Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-03 / 1. szám
Fock Jeno rádió- és tv-besiél%etise Kölcsönös n bisaXom Nagyobb iparkodással folytatjuk munkánkat A/ erősödé' demokráciáról, a lakásépitkrxlsről, ez árak akknlíssrí! a nagy létszámú korosztályokról nyilatkozott a mínisztereluSk Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP PB tagja, az új év első estéjén a televízió kamerái és a rádió mikrofonjai, az ország nagy nyilvánossága előttt válaszolt Megyeri Károly és Szepesi György kérdéseire. A tavalyi eredményekről szólva hangsúlyozta, hogy az aszály ellenére sikeres gazdasági esztendőt zártunk, politikailag pedig az eljövendő sikerek alapjának tekinti, hogy tovább erősödött a közélet demokratizmusa s a népi-nemzeti egység. — Természetesen, amikor népi-nemzeti egységről beszélünk, soha nem szabad azt hinnünk, hogy ez azt jelenti: l(j millió magyar szíve együtt dobban. Arra " azonban vigyáznunk kell, hogy ne túlozzuk el azok számát és jelentőségét,akik ma és talán még hosszabb időn át, nem teljesen és nem mindenben értenek velünk egyet — mondotta, maid hangsúlyozta, hogy ezekkel, s a politikailag közömbösökkel kapcsolatban türelmes nevelőmunkára vau szükség, a közösséget megkárosítókkal, valamint a tudatos ellenséggel, a törvénytelen eszközöket alkalmazókkal szemben azonban keményen, szükség esetén a törvény teljes szigorával kell fellépni. A lakosság túlnyomó többsége bízik a rendszerben, a párt és a kormány vezetőiben, s a vezetők is az emberekben. Kijelentette: „Csak addig érdemeljük meg, hogy a helyünkön legyünk, amíg valóban szolgáljuk a népet, és nem élünk vissza azzal a beosztással, amelybe a nép bizalma remeit bennünket. Egyébként, ha egy kormányzat okos, jelentősen megkönnyíti munkáját... ha minden jelentős kérdést megtanácskozik a nép széles rétegeivel, mielőtt határozna.'1 Fock Jenő megállapította, hogy az elmúlt 12 évben az ország vezetői ilyen szellemben igyekeztek dolgozni, noha nem minden kérdést tárgyalhattak meg előzetesen a széles nyilvánosság előtt. Tavaly ilyenek voltak a csehszlovák eseményekkel összefüggő intézkedések. „Bíztunk azonban abban — mondotta —, hogy a dolgozók meg fogják érteni, miért kellett ezt tennünk, meg fogják érteni, hogy ez internacionalista kötelezettségünk volt,” Fock Jenő ezután a kormányzati munkáról, a Minisztertanács tevékenységéről, az abban megnyilvánuló demokratizmusról adott tájékoztatást. Például a lakás- helyzettel több ízben foglalkoztak a Minisztertanácsban, januárban pedig arról tárgyalnak majd. hogyan lehelne a tervezett 62 ezer lakásnál néhány ezerrel többet épiteni. Itt hangsúlyozta a miniszterelnök: három-négyezer lakással többet jelentene, ha az összes üzemek élnének lehetőségükkel, s részt vállalnának a lakások számának szaporításából. A munkaidő csökkentésével kapcsolatban kiemelte: három év alatt — 1968. végéig — kétmillió dolgozó tért át a 44 órás munkaidőre, s most elég nagy a türelmetlenség azok közt, akik nem hamarosan jutnak el idáig. Ezektől türelmet kér, hiszen az áttérés feltételeit előbb meg kell teremteni. A kormány és a szakszervezetek gyakori párbeszédéről, gyümölcsöző együttműködéséről, majd a gazdaságirányítási reform első esztendejének eredményeiről tzólt ezután. A továbbiakban az árak 1989-es alakulásáról folyt a beszélgetés. Fock Jenő kijelentette, hogy a kormányzat 1969-ben egy-két százalékos árszínvonal-növekedéssel számol, de ebben minden árucikk, sőt, szolgáltatások ára is benne van. