Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-22 / 17. szám
A tervek utján Lesárait a vitai Utazás a Bükkben és a Mátrában Nyilatkozik Kovács Ferenc, a Turistaházakat Kezelő Vállalat igazgatója A teli Bükk és a téli Mátra '• egy jottányit sem változott i tavaly óta. Egyrészt a termé- gondoskodik róla, hogy •minden évben hidegen tiszta i és. éles legyen a levegő, hogy a hó még jobban körvonalaz- _za, kiemelje a csúcsokat, völ- eket, vakítóan visszaverje ■fa napfényt és hogy csendet, ■nyugalmat, derűt árasszon a táj. Másrészt a menedékházak, turistaházak, éttermek, 'büfék, az utak és sípályák gondoskodnak a változatlan- -ságról. Milyen jó, hogy a táj változatlan és mennyire elkelne jegy kis változás mondjuk a turistaházak tekintetében. Ismerjük a megyei tanács Mát- ra-£ejlesztési tervét. Csakhogy a Mátra jelentősége túlnő a megye határain, fejlesztése sem lehet egyetlen megye gondja. A Mátra és a Bükk az egész országé. . Felkerestük az ország 78 turistaházának gazdáját a Turistaházakat Kezelő Vállalat Igazgatóját Kovács Ferencet és arról kérdeztük, hogy Vajon meddig marad az ország legnagyobb két hegyvidéke ilyen öröknek tűnő változatlanságban. ötmilliós étterem — Az utóbbi tíz év alatt bizony nem sok történt. Egy éve neveztek ki igazgatónak — mondja Kovács Ferenc. — Ez az idő csak arra volt elég, hogy megbizonyosodhassak arról: egyedül a vállalat szinte semmit nem tehet. Any- nyira elmaradtunk a turista- házak. .fejlesztésében, - hogy... csak társadalmi összefogás segíthet Szükségünk van az MTS, a SZOT, az Idegenforgalmi Tanács, a megyei tanácsok és végső soron a Gazdasági Bizottság megértésére és segítségére. Aztán gondolatban — a tervek útján — végigmentünk először a Mátrán. Párád. Az autóbuszmegálló közelében 1970 május 1-én — az Ígéretek szerint — modern 300 személyes étteremben étkezhetünk. Söröző, bisztró, eszpresszó tartozik majd hozzá. öt millióba kerül. Az Idegenforgalmi Tanács javaslata alapján a Beruházási Bank finanszírozza az építkezést Néhány kilométerre innen, Parádsasvár felé, ifjúsági telepet szeretnének építeni, ha sikerül — megegyezni a Víz- műépítő Vállalattal, hogy anyagáron adja el itteni vízműtelepét. Jelenleg erre nem hajlandó, inkább lebontja. A huzavona folyik, ugyanis víz nélkül telep természetesen nem épülhet. Vendéglő a Kékesen Mátraszentimre. A Vadvirágot tatarozzák, bár az étterem nyitva van. Födémcserét végeznek, vizet vezetneic be minden szobába — és szeretnék, ha a tanács beleegyezne, hogy a község vizét használhassák, mert saját forrásuk időnként bizony elapad. Ha megkapják a kazánokat — ez hiánycikk — akkor üzemelhet az etázs-fűtés is. Mátraháza. A Vörösmarty Turistaházban decemberben melegvízkazánt szereltek feL Tervezik, hogy még egy emeletet húznak a házra és egy turistaszárnnyal is kibővítik. Kékes. „Vendéglőt rövidesen építünk, az Idegenforgal- -mi ■Tanács“ •finanszírozná." (Ezt a nagyobb nyomaték és az elhitetés kedvéért idéznem kellett!) Az egri szimfonikusok Bach* és Hánde!