Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-19 / 297. szám
Átkelés a pázsiton Mennybe kerül 22 óra után a — népdal? „Kis ügyek” az önkisznlgáló boltban ElöMu’, hogy 160 darab cigarettáért 20S forintot fizetnek... Jegyzőkönyvi történetek szabálysértésekről Caák rá kell nézni a jegyzőkönyv-halmazra, s mindjárt ^rra gondol az ember, menynyi munkája is lehet például \z Egri Városi Tanács igazgatási osztálya szabálysértési előadójának. Meg arra, hogy igen hosszú időbe telik, amíg leszoknak végleg az „illetékesek” a szabálysértésekről. (Ezt a folyamatot igyekszik meggyorsítani az október •1-től érvénybe lépett új szabálysértési kódex, melynek rendeletéi alapján (egyesek már érzik — alaposan! —, hogy jó lesz vigyázni...) Mostanában — a jegyzőkönyvek tanulsága szerint —, igen felszökött a honvédelmi szabálysértések száma, nevezetesen: sokan nem jelentették be munkahely-, lakóhely-, s egyéb változásaikat a kiegészítő parancsnokságon, márpedig a pontos nyilvántartáshoz mindez elengedhetetlen. K. L. nem jelentette be munkahely-változtatását —150 forintos bírságot kellett fizetnie a szabálysértésért. S. F. öt esetben változtatott munkahelyet „szó nélkül”: 120 forintra büntették meg. Csak két példa volt a sok közül, de a tanulság minden esetben ugyanaz: a katonai igazolványban szereplő tudnivalókat mindenkinek ismernie kell! A parkrongálást is szigorúan büntetik. P. B., hogy megrövidítse az útját az egri MÁVAUT-pályaudvarhoz, átkelt az új emlékmű pázsitján. Ez az „átkelés” 100 forintjába került. Sokan mondják, hogy nem szeretnek' önkiszolgáló-boltban vásárolni. Kényelmetlenül érzik magukat. Pedig hát... csak az érezheti a kényelmetlenül magát, aki többet is magával akar vinni, mint amit a pénztáros leblokkolt. Sz. I.-né meg akarta takarítani magának a levestészta árát, 5 forint ötvenet. Nem sikerült. Sőt: 120 forintos bírságot kellett fizetnie. K. Z.-né egy csomag borsot — 5,60 Ft — szeretett volna még magával vinni. .. 100 forint bírságot fizetett. (Ezért a pénzért 18 csomag borsot vehetett volna még...) A csendháborítás sem ismeretlen fogalom: három fiatalember este 10 óra után, az egri Almagyar utcán vidám nótára fakadt, igyekezvén egymást „túlmulatni”. Egyikük 120, másikuk 100 forintot fizetett, a harmadik pedig figyelmeztetést kapott. Az iá- kólái mulasztás esetén — ha több napig igazolatlanul van távol a gyerek, — a szülők ellen indítanak szabálysértési eljárást. Az egyik dohánygyári dolgozó 160 darab cigarettát csempészett ki a gyárból, 80 forint 50 fillér értékben. Persze ennél többe került az egész „eset”: 200 forintra büntették meg! ^ A tanácsi építőipari vállalatnál nagy mennyiségből keverik a betont. Valaki megszólította nemrégiben az egyik gépkocsivezetőt, hogy vigyen egy fuvar betont a lakására, már megbeszélte X. vezetővel. A név ismert volt, a gépkocsivezető fuvarozott... Száz forintot fizetett ki az ismeretlen a gépkocsivezetőnek a betonért, mondván, hogy a többi pénzt majd X.