Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-22 / 300. szám
Űzetni arcok s A brigádátlag 115 százalék Mindig a jobb megoldáson törik a fejüket Szó badnapou az Ejjri Dohánygyár dolgozói Ki9 mire használja a szabadidő-többletet ? A gép mellett Misi László, a Borsodi-brigád tagja. (Foto: Szendrőváry Gyj r Ha a legjobbakat kell felsorolni, az üzemvezető mindjárt ' az elsők között említi Borsodi Dezső vegyes brigádját Ez a tíz ember az Egyesült Izzó gyöngyösi gépgyárának forgácsolóüzemében az első helyre került a munkaverseny félévi értékelésekor. Pedig tavaly nem kapták meg a szocialista címet bár egy évvel korábban már a birtokába Jutottak. — A brigád társadalmi munkájának mértéké nem érte el azt a szintet amit kellett volna. Ezért nem sikerült tavaly. Az idén már nem akarunk hasonló helyzetbe kerülni. Ezért is vállalkoztak azonnal a gyár környékének rendezésére, amikor ez a társadalmi segítség szóba került Mert a teljesítményük egészen kimagasló. A brigád átlaga a 115—120 százalék között mozog Méghozzá úgy, hogy nagy sorozatokat nem csinálnak. Az utóbbi időben a legnagyobb széria az a 36 darab csatlakozó volt amit Misi László az ampullagyártó gépekhez készített eL Az általános, amikor, csak egy-egy darabot kell megcsinálni. Naponta hányszor kell tehát átállni — képzeljük el. És mégis ilyen kiemelkedő a teljesítményük. No, van ebben egy kis. ,£?z‘ munka is, másként nehezebb Ha átnézik a műszaki rajzot, a technológiai utasítást, és úgy gondolják, meg lehetne azt a darabot csinálni másként is, egyszerűbben is, azonnal szólnak a művezetőnek Ugyanis a módosításra tőle kell .engedélyt kérniük. így aztán a munka is köny- nyebben halad. Ezek után érthető, hogy a tíztagú Borsodi-brigád az üzem legjobbjai közé tartozik. — Elégedett a munkahelyével? — Igen — mondja azonnal Misi László. — Az idén már nem fordult elő, hogy ne biztosították volna a folyamatos munkát. Elég sok a túlóra is. A személyi órabérem tizenegy-harminc. Persze, van ettől jobb is, de hát... A Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában ülést tartott szombaton -a*- -Ooswígos- Béicetarrács elnöksége. Darvast István, a Béke-világtanács tagja nyitotta meg a tanácskozást. Megemlékezett arról a fájdalmas veszteségről, amely Dobi István halálával érte népünket, békemozgalmunkat., . — De hát? íflánéz az üzemvezetőre. — Nem vitatkozom. Ez van. Az üzemvezető néni szól, mosolyogva tekint a cipője orrára. Hát... így dolgozik a forgácsolóüzem Borsodi-brigádja. Feledtetni akarják a tavalyi sikertelenséget, amikor a társadalmi munkájukon múlott a szocialista cím. Ügy tűnik, az idén minden másként ■alakul. Nagyon akarnak. Darvasi István a továbbiakban meleg szavakkal méltatta a DNFF megalakulásának nyolc esztendős küzdelmének jelentőségét. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára a magyar békemozgalom 1968. évi tevékenységéről szóló beszámolót és az új esztendő munkaprogramjára vonatkozó javaslatot terjesztett elő az ülésen. Tanulságos, érdekes beszámoló készült a 44 órás munkarend tapasztalatairól az Egri Dohánygyárban, öttagú munkabizottság tett jelentést a célkitűzésekről, a felmérések módszereiről, a kapacitás-kihasználásról, a munkaerőmérlegről. az átcsoportosításokról és a különböző műszaki intézkedésekről. Szöveges jelentésben és táblázatokkal. grafikonokkal számolnak be tapasztalataikról. Különösen hangsúlyozzák, hoav miként pótolható a kieső időalap, a rövidebb munkaidőre való áttérés után hogyan változott a termelékenység és a munkások