Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-07 / 287. szám

:'*ih30 Az i gaz ügy győzelméért Irta: dr. Földi Pál A magyar kommunista sajtó születésének öt­venedik évfordulóját ünne­peljük. ötven évvel ezelőtt jelent meg a Vörös Üjság el­ső száma, amely új korszakot nyitott a magyar újságírás történetében. A Kommunisták Magyar­országi Pártjának megalaku­lása és a Vörös Üjság megje­lenése között csupán néhány nap különbség van. A ma­gyar forradalmi sajtó, a kom­munista mozgalomhoz hason­lóan, népünk jövőjét megha­tározó, nagy sorsdöntő pilla­natban született, hogy meg­mutassa a kivezető utat a ki- látástalanságból és a szolga­ságból. A Vörös Üjság bátran hir­dette, hogy napirendre került a szocialista forradalom. Bá­torította a munkásosztályt, hogy vegye kezébe saját sor­sának irányítását, valósítsa meg a proletariátus diktatú­ráját. Sürgette az agrárforra­dalom megvalósítását, a nagybirtokrendszer felszámo­lását és a földműves szegé­nyek földhöz juttatását. A nemzeti és nemzetiségi kér­désben éles eszmei harcot vívott a burzsoá nagyhatal­mi sovinizmus ellen és.bírál­ta a jobboldali szociáldemok­raták nacionalista politikáját. Fellépett az elnyomott népek egyenjogúságáért és teljes fel­szabadításáért. A magyar kommunista saj­tó jelentős szerepet játszott az 1919 elején létrejött for­radalmi helyzet megteremté­sében. A szocialista forrada­lom érlelődésének viharos he­teiben szervezte és mozgósí­totta a munkásokat, lelkesí­tette a dolgozó milliókat, fel­rázta a nemzet lelkiismeretét. A forradalmi sajtónak múl­hatatlan érdeme van abban, hogy 1919. március 21-én győzött a Magyar Tanácsköz­társaság. A Vörös Üjság ma­gasra emelte a forradalmi harc lobogóját. n Magyar Tanácsköztár­saság 133 napos dicső története jelentős harci ta­pasztaltokkal gazdagította a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalmat. Tanulsá gai alapvető útmutatásul szolgál­ták a magyar kommunista mozgalom további harcaiban a szocialista forradalom má­sodik és végleges győzelméért hazánkban. Elvi jelentőségű és általános érvényű az a ta­pasztalat, hogy a munkásosz­tály kedvező körülmények között fegyveres felkelés nél­kül is meghódíthatja a hatal­mat. A kommunista sajtó ak­tívan közreműködött a ta­pasztalatok feldolgozásában és általánosításában. A z első munkáshatalmat legyőzte az ellenséges túlerő, de a magyar munkás- osztály végleg eljegyezte ma­gát a kommunizmus ügyével és soha nem adta fel a har­cot. hogy önmaga felszabadí­tásával kivezesse a nemzetet az ellenforradalom poklából. A munkáshatalom győzelmé­ért és a szocialista társada­lom megteremtéséért folyó küzdelmet a kommunista párt vezette. A forradalmi élcsa­pat tevékenysége azonban el­képzelhetetlen lett volna a kommunista sajtó közremű­ködése nélkül. A Magyar Tanácsköztársa­ság leverése még súlyosabb nyomorúságba taszította a nemzetet, mint amilyenből a márciusi szocialista forrada­lom kivezette. Ez nemzetünk és munkásmozgalmunk törté­netének egyik legsúlyosabb tragédiája volt. Meghiúsítot­ta a nép felemelkedését és az ellenforradalom sötét korsza­kát hozta ránk. Az ellenfor­radalom a feudálkapitalista társadalmi viszonyokat fasisz­ta politikai rendszerrel páro­sította. A kommunista párt kezé­ben a forradalmi sajtó volt az egyik legfontosabb eszköz arra, hogy az ellenforrada­lom féktelen terrorja köze­pette is újjászervezze sorait. A kommunista sajtó az új szocialista forradalom jelsza­vát írta zászlajára és harcba hívott a fasiszta diktatúra forradalmi megdöntésére. Kö­vetkezetesen küzdött a nyu­gati tőkés hatalmaknak va­ló alárendeltség és az új im­perialista háború előkészíté­se ellen. Szembeszállt a reak­ció eszeveszett szovjetellenes