Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-24 / 19. szám

yitACi PBOLKJAUJAl EGYESÜLJETEK! Egri Dózsa-Dunaújváros 7:4 ★ 16 felejthetetlen nap ★ Rádiósok — szardíniásdobozban * ★ XX. évfolyam, 19. szám ARA: 70 FILLÉR 1969. január 24., péntek t-----------------------------­M AI ftgijzeiiink Aligha van olyan terme­lőszövetkezet, ahol az elnöki irodában vagy máshol ne állna egy polc a mezőgaz­dasági szakkönyvek, folyó­iratok sokaságával. Az állo­mány szinte napról-napra gyarapodik, hiszen maga a mezőgazdaság is hihetetlen gyorsasággal fejlődik, kor­szerűsödik, változik. A tu­domány eredményei nélkü­lözhetetlenné válnak a min­dennapok gyakorlatában, s a szakkönyvek, folyóiratok fontos eszközei az elmélet gyakorlatba való átültetésé­nek. Mégis sok olyan polc akad, ahol csak porosodnak a könyvek, jelezvén, hogy nem túl sokan forgatják őket. Többnyire csak a szö­vetkezeti vezetők használják munkájukhoz, mások nem­igen. Pedig nincsenek ezek a könyvek, folyóiratok sen­ki elöl elzárva, bármikor be­mehet akárki s leemelheti őket a polcokról. A legtöbb szövetkezeti gazda mégsem teszi, mert valami olyasfé­le szemlélet alakult ki az elmúlt időkben, hogy szak­könyvekre csak a vezetők­nek van szüksége. Vagy csak ők képesek megérteni a könyvekben leírtakat. Nyilvánvaló, hogy a szak- irodalom egy része olyan is­mereteket tartalmaz, ame­lyek megértéséhez, megis­meréséhez tényleg maga­sabb végzettség, műveltség szükséges. Azonban nagyon sok olyan kiadvány jelenik meg, amely a szövetkezeti gazdáknak is nagy hasznot nyújt munkájukhoz. Nem is beszélve arról, hogy a gé­pesítés egyre nagyobb fokú a közös gazdaságokban, s egyre több technikai isme­retre lesz szüksége minden­kinek. Éppen ezért érdemes lenne a szakkönyvekről egy kicsit lefújni a port, jobban felhívni rájuk mindenki fi­gyelmét. Ma már nincs olyan ipari üzem, ahol ki- sebb-nagyobb műszaki könyvtár ne lenne. Talán nem ártana a szövetkezetek­ben is létrehozni hasonló könyvtárakat — az idő ezt úgyis megköveteli előbb, vagy utóbb. De inkább előbb. (kaposi) Merénylet az űrhajósok ellen MOSZKVA: 'Szerdán az űrhajósok ün­nepélyes fogadtatása során provokációs cselekmény tör­tént — több lövést adtak le arra a gépkocsira, amelyben Beregovoj, Nyikolajeva-Tye- reskova. Nyikolajev és Leo­nov űrhajósok tartózkodtak. A gépkocsivezető és a ko­csioszlopot kísérő motorke­rékpárosok egyike megsebe­sült, Az űrhajósoknak nem esett bajuk. A lövöldöző sze­mélyt a bűncse'ekmény elkö­vetésének színhelyén elfog- A vizsgálat folyik. Kormányrendelet a gyermekgondozási segély kiterjesztéséről Ülést tartott a Minisztertanács Jövő heti rádió- és tv-műsor A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A kül­ügyminiszter jelentést tett ez ENSZ-közgyűlés XXIII. ülés­szakának eddigi munkájáról. A munkaügyi miniszter, elő­terjesztésére a kormány rendeletet adott ki a gyer­mekgondozási segély időtar­tamának két és fél évről há­rom évre való kiterjesztésé­ről és a jogosultak körének bővítéséről. A munkaügyi miniszter előterjesztése a többi között megállapítja: Az elmúlt másfél év ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a gyermekgondozási segély rendszere bevált; az erre vonatkozó kormányren. deletet a dolgozó nők öröm­mel fogadták, amit az is bi­zonyít, hogy a segélyt a jogo­sult nőknek mintegy 75—80 százaléka veszi igénybe. A vállalatoknál megszűntek a kisgyermekes anyák — oly­kor váratlan — hiányzásából adódó problémák. A gyer­mekgondozási segély rend­szere hozzájárult a születések számának növekedéséhez is. 1968-ban 155 ezer gyermek született, 17 ezerrel több mint 1966-ban, a segély be­vezetését megelőző esztendő­ben. Az új kormányrendelet • szerint a dolgozó nőt, ameny- ■ nyiben gyermekének gondo­zása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe és a szülést közvetlenül meg­előzően másfél éven belül összesen legalább 12 hónapig munkaviszonyban állt, az ed­digi két és fél évvel szemben gyermeke három éves ko­ráig illeti meg gyermekgon­dozási segély. Eddig csak az a dolgozó nő kaphatott gyermekgondozási segélyt, aki a munkakörére megállapított teljes munka­időben dolgozott. A rendel­kezés a segélyre jogosultak körét azokra is kiterjeszti, akiknek munkaideje