*műsoráról Galyatető. Kevés a víz. Ennek ellenére építkeznének, j ha megkapnák azt a terüle- j tét, amelyet jelenleg az érdé- . szét bérel. De ezt a SZOT is akarja — így most áll a vita. Mátrafüred. Ha méltányos áron telket kapnáríak, akkor építenének egy turistakiindu- lót — átmeneti szállást, étteremmel. Új út Bánkútra Ezután a Bükk némely helyére „látogattunk”, oda ahová érdemesnek látszott. Sikfőkút. Még ebben az évben a vizes földszinti szobákat szigetelik, minden szobába vizet vezetnek be. A szemben levő telekre pedig 1970- ben szeretnének egy újabb tu*;staházat építeni. Várkát. Az egyik épület óiból fogad vendégeket. Itt újabb vita van a víz körül, hogy ki építse ki a vízmüvet? Almár. Bezárt még tavaly. A tulajdonos túlságosan magas árat kért érte, ezért nem vették át és az igazgató szerint „nem éri meg kinyitni, mert évi átlagban csupán 20 százalékban volt kihasználva.” Bánkút. Nehéz megközelíteni. Üjabb utat szeretnének építeni. Ha ez megvalósul, akkor a főépületet külön szobákká alakítanák át és mellé egy ifjúsági szállót építenének. Szorít a több szabad idő „Utunk" befejeződött. Kovács Ferenc igazgató azt mondja, hogy az előbb felsoroltak csupán a legközelebbi időszak tervei, mert a későbbiekre sokkal jelentősebb elképzelések birtokában van. — A munkaidóesökkent.s még sokkal több feladatot és gondot ró ránk. Az emberek több szabad idejüket szeretnék szép tájak között kényelmesen, jó érzésekkel eltölteni. Remélem ehhez szabhatjuk majd lehetőségeinket is — fejezte be Kovács Ferenc. (B. Gy.) Marad az érettségi! Az érettségi körül kialakult • több éves vita lezárult — közölte a Művelődésügyi Minisztérium gimnáziumi osztályának illetékese az MTI- veL — Az érettségi, mint téma, nem • új keletű. Legutóbb 1965-ben az országgyűlésen elhangzott felszólalások hívták fel a figyelmünket az érettségivel kapcsolatos problémák alapos vizsgálatának szükségességére. A Művelődésügyi Minisztérium e kötelezettségének eleget tett. Tantestületek, szülők kollektívái, tanácsok művelődésügyi osztályai, tudományos társaságok, a szaksajtó és a napisajtó egyaránt részt vett a vitában. Szöl*sé«cs, de továbbfejlesztendő — A vizsgálatok és viták elemzése alapján a Művelődésügyi Minisztérium vezető testületé arra a döntésre jutott, hogy az érettségi vizsga közoktatás-politikailag, pedagógiailag és pszichológiailag jelentős tényező. A érettségi vizsgára szükség van, a létéről, jogosultságáról szóló vitákat lezárt-nk kell tekinteni. Ugyanakkor azonban indokolt az érettségi lebonyolításának továbbfejlesztése, javítása, finomítása. Az érettségi vizsga szükségességét továbbfejlesztését a vitákon a hozzászólók túlnyomó többsége hangsúlyozta. Az érettségi vjzsga fenntartását indokolja, hogy fontos funkciói vannak. így például képet ad a tanulók ismereteiről, gondolkodóképességükről. Ezen túlmenően nevelési funkciókat is betölt. Hat az érettségit megelőző évek munkájára, serkenti a tanulókat a rendszeres, hatékony ismeret- szerzésre, befolyásolja a pedagógiai munka egészét, s jobb, színvonalasabb tanári munkára is ösztönöz. Ne legyen mumus — A vizsgával járó, gyakran mesterségesen is szított izgalom nem az érettségi lényegéből fakad, hanem rendszerint egyes tanárok vagy szülők helytelen nevelési gyakorlatának eredménye. Minden vizsga kétségkívül próbatétel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vizsgára való felkészülés egy- vagy többéves periódusában