Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-09 / 6. szám
J vtlag proletárjai, egyesüljetek; Félévi Srfc AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XX. évfolyam, 6. szám ÁRA: 70 FILLÉR 1969. január 9., csütörtök Uj szakasz a hazai nukleárisenergia-fermelésben Országos atomtechnikai tanúmhoz ás kezdődött szerdán Budapesten a Technika Házában Országos atomtechnikai tanácskozás kezdődött szerdán Budapesten a Technika Házában. A háromnapos tanácskozáson részt vesz- F. Ovcsinyikov. a novovoronye- zsi atomerómú igazgatója, Sz. Naasarova az első bolgár atomerőmű építését irányító főmérnök is. Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes megnyitó beszédében utalt arra, hogy az atomerőművek a közelmúltban az energiatermelés, elsősorban a villamosenergiatermelés jelentős, sőt a távon labbi lehetőségeket tekintve talán legjelentősebb formáivá léptek elő. Anr'óta megszületett az elhatározás, hogy a Szovjetunió segítségévei Pakson megépítik az első magyar atomerőművet, hazánkban is új szakasz kezdődött az atomtechnika terén. Az eddigi, főként kutató és kísérleti munka az atomenergia ipari hasznosításának problémáival bővült ki. Ezért időszerű, hogy ez az első magyar atomtechnikai és atomenergetikai ankét most megteremti a lehetőségeket a hazai szakemberek társadalmi összefogására, a* eddigi eredménvek felmérésére és a további feladatok meghatározására. A miniszterhelyettes megállapította, hogy az atomenergia ma már a világ jelentős energiahordozói kosé tartozik és felhasználásának növekedési ütemét hosszú távon valójában a gazdaságosság alakulása szabja meg. Igaz, hogy világviszonylatban ma a villamos energiának csak 1,5 százalékát termelik az atomenergia fel- használásával, de 1970-re az atomerőművek részar'mva a villamos energia termelésében előreláthatólag megközelíti majd a 3 százalékot, s ez az arány a századfordulóra világátlagban is eléri a 35—50 százalékot. Az atomenergiára alapozott villamosenergia-termelés arányait nálunk is természetszerűen a gazdaságossági megfontolások szabják meg — mondotta a miniszter- helyettes és hangsúlyozta, hogy az ilyen irányú terveinket reálisan csak a Szovjetunióban folyó fejlesztésre lehet alapozni. A paksi atomerőmű tervezése és előkészítő munkálatai során igen jó együttműködés alakult ki a szovjet és a magvar tervező és üzelmeltető szervek között. A novovoronyezsi atomerőmüvet már számos magyar küldöttség látogatta meg. s az ott szerzett személyes tapasztalatok bizonyítják ennek az erőműtípusnak a kiforrottságát. üzembiztosságát. Ezután Kolos Richárd professzor. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnök- helyettese vázolta az atomtechnika terén eddig kialakult nemzetközi kapcsolatainkat Megállapította: munkánk csak akkor lehet eredményes ha egészségesen beilleszk'^lik a nemzetközi együttműködés kereteibe. Ezt a célt. szolgálják korm.ényszmiű egyezményeink, többek körött a Szoviet”nió- vel. a Német Demokratikus Köztársasággal. Csehszlovákiával. Lengyelországgal. Romániával, Jugoszláviával és Indiával. Hazánk alapító tag. ja a bécsi nerr-’-'tkbri atomenergiai ügynökségnek is. Az ügynökség felkérésére magyar sz=’-omberek foglalkoztak például az atomerőművek g^zdas^/zoesé-érak kérdéseivel és szakértőként működtek különböző országokban. 