Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-13 / 292. szám
&.«BS«mss2i 5*cil IrátogsaSossi megyénkben Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) jától a hitelpolitika „vadhajtásáig”. Élénk vitára adott okot ez a téma is, amelyet Tóth Mi- hály tsz-elnök említett — a szövetkezetek belső ellenőrzésének megszervezése, a melléküzemági tevékenység, amelynél Losonczi elvtárs hangsúlyozta, hogy az a lényeg: a szövetkezetek ne változtassanak fő tevékenységükön, a növénytermesztésen és állattenyésztésen, de éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyek megengedik, hogy termékeiket feldolgozzák, a búzától kezdve a fáig, a tejtől a zöldségig. A poroszlói beszélgetés és vita már több órája tartott, amikor Losonczi elvtárs elnézést kért, hogy véget kell vetni a találkozónak, hiszen az ebéd ideje már rég elmúlt, s azzal köszönte meg a szíves fogadtatást, s az őszinte véleményeket, hogy igyekszik segíteni e vidék szövetkezeti gazdáinak gondjain. Poroszlón Tóth Miklós, községi párttitkár köszöntötte a vendégeket. nSa£3«Ffü3föáIes a fíizesabc&siyi EcuilurotHionban mertetett, hangsúlyozta, hogy békés, kiegyensúlyozott belső életünket nemcsak mi magunk egyedül védelmezzük minden támadás, beavatkozás és provokáció ellen, hanem tagjai vagyunk egy nagy és erős családnak, a szocialista országok közösségének is. A párt politikájáról szólva részl~t°s?n elemezte az A füzesabonyi művelődési otthon előtt több százan várakoztak, s nagy tapssal fogadták Lostonczi Pál elvtársat, valamint a kíséretében érkezett megyei, járási vezetőket. Az előcsarnokban az úttörők virágait vette át, majd a nagygyűlés elnökséminden, a politika, a gazdaság, a kultúra, ez az egész élet, akiknek javát és boldogságát szolgálja a szocializmus. Losonczi elvtárs megyénk helyzetének értékelése után az ország belső életével kapcsolatos más kérdéseket isutóbbi évek, évtizedek harcát, nehézségeit, s hangsúlyozta, hogy e nehézségeken úgy tudtunk úrrá lenni, hogy a párt helyesen mérte fel a helyzetet, jól látta a teendőket és világos programot adott a dolgozó népnek. Példákkal bizonyította, hogy a párt miként követte a helyes, utat, nem adva létalapot a megalkuvóknak, az erőszak híveinek, hangsúlyozva» hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésénél és az új gazdasági irányítási rendszer bevezetésénél is igyekezett a párt ezt a torzulásmentes politikát folytatni. #' tf'tt . — Ami a gazdasági fejlődést illeti — mondotta —, jó úton haladunk. A jövő évi terv előirányzatai reálisak, de nem könnyűek. Fontos, hogy áthasson mindannyiunkat a meggyőződés: egyéni boldogulásunk jogos vágyaink mind benne foglaltatnak a jövő évi terv nemzeti programjában és senkinek sem szabad kimaradnia a közös erőfeszítésekből. Ezután Losonczi elvtárs arról beszélt, hogy a szocialista társadalom teljes felépítéséig milyen feladatok, milyen összetett, bonyolult munka vár ránk az iparban, a mezőgazdaságban és hogy e feladatok megoldását őszinte akarással folytatja ma is népünk. Hangsúlyozta a vezetés állandó javításának' fontosságát, a politikai nevelőmunka hatékonyabbá tételét, a demokratizmus fejlesztését, majd biztosította a nagygyűlés részvevőit, hogy a párt politikája továbbra is következetes marad és amely elvisz a szocializmus teljes felépítéséhez. A világban zajló eseményeket is részletesen kommentálta beszédében a vietnami kérdéstől kezdve az amerikai elnökválasztásokig, a közel-keleti problémától a csehszlovákiai eseményekig. A nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy az egység és az elvtársi viszony erősítése közös feladata az egész kommunista világmozgalomnak, s megtiszteltetés számunkra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt házigazdája és szervezője volt azoknak az előkészítő tanácskozásoknak, amelyek a jövőre összehívandó világtalálkozó útját egyengették. — Még egyszer kifejezem nagy örömömet, hogy önök között lehettem — mondotta befejezésül Losonczi elvtárs. — Kívánom, hogy egyéni és közösségi életükben jól zárják le ezt az esztendőt, s a következő új esztendőben újult erővel, friss egészséggel lássanak hozzá a mindannyiunkra váró nagy nemzeti feladatok megoldásához. A nagygyűlés részvevői nagy tapssal fogadták ezt a jókívánságot és Zsámba Lajosnak, a járási pártbizottság titkárának zárszavával véget ért a nagygyűlés. Losonczi elvtárs és kísérete ezután a járási pártbizottságra hajtott, ahol Füzesabonynak és környékének életéről, gondjairól beszélgetett a megyei, járási vezetőkkel, majd újból a megyeszékhelyre érkezett. Látogatása a késő esti órákban ért véget. K. E. Losoncai Pál elviárs ünnepi beszédét tartja. A nagygyűlés részvevőinek egy csoportja. (Kiss Béla felvételei.) gében Zsámba Lajos, a Füzesabonyi Járási Pártbizottság titkára köszöntötte. A zsúfolásig megtöltött teremben ezután Losonczi Pál elvtárs emelkedett szólásra. Tolmácsolta a nagygyűlés részvevőinek a járás, a község dolgozóinak, a Központi Bizottság és az Elnöki Tanács üdvözletét, hozzátéve,' hogy a párt és az állam vezető testületéi nagyra értékelik e vidék lakóinak becsületes helytállását és bizalommal számítanak további jó munkájukra. — Sokan keresik fel Heves megyét, külföldiek is járnak erre szép számban, vonzza őket a Mátra és a Bükk festői vidéke, a történelmi múltat őrző és modernizálódó Eger a maga sok szép látnivalójával. Mindez nagyszerű, szivet-lelket gyönyörködtető, a Heves megyei patrióták joggal büszkék lehetnek rá — mondotta Losonczi elvtárs, majd így folytatta: — De még büszkébbek lehetnek arra, amit csak tüzetesebb szemlélődés után lehet észrevenni, amihez túl kell látni a természet, a tájak, városok, községek külsején. Heves fejlett iparának, mezőgazdasági naoyüzemeinek, virágzó szövetkezeteinek termelőmunkájára gondolok, szocializmust építő társadalmunk maradandó alkotásaira és még ezeknél is többre, az emberekre, Heves megye szocialistává érlelődő lakosaira, akiknek gondolatai, erőfeszítései ezekben az alkouisokban megtestesültek és akikért' van (Folytatás az 1. oldalról) munkaviszonyban (megbízásos munkaviszonyban) állnak, vaev kereső- foglalkozást folytatnak. A jogszabályok kiterjednek az összes öregségi és rokkantsági nvugdíiasokra. függetlenül attól, hoev nvugdíiukat müven rendelkezés alaDián állapították meg. Nem érintik a rendelkezések azokat az öregségi és rokkantsági nvuedíiasokat. járadékosokat, akik a mező- gazdasági termelőszövetkezetben tagként dolgoznak. A jogszabályok a nyugdíjak folyósítási rendszerét lényegében fenntart iák. de a nyugdíjasok racionálisabb foglalkoztatása érdekében havi 500 forint helyett évi 6 ezer forintos kereseti lehetőséget biztosítanak a nvurdíi folyósításának korlátozása nélkül. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi Járadékosoknál ez a keret az eddigi havi 260 helyett évi 3120 forint. Az öregségi nyugdíj folyósítása arra a naptári hónapra szünetel, amelyben a nyugdíjasok keresete a naptári éven belül ez évi 6000 forintos keretet túllépte. A naptári év hátralévő részében az öregségi nyugdíj folyósítása minden olyan hónapban szünetel, amelyben a nyugdíjasnak bármilyen összegű Keresete van. A rokkantsági nyugdíjnak az egyharmada, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíjnak a fele folyósítható arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas kereste a naptári éven belül a 6000 forintos keretet túllépte. Ugyanígy kell korlátozni a rokkantsági nyugdíj folyósítását mindazokban a hónapokban, amelyekben a nyugdíjasnak bármilyen összegű keresete van. Keresőfoglalkozás esetén mind az öregségi, mind a rokkantsági nyugdíj folyósítása szünetel. Az évi 6000 forintos keretet minden olyan hónapra havi 500 forinttá! kell csökkenteni, amelyben a nyugdíjasnak keresőfoglalkozása van, vagy amely hónapokban a nyugdíj folyósítása egyéb ok miatt szünetel. Az év közben nyugdíjazot* taknál a 6000 forintos keret annyiszor 500 forinttal csökken, ahány hónap a nyugdíj megállapításáig eltelt. Általában ezeket a szabályokat — az évi 3120 forintos keretben — megfelelően