akár a tanár, akár a szülő az érettségi vizsgát szinte mumusként használja. — Az idei érettségi vizsgák lebonyolítása teljesen megegyezik az elmúlt két év gyakorlatával. Az írásbeli dolgozatok egységesebb elbírálása érdekében tovább bővítjük azt az 1968-ban bevezetett gyakorlatot, amely a matematika-dolgozatok osztályzását az egyes részmegoldásokat értékelő pontok összegezésével alakította ki. Ebben a tanévben hasonló módon, központi útmutató alapján kerül sor a magyar dolgozat nyelvi osztályzatának és az idegen nyelvi dolgozat érdemjegyének megállapítására is. A szóbeli vizsgák tételeinek megfogalmazásában a Művelődésügyi Minisztériumnak az az igénye, hogy a tanulókat „bemagolt” ismeretek reprodukálása helyett konkrét feladatok elvégzésére, problémák megoldására késztessék. Nem kötelező, de ajánlatos Az érettségi vizsga jelenlegi gyakorlatának esetleges kisebb változtatásairól — amelyekre a következő években sor kerül — legalább egy évvel előbb tájékoztatni fogjuk a pedagógusokat és diákokat egyaránt. Lényeges változtatást nem tervezünk. Változatlanul fenntartjuk: az érettségi vizsga jogilag nem kötelező, de minden középiskolás számára ajánlatos. Az 1939 —70-es tanévben az érettségi vizsga elnökei és a vizsgabizottság tagjai számára módszertani kézikönyv megjelentetését tervezzük. — Reméljük, hogy az említett intézkedések és tervek végleg nyugvópontra hozzák az érettségi vita során felkavart érzéseket — fejeződött be a tájékoztatás. (MTI) ...Három nő beszélget... Pardon, így nem jó! Helyesen: „Három nő beszél”! ★ Vállalati igeragozás? — En fúrok Te fúrsz 0 lebukik. ■k Olvasom, hogy egy felindult apa megölte gyérmekét~ mert az rossz bizonyítványt hozott haza. Hm... hm: akkor én már tömeggyilkos lehetnék. Azt mondják, a háborús évek kettőnek számítanak. És a házasévek? ★ Hallottam, továbbadom: — Uram, ne szégyellj e, hogy szereti a feleségét, hanem kezeltesse... (-6) 16 felejthetetlen nap Az egri szimfonikusok idei második bérleti hangversenyüket az Egri Tanárképző -zenetermében tartották. Ide- kötötte őket egyrészt az orgona, amely a műsor jelentős részét szolgálta, másrészt az a gyümölcsözőnek ígérkező kapcsolat, amely a két intézmény — a Tanárképző és az egri szimfonikusok — éleiében remélhetőleg jelentős találkozássá és művészi gyarapodássá erősödik. A barokk zene apróbb sugárzású mesterei — Sammar- tini, Frohberger, Buxtehude, Pachelbel, Giordani és Purcell mellett — elsősorban Bach és Händel alkotásai keltettek érdeklődést ez alkalommal is. A nagy lipcsei mester C-moll fantázia és fúgája után a barokk operaíró, Händel Sámsonjából és Nemeséből énekelt két részletet Cseh Béla, hogy a hangverseny egyik lehatásosabb 'számát, Bach D-moll kettős versenyét adja elő Lévai Zsolt és Radnóti Tibor. A két fiatal hegedűs azt a méltóságteljes és mégis emberi harmóniát szólaltatta meg, ámély annyira sajátja Bach Zeitéi alkotásainak. S ha már a nagy zenei alkotók egyéniségénél tartunk, szólnunk kell arról a meghatározó különbözőségről, amely Handelt, a másik nagy barokk mestertől, Bachtól elválasztja, Amig Bach inkább jelmélyed, szemlélődik, csaknem azt mondhatnánk, elißn». faonár », szerda mélkedik áhitatos hangzatal- ban, harmóniáiban, Händel