keresete. Nagyon tanulságosak az üzemgazdasági vizsgálatok de legérdekesebbek az Egri Dohánygyár dolgozóinak véleményei és javaslatai a munkaidőcsökken téséről. Kinek tetszik és kinek nem? Az Egri Dohánygyárban alapos előkészítés után 1968. július elsején tértek át a csökkentett munkaidőre és októberben közvéleménykutatást végeztek, a dolgozók egynegyedét megkérdezték, hogy mi a véleményük, észrevételük és javaslatuk a csöV”vntett munkaidőről. A műszakok kezdési és befejezési ideiét nem változtatták (6, 14 és 22 óra) és a gyáregység gépei továbbra is változatlanul minden munkanap üzemelnek, csak a dolgozók munkaideje csökkent heti 44 órára. A gépek teljes kihasználását az áruforgalom zavartalanságát, a nyersanyag folyamatos beszállítását és a készáru elszállítását úgy oldották meg. hogy a kapcsolódó munkahelyeken nem egyszerre adiák ki a szabadnapokat, hanem a dolgozók előre megállapított terv szerint váltják egymást. Páros szombaton az összes dolgozók 59 százaléka, páratlan szombaton 29. hétfőn .34. a hét más napján 8.6 százaléka megy szabadnapra. A dolgozók döntő többsége a III. negyedévre ütemezett szabadnapokat kedvéig. molnár) — Illést tartott az Országos Béketanács Elnöksége — Rossz szag van! — ismételte a grófnő, most már hangos, kislányos makacssággal, segélyt kérőén. A tábornok halkan szólt a kozák ezredesnek, a kozák ezredes hangosabban az őrség parancsnokának, az őrség parancsnoka Nováknak, Novák magyarul, teli torokkal a foglyoknak: — A barakk előtt kettős rendekbe — sorakozó! Odaálltak a betegek is, ingben-gatyában a vidám havon sötétlő tömeghez. Szélcsend volt. Száraz levegőben a testük köré lerakodott meleg két—három percig védte őket a hidegtől. És akkor a foglyok ezer éve hiányzó, kedves női hangot hallottak. Leány-feleség-anya hangját, húsvéti kisha- rangot, feltámadást ígérőt. Először nem is az értelmét, csak a csengését fogták; föl a szavaknak; aztán az értelem is belekapcsolódott. — Katonák! Hős magyar katonák! Akcentussal beszélt, s ez még kedvesebbé tette a kicsi, melles babának béillő asszonyt. — Boldogan jöttem el hozzátok. Szeretnék mindent adni: takarót, ruhát, élelmiszert, pénzt, de mit csináljak: nincsen. Nagyon sokan vagytok, hős magyar katonák, foglyok; honnét vegyük? A fogolycsapat végén álló magyar bakák lábain bakancs helyett szénaboglyák, testükön pokróc, ami alól kilátszott a sárga-sötét gatya. Odanézett a grófnő, és az orra körül megjelentek a már említett kedves ráncocskák. — Szomorú hírt kell közölnöm — mondta a grófnő csilingelve — szeretett uralkodónk, őfelsége I. Ferenc József — meghalt. Szünetet tartott. A hatást várta. Sírást vagy legalább — sóhajt, de senki még csak meg se rezzent. Egyesek nem tudták, mit kell csinálni, ha a király meghal. A többség arra gondolt: semmit se kapnak. Álltak szótlanul. R grófnő egy lépést tett előre, és fölemelte hangját, elégedetlenül ismételte el: — A király halt meg.., Üjra csönd. A grófnő franciául odaszólt a tábornokhoz: — Milyen érzéketlenek. — Igen, grófnő. Sajnos. A bájos kis teremtés nem hagyta annyiban. Sértve érezte magát. Még egy lépést tett előre, fölemelte kesztyűs, pici kezét — szemeit megcsillogtatta, és folytatni akarta a beszédet. De ekkor nem messze a grófnőtől, Csongrádira, a hidegtől, vagy a gyöngeségtől, vagy a haragtól, rájött a rosszullét. A kétségtelen zajra a grófnő odapillantott. Először összerázkódott, aztán gyorsan mondott valamit franciául a tábornoknak, aki maga.is a meglepetéstől száját tátotta. Odakiáltott az őrség parancsnokának. Két katona futott Csongrádihoz, hóna alá nyúlt, fölemelte, és vitte a sovány* jpaAmaboglyas foglyot a barakkba,. __________ * A fitos orrú grófnő majdnem sírt az erőfeszítéstől, ? hogy el ne fusson, hogy maradjon, és folytassa a betanult % mondatokat 2 — Halála előtt Őfelsége.:: kihallgatáson fogadott::: % és... arra kért, adjam át... a hadifogoly katonáknak, az x ő... legmagasabb üdvözletét... Nem feledkezett meg ró- ? latok... Ti se feledkezzetek meg őróla... Imádkozzatok a % mindenhatóhoz. Most pedig kiosztom az... imakönyve- X két. Négy foglyoknak egyet. Felváltva imádkozzatok. i Intett, s egy katona nagy kosarat cipelt, tele fekete 1 kötésű apró könyvecskével. ,2 — És egy kis pénzt is hoztam. Üjra intett, egy másik katona fazékban három kope- kes rézpénzt cipelt — Minden magyar fogoly — mondta a grófnő — hat kopeket kap... Egyebet most, sajnos ... £ gy hadifogoly kilépett a sorból. Szalutált. — Alássan megkövetem a tekintetes asszonyt, de teszünk Őfelsége üdvözletére! Nekünk nem zsoltáros könyv 'kell. A fele magyar már elpusztult. Arról szóljon a tekintetes asszony: velünk mi lesz? A bakákkal? Miért vagyunk mi rosszabbak a tiszt uraknál? Hat kopek... ? Fejezzék be már ezt a dögháborút, különben, tekintetes kisasszony, nem állunk jót magunkért. A grófnő elsápadi: ■r ss Mit akar tőlem ez az ember? .2! ' zőnek tartja A nődolgozók 91 százaléka de a férfiak is szinte kivétel nélkül szombaton szeretnék igénybe venni a szabadnapot. Tehát a szombat majdnem mindenkinek tetszik, de akadnak olyanok, akik inkább a hétfőt választanák. Nem tetszik a megoldás azoknak, akiknek szabadnapja változó napokra esik. ■De ez a gépek jobb kihasználása és a folyamatos szállítások miatt elkerülhetetlenül fontos, a gyár érdeke diktálja. Csökkent-e a kereset? Ä megkérdezett dolgozók 90 százaléka azt válaszolta, hogy keresete a munkaidőcsökkentés következtében nem változott. A szak- és a betanított munkások közül minden tizedik ember úgy véli, hogy kergpete csökkent. A jelentést készítő bizottság — és jelzéseik nyomán a gyár vezetői — felfigyeltek arra. hogy különösen a betanított munkásnők említették keresetük csökkenését. Mi az igazság? A munkaidőcsökkentés következtében kevesebb lehet a kereset? Nem. Az Egri Dohánygyárban a munkások alapbérét a munkaidőcsökkentés mértékének megfelelően 9-1 százalékkal emelték. Azonban előfordulhat. hogy egyikmásik dolgozónak valamelyik hónapban három szabadnapja van és ebben a hónapban kevesebbet dolgozik, ennek megfelelően munkabére is kevesebb mint olyan hónapokban, amikor csak két szabadnapja volt. A ledolgozott órák és a teljesítmények azonban egy éven belül kiegyenlítik egymást, tehát senki sem károsodhat, sem jogtalan előnyökhöz nem juthat. Vajon a rövidebb munkaidő alatt többet kell dolgozni. tehát július elseje óta hajszoltabbak, fáradtabbak-e az Egri Dohánygyár dolgozói? A megkérdezett dolgozók háromnegyed része nem tartja terhesebbnek munkáját. de az alkalmazótok (az irodai dolgozók) 37 százaléka úgy véli. hogy nőtt munkaterhelésük. mert rövidebb munkaidő alatt ugyanazt a feladatot kell elvégezni mint azelőtt 48 óra alatt. Több idő Jut a háztartásra Érdekes és elgondolkodtató. hogy ki. mire használja fel a szabadidő-többletet. A háztartásra, a ház körüli munkára 40.9 százalék, pihenésre 31.7, szórakozásra 3.2 százalék. Csak 2.8 jut a családra« 2.2 a tanulásra és ugyanennyi olvasásra. Milyen mértékben vállalnak munkát, hogy szabad idejükben jövedelmüket növeljék? Ez alig haladja meg a két százalékot. A