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy tavaly is egy-ket százalékos áremelkedést terveztek, de csak fél százalékkal nőtt az árszínvonal. Ha nem lesz aszály és jól mennek a dolgok, az árak színvonala az idén is csak fél százalékkal emelkedik. A munkaerőhelyzetről is szó esett az interjúban, s Fock Jenő rámutatott: a vállalatok munkaerőigénye túlzott, hisz belső tartalékaikat még korántsem használták fel. Például Budapesten teljesen indokolatlannak tartja a „munkaerőéhséget”. Szerinte a fővárosban egész sor intézi,; ..'ást kellene tenni, hogy még kevesebb munkaerőt kelljen foglalkoztatni. A $ -kát emlegetett és Fock Jenő szerint - túlzottan borúlátóan felfogott, „demográfiai hullám” kérdései is szóba kerültek. „Szerintem örömmel kell üdvözölni ennek a korosztálynak a tagjait... A kormányzat nem jótéteményt gyakorol, hanem kötelességének tesz eleget, afnii tor megkülönböztetett gonddal foglalkozik az őket érintő kérdésekkel — mondotta. Ezután hangsúlyozta, hogy gyermekgondozási segély időtartamának felemelése, hiszen ha 120—140 ezer asz- szony ezt igénybe veszi, helyüket többnyire fiatal nők foglalják majd el. Segít egyebek közt az is, hogy például 1969-ben 25 ezerrel több tanulót vesznek föl a szakmunkásképző iskolákba, mint az elmúlt években. Pozitívum, hogy a tsz-ekben tavaly 20 százalékkal többen jelentkeztek, mint az előző évben. Végül az új esztendő kilátásaival kapcsolatban hangsúlyozta a miniszterelnök, i hogy ő nagyon optimista, és ’ véleménye szerint a közvéleménynek is minden oka megvan arra, hogy az ország fejlődését illetően optimista le- : gyen, hiszen az egyetértés, a j bizalom légköre erősödik, s j már eddig is sok mindent I meg tudtunk oldani. Felhív- ; ta azonban a figyelmet arr.t, Véget értek az ünnepek, kihevertük a szilveszter éjsza1 ’ kábulatot, tehát semmi akadálya, hogy az üzemekben és a hivatalokban újra rendes kerékvágásba zökkenjen az elei. Még nem volt rá időnk, hogy számba vegyük idei feladatainkat, de a részletes tervek és a termelési tanácskozások vitája előtt is tudjuk, hogy az idén sok munka vár ránk. Megyénk üzeméiben azt néztük meg, hogy hol és hogyan láttak munkához 1989. január 2-án reggel. Gépesítik az Öntödét hogy I feszültségektől terhes világban élünk, ezért mindent e! kell követnünk a szocialista országok közösségével együtt, hogy nagyobb legyen az egyetértés, a világ összes haladó erőivel szót tudjunk érteni, s közös nevezőre jussunk' a hideghá- j borútól, a véres helyi, hábo- j rúktól — például a vietnami- \ tói — vissza nem riadó im- j perialista agresszív körökkel í szemben. ezeknek % korosztályoknak a perspektíváira is jótékonyan hat majd a Fock .Tenő végül boldog új | esztendőt kívánt az egész I dolgozó magrar népnek. Különösen azoknak tűnt csípősnek a reggeli hideg, akik újév napján ki sem mozdultak a jól fűtött lakásból. így aztán hajnalban csupa sietős emberrel találkozhattunk. Az. Öntödei Vállalat egri üzemében reggel 6-kor kezdődött az új év első műszakja. Sokan kellemes meglepetéssel látták, hogy Eger ut'.'áin új autóbuszok közlekednek. Az új év első munkanapján új járatokat indítottak a Hajdúhegytől a főiskoláig,' onnan a Lenin és az Üt törő utcán át a tihamé'i malomig, illetve a Vörös Csillag Traktorgyárig. Többen autóbusszal érkeztek az első műszakba. 