Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-20 / 298. szám

Ssa Unser vezeti tevék enység és sporlmunka * Influenza vagy csak meghűlés? ★ Ki-erfaruioson éllek az adottságokkal ★ Bradley Tamás visszaüt AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIX. évfolyam, 298. szám ARA: 70 FILLÉR 1968. december 20., péntek VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! fl költségvetési expozé világa az országgyűlés második napján H mödosÉtö indífisdnyokkal együtt elfogadtak a Magyar üépköztőrsaság 1969. évi költségvetéséből és a tanácsok költségvetésének 1969-70 évi költségvetési sxaöőlyeőiről ssőlő törvényjavaslatot Tegnap délelőtt a költségvetési törvényjavas­lat vitájával folytatta tanácskozását az or­szággyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, i Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának slnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Vlunkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára. Fock Jenő, a forradalmi munkás—pa- aszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, A Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után Nyers Rezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára emelkedett szólásra. Xycrs Rezső beszéde Az gyűlés vetési orszag- költség- vitája csütörtök dél­előtt a napi­rend fokozott érdeklődéssel várt eseményé­vel. Nyers Re­zsőnek, a Köz­ponti Bizottság titkárának hoz­zászólásával folytatódott. Nyers elvtárs levezetőül úgy jellemezte a jö­vő évi költség- vetést, mint amely erősíti a szocializmus építését, meg­felel az ötéves terv célkitűzé­seinek és a re­form szellemét tükrözi. Megíté­lésünk a tör­vényjavaslatról és a jövő évi gazdálkodás Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­tervéről egészé-nak t^gja a Központi Bizottság titkára be­ben pozitív. Készleteiben vizsgálva az ál- ,. Járni jövedelmek újraelosztá­sát azonban, bizonyos jelen­ségekre, irányzatokra fel kell Ügyelnünk. A szocialista, vállalatok­tól származó 133 milliárd forintból 1969-ben mint­egy 22 milliárdot juttat vissza a költségvetés ter­melő jellegű berttházá- I sokra, 46 milliárdot pedig j árkiegészítésre, dotációra j és más pénzügyi támoga­tásra. Ermik egyrósze az állami árrögzí ések következménye­ként elkerülhetetlen, rnásré- sze a.-ónban az alacsony gaz­daság hatékonyság jele és véleménye szerint az ilyen jellegű támogatást fokozato­san csökken lenj kell. Nem szégyen a szocializmusra, ha fölismerjük, hogy bizonyos termelő tevékenységek kor­szerűtlenné válnak: éppen el­lenkezőleg az lenne a sze­gyen, ha szemet hunynának az ilyenek felett. Erre hivat­kozva hívta fel a mérnököket és munkásokat, hogy^ a ma­gasabb társadalmi érdekre gondolva segítsék a vállalati munka hasznosítását. Beszédének következő ré­szében a magyar gazdaság je­lenlegi helyzetét elemezte Nyers Rezső, és megállapítot­ta, hogy erről a közvélemény­nek mind világosabb képet kothat, ami a nyílt tájékoz- ,s, a demokratikus k'y'-.ü. menye. i •lkot] Utas, (bed ii szádét mondja. (Bozsán Endre felvétele) Gazdaságpolitikai fontos­ságú kérdések ezután sem maradhatnak párná­zott ajtók mögött, tette hozzá. A demokratikus, nyílt légkörnek tulajdonítha­tó, hogy a közvélemény nem táplál hamis, túlzott illúziókat gazdasági lehetőségeinkről, de visszavonulóban vannak a gazdasági teljesítményei és perspektívái eleve kétséggel fogadó vélemények is. A gazdasági gondok között elsősorban a munka termelé­kenységének egyenetlen és országos átlagban is alul emelkedését említette a Köz­ponti Bizottság titkára, vala­mint a beruházások nem ki­elégítő