uszításaival. A szocialista In­ternacionalizmus jegyében küzdött a magyar—szovjet barátság elmélyítéséért. A magyar kommunista saj­tó az 1929—33-as világgazda­sági válság idején fellépett a munkanélküliség és a nyo­mor növekedése ellen, forra­dalmi harcra szólította az el­nyomott tömegeket. Jelentős szerepet játszott az 1930. szep­tember 1-i forradalmi tünte­tés előkészítésében. Lelkesí­tette a munkásokat és a ki­zsákmányolt tömegeket a fa­siszta terror elleni küzdelem­ben. A horthysta uralkodó kö­rök megrettentek a forradalmi veszély növekedé­sétől és a kommunista moz­galom elleni írtóhadjárattal vélték uralmukat megmente­ni. A fasiszták 1931 őszén megrendezték a gyalázatos biatorbágyi vonatrobbantást és a kormány kihirdette a statáriumot — a kommunis­ták ellen. Sallai Imrét és Fürst Sándort, a kommunista mozgalom két vezető harco­sát kivégezték. A kommunis­ták azonban tovább folytat­ták küzdelmüket a munkás- osztály és a magyar nép fel­szabadításáért. Amikor a horthysta kor­mányzati rendszer arra töre­kedett, hogy fasiszta diktatú­ráját totális fasizmussá fej­lessze, a kommunista párt harcba hívott minden haladó társadalmi erőt az újabb fa­siszta törekvések és a foko­zódó háborús veszélyek ellen Kibontotta az antifasiszta népfront és a Hitler-ellenes nemzeti függetlenségi front lobogóját. A munkásosztály vezette nemzeti összefogás szervezésében fontos szerepet játszott a haladó magyar saj­tó is. A horthysta uralkodó kö­rök szolgai alázattal csatla­koztak a hitleri fasiszták szovjetellenes rablóháborújá­hoz és új katasztrófa felé so­dorták az országot. A magyar honvédek százezreit küldték az emberiség nagy remény­sége, a Szovjetunió ellen, hogy idegen imperialista ér­dekek szolgálatában pusztít­sanak és pusztuljanak. A ma­gyar kommunista sajtó élén az illegálisan megjelenő Sza­bad Néppel, lankadatlanul küzdött a Szovjetunió és más népek ellen irányuló imperi­alista háború ellen. Sem a horthysta kormány terrorja, a párt számos harcosának, köztük Rózsa Ferenc és Schönherz Zoltán meggyilko­lása, sem pedig az 1944. már­cius 19-én bekövetkezett nyílt hitlerista megszállás nem volt képes meghiúsítani a kommu­nista mozgalmat hazánkban. « küzdelem nem volt hiá­bavaló. 1945. április 4-én bekövetkezett a nagy fordulat a magyar nemzet történetében. A szovjet had­sereg felszabadította az egész országot. A fasiszta megszál­lók hatalmával együtt szét­zúzta a 25 éves magyar ellen- forradalom fasiszta államát. Újra felragyogott a szabad­ság hajnala. A szétvert fasiszták lerom­bolt és kifosztott országot hagytak maguk után. A haza e súlyos állapotában ismét a munkásosztályra várt a fel­adat, hogy kivezesse a nem­zetet válságos helyzetéből, élére álljon az ország újjáépí­tésének, a nemzeti újjászüle­tés nagy művének. A kom­munista párt, amely negyed- százados illegalitás után elő­ször léphetett szabadon a ma­gyar nép elé, megindította a harcot a demokratikus állam azonnali megteremtéséért, az antifeudális agrárforradalom gyors vérgehajtásáért, a le­rombolt ország újjáépítéért, a nemzet felemelkedéséért. Eb­ben a küzdelemben a kom­munista sajtó harci eszköz volt a párt kezében. A demokratikus nemzeti újjászületésért és a szocialista forradalom győzel­méért vívott harcban a ma­gyar kommunisták sajtója a kollektív agitátor és szerve­ző szerepét sikeresen betöl­tötte. Népszerűsítette a kom­munista párt politikáját, ne­velte a dolgozó tömegeket, bátorította a forradalmi erő­ket, szította az ellenség irán­ti gyűlöletet, terjesztette a marxista-leninista tanításo­kat, küzdött a helytelen ide­ológiai nézetek és törekvések ellen. A szocialista forrada­lom győzelme után pedig, ko­rábbi funkcióit megtartva éá új