Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-21 / 299. szám

FILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XIX. évfolyam, 299. szám ARA: 70 FILLÉR 1968- december *L, szombat Andornak tálra i megoldás ★ Jövő héti rádió" és tY-niusor ■k Év végi iutballmérleg ★ Bradley Tamás visszaüt Milliók költségvetése AKI JEGYZETFÜZETTEL a kezében végigülte az országgyűlés kétnapos költségvetési tanácskozását, de még aki közvetve a lapokban, rádióban, tv-ben kísérte is fi­gyelemmel az üléseket, nem panaszkodhat, hogy keveset tud a jövő évi tervről, ezen belül az államháztartás vite­léről, s a magyar gazdaság fejlesztésének további út­járól. Amit a vita egyik vezérszónoka, Nyers Rezső, a mai gazdasági élet egyik igen fontos jellemzőjének, egyben se­gítőjének mondott —• a nyílt tájékoztatást — azt tapasz- ; talhatta a tanácskozáson is. És ez volt ennek az ülésszak­nak az egyik legpozitívabb vonása. Mert aki a gazdasági, még inkább a pénzügyi terve­zésbe csak némileg is betekintett, nem gondolhatta, hogy az országgyűlés lényeges változtatásokat eszközöl a ter­ven, vagy a költségvetésen. Erre ugyanis a gazdálkodás természete nem ad lehetőséget, annyira meghatározzák az előzmények és az ország adott helyzete, képességei, leg­alábbis rövid távon, a továbbfejlődést. A TANÁCSKOZÁS MÉGIS Igen fontos, mert az or­szággyűlés plénuma — a bizottság részletesebb mérlegelő munka után — a kész törvényjavaslatot is több lényeges javaslattal tökéletesítette, a hozzászólásokból közkinccsé tett sok-sok tapasztalattal, megjegyzéssel és figyelmez­tetéssel pedig már eleve a jó végrehajtást segítheti elő. Csupán egyetlen példa. Egész sor képviselő taglalta, mivel és miként lehetne az adott helyzetben növelni a tanácsi jövedelmeket 'és ezzel anyagilag jobban alátá- ' masztam fontos helyi feladatok megvalósítását. Nyilván­való, hogy a képviselők az elhangzottak tudatában általá- • nos fejlődés elindítói lehetnek és lesznek is ezen a téren. A KÖLTSÉGVETÉS nyilvánosságra került fő számai, arányai, és egész irányzata, még inkább a gazdaságpoliti­kának egy ilyen tanácskozáson különös tisztasággal, ha kell, élességgel megfogalmazódó elvei és követelményei pedig országos ügyekben járulnak hozzá a tudatos meg­valósításhoz. Ilyen alapelvek és célok úgyszólván minden fontos gazdasági kérdésben hangot, megerősítést kaptak az országgyűlésen, a termelékenységtől termékeink ver­senyképességéig, a költségvetési hiány helyes értelmezé­sétől a helyi és a közérdek lehetséges összeegyeztetéséig, a „rész”-kérdések közül a vegyipari fejlesztéstől a lakosság egészségi helyzetének alakulásáig. Ha mégis valamilyen központi gondolatot keresünk, ami talán a legidőszerűbb Volt- az elhangzottak közül, vagy újszerűén, különösen sokoldalúan került terítékre, akkor erre alighanem a gyengén, vagy éppenséggel rosz- szul gazdálkodó vállalatok, intézmények megítélésében ta­lálunk rá. Dr. Vályi Péter, Nyers Rezső és mások is fog­lalkoztak ezzel, miután a vállalatoknak támogatásaként visszajuttatott pénzek országosan ugyancsak jókora ősz- szegre rúgnak. A LEGELSŐ, hogy jól megkülönböztessük az objek­tív árviszonyok folytán elkerülhetetlen juttatást a csupán időlegesen, vagy már ma is alig-alig elfogadhatótól, amely csupán a vállalati "gazdálkodás gyengeségeit vagy hibáit ellensúlyozza átmenetileg. És amit különösen fontos tud­ni., mert elevenünkbe és további fejlődésünkbe vág, hogy amikor a veszteségeket pótoljuk, a jobb hatékonyságú vállalatoktól szivattyúzzuk át munkájuk jó eredményének egy részét, az ő páncélszekrényükbe nyúlunk be túlságo­san mélyen, ez pedig nem erősíti az állami