Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-03 / 283. szám
lövőre ismét visszajön Egerbe A SA8IB-cég „követe” f rieot'gio Kuntini Bolognabatí" érk'o2-:vtt az Egri Do- h:>avgyávha, ahol a világhi- rüiSASIB-cégtől vásárolt ci- £,ri'taRvártó gépsor szerelését Irányítja. Tipikus olasz. 1 <j*sor elegancia, robbanó temperamentum... — Mi! tud a SASIB-cég gépe? — Príma berendezés. Az egész világon megtalálható. Kagv keletje van. Percenként 2500 filteres cigarettát gyárt. — Már üzemel is a gép? — Igen. „Összeállt” a masina. ■— Német, francia gépek társaságában dolgozik. Állja, a versenyt? — Egészen biztos vagyok benne. Bevált gép. — Először van Magyarországon? — Igen. — Sokat utazik külföldre? — A fél világot már bejártam. Amerikától Európáig, Japántól Kínáig. Vele jár a munkával. — Milyen képesítése van? — Technikus Vagyok.— A világ sok dohánygyárában járt már. Mi a véleménye az egriről? — Kicsi, de rendkívül precíz, szervezett a termelés. És nagyon sok fiatal szakember dolgozik. — És az egri cigarettákról? — Szerintem az MD, a Sa- varia és a Fecske a világ legjobb cigarettái közé tartozik. És ami meglepett: nagyon olcsóak. Nálunk egy közkedvelt cigaretta kétszer annyiba kerül, mint például Magyarországon a Fecske. — A város, az egriek? — Én már nagyon sok országban éreztem magam jól, de itt valóban olyan, mint Bolognában. Nagyon szimpatikusak a magyarok. És hát a bor. Mindig azt mondják, még egy kicsit még egy pohárral és egyszer csak azon veszi észre magát az ember, hogy hirtelen erősebb lett* mint volt. Sok jó barátom is van már. Különösen a tolmácsunknak (Pethas János) köszönöm majd meg figyelmességét, kedvességét. Kitűnő tolmács, és nagyszerű pincér a Hotel Parkban, ö ismertette meg velünk a kitűnő egri bort, a sok jó magyar ételt. — Néhány nap múlva letelik a kiküldetés. Legközelebb mikor jön Egerbe? — Nemsokára. Két gépsor már úton van, s az ünnepek után, a jövő év januárjában én is visszatérek. És remélem, nagyon sokszor találkozom még ezzel a kedves várossal. —k— milliós vállalás Segítik a termelést, haladó hagyományokat ápolnak az erdészeti szocialista brigádok Heves megyéből Borsodba nyúlik át, Kerecsendtől Sajó- várkonyig. Uponyig terjed a Nyugat-bükki Állami Erdőgazdaság birtoka. A hatalmas erdőségekben, a feldolgozó üzemekben és műhelyekben szervezet, élő-eleven a munkaverseny, s döntően ennek köszönhető, hogy az utóbbi években megbízhatóan és mind eredményesebben teljesítik szakott tervüket, erdőgazdálkodási célkitűzéseiket Az erdőgazdaság dolgozói együttesen vállalták, hogy — a gazdaságirányítási reform első esztendejében — nyereségtervüket legalább 10 százalékkal túlteljesítik; a biztonságos és egészséges munkafeltételek megteremtésével, a veszélyforrások megszüntetésével 15 százalékkal csökkentik n balesetek s az emiatt kiesett munkanapok számát; tovább erősitik a_ társadalmi tulajdon és a tűzvédelem helyzetét, a károsító cselekmények megelőzésével 10 százalékkal csökkentik a kárösszegek mértékét, a termelési terveket ágazatonként is műszakilag, minőségileg kifogástalanul teljesítik. A munkaverseny hajtómotorja a szocialista brigádmozgalom. Év elején a gazdasághoz tartozó erdészeteknél 52 brigád állt sorompóba a szocialista cím megszerzéséért. A brigádok — kevés hiján — 500 dolgozót tömörítenék. Vállalták a közös tervfeladatok teljesítését, s emellett külön- külön is felajánlásokat tettek, hogy az anyagok és a normaórák ésszerűbb felhasználásával. jobb munkaszervezéssel 910 000 forint értékű megtakarítást érnek el. A Kommunisták Magyarországi jRtft ja 50. jubileumára a brigádok évi vállalásukat, 810 000 forintra teljesítették, s bizonyosra vehető, hogy a hátralévő időben nemcsak hiánytalanul teljesítik, de túl is szárnyalják vállalt kötelezettségüket. A