1958 óta több mint 120 kutatót és szakembert küldhettünk ki az ügynökség ösztöndíjasaként külföldi tudományos kutatóintézetekbe. Az ankét részvevői délután a Központi Fizikai Kutató Intézet reaktorosztályán tettek látogatást, majd ma reggel Mvlátják a tanácskozást. (MTI) Szmlrnálól—Skorpióig , * Újabb grépóriá» Uisontán , * Új iskola Vámosgyörkön ★ Az £gri Dózsa Tatán ★ Téli madárvédelem ...a szülőknek arról, hogy gyermekük az elmúlt félévben hogyan tanult. Van, aki örül ennek az értesítőnek, do van olyan is aki rosszkedvűen viszi haza, mert nem éppen a legjobb jegyek kerültek az ellenőrzőbe. Képünk az Egri Tanárképző Főiskola gyakorló iskolájában készült, ahol a VII/B-bőI, Németh- György, Gál Andrea és Cseh István „ellenőrzi” egymás ellenőrzőjét. Elégedettek, hiszen ketten tiszta ötösek, Cseh Istvánnál van még javítani való, mert „csak” 4A (Foto: Kiss Béla) , V>A/SAA/VS^W>AAAA/VVV%AAAAAAA/NAAAAAA^>A/V/WS^N(VVS#VVAA<VV,^SA«(VVVA(N<%«K Kormányhatározat a lakásépítésre kijelölt területeken lebontandó régi létesítmények szanálásáról Űj kormányhatározat sza- oályozza a lakásépítésre kijelölt területeken lebontandó és nem lakás jellegű létesítmények szanálásánál követendő eljárást. Eddig a lakásberuházási költségekből kellett, fedezni az építési területről eltávolított régi létesítmények áttelepítésének minden költségét, még azokat a kiadásokat is, amelyeket nem .az átköltöztetés tett szükségessé, s az elavultság vagy korszerűtlenség miatt egyébként is esedékesek lettek volna. A kormányhatározat célja, hogy a lakásépítkezések fokozottabb támogatása érdekében megszüntesse az indokolatlan szanálási többletkiadásokat. A rendelkezés szerint elsősorban azt kell vizsgálni, hogy az építési területen lebontandó létesítmény helyett szükséges-e másutt újat építeni, vagy lehet-e más mólon pótolni az épületben ed- lig végzett tevékenységet. Ha vállalati vagy szövetke- :eti részleg és telephe’y negszüntetése szükséges, ak- cor az érintett maga hatá- •ozza meg, kíván-e újat lé- esiteni, az új épület késede- em nélküli megvalósításáról íz áttelepülőnek kell gon- ióskodnia. A tanácsok köte- esek az áttelepítést elrende- 5 határozatot a terület rendeltetésszerű felhaszná lási- .ál négy-öt évvel előbb, az 971-ig megkezdőig le.kás- pítkezések céljára kijelölt eriilétekre vonatkozóén véig még az :d.én elküldeni az 'intetteknek. Az áttelepülés miatt szűkítés új létesítmény költségei most már megoszlanak a lakásberuházó és az áttelepülő között. A lakásberuházót nem terhelik azok a kiadások, amelyek az érvényes hatósági előírások, jogszabályok és szerződéses kötelezettségek miatt már korábban esedékesek voltak és egyébként is az áttelepülőt érintik. A lakásberuházó viseli azonban az átköltöztetés és a bontás költségeit, pénzbeli kártalanítás esetén kifizeti a szanálandó létesítmény értékét, a földrészletkezelői jog megszerzésének költségeit, vagy alacsonyabb értékű csereingatlan esetében az értékkülönbözetet. Pénzbeli kártalanításkor a különbözeiét azv áttelepülőnek saját fejlesztési alapjából kell fedeznie, de mód van arra is, hogy kellő fedezet híján bankhitelt kapjon. Az áttelepítést elrendelő tanácsi határozatban elengedő időt kell biztosítani az új létesítmény felépítésére. Meg kell jelölni továbbá a kiürített szanálandó létesítmény átadásának határidejét, s ha az áttelepülő saját hibájából késik az átadással, akkor progresszív telekhasználati díj fizetésére kötelezhető. A nem állami tulajdonban levő ingatlanok tulajdonjogának megszerzése esetén a polgári jog, illetve a kisajátítással kapcsolatos kártalanítási szabályokat kell alkalmazni. A határozatban, amely 1989 január 1-én 14"n*t érvénybe. a kormány fe’hívta az illetékes irűn'<!z*eriu nők, intézmények. szervek intőit, hogy a határozat e1 sainak érvényre jutt >tr érdekében gondoskodj az érintett korábbi jogszabályok/ módosításáról vagy egyéb szükséges rendelkezések kiadásáról. A kormány felszólította a tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy mérjék fel a lakásépítkezésekkel kapcsolatos szanálási igényeket, készítsenek programot