7*1 tagadás, az öntödében e-v: kicsit fagyos volt a fogj/Itatás. Építkeznek, az ajtó- kai nem lehet bezárni, a csar- noií nyitva, bizony nem sokat ér a fűtés, fáznak az öntők, Meg is jegyezte az egyik idős szakmunkás, hogy az öntödében inkább a nagy melegre szokás panaszkodni. — Melegünk lesz, mire a. kompresszorokat megindítjuk — válaszolt társa. De' reggel 8-kor különösebb zökkenő nélkül dolgoztak a kúpolóknál és a formázóban. A gépi íormázóknál Vór- konyi Gyula brigádja szivattyúkat öntött Diósgyőrnek, a Dobó-brigád fogaskerék-házat a Bányagépgyárnak. Az év első napján szovjet exportra dolgoztak, a magkészítők pedig ott folytatták a munkát, ahol két nappal korábban abbahagyták. Az óév gondjai sem változtak, igaz, nem is újak. llesz János gyácegységvozető elmondta, hogy az öntöde kor- , szerűs.'t lsét, felújítását december 31-re be kellett volna fejezni, de a VILATI íhég nem k‘szítéi,to el a konian- dópuUot, vagyis azt az automatikus ve .eriőberendezést, ahova a gépesített öntöde összes jelzései befutnak. Az egri üzem termelésének eddig 29 százaléka volt gépi öntés, az idén ezt 60—10 százalékra akarják növelni. Ezáltal sok nehéz fizikai munkától mentesülnének az emberek és jelentős mértékben növelhetnék a termelékenységet. Ezért szeretnék hamarább megkapni a vezérlőberendezést. mint azt legutóbb a VILATI ígérte. Az egri öntöde 1969-es teljes kézi kapacitását lekötötte a Diósgyőri Gépgyár, a gépi öntésre tárgyalásokat folytat és szerződéseket köt az egri gyáregység. (f.) Az „első nap’- a második volt iii’i'end^xcr. árformák, árváltozások lilfífMien Az MTI munkatársa tájékoztatást kért az Országos Anyag- és Árhivataltól arról, hogy 1969-ben milyen változások várhatók az árrendszerben, a termelői és fogyasztói árakban. — A gazdaságirányítási reform első évének tapasztalatai bebizonyították — hangzott a válasz —, hogy a reform nem nélkülözheti az árrnechan izmus rugalmasságát, vagyis azt, hogy az árformák, az árak egyre inkább alkalmazkodj a naiv a termelési-értékesítési viszonyokhoz. Ezért 1969-ben tovább kell csökkenteni az árakkal kapcsolatos kötöttsér geket. A hatósági áraknak is követniük kell a piaci viszonyokat. különben a fix, vagy maximált árakat alkalmazó ágazatok hátrányos helyzetbe kerülnének a szabadabb árformákat alkalmazókkal szemben. A szükséges árintézkedéseket összhatásuk figyelembevételével készítettük és készítjük elő. Az 1969. évi népgazdasági tervhez kapcsolódó ártervezési munka mind a termelői, mind a fogyasztói áraknál felmérte az indokolt változások hatásait, s a kormány ennek alapján hozta meg döntéseit. A hatósági termelői árak közül mindössze néhányat módosítunk. Mintegy 20 százalékkal fel kell emelni a fenyőfűrészáruk termelő árát. mert a növekvő igényeket a szocialista országokból származó importtal ma már nem tudjuk kielégíteni. A bőráruk termelői árát viszont mintegy 10 százalékkal csökkentjük, mivel a világpiacon is olcsóbb lett a nyersből-. Ez az intézkedés várhatóan a cipők és egyéb bőripari termékek fogyasztói árának némi csökkenését is magával hozza. Árarány-módosításra kerül sor a tüzelőanyagoknál is. Tekintve, hogy hazánk több szénhidrogénnel rendelkezik, most már nem indokolt, hogy fenntartsuk a gyengébb minőségű «szenek felhasználására ösztönző árarányokat. — Ami a fogyasztói árakat illeti, a múlt évi tapasztalatok azt igazolják, hogy újabb lépéseket tehetünk a társadalmi ráfordításokhoz közelítő árak alakításának útján, jóllehet ez a folyamat még meglehetősen hosszú időt, 10—15 évet is igénybe vesz. Amikor a múlt évi tervet kidolgoztuk, azzal számoltunk, hogy a fogyasztói árszínvonal egy-két százalékkal növekszik, az emelkedés azonban ennél jóval szerényebb, 0,5 —0,6 százalékos volt, 1969-re ismét egy-két százalékos