szocialista brigádmozgalom eredményeit jelentőségéhez mérten értékelik a gazdaság vezetői, s az erkölcsi megbecsülés mellől nem hiányzik az anyagi elismerés sem. A szocialista brigád cím birtokosai az év végi részesedésnél jelentősen több nyereséget kapnak. Azoknak a brigádoknak a tagjait, akik először nyerik el a szocialista címet, 5 százalékkal, a címet többször elnyerő brigádok tagjait pedig 10 százalékkal magasabb összegű részesedéssel jutalmazzák. Azok a szocialista brigádok, akik brigádon belüli eredményeik alapján jelvényes kiváló dolgozó kitüntetésben részesülnek, kétheti fizetésük mellé 3 nap jutalomszabadságot is kapnak. Az erdészeti szocialista brigádok termelési tevékenységük mellett jelentős hagyományőrző tisztet is betöltenek a gazdaság életében. Olyan neves erdészeti szakembereket, egyetemi tanárokat választanak névadónak (Bedő Albert, Kiss Ferenc, Modrovich Ferenc, Sébor János, Róth Gyula, stb.), akik életük során, munkásságukkal a korszerű erdőgazdálkodás alapjainak megteremtői voltak. A brigádok közül — ösz- szetételénél fogva is — nemes küldetést teljesít a „Sébor János” műszaki komplexbrigád, amely a műszaki továbbfejlesztést, a műszaki továbbképzést segítendő, rendszeres szakmai ismeret- terjesztő előadásokat tart a különböző erdészeteknél. A cserépfalui Hosszúvölgy és Szilvásvárad után legutóbb az arlói erdészet kerületvezető erdészeinek, technikusainak és műszaki vezető mérnökeinek tartottak szemléltető, vetítettképes előadást a kedvező vágásfeltárások lehetőségeiről, valamint a korszerűen gépesített faanyagrakodás módszereiről. A „Sé- ber János” brigád műszakiszakmai ismeretterjesztő körútja során még ez évben a bélapátfalvi erdészethez is ellátogat. (kyd) A demográfiai hullám hatása Többen járnak középiskolába, mint tavaly Lányok uralják" a gimnáziumokat A tanulók 56.4 százaléka fizikai dolgozók gyermeke A megyei tanács évek óta figyelemmel kíséri a demográfiai hullám alakulását és igyekszik az ebből adódó követelményeknek eleget tenni. Azért, hogy zökkenőmentes legyen a középiskolai nevelés s mind több fiatal kapjon helyet a gimnáziumokban és szakközépiskolákban, még a múlt évben határozatot hoztak. Ennek végrehajtásáról kaptak jelentést a legutóbbi ülésen a megyei tanács tagjai. Azt olvashatjuk e jelentésben, hogy a tervezett-tői több lány és fiú kezdte meg középiskola t tanulmányait, pontosabban 1700 helyett 1813-an végzik tanulmányaikat a gimnáziumokban, szakközép- iskolákban. A gimnáziumok az elsős diákok 65,1 százalékát, a szakközépiskolák 34,9 százalékát fogadták. A középiskolákba felvett tanulók 56,4 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Ez az arány a szakközépiskolákban jóval magasabb, hiszen ott a tanulók 65 százalékának szülei kétkezi munkások. A gimnáziumokban viszont alig haladja meg az 50 százalékot a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. Az elsősöknél a lányok „uralják” a gimnáziumokat, hiszen háromnegyed részét alkotják a tanulóknak, míg a szakközépiskolában elsősorban fiúk találhatók s itt a lányok aránya mindössze 42,7 százalék. A tervezettnél nagyobb létszámú diák elhelyezésére, tanítására, a lehetőségek maximális kihasználására több intézkedést tettek, sőt Egerben pótlólag egy új középiskolás osztály nyitását is engedélyezték. Meddig lehet ráfizetni? Az egyik gazdasági vezető találomra így fogalmazta meg a reform eddigi tapasztalatait: „A termelésben nincs lényeges változás, de azt már tudjuk, minek kell megváltoznia”. És ez az új mechanizmus teremtette tisztánlátás egyáltalán nem lebecsülhető eredmény. Minden vállalatnál immár pontosan tudják, hogy melyik termékük gyártása, értékesítése gazdaságos a na- zai és a külföldi piacon, s melyikre fizet rá az ország (Vagy úgy, hogy az export igényel állami támogatás;, vagy