Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-10 / 7. szám
Hatszáz IGEN, hét NEM után... A* új ével már közösen kezdték a váraszói, pétervásári és erdőkövesdi szövetkezeti gazdák Elkövetkezet tehát a termelőszövetkezeti mozgalom harmadik lényeges mozzanata, amikor már nemcsak földművelők lépnek társulásra, nemcsak az egy községben lévő kisebb-nagyobb termelőszövetkezetek fognak össze, de már a szomszéd falusiak is. Különösen az egri járásban jellemző, hogy a kis területen dolgozó termelőszövetkezetek egyesülnek. Így volt ez Bod any és Párád esetében, Verpeléten és Tama- szentmárián, később Szajlán, Bükkszéken. A legfrisebb hírek pedig arról szólnak, hogy 1969. január 1-től. a pétervásári, váraszói és erdőtelki ^tö- zös gazdaságok tagjai már együttesen kezdték az évet — Igen, így döntött a legutóbbi közgyűlésen a három termelőszövetkezet tagsága. Már nevet is kapott az egyesült gazdaság: Pátorvasári Gárdonyi Tsz néven kezdte meg működését. Sőt már a közös vezetőséget is megválasztották — ad tájékoztatást Szél Ferenc, aki korábban a váraszói közös gazdaság elnöki tisztét viselte. — Ki lett az egyesült szövetkezet elnöke? — Engem választott meg a tagság — válaszol Szél Ferenc — s legnagyobb örömömre ... ellenszavazat nélkül. — Az elnökhelyettes? — Molnár István, aki tavaly az erdőkövesdi szövetkezet élén állt, őt is szintén egyhangúan választották meg erre a tisztségre. — Az ellenőrző bizottság elnöke? — Szekeres C. József lett Varaszóról, ahol addig mint „vezetőségi tag tevékenykedett. .......... -. .. _ t- _ ügy, hallottuk, hogy titkos szavazással döntött a három tsz tagsága arról, hogy létrejöjjön-e az egyesülés, vagy nem. Mi volt a szavazás eredménye? — A három faluban mindössze heten szavaztak az egyesülés ellen, a többiek igent mondtak a gondolatra. — Mi a magyarázata mégis, hogy ennyien megértették az egyesülés gondolatát, előnyeit? — Jó hatszáz emberrel előkészítés időszakában, kis- gyűléseket tartottunk és hat közgyűlésen volt alkalmuk a szövetkezetek tagjainak, hogy kérdéseiket, aggályaikat, véleményeiket elmondják. — Es elmondták? — De mennyire! Bármilyen furcsa, éppen az erdőkövesdi és pétervásári termelőszövetkezetek tagjainál akadt több ellenzője az egyesülésnek. Holott ezek a közös gazdaságok sokkal kevesebbet „veszíthettek”, hiszen míg náluk 30—35 forintot osztottak évek óta, Váraszón 40—60 forintot ért a munkaegység. Ügy látszik az érvek hatottak, mert a közgyűlésekre, ahol a döntés született, a jó hangulat volt a jellemző. Még az öregek, betegek is eljöttek. — Hallhatnánk azokból az érvekből, amelyeket ezeken az összejöveteleken elmondtak az egyesülés előnyeiről? — Hogyne. Elsoroltuk, hogy például lehetővé válik a három község határának, illetve jó fél ezer holdnak az öntözése, ha együttes erővel víztárolót építünk. — Ez tehát a szomszédság előnye volt... — Nemcsak ez. Évek óta keresztül-kasul járunk egymás földjein, mert a három falu határa összefügg. Így együttesen jobban tudjuk elosztani a gépeket, a munkaerőt, szakembereket, hiszen egyik községben az volt a baj, hogy sok volt a föld, de kevés az ember, Váraszón pedig a szűk lehetőségek miatt nem nyílt mód a nagyobb beruházásokra. — S most, együttesen? — Olyan tehenészetet alakítunk’ ki’ améíyre külön . külön egyik termelőszövetkezet sem lett volna képes. Erdőkövesden fejlesztjük a sfeprőköiő üzemágat. Vállalkozunk a gombaszaporítóanyagok előállítására, jobban hasznosíthatjuk erdeinket. Közös gépműhelyt létesítünk, egyszóval a lehetőségekkel összehasonlíthatatlanul jobban tudunk élni. — A lehetőségek... Ehhez azonban megfelelő alapra is szükség van. Milyen „hozománnyal” állt össze a három falu szövetkezete? Mit kap idén a mezőgazdaság? lleirensxáxuiékos ártámogatás hizlaldák építéséhez 22000 holddal több öntözött terület — Hétezer holdnál több