szabályozás ösztönző hatását. A krónikusan veszteséges vállalatok talpraállitása tehát közérdek, különösen, ha az új gazda­ságirányítási rendszer érvényesítésére mind ez ideig jel­lemző, módszeres, megfontolt módon megy végbe. EGYÉBKÉNT lett légyen szó lakáskérdésről vagy egészségügyről, közlekedésről, vagy javadalmazásról, ke­reskedelmi ellátásról, vagy szociálpolitikáról, a költség- vetésnek és a benne is kifejezésre jutó gazdaságpolitikai elveknek és gyakorlatnak ez a két jellemzője a leglénye­gesebb: a körültekintő előkészítés és a szolid, de határo­zott fejlesztés, fejlődés. Ez az immár bevált biztonság­ra és állandóságra törekvés pedig még a szerény ütemnek is olyan csengést kölcsönöz, amelyre megnyugtató oda­figyelni. b. j. 50 éves a hommuninta ifjúsági mozgalom Ünnepi ülést tart a KISZ Heves megyei Bizottsága A kommunista ifjúsági mozgalom megalakulásának 50. évfordulója alkalmából tegnap Egerben a megyei pártbizottság nagytanácster­mében ünnepi ülést tartott a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Heves me­gyei Bizottsága. Az ünnepi ülés elnökségében foglalt he­lyet Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára, Szabó Béla, a KISZ kb intéző bi­zottságának tagja, a Magyar Ifjúság főszerkesztője, Fehér István, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Szalay István, a megyei tanács vb- elnökhelyettese, Sebestyén János,a KISZ kb tagja, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára, Kecsmár Ilona, a KISZ kb tagja, Németh László, Kiss Pál, Cseh István, a me­gyei KISZ-bizottság titkárai, Csirmaz Dezső veterán, Nagy Katalin, az egri városi KISZ- bizottság titkára, Papp Tibor őrnagy, Nyeste Erzsébet, a Besenyőtelki Általános Isko­la úttörőcsapatának vezetője, Dobos András, az egri építő­ipari vállalat KISZ-titkára Vályi Margit, a nagytályai tsz KISZ-titkára és Végh Edit, az egri közgazdaság! szakkö­zépiskola KISZ-bizottságának titkára. Ott voltak az ünnepi ülésen á tömegszervezetek képvise­lői, a KISZ megyei bizottsá­ga választott testületéinek tagjai, az ifjúsági mozgalom­ban korábban aktívan dol­gozó elvtársak, veteránok és meghívott vendégek. A megjelenteket a megyei KISZ-bizottság titkára üdvö­zölte, majd Sebestyén János, a megyei KISZ-bizottság első titkára mondott ünnepi be­szédet. Bevezetőjében a kom­munista ifjúsági mozgalom fél évszázados történetével is­mertette meg a jelenlévőket. Hangsúlyozta: a KMP meg­születése első pillanatától kezdve nagy jelentőséget tu­lajdonított a fiatal nemzedék osztályharcos nevelésének, a munkásmozgalomba való be­vonásának. A párt alakulá­sával szinte egy időben jött létre az a kommunista ifjú­sági aktíva, amely megvetet­te az ifjúmunkás szövetség alapjait. Ezt követően a KIMSZ-ről és a Tanácsköz­társaságról szólt. Beszédének az Szabadon bocsátják Alekria’M S9‘ CARACAS: Raul Leoni venezuelai el­nök rendelkezése értelmében az Alekrin nevű kubai ha­lászhajó és személyzete visz- szatérhet hazájába, mert „nem követett el felforgató cselekményt”. Mint korábban jelentettük, az Alekrin november 20-án nemzetközi vizeken halászott Venezuela partjaitól mintegy 100 mérföldre, amikor vene- zuleai hadihajók tüzet nyi­tottak rá, majd közrefogták és venezuelai kikötőbe kísér­A Bélapátfalvi Cementgyár teljesítette éves tervét Karácsonykor is dolgoznak December 31-től nagyjavítás DECEMBER 20-ÄN, REGGEL 6 ÖRÄRA A CEMENT- ÉS MÉSZMŰVEK BÉLAPÁTFALVI GYÁRA TELJESÍTETTE 1968. ÉVI TERMELÉSI TERVÉT. AZ IDÉN 188 EZER TON­NA CEMENTET ÉS 71 EZER TONNA MESZET ADTAK AZ ÉPÍTKEZÉSEKHEZ ÉS KÜLÖNBÖZŐ IPARI CÉLOKRA. A gyár még nem áll le, a karácsonyi ünnepük alatt is dolgoznak. Ügy