a maga robusztus, óriási energiákat sejtető és olykor felvonultató alkotásaiban lenyűgözni kívánja hallgatóságát. Széles dallamvezetésével, azzal a mindent birtokba venni akaró mozdulattal fogja át a neki érdekes és látható világot, amely karmesteri mozdulat és gesztus csak színpadon érvényesülhet igazán. Még a D-moll orgonaverseny is az ünnepélyes és szórakozni vágyó színházi közönséghez szól, elkápráztat, elringat, mert a harmónia, a dallam, legyen az akár a szerzőé, akár valamely táncritmus, vagy dallam utánérzése, kiváló alkalom arra, hogy Händel érzelmeit, világszemléletét és szellemi nagyratörését bizonyítsa. Ezt a Händelt sikerült megszólaltatnia, megéreztetnie Kelemen Tibornak, aki a Tanárképző zenetermének orgonáján a művekből kihozta a lényegeset, azt, amiért a barokk muzsikához visszafordulni érdemes. Az egri szimfonikusok — úgy tűnik — a sok-sok viszontagságos hányódás után most megteremtik maguk körül azt a légkört, amely a további gyarapodáshoz nélkülözhetetlen. Farkas István együttese a boltíves terem akusztikai környezetét még nem ismerte ki, a zenekar hátsóbb alakzatai néha eluralkodtak, de az egyre fokozódó műhelymunka bizonyára eljuttatja az egri amatőröket a rutin magasabb “'ntjére is. Ez a hangverseny , í'..er ?s4snek is felfogható, a epertoár, a stílus és a szólisták irányában. (farkas) Alekszandr Aiekszanflro- vics Lukül, e riport szerzője, fiatal korától kezdve a Cseka (a szovjet állambiztonsági szerv) munkatársa volt. A második világháború idején D. N. Medvegyev ezredes, a Szovjetunió hőse nevezetes hírszerző osztagában parancsnoki tisztséget töltött be. Riportjában a húsz évvel ezelőtt véget ért háború egyik sorsdöntő csatájának érdekes epizódját eleveníti fel. AZ 1943-AS ESZTENDŐ sok fejtörést okozott D. N. Medvegyev különleges Cse- ka-osztagának. Bombák, ágyúgolyók és aknalövedékek immár hónapok óta szünet nélkül lyug- gatták a legendás hírű Volga menti város falait. A világ lapjai még nem közölték az Elesett harcosok terén Tévő nagy áruház fényképét, amelynek alagsorából a szovjet katonák 20 felemelt karú hitlerista tábornokot és von Paulus feldmarschallt vezették elő, de a bekerített német hadseregcsoport sorsa már meg volt pecsételve. A német parancsnokság kétségbeesett erőfeszítéseket tett, hogy kiszabadítsa von Paulus hadseregét a szovjet hadosztályok vasgyűrűjéből. E célra 1942 decemberében Hitler parancsára 600 kilométer frontszakaszon von Manstein feldmarschall vezetése alatt megalakították a „Don” h adseregcsoportot. A hitleristák Franciaországból és a keleti front egyes szakaszairól csapatokat vezényeltek a Volga övezetébe. Cseka-osztagunk munkatársai értékes értesüléseket gyűjtöttek a megszállás alatt lévő Rovnóból és Zdolbuno- vóból a fasiszta csapatok mozgásáról és a Wehrmacht parancsnokságának terveiről. De, mint az a hírszerző szolgálat tevékenységében gyakran előfordul, nehézségeink voltak a szerzett értesülések operatív továbbításában. Az osztag meglehetősen messzire állomásozott Rovnótól, a távolságot futárok legjobb esetben 24 óra alatt tehették meg.' Ráadásul az út nehéz és kockázatos volt. Ezért elhatároztuk, hogy rádiótávírászt küldünk Rovnóba, aki közvetlenül a városból