viszonyokra alkalmazna, fontos hatalmi tényezővé is vált, a munkáshatalom egyik eszköze lett. A sajtó mint ha­talmi eszköz növekvő szere­pet játszik a szocializmus épí­tésében. A tények sokaságával le­hetne bizonyítani a kommu­nista sajtó nélkülözhetetlen szerepét és nagy jelentőségét. Gondoljunk például az 1956- os magyarországi ellenforra­dalom körülményeire és a csehszlovákiai helyzet alaku­lására. A tapasztalatok egyér­telműen azt bizonyítják, hogy a hatalmon levő kommunista párt kezében pótolhatatlan harci és hatalmi eszköz a sajtó. Pártunk vezetésével és a sajtó segítségével történelmi jelentőségű eredményeket ér­tünk el a szocializmus építé­sében. Sikereink lényege ab­ban foglalható össze, hogy be­fejeztük hazánkban a szoci­alizmus alapjainak lerakását és ezzel a szocialista társa­dalom teljes felépítésének korszakába léptünk. A jelen­legi időszakban főleg kétirá­nyú erőfeszítésre van szük­ség. Az egyik alapvető fela­dat: az anyagi szükségletek mind teljesebb kielégítése ér­dekében a termelés dinami­kájának felgyorsítása és a gazdálkodás jövedelmezősé­gének fokozása. A másik fon­tos teendő: tanítsuk meg az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni.- Mindez megköveteli a munka hatékonyságának növelését az élet minden területén. A kommunista sajtó szü­letésének ötvenedik év- j fordulójával együtt ünne­peljük azt is, hogy húsz évvel ezelőtt jelent meg megyei la­punk — a Népújság. Az első évtizedben hetilapként látott napvilágot, de tíz év óta na­pilapként jelenik meg. Dicsé­retére legyen mondva, hogy ki­vétel nélkül minden alkalom­mal meg is jelent a Népújság, amely ma már meghaladja a 28 ezres napi példányszámöt. A Népújság tekintélye és tö­megbefolyása állandóan nö­vekszik. A magyar sajtó napján meleg szeretettel és1 őszinte tisztelettel köszöntjük az újságírókat, a laptudósitó- kat, a nyomdászokat, a kéz­besítőket és mindazokat, akik segítik a sajtó munkáját. Azt kívánjuk, hogy szocialista hazánk felvirágoztatásáért és a haladás ügyének győzelmé­ért folytatott harcukat teljes siker koronázza. Miután évek óta oly hiába vártam, kéavteüen vagyok magam előlépni e hézagpótló művel, amely nélkülözhetet­len minden magvar újságol­vasó újságpolcán. Müveit, ön­magára valamit is adó em­ber. nem lehet meg az álta­lam szerkesztett Újságíró- lexikon nélkül, amely tanít, nevel, oktat, szórakoztat, tá­jékoztat, untat, nevettet und- soweiter. magyarul etcetera. A többkötetes műből, rek­lám és tájékoztatás céljából, néhány érdekes címszó. A. ANYAG: amit az újságíró felszed. összegyűjt, megír, csodálatosnak talál és nem jelenik meg. Ami megjelenik, az a cikk. Nem tévesztendő össze a szövettel és a nővel. Az utóbbi is lehet jó anyag és néha meg is jelenhet — vele az újságíró. ADAT: olvan tények, ne­vek. számok gyűjteménye, amelytől űgv tűnik a cikk, mintha, aki írta. értene is ahhoz, amiről írt. Arra is van adat. hogy akad olvan újságíró, aki ért ahhoz is. amiről ír. E témák az aníi- alkoholizmus. a sport és a Becsuána-földi belső helyze­tet ölelik fel leginkább. ALAPOS: újságírói jellem­sajátosság. Nem írni például az éjszaka tündéreinek bor­KormanA rendelői a földhasználatról A termelőszövetkezeti föld­tulajdon kialakításával ösz­szefüggésben egyes földhasz­nálati kérdésekről a hivatalos lapban megjelent a kormány rendelete. A rendelet szerint továbbra is személyi föld- használatot kell biztosítani az olyan — jogosult — szemé­lyek részére, akiknek vala­mennyi földje tsz-tulajdonba kerül és részükre földet men­tesíteni (belterületen vagy zárt kertben) nem lehet. Az ilyen személyek akkor kérhetik a földhasználatot, ha 1967. évben termelőszövet­kezet által adott föld volt használatukban és