árszínvonal-emelkedést tervezünk, az 1969. évi népgazdasági terv a reáljövedelmek növekedését már ennek megfelelően vette figyelembe. A tervezett árintézkedések négy csoportba sorolhatók: 1. egyes rögzített és maximált árak módosítása; 2. az import fogyasztási javaknál eddig érvényesített kivételek és kedvezmények csökkentése, vagy megszüntetése; 3. a forgalmiadó-rendszer egyszerűsítésé; 4. a szabadáras fogyasztási termékek bővítése. —- A központilag elrendelt árintézkedések, az emelkedés és a csökkentés kiegészítik egymást, az árszínvonal a hatósági árucikkeknél változatlan marad. A rögzített és maximált árak változásai közül a legjelentősebb a belföldi és nemzetközi postaszolgáltatások díjának emelése volt. Várható további intézkedések: a fűrészáruk termelői árának módosítását egyes fatermékek fogyasztói árának igen kis mértékű növelése követi majd, a motorbenzin mi- ■ nőségének javításával arányosan a normál benzin ára magasabb lesz. Az év folyamán az állami dotáció csökkenése következtében egyes vendéglátóipari árak váltó- sásával is számolni kell. A fenyőfűrészáruk árának és az építőipar termelői árának emelkedése nyomán a lakosság építkezései 4—5 százalékkal lesznek drágábbak. Hogy az emelkedés ennél ne legyen nagyobb, a vállalati kivitelezésben megvalósuló lakossági építkezéseket nagyobb állami dotációval támogatják. Több cikk ára csökken. A hazai brikett 20, a tüzelőolaj 30 százalékkal lesz olcsóbb, alacsonyabb lesz a tűzifa ára is. A baromfi ugyancsak olcsóbb lesz, mint tavaly. ‘ A szabadáras fogyasztási cikkek aránya 23-ról 30—33 százalékra növekszik. Mint ismeretes, a termelői és fogyasztói árakat a termékek nagyobb részénél számottevő forgalmiadó, kisebb részénél pedig árkiegészítés kapcsolja össze. A forgalmiadó, illetve az árkiegészítési rendszer egyszerűsítésével lépésről lépésre közelebb hozzuk a ráfordítási költségeket és az árakat. Az 1968-as árreformhoz kapcsolódva bevezettük * a termékcsoportok szerinti adóztatást. Az idén a forgalmiadókulcsok száma körülbelül a felére csökken. | A legjelentősebb forgalmi- j adóváltozás a ruházati cik- I kelínéi lesz. Különböző szövetek, kötött- és hurkoltáruk,! rövidáruk, ruházati cikkek j eddigi 600 adókulcsát körülbelül 175 helyettesíti majd. j Ezzel kapcsolatban plusz— mínusz 15 százalékos határon j belül ármozgások várhatók. | Nagyobb mértékű ármozgásra csak kivételes esetekben kerülhet sor. A forgalmiadó- nivellálás a járműalkatrészek, centrifugák, lemezjátszók, egyes festékek, fotó- vegyszerek, továbbá sporsze- rek és papírcikkek árát is érinti. Kisebb mértékben emelkedik egyes pálinkák és likőrök ára. A tavalyi mintegy másfél milliárd forintos termelés befejezése után — új feladatok végzéséhez kezdtek a hatvani járás ipari üzemeiben Is. Az indulás természetesen az idén sem történt egyidőben, hiszen a munka is változó s nem igazodhat mindenütt egyformán a naptári rendhez. Selypen, a cukorgyárban az év első „hivatalos” munkanapja tulajdonképpen már a második volt, mivel itt, a Zagyva partján — mint köztudott — a kampány kezdete óta egybefolynak a műszakok. Tggnap ugyanúgy dolgoztak, mint tegnapelőtt, vagy éppen korábban, mindössze annyi különbséggel, hogy a kemény hideg a megszokottnál jobban próbára tette a nagy létszámú udvari személyzet teljesítőképességét. Csütörtökön egyébként — mint látogatásunk alkalmával Vrabecz Mátyás igazgató elmondotta — túljutottak már a 27 ezredik vagor répa feldolgozásán is eg5 nagy lépéssel ismét közelebt kerültek a január 17-re