színvonalát. Hangsú­lyozta azonban, hogy ezek a gondok csak az egész gazda­ság fejlesztésével összefüggés­ben, nem pedig más fontos társadalmi célok esetleges mellőzésével, vagy azok ro­vására szüntethetők meg. Be­szédének e részében tért ki a nemzetközi fizetési mérleg helyzetének jellemzésére. Megállapította, hogy a deli’.r viszony la ti fizetési mérleg passzívuma a múlt évihez líópcst ismét csök­ken és remélhetően jövő évben is csökkeni fog, célunk éppen az, hogy ezt az irányzatot folyamatossá te­gyük^ Beszélt Nyers Rezső az 1969 évi költségvetés mintegy másfél milliárd forintos vár­ható deficitjéről is, ami sem­mi esetre sem örvendetes, de lényeges, hogy ezt az ország saját forrásaiból fedezni tud­ja, a tény, hogy ezt a most már másodízben jelentkező költségvetési hiányt komo­lyan vizsgálják s az a véle­mény alakult ki, hogy két- három éven belül lehetőség nyilik az ilyen hiányok meg­szűntetésére. . Hangsúlyozta, hogy a kormány semmi esetre sem a dolgozók életkörül­ményeinek terhére kí­vánja ezt a kérdést meg­oldani. A dolgozók életviszonyai­val kapcsolatos gazdasági tervekről és az előirányzott reálbér, valamint reáljöve­delem növeléséről szólva hangsúlyozta, hogy a kor­mány a jövő évben sem szab­ja meg, hogy mely vállalat­nál, hogyan növekedjék a bérszínvonal. Ez az ott dol­gozók egyéni teljesítményé­től és kollektív erőfeszítéseik eredményességétől függ. és a döntés joga a vállalatok ve­zetőié és a dolgozó kollektí­váé. Ezt az elvet a jövőben tovább kívánják fejleszteni. Gazdaságpolitikánk ko­moly sikere, hogy az élet- színvonal emelkedése egy évtized óta rendszeres. Ha többet akarunk, annak lehetősége, véleménye sze­rint elsősorban két tényező­től függ: hogyan alakul majd a munka termelékenységé­nek üteme és milyen lesz a magyar áruk versenyképessé­ge külföldön. A belföldi fogyasztói piac­ról szólva annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a dolgo­zók egyre hatékonyabban élvezhessék jövedelmük gyü­mölcsét. A kereskedelem sok új, jó vonással segíti ezt a fejlődést, de ezek az új ha­tások még meglehetősen zsengék. A vevő még mindig nincs eléggé kedvező helyzet­ben, mert nem elég szé­les az a kör. amelyben tetszése szerint megvá­laszthatja. mit vegyen és hol vásároljon? A verseny még a minőségja­vításra nem szorította rá kellő mértékben a termelő­ket. Befejezésül az ország nem­zetközi gazdasági kapcsola­tairól a magyar külkereske­delem kilátásairól beszélt Nyers Rezső. Kijelentette: '’«fik úgy fejlődhetünk dina­mikusan. ha mind a szocia­lista, mind a tőkés piacon eredmény esen működhetünk. A szocialista piac a jö­vőben is nagyobb bizton­ságot nyújt számukra, természetes törekvésünk tehát a szocialista gazda­sági együttműködés és kölcsönös kereskedelem erőteljes fejlesztése. A KGST-országok együtt­működésével kapcsolatban új lehetőségek felkutatása, új megoldások alkalmazását tartjuk időszerűnek, hogy megtaláljuk a helyes választ több fontos kérdésre. A töb­bi között arra, hogy ne en­gedjünk-e nagyobb teret az együttműködés fejlesztésében a közvetlen vállalati tevé­kenységnek: folytassuk-e a kétoldalú kiegyenlített áru­cserét, vagy konvertábilis va­luta alkalmazásával térjünk rá a szocialista országok sa­játos szabadkereskedelmére és végül, hogy a tudományos kutatások és a termelés fej­lesztését az eddigi módsze­rekkel egyeztessük, vagy va­lamilyen integrációt építsünk ki. Ügy vélem, mondotta, hogy ezekre a kérdésekre nem könnyű olyan választ találni, amely a gyors gazda­sági fejlődés követelményei­nek és a nemzeti önállóság elvének egyaránt megfelel. Mindenesetre közösen