leg­alább napi hat óra. Gyer­mekgondozási segélyben ré­szesülhet továbbá — függet­lenül attól, hogy mennyi ide­je dolgozik —, aki bármely iskola (tanintézet) nappali ta­gozatán végzett tanulmá­nyainak befejezését követően kilencven napon belül — akár meghatározott, akár határozatlan időre szóló — munkaviszonyba lép, illetve kisipari szövetkezet, vagy mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagja lesz. Az új szabályozás szerint az az anya, aki ledolgozta a fentiek szerint meghatáro­zott minimális (a szülést megelőző másfél éven belüli 12 hónapos, legalább napi 6 órás) munkaidőt, akkor is jogosult a gyermek 3 éves koráig gyermekgondozási se­gélyre, ha próbaidős, vagy meghatározott időre szóló munkaviszonyt létesített és ez a szülési szabadság, vagy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt meg­szűnik. A munkában eltöltött idő kiszámításakor, például ha a szabadságidő vagy a nyugdíj- jogosultság megállapításához van erre .'szükség, figyelem­be kell venni a munkavi­szony tartama alatt gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság- időt is. A dolgozó nő a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsá­got a gyermek három éves kora előtt megszakíthatja, de ezt harminc nappal előbb be kell jelentenie munkáltató­jának. Azok számára, akik 1967 január 1. napján, vagy azt követően született gyerme­kük után az új kormányren­delet szerint gyermekgondo­zási segélyre jogosultak, ezt 1969. április 1-től kell folyó­sítani. Az egészségügyi miniszter beszámolt a gümőkór elleni küzdelem helyzetéről és eredményeiről. Az építésügyi és városfejlesztési, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter együttes előterjesz­tése alapján a kormány el­fogadta a Budapest s a nyu­gati országhatár közötti 1. számú főút könyéke rendezé­sének regionális tervét. A kormány meghallgatta és tu­domásul vette a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa elnökének tájékoztatóját a termelőszövetkezeti elnökök politikai, erkölcsi és anyagi helyzetéről. A nehézipari mi­niszter javaslatára a Minisz­tertanács módosította a koz­metikai készítmények előállí­tásáról és forgalomba hoza­taláról szóló rendeletet. A Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából a kormány ez év március 21-ét munkaszüneti’"nappá nyilvá­nította, majd egyéb ügyeket tárgyait. Római katolikus érsekek és püspökök kinevezése, katolikus főpapok eskütétele Or. Brezanóczy Pál címzetes püspököt, apostoli kormányzót a pápa egri érsekké nevezte ki VI. Pál pápa — korukra és egészségi állapotunkra te­kintettel — hozzájárult dr. Hamvas András Endre kalo­csai érsek, dr. Kovács Vince c. püspök, váci apostoli kor­mányzó, dr. Schwarz Eggen­hof fér Artúr esztergomi apos­toli kormányzó nyugalomba- vonulásához és ezzel egyide­jűleg elfogadta dr. Legányi Norbert pannonhalmi főapát lemondását. A pápa dr. Ijjas József c. püspök Csanádi apostoli kor­mányzót kalocsai érsekké, dr. Brezanóczy Pál c. püspök egri apostoli kormányzót egri érsekké, dr. Bánk József c. püspök győri apostoli kor­mányzót váci megyés püs­pökké, dr. Cserháti József c. püspök pécsi apostoli kor­mányzóit pécsi megyés püs- pükké, továbbá dr. Szabó Imre esztergomi c. püspököt esztergomi apostoli kormány­zóvá, KiSberk Imre székesfe­hérvári c. püspököt székes- fehérvári apostoli kormány­zóvá, dr. Kacziba József lel­készt c. püspökké, győri apostoli kormányzóvá, dr. Udvardy József lelkész c. püspökké, Csanádi apostoli kormányzóvá, valamint dr. Zemplén György budapesti központi szemináriumi rek­tort esztergomi s. püspökké, dr. Vajda József esztergomi szemináriumi rektort Váci s. püspökké nevezte ki. A felmentésekhez, illetve kinevezésekhez a Népköztár - saság Elnöki Tanácsa 1957. évi 22. tvsz. tvr. alapján az- előzetes hozzájárulást meg­adta. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke előtt a Magyar Népköz- társaságra és annak Alkot­mányára az újonnan kineve­zett római katolikus főpapok csütörtökön esküt tettek. Az eskütételnél jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, dr. Horváth Richard, az Elnöki Tanács tagja és Prantner József, ál­lamtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke. Az eskütételnél Losonczi Pál mondott beszédet. Losonczi Pál szavaira TJjae József kalocsai érsek vála­szolt. A zárszámadó közgyűlésekről jelentjük Jó eredmények, elégedett tagság Detken A tagság túlnyomó többsé­ge megjelent január 23-án Detken, a Szabadság Tsz zárszámadó közgyűlésén a művelődési házban, ahol na­I,ni> Aniil /#,./#, lei h/ri e A múlt csúf örökségeként éktelenl- * ítfGI*C3$t*C CpUl f&ftfZa tette csaknem napjainkig a városképet az egri Egészségház utcában meghúzódó néhány cselédlakás. A szomorú képet ma már hiába keresnénk, eltörölték a föld színéről, s helyén ismét munka folyik; alapjait építik egy 44 lakásos modern épületnek. Leginkább T betűhöz hasonlítható a tervezőasztalon megál­modott épülettömb. Szára a patak felé mutat, s ezen a részen hét, míg az Egészségház utca vonalát követő rész ötemeletes lesz. A két épületrészt lepcsőház köti össze, s ugyanitt kap helyet a lift is. A pillérvizakra épülő, függőfolyosós és lapos tetős lakótömböt az Országos Takarékpénztár építteti, s benne 1—2—3 szobás lakásokat alakíttat ki. Az öröklakások alatt „Ezermesterből?’, ajándék- és könyvesbolt, IBVSZ-iroda és eszpresszó kap helyet. A város új színfoltja a tervek szerint 1970-ben nyeri el végső for­máját. A képünkön látható makett Fekeie Miklós tervező jó ízléséről és merész fantáziá­járól valL • • (Foto: Plllsy) ‘ < í ,i » t » Á. gyón sok meghívott vendég is helyet foglalt a színpadból átalakított díszemelvényen. Ott volt dr. Tamás László, a megyei pártbizottság tit­kára, Virág Károly, a járási pártbizottság első titkára is. Szabó Imre országgyűlési képviselő, a közös gazdaság elnöke ismertette a vezetőség nevében a szövetkezet múlt évi eredményeit. Mindenekelőtt megemléke­zett arról a kitüntető látoga­tásról, amelynek során 1938. április 24-én vendégül lát­hatták Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkárát, aki nagy érdeklődéssel ismerkedett a tsz tagságának munka- és életkörülményeivel, a szövet­kezet gazdasági eredményei­vel. Elismerését a vendég­könyvbe írt sorai őrzik, ami­ket most a közgyűlés előtt olvasott fel Szabó Imre. Javaslatára a közgyűlés táviratban köszöntötte Kádár János elvtársat és kívánt sikereket felelősségteljes te­vékenységéhez. A gazdasági eredmények ismertetése és elemzése so­rán vált közismertté, hogy a tsz-ben az egy napra jutó munkadij 112 forintot tesz ki. A munkaegység értéke 75 forint, ami már magában foglalja az öt forint prémiu­mot is. Akik az alapszabály­ban meghatározott kötele­zettségeiket nem teljesítet­ték. azok 70 forintot kap­nak egy munkaegységre. Emelkedett az egy főre ju­tó jövedelem értéke is, ami most 20 200 forint fölött van. Ez mintegy ezer forint­tal több az előző évi átlag­nál. Bár a* időjárás nem ked­vezett tavaly a mezőgazda-’ Ságnak, a tervezett összbevé­telt így is sikerült túlteljesí­teniük. Ez végöszegben meg­haladja a 22 millió forintot* Többsége, 14 millió forinton felüli összeg, a növényter­melésből származik. Különö­sen a kalászosok fizettek jól, a gondos talajelőkészítés, a vegyszeres gyomirtás és a három hét alatt elvégzett gé­pesített betakarítás meghoz­ta a gyümölcsét. Amíg egy hold kalászosra kétnapi munkát kellett fordítani, ad­dig ugyanennyi kukoricára 12 napot. Ez a szám is mu­tatja. milyen területen szük­séges a korszerű agrotechni­kát és agrokémiát fokozni. A szőlő is nagyobb bevé­telt adott, mint amennyit terveztek. Az állattenyésztés és a hizlalás szintén gazda­ságos lett, de még a szántó­földi kertészet is jövedelme­zőnek bizonyult. Éppen a kertészet az, ahol az asszo­nyoknak mindig elegendő munkaalkalmat lehet terem­teni, ami szintén nagyon fontos dolog. A tsz tervei között szere­pel a további szőlőtelepítés, és hogy a nagyüzemi -szőlő termését korszerűbb módon tudják feldolgozni, építenek egy ötezer hektoliter befo­gadóképességű borospincét, ,a szükséges modern feldolgo­zó üzemmel együtt. A közgyűlés meghallgatta még az ellenőrző bizottság jelentését is, amit Sclga Ala­jos, a bizottság ■ elnöke ter­jesztett elő. A detki Szabadság Tsz zár­számadó közgyűlésén elége­dett ' emberek mérték fel ed­dig végzett munkájukat és az annak nyomán megszüle­tett eredményeket. (gn»0 (Folytatás a 3. oldaton.) AZ MSZMP BEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents