Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-19 / 297. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETEK! Wi kell a «v«n^rö*í torony kánhoz? ★ A poroszlói utcákról •k A szabálysértésekről ★ Ifj tikom in ii ii isták spor (aktivá ja ★ Bradley Tamás visszaüt AZ MSZMP BEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TA""1 XIX. évfolyam, 297. szám ARA: 70 FILLER 1968. december 19.. csütörtök Napirenden: az 1969-es költségvetés és a tanácsok költségvetéseinek 11)09—70 évi szabályozóiról szóló törvényjavaslat . Beszámoló az Elnöki Tanács másfél éves tevékenységéről Tegnap megkezdte idei utolsó ülésszakát az országgyűlés Tömött padsorokkal, nagy érdeklődés közepette kezdte meg tegnap délelőtt az or­szággyűlés ez évi utolsó ülés­szakát. Jelen voltak a párt Politikai Bizottságának tag­jai és Központi Bizottság tit­kárai csaknem teljes szám­mal, Kádár Jánossal az élen, ott volt Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és a Mi­nisztertanács minden tagja, Pock Jenő miniszterelnök vé- zetésével. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, nyitotta meg, megemlékezvén a nem­rég elhunyt Dobi István nagy érdemeiről, amit az ország- gyűlés jegyzőkönyvben örö­kített meg. Ezután Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára beszámolt az Elnöki Ta­nács munkájáról, ennek ke­retében azokról a legfonto­sabb gazdasági, politikai, tár­sadalmi eredményekről, ame­lyek a szocialista demokrácia gyors erősödését jelzik. Szólt, az Elnöki Tanács működésé­nek olyan vonatkozásairól is, mint a kivételes egyéni ke­gyelem adása, a külföldön élő magyarok repatriálásának elősegítése és nemzetközi kapcsolataink bővülése. Az említettekről itt csupán any- nyit: ebben az évben a múlt­évinél némileg kevesebb al­kalommal éltek az egyéni ke- gyelmezés jogával; a disszidálások száma erősen csökkenő, a haza­térők száma pedig nö­vekvő tendenciát mutat, ami pedig diplomáciai kapcsolatainkat illeti, je­lenleg 76 országgal va­gyunk diplomáciai, kettő­vel konzuli kapcsolatban. A pénzügyminiszter költségvetési expozéja Ezután kérült sor a legfon­tosabb napirendre, amelynek lényege — a Magyar Népköz- társaság állami költségvetése 1969-re — tekintélyes kötet­ben már az ülés kezdetén ott feküdt valamennyi képviselő asztalán. * Dr. Vályi Péter, pénzügyminiszter viszonylag rövid expozéban fejtette ki az államháztartás vitelének jövő évi előirányzatát. Elöl­járóban még kitért a folyó év- gazdasági eredményeire, ame­lyet a többi között biztonsá­gosan növekvő ipari termelés es annál is némileg erőseb­ben bővülő export, a nem­zetközi fizetési mérleg vala­melyes javulása, s általában az új gazdaságirányítási rend­szer számottevő kezdeti sike­rei jellemeznek. Mindezek le­hetővé teszik, hogy a terve­zett nem jelentékeny költség- vetési hiányt ne lépjük túl. A jövő évi tervre minde­nekelőtt a megalapozott gazdasági növekedést és a kiegyensúlyozott gaz­dálkodást, általában az egyensúlyi helyzet erősí­tését mondotta jellemző­nek. \ nemzeti jövedelem mint- y 5—6 százalékos növeke- sére számítunk; a bevéte- t meghaladják majd a 154 rlliárdot, a kiadások meg- zelítik a 136 milliárdot, így tavalyinál is kisebb hiány­ai számol a költségvetés, ár e legfontosabb számok inyzatában is érzékelhetővé ilik a kormánynak az az e1- itározása, hogy a különbö- áHami támogatásokat exr >rt visszatérítéseket és men- sítéseket a lehetőség szerint ökkenteni fogják, az indo- üatlanokat visszavonják. :zel lehetővé tesszük, hogy terhek csökkenjenek, a vál ­latok fokozatosan, még job- in gazdálkodjanak és rövid Ion belül megteremtsük az lamháztartás biztos egyen­súlyát. A beruházási szándékok és 1 eh?