úgy, hogy az importcikk — esetleg a hazallag gyártott konkurrens termék — kerül kevesebbe.) És ez a tisztánlátás. amely a vállalat előremutató anyagi érdekeltségével is párosul, a céltudatos döntés és cselekvés, a holnapi gazdaságos termelés alapja Mindezzel nem kívánjuk a felismerés és a cselekvés között meglévő időkülönbséget feltétlenül igazolni, s a türelmetlenség jogosultságát tagadni. Messzebb járhatnánk a bátor elhatározásokban, a termelés szerkezetének átalakításában, akkor is,- ha jól tudjuk, hogy nem lehet a regi, a hagyományos cikk gyártását beszüntetni máról holnapra. A folyamatos ellátás, a gazdaságosabb hazai és importforrások megszervezése is időt igényel. Még inkább türelmet, időt kíván a termelő vállalat átállítása a gazdaságtalan, ráfizetéses cík- kekről kifizetődő termékek gyártására. A reform fokozatos kibontakoztatása lehetővé teszi a vállalatok átgondolt intézkedéseit, a termelés összetételének megrázkódtatásoktól, kapkodástól mentes átalakítását. Ezért is fizetnek az idén magas állami visszatérítést, dotációt és adnak más kedvezményt, engedményt a vállalatoknak. Ezek összege, mértéke jövőre és azután egyre csökken. Szükséges azonban itt megjegyezni, hogy a gazdálkodás idei feltételeit az indokoltnál kissé lazábbra szabták. Részben tapasztalatlanság miatt, részben a vállalatok „harcolták ki” a jogtalan előnyöket, állami kedvezményeket. Ezért jövőre a szigorítás mértéke is nagyobb lesz, több erőfeszítést igényelve a vállalatoktól. Vegyünk két szemléltető példát a hazai vasúti jármű- gyártásból. A 2000 lóerős szovjet import Diesel-mozdony egymillió forinttal olcsóbb mint a hazai gyártású 1000 lóerős Diesel-mozdony. Vagy: a gépipar által gyártott vasúti személykocsi ára több- mint kétszer annyi, mintha a MÁV saját javítóüzemében készítteti el ugyanazt. Az arányok talán szemléltetik: nem kis összegekről, nem filléres ráfizetésekről van szó. A probléma azonban meglehetősen összetett, mert ha például egyetlen cikk, vagy alkatrész ráfizetéses, annyi nagyvonalúságot elvárhatunk a vállalattól, hogy azt tovább gyártja, főként, ha ehhez kiAz egyik szülői értekezleten igy szóltak hozzánk az iskolában: — A tanulók gyakorlati oktatására fordítható idő az iskolában általában mindig kevés, így gyakran előfordul, hogy amit mi itt, az iskolában elkezdünk, azt majd otthon kell befejezniük a gyerekeknek. Kérjük, hogy segítsék gyermekeiket a szakmai jártasságok elsajátításában. Célunk: dolgos, szorgalmas, munkaszerető embereket nevelni, akik szeretik mesterségüket, s nem riadnak vissza semmiféle fizikai munkától. Néhány nappal később láttam, hogy az én Borkám elővészi a varrótűt, belefűz legalább fél kilométernyi cérnát, s elkezd stopol- ni egy régi zoknit. Patronálni fogom a gyereket — határoztam el, s másnap reggel odanyújíottam jieki Vlagyimir Tor sitin t Nagy nap a suliban szakadt ingemet, hogy foltozza meg. — Apu, a varrás engem niár nem izgat — adta vissza az inget Borka, — ezt csak a lányok tanulják. Mi asztalosok és ácsok leszünk ... Nem tudnál nekem adni egy kézifűrészt? — Minek az? — Az a kerek asztalunk ma már egyáltalán nem korszerű. Ma a keskeny, sokszögletű asztal divatos. Kérlek, hozd a fűrészt, és egykettőre átalakítjuk az asztaltl... Átszaladtam a szomszédba, s kértem egy fűrészt. Borka aztán vágott, fűrészelt,, faragott, nyesett, én meg smirglipapírral esiszol- gattam a sarkokat.., A hét vége felé mAr csak egy asztalsarok elintézése volt hátra, Borka azonban — hazaérkezve az iskolából — már a kapuból kiáltotta: — Anyu! Holnapután nagy nap lesz a suliban. Rántotta- és ra- kottkrumpli-készítésböl osztályoznak bennünket! Légy szíves, segíts! — De fiacskám! Hát az asztallal mi lesz? — kérdeztem nagyot nézve. — Mikor fejezzük be? — Az asztal most már ráér. Már