tervezik, hogy Bélkőn december 31-én hagy­ják abba a kőtermelést és a kemencék is január közép­ig elvégzik a szükséges nagy­javításokat. A Cement- és Mészművek bélapátfalvi gyára az idén a szocialista gyár címért küzd. Az egész kollektíva összefogott, az üzem munki* sainak és vezetőinek együttes jó munkájával kiemelkedő eredményeket sikerült elér­ni. Bélapátfalván bíznak ab­ban, hogy sikerül elnyerniük a szocialista gyár címet. Azt is vállalták Bélapátfalván, hogy az év hátralevő napjain terven felül 3000 tonna ce­mentet és 1500 tonna meszet gyártanak, mert az építő­anyagra szüksége van az or­szágosig további részében áttekintette az illegalitást, a Hortljy-kor- szak ifjúsági mozgalmát, majd a felszabadulási idő­szakról beszélt, részletesen taglalta a KISZ létrehozásá­nak körülményeit, az azóta eltelt idő fejlődésének állo­másait. Ezt követően a KISZ előtt álló feladatokról be­szélt — Feladataink között első­ként emelem ki a fiatalok hazafias internacionalista ne­velését — mondotta. — Az el­múlt években, de a jövőben is egyre inkább a szocialista hazafiság legfontosabb ténye­zőjeként kezeljük a baráti, a szocialista országok, első­sorban a Szovjetunióhoz való ! • (Kiss Béla felvételei» viszonyt. Célunk, hogy a szov- A beszéd elhangzása: után iet„n,ép .életét, alkotó tevé-~'-a terembe bevonuló úttörők ken'ységét, a béke megőrzé-. séért vívott harcát egyre job­ban megismertessük, " elmé­lyítsük fiataljainkban. Fel­adatunk továbbá, hogy pár­tunk célkitűzéseit, elképzelé­seit egyre szélesebb körben propagáljuk, megvalósításuk­hoz az ifjúság egészét mozgó­sítsuk. Itt említem meg az új gazdasági mechanizmust és a harmadik ötéves terv tá­masztotta követelmények teljesítését, amelyben a fia­talokra is nagy szerep hárul. Sebestyén János a fél év­százados kommunista ifjúsá­gi mozgalom éltetésével fejez­te be ünnepi beszédét. Puplcs Péter átveszi kitüntetését. virággal köszöntötték a me­gyebizottsági ülés részvevőit. Ezután'Sz'abó Béla, a KISZ • kb intéző bizottsága nevé­ben kitüntetéseket nyújtott át az ifjúsági mozgalomban több évtizede kiváló mun­kát végzett, volt ifjúsági ve­zetőknek. KISZ Érdemrend kitünte­tésben részesült: dr. Tamás László, a megyei párt bízott- ság titkára, Fehér István, a megyei pártbizottság osztály. vezetője, Horváth Nándorne, a marxizmus—leninizmus es­ti egyetem igazgatóhelyette­se, Lehoezky Alfréd, a mis­kolci Műszaki Egyetem tana­ra, Pupics Péter, a TIT me­gyei szak-titkára és ' Fekete Ferenc, a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Váilalűí egri telepének igazgatója. A kitüntetések után ‘ Hazai Béla,-a megyei pártbizottság titkára, a megyei pártbizott­ság nevében köszöntötte az ünnepi KlSZ-megyebizottsá- gi ülését. Megemlékezett a KIMSZ. alapító tagjairól,, a munkásmozgalom hőseinek dicsőséges harcairól, majd azokról az eredményekről beszélt, amelyet az ő helyt­állásuk, harcuk eredménye­képpen ért el a magyar tár­sadalom. Végezetül a jelen­legi feladatokról szólt, s arra kérte a jelenlevőket, hogy a jövőben példaképeik nyom­dokain járva mindent tegye­nek meg dolgozó népünk szol­gálatáért, a szocializmus tei- jes felépítéséért... A kitüntetettek nevében Fe­hér István mondott köszöne- teí: majd az Egri Tanárképző I őiskola KISZ-szervezele színpadának tagjai emlékmű- sorral köszöntöttek az ülés részvevőit. Az ünnepi megyebizottsá­gi ülés Kiss Pálnak, a megyei KISZ-bizottság titkárának zárszavával ért véget. ★ Tegnap este Hatvanban a város fiataljai fáklyás felvo­nulással emlékeztek a KIMSf megalakulásának 50. vfordií '£ jjúru. " v (.fazekas}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents