat tervezetében azt követelik,, a párt tagjaitól, hogy harcoljanak a Szovjetunió és az SZKP ellen. Ilymó- don Mao Ce-tung hegemo- nisztikus. szakadár és szovjetellenes tételei a hivatalos pártprogram rangjára emelkednek”. A Pravda cikke végül hangsúlyozza: „Mao Ce-tung-nak ellenfelei felett argjott időleges győzelmei és „diadala” nem lehetnek tartósak Kínában a társadalom különböző rétegeiben megvannak azok az erők amelyek megkísérlik, hogy szembe szánjanak a maoisták népellenes irányvonalával, I megvédjék a forradalmi vívmányokat. (MTI) BECS: Zambia belépésével százra emelkedett a bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tagországainak száma. Ez az 1957-ben felállított szervezet ellenőrzi majd az atomsorompó-szerződés végrehajtását. KAIRO: Szombaton hosszabb szünet után ismét megnyílnak az egyiptomi főiskolák és egyetemek kapui. Az egyetemeket a novemberi díákza- vargások miatt zárták be. BONNHannoverben pénteken ülést tartott az NPD — a nyugatnémet újfasiszta párt — elnöksége. Az itt elfogadott határozat 1969-et „nagy horderejű politikai lépések” esztendejének minősíti. Február 21-re összehívták az NPD kongresszusát, mégpedig Bajorországban, ahol annak idején Hitlerék náci pártja született. VARSÓ: AI Lengyel Egyesült Munkáspárt tagjainak száma a párt IV. és V. kongresszusa, vagyis 1964 és 1968 között, 717 000-rel gyarapodott. Közülük körülbelül 350 ezren munkások, több mint 104 ezren parasztok, 47 ezren mérnökök és technikusok. Az újonnan felvett tagok több mint 42 százaléka 25 évesnél fiatalabb. A párt tagjainak száma túlhaladja a 2 milliót. RIO DE JANEIRO: Rio de Janeiroban pénteken 41 Celsius fokot mértek. Az év eleje óta 30 halálos áldozata volt a hőhullámnak. Az Egyesült Államok és a szocialista országok kereskedelme Sikeresnek minősített részvétel a budapesti nemzetközi vásáron WASHINGTON: Közzétették az Egyesült Államoknak a szocialista országokkal folytatott kereskedelméről szóló szokásos évi jelentést. A most beterjesztett jelentés 1967-ről és 1963 első 10 hónapjáról tartalmaz adatokat. A külügyminisztérium összefoglalása szerint az Egyesült Államok és a szocialista országok közötti kereskedelem lassú fejlődést mutat, de még így is csak kis részét teszi ki az érdekelt országok külkereskedelmi forgalmának. Míg az Egyesült Államok 1968 januárjától november végéig több mint 30 milliárd dolláros importot és ennél valamivel nagyobb exportot bonyolított le. a szocialista országokból csak alig több mint 184 millió dollár értékben importált árukat, az export mennyisé.- ge oedig nagyjából 190 millió dollár volt. A kereskedelmi forgalom összege az előző év hasonló időszakához viszonyítva kis mértékben emelkedett. A jelentés megjegyzi, hogy a nyugat-európai országok ebben az időszakban igen jelentős mértékben emelték külkereskedelmi forgalmukat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Az amerikai, elmaradást magyarázva, a jelentés lényegében a kongresszust teszi felelőssé a szükséges törvénvek elfogadásának elodázásáért és egyes korlátozó intézkedések fenntartásáért. A jelentés a többi között megállapítja, hogv a múlt év első 10 hónapjában növekedett a Magyarországba irányuló export mennyisége. A Magvaror- szágról érkező importáruk értéke nem nőtt lényegesen. Külön kiemeli a jelentés az Egyesült Államok részvételét az 1968 májusi budapesti nemzetközi vásáro.n. s ezt a részvételt „rendkívül sikeresnek” nevezi. A kiállítás mind a magyar hivatalos személyek, mind pedig a látogatók részéről kedvező fogadtatásban részesült, — állapítja meg az öszefoglalás. (MTI) _ Heves megyei Lapkiadó vállalat Eger, Beloiannisz u. 3. Tel.:24-44 H.ríeíési íiij belünkén! ÉS naponként 2 FI |