-nek adja át. Nem adta át... Ugyanis még "ekkor leleplezték a fuvart is, meg X. „ismerősét” is. Ez az ügy még nincs befejezve... Nagyon sok példát sorolhatnánk még fel a szabálysértések történetéből, melyek a közelmúltban, október 1 óta „láttak napvilágot”. Az itt említett példák legyenek figyelmeztetők — a szabályokat egyáltalán nem unaloműző mulatságból találták ki, hanem nyugodt életünk természetes rendje érdekében. (hátai) tűz- és A háztartásokban egyre többen rendezkednek be a földgáz, illetve a propán-bután gáz felhasználására. E gázoknak jó égéstechnika tulajdonsága, nagymértékben megkönnyíti az életet. A biztonsági előírások megtartásával, — amelyek közül a gázszivárgás megszüntetése a legfontosabb — a gázok használata nem jelent különösebb veszélyt. A biztonsági szabályok figyelmen kívül hagyásából súlyos károk származhatnak, amelyet bizonyítanak az — ilyen okú — egyre gyakoribb tűzesetek. Különösen veszélyes, hogy a PB-gázpalackot mind elterjedtebben használják disznó- perzselésre. A perzselés megkívánja, hogy a láng minél MŰALKOTÁS A gemkapocs (A Wochenpresee karikatúrája) lfigyéK*”*, kiterjedtebb és hatásosabb legyen. Ez' csak a nyomás- csökkentő használata nélkül érhető el, amelynek eltávolítása pedig mindenkor közvetlen életveszélyt jelent. A hideg időben meglassul a palackból való gázelvétel. Ezt a palack melegítésével igyekeznek megváltoztatni. Rendkívül veszélyes a lehűlt (elzárt) palack nyílt lánggal való melegítése. Ilyen esetben — a gáz térfogatának hirtelen növekedése miatt — elkerülhetetlen a palackrobbanás. A forró vizel való melegítésnek az a veszélye, hogy a palackból kiáramló gáz sebessége annyira megnő, hogy a láng valósággal leszakad és a gáz elégés nélkül áramlik tovább. A környezetben szétömlő gáz hőre belobban, és az ott tartózkodók körében súlyos égési sérüléseket okozhat. Veszélyes a palackot és a perzselőpisztolyt összekötő tömlő szabálytalan használata. A tömlőbekötésénél gázszivárgás következhet be, • nem szabványos tömlő köny- nyen megreped. A szivárgó gáz belobbanasa pánikot, égési sérülést idézhet elő, különösen ha a palck elzárását nem időben kísérlik meg. A tűzveszélyes gázok tiltott felhasználási módja semmilyen kockázatot nem ér meg. Környezetünk biztonsága és a magunk élete megköveteli, hogy felelősséget erezzünk embertársaink iránt és rendellenesen ne használjuk a propán-bután gázt. amelynek hatalmas energiája a pusztítást is szolgálhatja. A szabálytalan használat miatt — ha bűncselekmény nem következett be — az elkövető, a megelőző tűzrendészeti előírások megsértéséért 5000,— Ft pénzbírsággal sújtható. A Heves megyei Tanács VB tűzrendészeti bizottsága „így biztonságosabb.. Vélemények as AB új A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának titkársága s az Állami Biztosító íőigazgatósága megvizsgálta egyes kockázati körök bővítésének lehetőségeit. A vélemények kölcsönös egyeztetése után megállapodás lőtt létre, amely szerint 1969. januárjától az új biztosítási forma további kedvezményeket nyújt a termelőszövetkezeteknek. E meg- áUapodás jegyében kerestünk fel néhány termelőszövetkezet vezetőjét: mi a véleményük ezekről a kockázat-bővítésekről, hogyan érinti ez szövetkezetüket? A kiskörei Vörös Hajnal fő- agronómusa, Agócs József a következőket mondotta: kockázatböeítésérőt — Az elmúlt években az Állami Biztosító volt az egyik szerv, amely a szövetkezetünk alapvető bajain segített. Az új kockázatviselésnél, az alma viharkáránál 152 ezer forintot kaptünk, s örülünk, hogy ez továbbra 13 fennáll, sőt bővült Is. Igen lényeges kérdés nálunk a foltos kipusztulásoknak határidő nélküli megtérítése, mivel belvizes területeinken mindig számolni kell az ilyen károkkal. A Tisza mellett vagyunk, mindig számíthatunk árvizekre, éppen ezért nem közömbös, hogy -fáz árvízkár 59 százalékos térítését W százalékra emelik. Örömmel üdvözöljük azt is, hogy az alma P.HOWAÍD •• (ÖTŰ JfNÖ — Santa Madonna! — szi- •zegte a torreádor, miközben a foga segítségével bekötözte a karját, mert iszonyúan feldagadt egy skorpiócsípéstől. — A pokol jóval kellemesebb hely lehet. — Innen nem jutunk ki élve, — mondta Higgins. Graham remegése abbahagyott, de üvegesen fénylő, lázas szemekkel egyre ordított: — Mondjátok meg az utókornak! A költő elesett a harcban! Mondjátok meg és tudjátok meg ti is: Én Lord Byron vagyok! — Lord Byron... Lord Byron... — motyogta Krakauer — még ilyenkor is henceg a szerkesztő úr... Ezt még életemben nem láttam... Becsületszavamra. Bradley félrehúzta Aburt:- — Mikor érjük el az erdőt? Nem bírják már soká. ■* kén mM IW december 19., csfitftrtSb Abur vállat vont: — Ha így haladunk, estére. Ha kimerülnek, akkor később, vagy soha... Bradley gyorsan lenyelt egy csomó kinint, mert végigszaladt rajta a hideg. — És milyen út vezet a Niggerig? — Semmilyen, uram. Ismerni kell egy-két vén fát, azután az óriás lombok között kivillanó nap, vagy a csillagok állását. A Próféta nem adta meg nektek, fehér bőrű- eknek, hogy a csillagok, a fák és a nap beszéljenek hozzátok. De én csukott szemmel is biztosan elvezetlek benneteket a Niggerig. Alkony felé megpihentek egy kisebb bambukfacsoport alatt, a mocsár egyik szigetén. A hatalmas, merev, bolyhos, keménypapírszerű levelek széles árnyékot adtak. Grahamet és Stuckot lemosták, eltávolították a piócákat magukról és bedörzsölték, egyéb szesz híján rummal a moszkítócsípéseket. Malpaga karja feketés lilaszínű lett. Abur egyszerűen belevágott késével mélyen a daganatba és a torreádor hagyta folyni a vért. Azután valami növényt tett rá a berber és átkötözte. Megvárták, amíg a lebukó nap az őserdő fekete vonalát érintve, parázsszínű, rezgő, csillogó foltokkal borította be a mocsarat és elindultak. Egy gutaütött, lombtalan, kopasz faágon, amely mint valami föld alól magasba nyúló hosz- szú csontkéz meredezett fel, fekete madarak gubbasztottak. A meleg nem enyhült az alkonnyal, csak fojtóbb, nyomasztóbb lett és ezerféle vékony, fütyülő, huhogó, kerepelő hang zengett változatlan ritmussal a mocsár örökös dalát, amely az emberi ideg- rendszerbe, mint folytonosan rágcsáló szú ássa be magát. Azután trópusi módon, minden átmenet nélkül, szinte lezuhant a nap és maga «tán rántotta u égre az est csillagfoltos, sötét takaróját. Imbolygó fények lobbantak fel a mocsárban. Hosszúkás, táncoló lidércek és röpködő sárgavilágú fénybogarak, mint vágtató vonat kéményéből felcsapó szikracsomók fénylettek mindenfelé. Szótlanul vonszolták magukat. És éjfélre elérték a dzsungelt. Valamennyien félig holtan, de élve és együtt. Csak az egyik öszvér süllyedt el sok élelmiszerrel, iszonyú ordítással a hínárban. A mocsársáv és az őserdő között szikes, köves, naptól égett volt. Mint valami semleges zóna választotta el a lápot és az erdő talaját. Ezen a sík, forró, kopár földön biztonságosabbnak látszott a táborozás, mint az őserdő férgektől nyüzsgő, zsombékos talaján. Viszont a szikes, száraz síkon a hangyánál, kukacnál, sőt a leopárdnál is veszélyesebb bestia él. A szarvasvipera! Tűzet gyújtottak a sátrak körül, mert az egyenlítő őserdeje különösen itt, a délnyugati részén bővelkedik veszélyes ragadozókban. Miután a kinintől elmúlt a lázuk, valamenyien egészséges, mély álomba merültek, kivéve a sorsüldözött Kra- kauert, akire a kockavetés szerint megállapított első két óra őrség jutott. Ügy dobta vállára a puskáját, hogy szinte levitte vele a fejét. Kedves dolog... örállás. . Igazán jellemző... És pont mocsárban... Előbb hegyen... Már turista is voltam. . Igazán érdemes volt ide eljönni. .. mondhatom... Krakauer monológjai! azonban lassanként már úgy megszokták a katonák, mint vén halászok a tenger mor- molását. Felesleges volt ellenőrizni, hogy betartja-e az őrséget, mert még egy óra múlva is hallatszott egyhangú dünnyögése: — Őrség... Űri eljárás, becsületszavamra... Egy óra felé a vezető felkeltette Bradley t.— Uram! Sürgősen mondanom kell valamit... Bradley csodálkozva felült. — Én nemsokára meghalok. — Odamutatta az alsókarját. A holdfényben világosan látszott két apró vörös pont. — Vipera volt... Maradj! Ne próbálj segíteni. Nincs orvosság rá és mondanom kell valamit. Elsősorban azonnal menjetek innen tovább... Ahol egy szarvasvipera van, ott több is lehet... és az emberi meleg idevonzza őket... Vissza nem mehettek... Próbáljátok. .. háttal a napnak haladni... Állatokat... figyeljetek. .. ha megtaláljátok. .. a patakot... ahol isznak. .. menjetek a víz után... Mind a Niggerbe ömlik... Jegyezd meg... állatok nyomát. .. minden patak a Niggerbe ömlik... Allah il All... Moh. Bradley felugrott: — Hej, katonák! Egy másodperc alatt talpon voltak. — Nagy tüzet gyújtani! Elkészíteni mindent az induláshoz! Megyünk tovább! Viperák vannak itt... A légionista először teljesíti a parancsot és csak azután tudakolódik az oka felöl. Egy perc múlva hatalmas máglya égett a tábor közepén, hogyha van még csúszómászó a közelben, elmeneküljön a tűz- től. Azután szabályszerűen felszerelték a bardát és csak akkor fogták körül Bradleyt, aki Abur fölé hajolt. De a berber már nem élt. Nem is élhetett. A szarvasvipera mérgétől percek alatt bomlik a vér. — Erre az eshetőségre nem gondoltunk, — tűnődött szomorúan Bradley. — Azt hiszem, nagyon súlyos helyzetbe kerültünk. Ez a derék Abur még haldokolva is igyekezett .teljesíteni a kötelességét. Adott néhány tanácsot. Ha sikerül egy erdei patakot találni, akkor a víz folyása mentén elérjük a Niggert. ^ Higgins egy faágat rágcsált barna fogaival. Időnként kiköpött némi keserű háncsot. Ugyanis elfogyott a bagója. — Mi lenne, — szólt közbe, — ha visszafordulnánk? — Te megtalálod a mocsáron keresztül ezt az útat? — mondta gúnyosan Stuck. — Nem, nem, — nyilvánította ki Haagen is, ami nyilvánvaló volt : — Nem tudunk a mocsáron és a hegyláncon még egyszer átmenni. — Még egyszer átmenni... Még egyszer átmenni.. . Más nem hiányzik... Mindig csak kellemetlensége van az embernek. .. — Hát akkor előre! — kiáltotta Bradley. Hajnalodott. Krétaszínű vonal húzódott az ég alján, a mocsár szélétől a Dzsebel- Sagro szürkén kibontakozó hófödte hegyláncáig. Eltemették Aburt és rossz előérzettel nekivágtak az őserdőnek. — Még egyszer átmenni... jól adják... becsületszavamra. .. Előbb tetszettek volna megbeszélni. Nem az utolsó pillanatra hagyni mindent... Elnyelte őket a halálos, ősi sűrűség. 4. Nehezen haladtak előre. Puskaaggyal kellett széttörni a kemény, összegubancolódott cserjéket és léggyökereket Dolgozott a rohamkés, hogy keresztüljussanak a liánok és kúszó rotang hálózatán. Ügy látszott, hogy ebben a sűrűségben évszázadok óta nem fordult meg ember. Ez azonban csak látszat. Az őserdő olyan gyorsan szövi be élettel a feldúlt helyet, olyan rövid idő alatt képződik új, erős hálózata a kúszónövényeknek, hogy napok alatt ismét áthatolhatatlan sűrűségű lesz. Csak ez elefántok vándorútjain marad meg a széles, kitaposott ösvény, ahol a súlyos nagy testek mint eleven tankok törnek át mindent és aszfaltszerűvé tiporják le a laza humuszt (Folytatjuk) jégverésénél atban az esetben, ha 70 százaléknál nagyobb • kár, plusz tíz százalékot kapunk a hajtásrendszerben okozott károkért. Igen lényeges kérdés még a növénytermelésnél a hozamleszállítás határidejének meghosszabbítása. Ugyanis augusztus 15-e előtt (a régi szerint július 15) igen nehéz elbírálni a rizs termését, mert az augusztusi időjárás szabja meg végső fokon a hozamot. Az állat- tenyésztésnél a heveny felfúvódás korábban ki volt zárva, ezután ez is és a kimarásos károk is térítésre kerülnek. A törzskönyvezett és előhasú üszők 140 nap utáni vetélésénél darabonként ezer forintos terítést kapunk majd a jövő évtől. Megemlíteném még azt is, hogy a nagyobb értékű tenyészállatáinkat nem tízezer forintra, hanem a nyilvántartási értékre is tudjuk utánbiztosítani. Fülöv István, a kápolnai Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy ez évben ők a régi, úgynevezett TÁV- biztcsításnál maradtak meg, de jövőre áttérnek a kibővített koe- kázatkörű új biztosításra. — őszintén sajnálom — mondta —, hogy tavaly nem az új biztosítási formát kötöttük meg, mert a többletdíj megtérült volna az idei károk kifizetéséből. 76 hold kertészet, 60 hold dohány termése elpusztulhat egy rossz időjárás, vihar vagy jégkár miatt, s bizony nekünk se mindegy, hogy a biztosító mennyit térít meg. Hogy csak egy példát említsek: 1200 hold kalászosunk van. Az ez évi korai érés jelentős szemveszteséget hozott. Ha megkötöttük volna az új biztosítási formát, jobban jártunk volna. Ostoroson Varga Zoltán, a termelőszövetkezet elnöke így summázta véleményét: a területi szövetségnél már foglalkoztak ezzel a kérdéssel s ♦ most látva az efogadott bővítést, sok vonatkozásban kielégíti a szövetkezet igényeit. Termelőszövetkezetünknél a gyümölcs és a szőlő össztermelésünk 64 százalékát adja. Ha a szőlőt és a gyümölcsöst súlyos kár éri, nem közömbös, mennyi kártérítést kapunk, hiszen aszerint fizethetünk a zárszámadáskor is. A több évi átlagot figyelembe véve minden harmadik évben előfordul egy nagyobb elemi csapás. Ha megvizsgáljuk 1961-ig visszamenőleg, úgy néz ki, visszakaptuk mindazt, amit befektettünk a biztosítónak, sőt még többet is. Beszéltünk még több ter- termelőszövetkezeti elnökkel, agronómussal. Valamennyeh megelégedéssel fogadták ezt az új kockázatbővítést, amely elősegíti a termelőszövetkezeti gaz dálkodást, a jövedelem biztonsé- gosságát. (K. B.)