‘ősegek között meglévő fe?: j’i.ség miatt ebben az év­ben '.•’•'anyós területeken a sző; tál nagyobb mér­téi. V-,.; emelkedtek ar. építő­ipari árak. Az áremelkedések féken- tertásá nak szánd éká val k jrtyan elhatározásra ju­tott a kormány, hogy bi­zonyos építési adót szá­mit fel a szabadáras munkán dolgozó építő- vállalatoknak — ami nem vonatkozik például a lakásépítésre. Ez közvetve mérsékeli a beruházási „éhséget is”. A be­ruházások mértéke még ilyen körülmények között is mint­egy 14 százalékkal növekszik, és majdnem eléri a 70 milli­árdot, különösen a kőolaj- és földgáz-feldolgozással, a la­kásépítkezéssel és közműve­VÄLYI PÉTER, pénzügyminiszter sítóssel kapcsolatos fejleszté­sek mértéke növekszik. Nagyobb lesz a mezőgaz­dasági beruházások rész­aránya is, amiből főleg a szarvasmarha- és ser­tes-tenycsziés lehetőségét kívánják bővíteni. Sajnálatosnak ítélte, hogy a beruházóknak túlságosan na­gyok az építkezések és vi - szonylag szerények a gépi­berendezések iránt mutatko­zó igényeik. Ezért is változa­tos módszerekkel növelik majd a vállalatok versenyét a beruházási javakért, hogy elsősorban a legjobb kezde­ményezések nyerjék el a hi­teleket. Látnivalóan nagyobb arányú lesz a la­kásépítkezés — hangsú­lyozta a miniszter —» 62 ezer lakás épül 1969-ben. amiből már kirajzolódik a 4. ötéves terv kimagas­lóan jelentékeny lakás- építési programja. Utal a dolgozók saját kez­deményezésű lakásépítkezé­seinek változatos vállalati tá­mogatására, amelynek lehe­tőségei szintén növekszenek. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokról szólva kiemel­te, hogy hazánk a szocialista országok gazdasági kooperá­ciójának olyan pénzügyi és kereskedelmi alátámasztását javasolja, amely jobban meg­felel a jelenlegi viszonyok­nak. A szocialista országokba irányuló exportunk továbbra is erőteljesen növekszik, és nagyobb lesz kivitelünk a dollárövezetbe is, ezen belül azonban a gépipari cikkek exportja még mindig nem elég számottevő. A behozatal minden viszonylatban kisebb mértékben növekszik, mint az export. Végül is a külke­reskedelmi forgalom egyen­lege kedvezőbb lesz a múlt évinél. Mindezzel kapcsolat­ban népgazdaságunk megíté­lése általában előnyös, hely­zetünk a nemzetközi pénzpia­cokon kedvező. A jövedelmekkel kapcso­latban kiemelte az átlag­bérek tervezett két és fél- százalékos emelkedését. Az árszínvonal alakulásáról elmondotta, hogy egyes ter­melői árak és néhány fo­gyasztási cikk ára is módo­sul a jövő évben, a változá­sok két irányúak, de az érin­tett cikkcsoportok átlagár­színvonala végül is változat­lan marad, vagy még némileg csökken is. Ilyen értelemben csökken egyes cipők ára, számottevően olcsóbb lesz a tűzifa és a brikett, majd a fűtőolaj ára és ki­sebb emelkedések és csökkenések lesznek a ruházati, valamint az • itaiárakban. Nyomatékka] szólt a pénz­ügyminiszter a készletek ala­kulásáról, pontosabban arról, hogy növekedésük itt-ott ér- ‘íkesítési gondokkal kapeso- 'o~. rí- ’lg van még elég ki- ! 'ásítetlon kereslet, ami kényszerűen növeli az impor­tot és rossz hatással van a azetesi mérlegre. wm Képünkön: a parlamenti ülésterem első padsoraiban a párt és Éppen ezért a készletek hi­telfeltételeit megszigorítják. A kockázatot nagyobb mér­tékben a vállalatokra hárít­ják. és aki rosszul gazdálko­dik és nem tesz eleget köte­lezettségeinek. a jövőben ki­sebb nyereséggel, vagy ép­pen veszteséggel számolhat, amit a vállalati tartalékalap­ból kell kiegyenlítenie. Ha az is kimerült, a vállalatot szanálják. Figyelmeztetés ez, hogy a vállalatok az eddiginél nagyobb mértékben tar­talékoljanak és töreked­jenek biztonságos gazdál­kodásra. Kitért a miniszter a ter­melékenységgel kapcsolatos érdekes tapasztalatokra: Bu­dapesten a termelés növelé­sét úgyszólván kizárólag a termelékenység fokozásával érték el, vidéken pedig nagy részt a foglalkoztatottság szélesítésével — holott a jö­vedelemszabályozási rend­szer itt is. ott is ugyanaz. Felhívta . a vállalatokat, éljenek erőteljesebben a iövedel- mi differenciálódás lehe­tőségével és utalt a to­vábbi rendelkezésekre, amelyek a rugalmasabb bér- és i(TTs-­dást segítik elő. Előterjesztésének befejező részében említést tett még a Dénzüsvminiszter a tavalyi­nál kisebb mértékben növek­vő idei kiskereskedelmi for­galomról és az ezzel párhu­zamosan mintegy 3 és fél- milliárddal emelkedő betét­állományról. Az okok vilá­gosak, mondotta. Elsősorban a fokozódó bizalom, a gaz­dasági reformban és a t'c- itban. más-észt az éré., ."'kezódó érd ~klődés a na®v értékű iavak iránt, amcív el­képzelhetetlen előtakarékos- sag nélküli A kiskereskedelmi forga­lom egyébként 1969-ben a számítások szerint 7—8 százalékkal növekszik majd. Több lesz a tár­sadalmi juttatás; több mint 2 milliárd forinttal több jut kulturális és egészségügyi szociális cé­lokra, mint ebben az év­ben. Ennek kereté'—• 6 hónaiméi megkíván iák hosszabbítani a gyermek- gondozási segély időtarta­mát. Befejezésül még méltatta a tanácsok ezentúl két eszten­dőre tervezett gazdálkodását, ami az egész államháztartás egészséges fejlődésének ke­retében ezen a téren is Ben­ti az előrelátó gazdálkodást. A nagy figyelemmel hall­gatott expozé után Cservenka Ferencné. a terv és kétség- vetési bizottság előadója el­sősorban azokról a szenvedé­lyes, a javítás legjobb lehe­A középpontban mindazon­által a gazdálkodás problé­mái állottak. A délutáni ülé­sen felszólalt dr. Lévárdi Fe­renc, nehézipari miniszter és a többi között mérlegelte a vállalatok mostanában sokat emlegetett nagy nyereségét. Véleménye szerint a többlet negyven százaléka, a vártnál jobb munkából származik és ez megalapozza a jövő évi költségvetési terveket. Beszé­dében egyébként tárcájához tartozó iparágak fejlődését elemezte, a többi között a vegyipar előretörését és a hazai energiabázis meglepően gyors ütemű átalakulását. Ennek lényege, hogy a kormány vezetői láthatók. (Bozsán Endre felvétele) tőségeit kutató vitákról be­szélt. amelyeknek az eaves képviselői bizottságokban volt tanúja a költségvetés előzetes tárgyalása során. E bizottsági munka szerzett az egészségügynek — a mentő­autók nagyobbmérvű cseréjé­re, valamint a koraszülöttek és az életveszélyben forgó betegek ápolására szolgaló intenzív kórházi osztály fej­lesztésére — még 30 milliót, a falusi utak és hidak erőtel- l'esebb korszerűsítésére, to­vábbi 20 miliőt. Egyébként az egészségügy igen élénken foglalkoztatta a képviselőket, hiszen ezen az ülésen alt fel dr. Noszkay Aurél főor­vos és értékelve az egész­ségügy fejlesztésére, tett je­les erőfeszítéseket, utalt az ápolónő-hiányra és ennek meglehetősen ismert okaira, mélyeknek megszüntetésére további intézkedéseket tart szükségesnek. az I970-re tervezett, 37— 39 százalékos olaj—föld­gáz részesedés a jelék szerint eléri majd a 44— 45 százalékot, ami mind a népgazdaság, mind a la­kosság számára igen ked­vező változás. — Komoly társadalmi gon­dokat támaszt viszont a szénbányászatban, de ez nem változtat a pártnak és a kor­mánynak azon a szándékán, hogy az érintett bányászcsa- ládokról minden vonatkozás­ban a legmessze&bmenően gondoskodik. A felkészülést meg kell gyorsítani, mondcf (Folytatás a 2. oldalon) Dr. liévárdi Ferenc: A többlet negyven százaléka a vártnál jobb ntiiukából származik

Next

/
Thumbnails
Contents