továbbítja a híreket. Tisztában voltunk azzal, hogy a rádióállomás nem működhet ott két hétnél tovább, mert rádiószögméréssel felfedezhetik, de ez a rövid időszak döntő fontosságú lehetett. A VÁLASZTÁS VALJA Oszmolovára esett, akit a csekisták részint származásáért, de inkább jelleméért „kozáknak” neveztek. Apja vörös partizán volt a polgár- háború idején, őt ügyes rá- diótávírásznak és igen bátornak ismerték. A háború előtt az ország első ejtőernyős lányai között volt. A háború kitörése után a német front mögé bevetett első csekista csapatokkal tartott. Az osztag vezérkara által kidolgozott terv szerint Váljának a Franko utca 6. szám alatt, Ivan Teraszovics Prihodko lakásában kellett letelepednie, akinek az öccse, Nyikoláj Prihodko egyik legjobb emberünk volt. Ivan Taraszovics házában megfordult Nyikoláj Kuznye- cov, akit Rovnóban „Paul Sibert Oberleutnant” néven ismertek. Szófia Juszefovna, Ivan Prihodko felesége német származású volt. Apja az első világháborúban orosz fogságba esett, és Rovno környékén maradt. Kihasználva ezt a körülményt, Ivan kijárta Rovno tartomány katonai parancsnokánál, hogy úgynevezett Volksdeutsche- igazolványt, vagyis német származásukat megillető iratokat kapjon, ami sok előnyt biztosított. A hitleristák ugyanis a megszállott országokban fontos támaszuknak tekintették a volksdeutscho- kat és protezsálták őket. A Franko utca 6. szám alatti lakás így a Gestapo számára minden gyanakváson felül állott. Ivan és Szófia Prihodko állandó kapcsolatot tartottak a szovjet hírszerzőkkel, gyakran teljesítettek tőlünk kapott feladatokat, fegyvert és robbanóanyagot rejtegettek lakásukon. VALJA ÉRKEZESÉNEK előkészítéséért Prihodkóék idejében elújságolták a szomszédoknak, hogy várják Nyikoláj Prihodko „menyasszonyát”. A rádiótávírász- lányt Nyikoláj Kuznyecov- nak és a „vőlegény” Nyikoláj Prihodkónak kellett elkísérnie Rovnóig. As utazást körültekintően szervezték meg. A beszerzéssel megbízott embereink rugózott luxushintót kerítettek, amelyre néhány öl szénát raktak, majd drága szőnyeggel leterítették. A széna alá rejtették el a hordozható rádió-adókészüléket, a gránátokat, a géppisztolyokat, valamint a robbanóanyagot. Válját az alkalomhoz illő holmikkal látták el: szép ruhákkal, modern cipőkkel, parfümökkel és egyéb piperecikkekkel. Barátnői szépen megfésülték, akár békeidőben ... Mikor a felkészítés véget ért, „Paul Sibert Oberleutnant” felsegítette elegáns útitársnőjét a szekérre, és melléje ült. A bakon Nyikoláj Prihodko, „a vőlegény” foglalt helyet, Wehrmacht- uniformisban. Elindultak. Néhány órai döcőgés után megérkeztek a Gorin folyón keresztülvezető hídhoz. Átmenni rajta nem lett volna nehéz, de tél volt, a hidat vékony, alattomos jégréteg borította, amely kis híján tragédiát okozott. A LOVAK MEGCSÚSZTAK, ijedtükben nekiíra- modtak és felborították a hintót. Kuznyecov, Válja és Prihodko a havon találták magukat. Más körülmények között az eset jóízű nevetéssel zárul, de a három hírszerzőnek most egyáltalán nem volt nevethetnékje: a kocsi egész rakománya — rádióadóstul, elemestül, fegyverestül — a hídon őrt álló hitlerista katonák lába elé gurult, akik a meglepetést^ moccanni sem tudtak, (Folytatása következik.)