alkalmazni kell a mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadékosokra is. öregségi vagy rokkantsági nyugdíjast, mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi vagy munkaképtelenségi járadékost, illetőleg kivételes nyugellátásban részesülő személyt csak „Nyugdíjas-nyilvántartólap” egyidejű kiállítása és vezetése mellett lehet foglalkoztatni. A naptári év folyamán a foglalkoztatott nyugdíjasnak csak egy nyil- vántartőlapja lehet. Ha két vagy több nyilvántartólap került kiállításra, a nyugdíj folyósítását mindaddig szüneteltetni kell, amíg a nyugdíjas nem igazolja, hogy a nyugdíj folyósítását kizáró ok nem áll fenn. A kormányrendelettel egyidőben megjelenő SZOT- szabályzat tartalmazza a „Nyugdjjas-nyilvántartólap” kiállítására, vezetésére és a bejelentési kötelezettségre vonatkozó tennivalókat, s meghatározza a keresőfoglalkozások körét is. Az új rendelkezések 1969. január 1-én lépnek életbe, ezzel egyidejűleg az öregségi és rokkantsági nyugdíjak, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadékok folyósítására vonatkozó korábbi jogszabályok hatályukat vesztik. • A Hazafias Népfront ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta Kállai Gyula elnök bel- és külpolitikai tájékoztatóját, amelyet eszmecsere követett. Ezután az elnökség meghatározta a társadalmi bizottságok működési elveit. Az országos társadalmi bizottságok az elnökség irányításával tevékenykedő állandó társadalmi testületek, amelyek a két kongresszus közötti ciklusban működnek, s erre az időre készítik el tervüket. A társadalmi bizottságok a kitűzött kérdések megoldását széles társadalmi érdeklődés és öntevékeny munka felkeltésével érik el; akcióikban politikai felvilágosításra, meggyőzésre törekednek. Az országos elnökség lóvá- hagyta a mezőgazdasági bizottság, a város- és községpolitikai bizottság, a honismereti bizottság munka- programját. Megvitatta és elfogadta a bizottságok munkamódszerének elveit. A vitában felszólalt: dr. Bakos Lajos, Bartolák Mihály, Bencsik István, Bugár Jánosné, Erdei Ferenc, dr. Földi Mihály, Kállai Gyula, Madarász Lajos, Nánási László, Somogyi József, Sümegi János, dr. Szabó Kálmán, Szabó Pál, Trautmann Rezső, Varga Gáborné, Veres Péter. Erdei Ferenc előterjesztésé« re az országos elnökség elhatározta, összehívja 1969 elején a Hazafias Népfront Országos Tanácsát. Illést tartott az országgyűlés kulurális b.zottsága Csütörtökön a Parlamentben Szirmai István elnökletével ülést tartott az ország- gyűlés kulturális bizottsága. Az ülésen —. amelyen megjelent dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnö- ke — a képviselők megvitatták a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Magyar Tudományos Akadémia jövő évi költségvetését. A költségvetés-tervezetet dr. Polinszky Károly, művelődés- ügyi miniszterhelyettes terjesztette elő. Elöljáróban megállapította, hogy a tárca felügyelete alá tartozó intézmények működését, fejlesztését a gazdaságirányítási rendszer reformja után is a költségvetés biztosítja, ezért az oktatási és népművelési intézményeknél a népgazdaság új tervezési és pénzügyi rendszerének megfelelő alkalmazása a követelmény. Ennek érdekében számtalan intézkedés született. A többi között megszüntették például egy sor intézmény — színházak, levéltárak, zenész-szakközépiskolák — központi irányítását, növelték az alsóbb szintű tanácsok hatáskörét, centralizáltak több intézményt és vállalatot, vállalati elemekkel bővítették nz egyes színházi és zenei intézmények működésének gazdasági részét, a Művelődésügyi Minisztérium felügyelete alá vonták a Kultúra, Könyv, és Hírlap-külkereskedelmi vállalatot, életre hívták a Kulturális Külkereskedelmi Tanácsot és létrehozták a Kulturális Alapot. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy az alaposan megfontolt intézkedések célja: törekvés a gazdaságosságra, oly módon, hogy ez ne vigyen „mellékvágányra”, mert a kultúra ezután sem válhat „árucikké". _________________ Hm üsm 3 1968. december 13., péntek