nem leszünk asztalosok. Átálltunk a szakács-politechnikára. Borka késő estig ügyködött az anyjával a konyhában, hogy töviről hegyére megismerje a rántotta- és a rakottkrumpii-készítés tudományát. Szívszorongva vártuk a. számonkérés eredményét, de Borka azzal jött haza, hogy villanyszerelők lesznek. Azokra nagyobb szükség van. Borka lelkesedett az elektrotechnikáért. Szétszedett minden fellelhető elektromos dolgot a házban, s mire arra is sor került volna, hogy össze is rakja, újból változás történt a gyakorlati oktatás területén, s vihettem a szervizbe a villanyvasalót, a villany- borotvát. a porszívót, a táskarádiót, a kávéfőzőt. .4 szétszedett mosó- és hűtőgépet már nem vihettem, házhoz hívtam, g szerelőt mutatható népgazdasági, érdek is. fűződik. A gazdaságos- sági szemlélet nem jelentő -t tehát kisstílű anyagiasságot az üzleti politikában. De ehhez nyomban tegyük hozzá: az üzleti nag;-, vonalúság is megengedhetetlen akkor, amikor a vállalat ,’gész ráfizetéses s állami támogatásból és dotációból tartja fenn magát. A türelmi idő senkit nem nyugtathat meg. s néni vezethet a gazdaságtalan termelés Igazolására, tartósítására, hanem csakis az átalakulást, a változást szolgálhat-, ja. Előfordulhat, hagy a vállalat nem képes a meglévő ráfizetéses terméket sem gazdaságossá tenni, sem más nyereséges cikkel kicserélni. Ilyenkor célszerűnek bizonyulhat a termelés, a létszám csökkentése, átcsoportosítása más vállalathoz. Ilyen intézkedésre eddig még nem Került sor — tudomásunk szerint sehol, ezt egyelőre nem is tervezik — noha köztudott, hogy sok vállalat dolgozik nagyobb állami támogatással s az igen gazdaságosan termelő üzemek pedig létszám (vagy ritkábban anyag) hiánya miatt képtelenek keresett cikkeik gyártását fokozni. A veszteségesen termelő üzemek csak a saját kényelmüket nézik, amikor az irányító szervektől még több türelmet és megértést kérnek. Érveik közt két tényező ismétlődik. Az egyik a szocialista humánumra apellál, mondván, hogy munkát kell adni a dolgozóknak. Ez az érvelés figyelmen kívül hagyja, hogy többnyire a dolgozók javát is szolgálná, ha a nagy perspektíva előtt álló, igen nyereségesen termel® vállalathoz kerülhetnének. A másik érv, amelyet a veszteséges termelés, az állami támogatás fenntartása mellett hangoztatnak: nem tehetnünk róla. hogy éppen mi gyártjuk azt a terméket, ne is sújtsanak miatta. Valóban a kialakult helyzet a régi mechanizmus objektív terméke. (S lehet, hogy a tavaly még nyereséges cikk lett egy csapásra veszteséges). De ahogy a vásárló, a fogyasztó nem hajlandó a vételárban megfizetni a vállalati veszteséget, ugyanígy az állam is csak feltételesen és átmenetileg vállalhatja ezt magára. A reform kibontakozásának egyik jellegzetessége: növekszik a piaci mechanizmus szerepe és egyre kevésbé választhatók szét a munka, a gazdálkodás szubjektív és objektív körülményei. Ha növekszik a piaci konkurrencia és csökken az eladási ár, hiába nem tehet róla a vállalat, anyagilag mégis kénytelen viselni a következményeket. Fordított helyzetben pedig haszonélvezője lesz az egész kollektíva az előnyös piaci hatásoknak. Kovács József A tanév utolsó negyedévéig Borkáékból hol órásmestereket, hol fejögépszerelöket, hol géplakatosokat, vagy kéményseprőket akartak faragni. Mi türelmesen szemléltük az eseményeket, s amiben csak tudtuk, patronáltuk a gyereket. Amikor azonban Borka az egyik nap „átfestette” a szobát, mire hazajöttünk —. meri azon a héten éppen szobafestőkké akarták őket kiképezni — belebetegedtem a politechnikába. Ezeket a sorokat is az ágyban írom, mert a mai napig sem jöttek rendbe az idegeim. Borka hozzáértően cserélgeti rajiam a borogatást. jelenleg ugyanis a helyi kórház patronálja őket, s oda tárnák politechnikára .. Fordította: Saraté Rozália