szántó, erdő, legelő, rét és gyümölcsös jött össze, háromezer jószág, harminc traktor, . hat teherautó, sok más gép, s így az egyesült közös gazdaság tiszta vagyona meghaladja a 23 millió forintot — Ez valóban komoly indulási alap, de tud-e élni ez a hirtelen megnövekedett gazdaság az egyesülés adta lehetőségekkel? — Jó előre gondoltunk erre Mérnökeink, technikusaink tanulmányterveket készítettek — őszintén mondom némelyike doktori disszertációnak is megfelelne — hogy mit, miként termeljünk ebben az évben. — Ez tehát az idei tervek alapja? — Igen, hiszen olyan alapos munka ez, amely a vezetéstől a munkaszervezésig, a kenyérgabona-fajták meghatározásáig, az állattenyésztés fejlesztésétől a gazdaságos- sági számításokig mindenre kiterjed. Szinte fillérről fillérre kimutatták miből, hogyan, mennyit kell termelni, hogy több bevételt érjünk el mint a szövetkezetek külön-külön. — S a tervek szerint valóban több bevétel ígérkezik? — Ügy számítottuk, hogyi majdnem 23 millió forintos j bevételt értünk el, s a szövetkezeti tagoltnak hatmillió fo-! rintot fizethetünk ki... tér- j mészetesen a megfelelő tar- ; talék biztosításával. Így a \ szövetkezeti gazdák az 1968- ; as 12.590 forintos évi jövede- ‘ lem helyett az idén 14 ezer 1 forintra számíthatnak. ★ ügy lehet tehát summázni i az egyesülésnek az előnyeit, j hogy alkalom, mód nyílik a j valóban korszerű, nagyüzemi gazdálkodás megteremtésére, hogy több húst, terményt, árut adnak az ország asztalára az j egyesült szövetkezetek, s I nem utolsósorban több jut a i szövetkezeti gazdáknak is. j Erre adtak bizalmat az új • vezetőségnek az egyesülést! kimondó közgyűlésükön, s i ennek megvalósításáért dolgoznák most már a három falu földművelői... együttesen, 1969. január elseje óta. Kovács Endre A mezőgazdasági nagyüzemek — tsz-ek -s állami gazdaságok — az idén ismét jelentős összegeket fordítanak beruházásokra: a felhasznált összeg előreláthatólag eléri majd a 8—8,2 milliárd forintot. Ebből a közös gazdaságokra 6, az állami gazdaságokra pedig hozzávetőleg 2,2 milliárd forint jut. Az állam hagy mértékben segíti a beruházási program megvalósítását. A mezőgazdasági nagyüzemek a vállalati beruházások után széles körű állami támogatásban részesülnek. Egyebek között például 70 százalékos ártámogatást kapnak a szarvas- marha- és sertéstenyésztési célokat szolgáló épületekhez és ugyanilyen arányú kedvezmény illeti a szakosított tehenészeti és serté^úzlaló télepek járulékos beruházásait is. ötvenszázalékos építési kedvezményt kapnak a hűtőtárolókra és a növényházakra. Érvényes marad az a koncepció, amely a marhahústermeléssel kapcsolatos beruházásokat megkülönböztetett anyagi ösztönzéssel segíti. A fejlesztésre szánt összegek nagyobb hányadából, korszerű tehenészeteket alakítanak ki. A sertéshúsprogram megvalósítása érdekében főképpen a meglevő férőhelyeket korszerűsítik. i969-ben a mezőgazdasági nagyüzemek vállalati berúhá. zásából előreláthatóan 50 000 új tehénférőhelyet és 15 000 sertéshízlaló-férőhelyet létesítenek. A mezőgazdaság hűtőtároló kapacitása 4200 vagonnal bővül, és 22 000 holddal növelik az öntözőtelepek területét. A meliorációs beruházások ártámogatási összege idén a tavalyinál valamivel kisebb. A kedvezmények felhasználáséval az üzemek saját eszközeikből vízrendezési célokra 5 millió köbméternyi földet mozgatnak meg. 7Ó 000 holdon kémiai, 120 000 holdon pedig úgynevezett mechanikai talajjavításba kerül sor. Szmirnától — Skorpióig 3. Ka'and a Christinán ' Onassis leghíresebb v endegei a Christina fedélzetén. Balról jobbra első sor: Jaekie és John Kennedy, Margaret és Tony, Rainier monacói herceg és Grace hercegnő, Greta Garbo, Churchill. Második sor : Bee Radzlwill (jaekie húga), Cary Grant, Margot Fonteyn, Onassis és Maria Callas, Rich ard Burton és Liz Taylor. Tény azonban, hogy 1963- ban, amikor