állandó jelleggel a tsz székhelye sze­rinti, vagy a szomszédos köz­ségben (városban) laknak, továbbá amennyiben szemé­lyes körülményeik, szociális helyzetük ezt indokolttá te­szik. Személyi földhasználat­ra a volt tulajdonos jogán az özvegy vagy az élettárs is jo­gosult. A rendelet tételesen meg­határozza, hogy milyen föl­deket lehet erre a célra biz­tosítani. A kijelölt földeket zárt kert jellegű területnek kell tekinteni, ami biztonsá­gossá teszi a földhasználatot. A jogosult részére biztosítha­tó terület a korábban hasz­nált föld nagyságát nem ha­ladhatja meg és a személyi földtulajdon törvényes mér­tékéig terjedhet. A földhasz­nálat után térítést kell fizet­ni. A rendelet kimondja, hogy a jogosultak körét, a te­rület nagyságát és a térítés összegét a helyi tanácsi vb állapítja meg. A rendelet végrehajtásának részletkér­déseit (a kérelem benyújtásá­nak helyét és határidejét, a jogosultság elbírásálásának módját stb.) a közeljövőben megjelenő miniszteri rende­let tartalmazza majd. zasztóan erkölcstelen és ko- runkellenes tevékenységéről addig, amíg alaposan meg nem győződünk arról, hogy van-e éjszakai élet. vannak-e tündérek benne, s ha vannak, tevékenységük valóban kime­ríti-e a borzasztó erkölcste­lenséget. vagv csak a bor­zasztót. E. EGYÉNISÉG: az írásokban megjelenő olvan stílusbeli, témabeli elvbeli saiátossáe. amely----(AMELY: lásd az „a ” címszónál”) F. FLEKK: géppapír, amelyre írnak. Amíg nem írnak rá. addig tiszta papír a neve. Ha ráírnak, tapintatból hívják flekknek. Elimológiailag a flekkes-ből származhat, má­sok szerint a flekken szinoni­májának tekintik, mert ezt csomagolják a papírba. Más szóval zsiroapír. FOLYTATÁS: (lásd pld.: folyt, regény) mézesmadzag, amely átnyúlik, lehetőleg az egyik hónapból a másikba. Nehogy lemondja az olvasó az újságot. Az irodalmi al­kotástól onnan lehet megkü­lönböztetni. hogy... Külön­ben a betű az betű! M. MERÉSZ: az az újságíró, áld egy felsőbb szervvel kö- ade megbeszélés alapján Tervek és Nem véletlenül vizsgálta a Heves megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság a magánter­vezők tevékenységét: sok pa­nasz gyűlt munkájuk ellen. A néni ellenőri vizsgálat nagyrészt a panaszok jogos­ságát igazolta, megállapítva, hogy a tervezői tevékenység, a végzett munkák minősége nem minden vonatkozásban felel meg a követelmények­nek. A tervezők Jó része nem ismeri az alapvető anyag­mutatókat. rajzi szabványis­meretük hiányos, emiatt a ..kész” tervek elnagyoltak, kidolgozatlanok. Nem e«v esetben előfordult, hogy az egyik tervező csuoa olyan tervet adott át megrendelői­nek. amelyeket az építési ha­tóság még csak elbírálni sem tudott, alacsony színvo­naluk miatt Más tervezőnél, s ez igen gyakori, a helyszín- rajzok voltak hibásak soro­zatban, hiányoztak a ra.izról a már meglévő építmények, s a szomszédos telkek mel­léképületei is. Mi okozza ezeket a hibá­kat? A hibák gyökere elsősor­ban a szakmai felkészület­lenség. A tervezésre Jogosul­tak között az építésztechni­kusok és a kőművesmesterek vannak többségben. A nyil­vántartott 161 tervező közül 97-en terveznek technikusi oklevéllel és kőműves mes­terlevéllel; ezek a tervezők több mint 60 százalékát je­lentik. Kevés, mindössze 33 százalék, a mérnöki végzett­ségű tervező. Az okok között második helyre tehető az anyagiak hajszolása. Egyes tervezők túlzottan sok megrendelést vállalnak, így nem jut elég idejük a tervezést előkészí­tő helyszínelésekre, szintezé­sekre. de az új épületek ter­megír.ia. hogy az a felsőbb szerv elkövetett egy kicsiny­ke hibát. A „nem merész” újságíró az. aki a közös megbeszélés alapián sem ír­ja ezt meg. Mert mit lehet tudni?! MEDITÁCIÓ: töprengés a következő