tervezett szezonzáráshoz. A Fővárosi Műanyagipar Vállalat rőzsaszentmártoni te. l-.pén, s a petőfibányai ve- gyesiizemben is lényegében : tavalyi megszokott munka folytatták. Az apci Qualität ban sem tulajdonítottak kü lönösebb jelentőséget ennek : csütörtöknek, talán nem is beszélt volna róla a í'őköny velő, ha történetesen a nappalos műszak sok embert reggel — éppenséggel nen egy órahgsszás késéssel érke Zik munkahelyére a vasú „jóvoltából-’. Az ugyancsal késlekedő vonatra vári csat lakozó szerelvény ugyanis ti; ember egy-teljes műszakja „vitte el” haszontalanul. S kezdetnek — érthető az ap- ciak panasza — ez korántserr biztató! KöScsön- olajjal!... Amíg Apcon bosszankodtak, a „szomszédban” a Sely- pi Cementgyárban némi idegességgel kezdték az új esztendőt. Csütörtökre ugyanis minimálisra csökkent a fűtő- olajkészlet, s mert hirtelenjében még kilátás sem volt az utánpótlásra, délelőtt hozzákezdtek az első számú kemence „kijáratásához” kiürítéséhez. S tekintve, hogy a nap folyamán a közeli üzemekből csupán a cukorgyáriak és az erőműviek tudtak egy-egy vagon olajat ígérni, a naponta ennek ötszörösét fogyasztó cementgyárnak, a Kőolaj és Gázipari Tröszt napi tízvagonos küldeménye pedig legjobb esetben a hét utoljára, de meg inkább a jövő hét elejére érkezik meg — az aggodalom alig szűnt. Ha sürgős változás nem következik be az olajellátásban, valószínű, hogy a gyár teljesen leáll s kényszerűségből elöre- veszi az egyébként csak februárra tervezett hagyományos, általános nagy karban- tartását. Egyik jobban, a másik rosz- szabbul, végső soron minden üzem túltette magát a csütörtöki napon. S ha a tavalyi munka folytatása nem is sikerült mindenütt úgy, mint azt akarták, vannak még különbségek — a bizakodás egyforma. Valamennyien a múlt évihez hasonló, vagy még jobb eredményekért iparkodnak! (gy) Ünnepi meglepetés A változásokra a korábbi évektől nem január 1-én, hanem az év különböző időpontjaiban kerül sor. Ezen a területen is szakítani akarunk a régi merev módszerrel. A változásokra olyan időpontokban kerül sor, amelyek a különböző gazdasági és piaci meggondolások alapján, erre a legalkalmasabbak. (MTI) Akár találós kérdéssel is kezdhetnénk: hogyan kerül a szög a kenyérbe? 'A választ nagyon nehéz volna megtalálni. Tudjuk, ma már a kenyérgyárban gépek végzik a legtöbb munkát. Azok gyúrják a tésztát, szaggatják ki és formázzák meg a nyersanyagot, tehát emberi kéz alig ér a kenyérhez, amíg a kemencébe nem kerül a tészta. Így aztán még érthetetlenebb a dolog: szög a kenyérben...! Azt sem hallgathattuk el. hogy az ünnepsorozat idején panaszra sem adott okot a sütőipari vállalat. Ha volt is sorbaállás he-, Ivenként, és ese.tenként. kenyér- és kalácsügvben senkinek nem lehetett komoly panasza. Legfeljebb annak a családnak. ahol a tekintélyes méretű, , rozsdás szeg került elő az, ünnepi asz.í ’ra tett kenyérből. A furcsa körülmények között megtalált szeget ők hozták be a szerkesztőségünkbe. A gyártó vállalat cégjelzését feltüntető cédulácskával együtt. Ezen olvashatjuk: 1-es üzem. 1-es brigád A Mátravidéki Sütőipari Vállalat gyöngyösi. • Kossuth Fajos utcai kenyérboltjá- ban vásárolták a szóban forgó kenyeret. Tudjuk, kivételes esetről van szó. De éppen azért írjuk meg. mert kivétel. Sajnos, a kenyeret megszegő családot, ez a körűimén v sem vigasztalja, ök is a vasüzletbe szoktak menni szegért. Az elv ugyanis: mindent a maga helyén. A szöget — meg kivételesen sem szereti senki ■,< kenyérben. , (—ár) Nflmjit&r 1969. január 3. péntek