Jaekie Onassist másodszor pillantotta meg, a karvalyarcú, fekete levantei férfi megnyerte tetszését. A mostani házassággal kapcsolatos amerikai előítéletekről pedig ugyancsak húga jelentette ki: „Teljesen mindegy, mit gondol Amerika erről a házasságról. Én a nővérem szerencséjére gondolok, mert Onassis úr az az ember, aki beszéltünk személyesen az Árverés Mottó: Rég könnycsepp a volt, de iga: múltból. volt. Egy keserű minket, gyerekeket kiküldtek a konyhából. Egyszer, úgy tavasz felé, anyám sírva panaszkodott, hogy lefoglalták a tehenünket. Engem ugyan nem sokat érdekelt a dolog, hisz Almás továbbra is nálunk maradt és adta a sok jő tejet. Csak éppen azt néni tudtam, hogy Almás mái- igazában nem a mienk. Hónapok teltek el. Egyik reggel arra ébredtem, hogy emberek álltak az istálló előtt. Álltak, füstöltek, tanakodtak. Apám is ott volt közöttük, hevesen magyarázott valamit, és igen gyakran ezt emlegette: „árverés.” Ezt a szót én még akkor sohasem hallottam. Annyit azonban tudtam, hogy nem jót jelent, és szüléimet szomorúvá teszi. Tovább figyeltem és füleltem apámék körül. — Megvesszük a kikiáltási áron — szólalt meg egy hang a csoportból. — összeadjuk a pénzt. Az a fontos hogy megmaradjon a jószág — bólogatott az apám mellett álló ember..: Ilyen szavakat kaptam el a beszélgetésből. Láttam azt is, hogy jólesik szüleimnek, hogy az emberek segíteni akarnak, ... . — Csak valami gazember fel ne verje az árát — szólt valaki aggodalmaskodva. Délelőtt 11 óra lehetett, amikor sárga hintó állt meg a ház előtt. Az urak a hátsó, kényelmes ülésen, a kisbíró a bakon. Leszálltak a kocsiról és megálltak az istálló küszöbén. A jegyző aktatáskájában kotorászott, a másik idegen a szemüvegét tö- • rülgette zsebkendőjével. Ekkor már a falusiak is gyülekeztek az ajtó elé, vagy húszán. Látszott rajtuk, hogy csupán a kíváncsiság csalta őket ide, és, eszük ágában sincs megvenni a mi tehenünket. Áz idegen intett, hogy megkezdik az árverést a már korábban lefoglalt tehénre. — Kikiáltási ár hatvanöt pengő — jelentette be az idegen és feltette csillogóra törült szemüvegét. — Hatvanöt!, — szólt egy ember apám mellől. Egy pillanatig csend volt. Nem beszélt senki, csak az Almás ropogtatta zt friss csalamádét, a jászol előtt. — Hatvanöt először, hatvanöt másodszor, — Hatvannyolc! — kiáltott be valaki kívülről. Az emberek, apám megdermedtek. Az istállóban lévök kifelé figyeltek és keresték a „hatvannyolc” gazdáját. Ott volt leghátul. Most érkezett, még le se szállt a bricskáról. Onnan kiabált. Nagy vizslaszemeivel élesen figyelte az ajtóban álló arakat, látott az arcán, hogy harcra készül és győzni akar. — A kupec, — szólt apám az embereinek és lemondóan legyintett a kezéveL Ég ekkor újra belehasitott egy hang a levegőbe: — Hetven! — Ez a „hetven” úgy vágott, mint a beret va. Erő volt benne és gyűlölet, harc és elszántság. — Hetvenöt! — Ordított a kupec a kocsijáról és ostorával belevágott a levegőbe. — Tovább nem birjuk, — szóltak csendesen apám emberei. Az idegek feszültsége felengedett, a nép még zúgott egy darabig, aztán lassankint mindenki elszállingózott hazafelé. Tudták, látták már, hogy győzött a kupec. A pénz. A többi már jött magától: — Hetvenöt először, másodszor, senki többet, harmadszor. — És ebben a pillanatban Almás, a mi kedves, jó tehenünk gazdát cserélt. Apámat egyszerre elöntötte a keserűség. Odalépett a kupec tehenéhez, levette fejéről a láncot, ráütött és kizavarta az istállóból. Szegény ió Almás csak bámult nagy bánatos fekete szemeivel, mintha azt mondaná: én igazán nem tehetek semmiről. Én nagyon sajnáltam Almást, de éreztem, hogy ez az ütés nem neki, hanem új gazdájának, a kupecnek szólt . „.uzat i, —Szalay— tudja: mindig azt követelje meg az élettől, amire szüksége vein”. ★ Jacqueline állásfoglalása világos. Onassis azonban ezzel a