szöveggel: „megír­jam. ne írjam? Ha megírom, megsértődik a Gombkikerekí- tő Vállalat, de örülnek az olvasók, ám a vállalatnál dolgozik a feleségem és nem az olvasóknál, emiatt az­tán ...” N. N. N.: név egy riportban, hogy az olvasó azt higgye, a riport, megtörtént, csak a főszereplő és az újságíró kö­zösen szégyelli a nevét és a riportot. Használható még K. L„ vagy F. J.. esetleg Ko­vács B. NEVESSÜNK: olvan rovat az újságban, amely töpren­gésre, maid könnvekre kész­tet. Ez lehet karikatúra, hu- moreszk, esetleg interjú. O. OLVASÓ: előfizető, vagy példányonkénti úiságvásárló, aki tájékozódni akar a bél­és külpolitika legfontosabb kérdéseiben. Mégis megveszi az újságot. Hiába, nagyok ezek a modem ablakok. OK: amiért az újságíró ír. Okozat, amit ezért az újság­író kap. Bérben és bírálat­ban. R. tervezők veinek elkészítésére sem. A egyik tervező például 82 ú* épület tervezését vállalta é>- végezte el, másfél esztendő során. H* ehhez hozzá - nsz- szük a bontási és más c .«véb tervezési munkákat. : to­vább növekszik a tóm. Nem kell különösebben ma­gyarázni, enélkül is nyíl' n való: ilyen megterheléssel az elkészült tervek minőségi színvonala erősen kifo:. .-fal­ható. A magántervezők i -rt ci­nek zsűrizésére múlt o ben szakértői bizottságot alakí­tottak. s ennek baszna máris lemérhető: a tervezés szín­vonala a korábbi évekbe* képest lényegesen javult. A szakértői bizottság a magán­tervezők munkáit elvetheti vagy módosításra javasolhat­ja. Hiba azonban, hon- ** első és másodfokú építési ha­tóságok alig vagy egyálta­lán nem veszik figyelembe a Szakértői bírálatot, s az el­marasztaló vélemény ellené­re is megadják az engedélyt a tervek kivitelezésére. A magántervezők arányos foglalkoztatása nem megol­dott. s minden szervezettsé­get nélkülöz. Hasznos lenre úgynevezett magántervezői munkaközösség létrehozása, az egységesebb szervezet ke­retei nyilvánvalóan jobban biztosítanák a tervezés minő­ségi színvonalának javítását, s ami a legfontosabb: n kivi­telezői munka gyorsabb üte­mű lebonyolítását. Mindennél fontosabb teen­dő lenne, felülvizsgálni a ter­vezői névjegyzékben szerep­lők tervezési munkáját Azo­kat. akik nem képesek meg­felelő minőségű és szít - npa- lú munkát végezni. törNni kell a tervezésre jogo ultak listájáról. A minőségi munka biztosítására ez lehetne a legelső lépés. ROVAT: úgymint: kü tika. mezőgazdaság, sport, kultúra..: Igenis i túra. ROVATVEZETŐ: az I, ságíró, ki ezeket a róva vezeti, mert ért az által zetett rovathoz. Játékos bér. szívesen játssza az apacs, „nem ért” a a című társasjátékot S. SLUSSZ: lapzárta, szóval elég. Ezt a szerk mondja, ha elege van az anyagokból. Az olvasó má- mond. de azt a címszót ki haeviuk itt SAJTÓ: olyan tájékoz: izé. amely nélkül nem lehet élni. de amelyet mindenki szid. Mint a csúnya és plety­kás feleséget. Jelszava: Vak tyúk is talál szemet. U. ÜJSÁGÍRÓ: olyan ember, aki mindenhez ért. de sem mit sem tud. semmit vem tud, de mindenhez ért és kénvszerkéozete van. hegy ezt ráadásul le is íria. Homo seripti enzis. Lexikonom következő kö­tetének bevezetőiében maid megmagyarázom, hogy mind­ezek ellenére, miért kell. miért szeretik, miért nem kell és miért nem szeretik az újságírót. Elöljáróban csak e«v tömör és sokat sei tető választ. e kérdésre; AZÉRT... (Lásd az „a’ cím. szó alatt!) («erő Voaiaky) Halszáz megawatt Az év végére már teljes ka­pacitással dől. gozik az or­szág jelenlegi legnagyobb erőműve: a Dnnai Hőerő­mű. Most sze­relik az óriás hőerőmű utol­só turbináját, amelynek üzembe lépése után 600 me­gawatt villa­mos energiát ad Képűnkön: az erőmű legkor­szerűbb auto- matikával fel­szerelt ve­zénylőterme. Újságíró-lexikon

Next

/
Thumbnails
Contents