az ütemezésről és tájékoztassák az érdekelteket a szanálási tervekről. (MTI) Teljes tilalom az Izraelbe irányuló katonai szállításokra francia kormánynyilatkozat PARI2S: A francia kormány a minisztertanács szerda délelőtti ülése »tán hivatalosan állást "foglalt/a közel-keleti kérdésben. Áz állásfoglalást Michel Debré külügyminiszter expozéja és De Gaulle tábornok hozzászólása alapján Joel Le Theule tájékoztatásügyi államtitkár hozta nyilvánosságra. Mint a francia kormány rámutat, 1967. júniusa előtt Franciaország mindent megtett, hogy elősegítse Izrael állam megszilárdulását és békés berendezkedését. Ennek szellemében szállított neki olyan fegyvereket, amelyek lehetővé tették, hogy megvédje magát. A helyzet azonban megváltozott attól a pillanattól kezdve, hogy Izrael az 1967. júniusi háború előtt Franciaország ismételt tanácsaival és figyelmeztetéseivel mérsékletre intette a szemben álló feleket. Izrael elsőnek támadott és korábban .hozzá nem tartozott nagy te- . rülfeteket elfoglalt. Ennék következtében újabb egymillió menekült növelte a Palesztinái menekültek táborát és további egymillió arab él á megszállt területeken. Ez a tény elkerülhetetlenül az arab ellenállási mozgalom megerősödéséhez vezet A fracia kormány a háború első napjaiban teljes tilalmat léptetett életbe a körzetbe irányuló fegyverszállításokra, később ezt a tilalmat kizárólag Izrael Mirage —III.' vadászgép-megrendeléseire, a támadó fegyverek szimbólumára tartotta fenn. Továbbra is szállított azonban Izraelnek alkatrészeket és más hadianyagokat, különösen helikoptereket. A bejrúti polgári repülőtér ellen intézett támadást azonpnv’pfnm Mi firvm'if$z'eri tfrrya'ások A hivatalos látogatásra Belgrádba érkezeit Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter (balról) Miso Pavicsevics jugoszláv külügyminiszterrel (jobbról) tárgyal. (Teiefoto — ÜPI—MTI—KS) ban, amelyet a Biztonsági Tanács egyhangúlag elítélt és a világközvélemény elutasított, a francia kormány elfogadhatatlannak és megerűi gedhetetlénnek tartja. .Elutasítja azt az álláspontot, amely egyenlőségi jelet kíván tenni egy illegális szervezet terrorcselekménye és egy állam reguláris hadseregének egységei által francia ha- cüesz.iüzök felhasználásával egy másik állam békés célokat szolgáló polgári repülőtere ellen intézett támadása közé. Ez a francia kormányt arra késztette, hogy súlyos intézkedésként elrendelje a teljes tilalmat az Izraelbe irányuló katonai szállítások- • ra. Ez az álláspont — hangzik a nyilatkozat — teljesen logikus, mivel Franciaország nem akarja a konfliktus kiélezését. Ráadásul Francia-’ országot Libanonnal hagyományos, évszázados baráti kapcsolatok kötik Össze. A francia kormány álláspontját azonban a francia sajtóban élesen bírálták. Ez a nyilatkozat szerint csak azt mutatja, hogy az országban a tájé- ■ koztatási eszközökhöz közel álló körökben erős Izrael befolyása. A nyilatkozat a továbbiakban megismétli, hogy a francia kormány a közel-keleti helyzet tartós, békés rendezésére törekszik, és ennek alapja szerinte csak a Bizton, sági Tanácsban 1967. novemberében egyhangúlag elfogadott határozat lehet. Ez a rendelkezés nem előnytelen Izrael számára sem, mert magában foglalja elismertetését, ' határainak biztonságát, a szabad hajózás jogát és’ az egyezmény nemzetközi garanciáját. A francia kormány megállapította, hogy a szovjet memorandumban ismertetett megoldási javaslat is hasonló irányú, mint a francia álláspont. Végül hangoztatta, hogy mindennek a megvalósításához arra lenne szükség, hogy a négy nagyhatalom egyetértésre jusson és ennek alapján a Biztonsági Tanács megfele’ő hatá-ozatokat hoz-' zon saját döntésének végrehajtására. (MTI)