házassággal, amelyet feltehetően már 1963-ban fontolgatott és afnelyhez számára olyan szerencsés kaput nyitott a dallasi elnökgyilkosság, nagyon céltudatos politikai karriert is igyekezett előkészíteni. A tengerek ura volt már, yachtjára a világ néhány vezető politikusa, hercege és művésze, milliomosa és milliárdosa is betette a lábát, ám Onassist az exkluzív társaság igazából mégsem fogadta be — „olaj- és kalózszagot érzett rajta”. Ezt példázza a monacói herceg esete is, aki mihelyt Onassis üzletei révén gyanúba keveredett, nyomban elhatárolta magát tőle, sőt nem fukarkodott az ócsárló jelzőkkel sem. A szmirnai görög kereskedő fia kis korában kényszerült megtanulni, hogy a farkas-törvények között csak farkas módjára élhet; az a fél évszázadnyi út, amit Szmirnától Skorpió szigetéig megtett, kizárólag csak e törvények felismerése és alkalmazása révén tette a világ egyik leggazdagabb emberévé. Onassis üzleti sikerei után Skorpió szigetén nemcsak az öregség nyugodt várát akarja felépíteni, és nemcsak Jaekie iránt érzett olthatatlan szerelméből -tette meg Amerikai egykori first lady-jét saját „birodalmának” első asszonyává, hanem Kennedy özvegye révén olyan politikai karrier kapuját véli kinyithatni, amely eddig zárva volt előtte. Onassis, — csupán egyes feltevések utalnak rá — a múlt év április 7-én lezajlott athéni ezredeslázadással kapcsolatos szerepe ma még csak találgatásokra ad alkalmat Viszont tény, hogy a jobboldali katonatisztek csoportja elűzte trónjáról Konstantin görög királyt Amerika és a kapitalista világ néhány más országa, legalábbis első látszatra, elzárkózott a junta támogatásától, ám alig egy esztendő múltán Kennedy özvegyének görög földre lépésekor nemcsak Onassis „bukszája” nyílott ki, hogy támogassa a görög katonai rezsimet, hanem az átmenetileg lezárt amerikai gazdasági csatornákon is újból csordogálni kezdett a „gazdasági segély” Görögországnak. Nem lehetetlen, hogy egy szélsőjobboldali puccs eredményeként születik meg itt a köztársaság, amelynek első elnöke talán „a leggazdagabb görög”, Aristoteles Onasiss lesz, a hajdani amerikai „first lady”, Jacqueline Onassis pedig Görögország első asszonyává válik. Dr. Mii inti eh Ferenc emlékére A tokaji templommúzeum — ahol érdekes helytörténeti kiállítás várja a látogatókat — az idén új látványossággal gazdagodik. A múzeumbaráti kör tagjainak kezdeményezésére, a hajdani görögkeleti templom csarnokában kis „pantheont” alakítanak ki, amelyben a község nagyjait megörökítő művészi plaketteket és szobrokat helyezik el. A község lakóinak összefogásával és a pártoló művészek segítségével elkészítik a többi között dr. Mün - nich Ferencnek, a munkás- mozgalom kiemelkedő harcosának domborműves plakettjét, amelynek avatására az ősszel kerül sor. Nwusii 1969. január 16., péntek Az első tehenünket He- f. esnek hívták. Nagy szarvú, r. agyar fajta volt. Alig volt n^ 'unk pár hétig, amikor bete v dt a répaföldre és ott tey egészben lenyelt répától me fulladt. El kellett vágni a nyaikát A másik tehenünk- n k nem volt neve. Igazán ,i tehén volt szép pirostar- k i. Sokat hallottam dicsérni jo. sűrű tejét. De ez sem épített nálunk házat, mert rá e:'v évre, hogy megvettük, szöget nyelt.aés ez is csak a mészáros bicskája alá került. Legjobb, legkedvesebb tehenünk mégis a harmadik volt. Szép. piros, fehérfoltos jószág. Aopm item tudom miért. Almásnak nevezte el. Kezes, jámbor yolt, de ami a legfőbb, sok tejet adott. Ám a harmadik esztendő után ezzel is csak ránk szakadt a b Isors. Emlékszem, apámnak valami banki adóssága volt, talán régi kölcsön, amit sohase m túdtímk visszafizetni. Annik is örültünk, ha a kamatokat tudtuk úgy alogy résnél zni. Apám gondterhelt "arccal járkált abban az időben, és egyre mélyebbek lettek a ráncok a homlokán. Gvakraa beszélgettek kettesben anyámmal, és ilyenkor