fiatal, kisgyermekes családanyákra aránytalanul sok teher esik a háztartás gondjaiból. Eddig vasárnapjukat áldozták fel a családért és hétfőn gyakran fáradtabban mentek a gyárba mint más hétköznapokon. A nők szabadnapjuk 69, a férfiak 33 százalékát használják fel háztartási munkára. A törvény most már több szabad időt biztosít és ebből pihenésre, szórakozásra több jut a gyerekes anyáknak is. Nagyobb igényességgel Fel kell figyelnünk arra a jelenségre, hogy főlég a fizikai munkások, azon belül is különösen a betanított és segédmunkások a megnövekedett szabad időből keveset töltenek tanulással. olvasással. a szórakozás tekintetében nem eléggé igényesek önmagukkal és üzemük lehetőségeivel szemben. A törvény lehetőséget adott rá. hogy 24 munkanappal nőtt szabadságunk, tehát egyszerű dolgozók több időt fordíthatnak önmaguk képzésére, a kultúra vívmányainak elsajátítására. Az igények felkeltésével. az anyagi és a szellemi erők összefogásával sokat segíthetnek az üzemek és az intézmények, vezetői. Mit javasolnak a dolgozók? Bár a reprezentatív felmérés során erre a kérdésre válaszoltak a legkevesebben. mégis ez a_ témakör a legérdekesebb. A kevés észrevételből arra következtethetünk. hogy a dolgozók többsége elégedett a munkaidőcsökkentéssel. Talán nem merték őszinte véleményüket leírni? Nyugodtan tehették, hiszen nem kellett nevüket aláírni. Különben is elég szókimondók az Egri Dohánygyár dolgozói, különösen a nők nem rejtik véka alá véleményüket. A megkérdezettek . több mint 70 százaléka azt kéri, hogy minden szombat legyen szabad. De sokan nemcsak kérték, hanem a megoldásra is javaslatot tettek. Felajánlották. hogy a hetenkénti szabad szombat miatt kieső munkaidőt a hét többi napjain bedolgozzák, mások a 44 órás munkahétből is további csökkentést javasoltak^ A dohánygyáriak 44 százaléka elégedett a munden második szombatra biztosított szabadnappal. i.Köszönet azoknak, akik erre is gondoltak,” „Minden szombat legyen szabadnap! A fontosabb élelmiszerüzemek és nagyobb gyárak meg tudják oldani, csak a mi gyárunk nem?’ — olvashatjuk a kérdőíveken. Tehát vannak még kívánságok, de a tanulmány megállapítja, hogy az Egri Dohánygyárban a várakozáson felül jól oldották meg a munkiaidőcsökkentést. A szervezett intézkedések a termelékenység fokozására ösztönöztek, nem csökkent a termelés és a dolgozók keresete sem. F. L. A 2 égbolt titkait fürkészve, a Delta karácsonyi száma élethű fényképeket közöl a földi életet nagymértékben befolyásoló naptevékenységről, valamint a villámok megfigyeléséről. A fűtési idény derekán jóleső olvasmány a (hazai viszonyok között is) végleges, bár lassú búcsú a hagyományos kályháktól. Az elektronika szenzációs újdonságai közül a papírból készülő tranzisztorok, a folyékony kristályok és az „emlékező” tv-képcsövek szerepelnek a Delta hasábjain. Beszámol a lap a hajtóműben alkalmazható mágneses — egymással nem érintkező — fogaskerekekről, a hőgázmotor és villanymotor össze- kapcsolásával szcrkesÄtßtt öszvér-automotorokról, a kórházi őrzőszobákban működő „gép-nővérekről” a tudományos betegségrelőre jelzéséről, vízi világhíradójában felsorakoztatja a jövő hajóit, bemutat egy öklömnyi műtüdőt és a sportolók világrekordjait egybeveti az állatvilág „olimpikonjainak” teljesítményeivel. A karácsonyi Delta különösen gazdag érdekességekben, sok hírt, értesülést, száznál több — nagyrészt színes — látványos fotót, Deltalexikont, tudomány- történeti érdekességet és humoros rajzokat is közöl. JiíkHiiM 1968. december 22., vasárnap