ele­meznünk kell e kérdéseket. A nagy tetszéssel fogadott gazdaságpolitikai elemző be­széd után folytatódott a vita. de a képviselők még több esetben vissza-visszatértek egy-egy vonatkozásban a Nyers Rezső által feltett problémára. A költségvetéssel kap­csolatos és elsősorban a vidéket érintő kérdések közül erős hangsúlyt ka­pott egyes járások, kör­zetek sürgető iparosítási igénye. (Folytatás a 2. oldalon) zeniétbi Apollo KENNEDY-FOK: Szombaton bocsátják fel Hold körüli pályájára az Apolló 8. amerikai űrhajót három személlyel. A mete­orológusok már „megadták hozzájárulásukat” az űrhajó felbocsátásához. Az Apolló 8. útjának bizto­sításán szerdán éjjel-nappal 5500 igen képzett műszaki szakember dolgozott, ellen­őrizte az egyes berendezések működését. A műszaki szak­emberek megvizsgálják mind a hordozórakétát, mint pedig az űrkabint és különös gon­dot fordítanak arra, hogy megfelelő állapotban legye­nek a létfontosságú üzem­anyag kamrák, amelyek biz­tosítják az energiát a törté­nelmi fontosságú vállalkozás­hoz. Az Apolló 8-at szombaton magyar idő szerint 13.51-kör indítják el útjára. A három asztronauta — Frank Bor­man, James Lovell és William Andres — a hátralévő időt a repülési terv további be gyakorlásával tölti. Űrha­jójukkal várhatóan kará­csonykor kerülik meg a hol­dat. majd visszatérnek a Földre. II gyarmati rendszer még megtevő bástyái sakkban tarifák a függetlenségüket már elnyert országokat Csatorday Károly felszólalása a* EIXSZ plenáris ülésén NEW YORK: Az ENSZ-közgyűlés szer­dai, plenáris ülésén folytató­dott a vita annak az ENSZ deklarációnak a végrehajtá­sáról, amely kijelenti, hogy függetlenséget kell adni a gyarmati országoknak és né­peknek. A vita során Románia, Ju­goszlávia, Csehszlovákia, Ma­gyarország és Afganisztán képviselője határozottan el­ítélte a Dél-afrikai Köztár­saság és Dél-Rhodesia faj­gyűlölőinek bűnös akcióit, va­lamint azt a véres gyarmati háborút, amelyet a portu­gál gyarmatosítók folytatnak Afrikában. Csatorday Károly, hazánk állandó ENSZ képviselője megállapította, hogy az ENSZ deklaráció elfogadása után nyolc évvel a kolonialív.- mus még anakronisztikus, XIX századbeli formájában is fennmaradt Afrika déli részén: Namíbiában, Dél- Rhodesiában és a portugál gyarmatokon, ahol az elnyo­más legbrutálisabb formái érvényesülnek. „Attól kell tartani, — mondotta —, hogy a gyarmati rendszernek ezek a bástyái arra is szolgálnak, hogy sakkban tartsanak a politikai függetlenségüket már elnyert afrikai országo­kat. Emlékeztetett arra, hogy a gyarmati rendszer még mindig világjelenség, s hogy a gyarmati területek nyil­vántartott jegyzéke is kiegé­szítésre szorul még, minde­nekelőtt az USA igazgatása alatt álló Puerto-Rico-val. Csatorday Károly támo­gatta a különbizottság jelen­tésében foglalt ajánlásokat. Javasolta továbbá, hogy a közgyűlés bízza meg a kü­lönbizottságot egy tömör ösz- szefoglaló elkeszitésevel, amely azt elemezné, hogy mi lett a sorsa a legfontosabb gyarmati területek vonatko­zásában elfogadott ENSZ ha­tározatoknak. Ugyancsak in­dítványozta. hogy a különbi­zottság terjesszen be jelen­tést a közgyűlés legközelebb, ülésszakára arról, hogy az ENSZ és a szakosított szerve­zetek hogyan segíthetnének még hatékonyabba/! a nem­zeti felszabadító mozgalma­kat, az afrikai egységs/.erve- zetek hogyan segíthetné államokat a szégyenteljes gyarmati rendszer végleges és mielőbbi felszámolásában. Kijelentette végül, hogy a magyar kormány erejéhez mérten, a jövőben is erőtel­jesen munkálkodni kíván e cél érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents