Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-17 / 270. szám
Heves új arca Aki ritkán jár Hevesen, ebben az egykori . mezővárosban, ha nem is téved el, de utcáin csodálkozva kell megállnia. E nagyközség szinte hónapról hónapra változtatja arcát, amely mindig szebb, vonzóbb, kulturáltabb lesz. Elgyönyörkpdhet az ember a :ak termékeit befogadja, tisztítsa.. így még kevesebb. minőségi kifogás érkezik búzájukra,- rizsükre, kukoricájukra. ' Ami különösen megkapja itt az embertj az a hevesiek ragaszkodása s áldozatkészsége. Ragaszkodása falujuknemrég épített modem vonalú művelődési házban, nem messzire ismét szintén új létesítmény mutatja magát, ahol fodrászok, cipészek, te- lévíziójavítók ütöttek tanyát. A Fő téren az autóbuszra várakozók kulturált épületben tölthetik idejüket az új autóbusz-pályaudvaron, mögo'te már épül az áruház, amely nemcsak a hevesieknek, de a környékbeli vásárlóknak is nagy választékot tud majd biztosítani. Húzzák fölfelé a falait a leendő pártháznak, épülnek az emeletes lakóházak. Az új létesítmények közé tartozik a gimnázium épülete s ami „nem látszik”, de mégis sok örömet hozott a hevesieknek: a vízhálózat megépítése, majd 25 millió forintos költséggel. A falu szélén magasodik a nyáron átadott gabonatároló és tisztítómű betontömege, amely húszmillió forintos költséggel épült, hogy a hevesi járás közös gazdasága:Mm jttÉMHÉilÉttBi hessen az elavult tantermek helyett, hogy kollégiumot kapjanak a diáitok és jobban felszerelhessék a szülőotthont. Nem utolsósorban a háziipar m'ellett szeretnének más üzemeket is meghonosítani, mert ez sokat jelentene a járási székhely fejlesztésében. 1 ' / Ezt az óhajukat a hevesiek gyakran összekötik azzal a kívánságukkal, hogy gyorsan fejlődő lakóhelyük ismét visszaszerezze a városi rangot. Reméljük, nem sokáig kell erre várniuk. v xx xx xx xx xx xx *••••• ••*♦*•* xx xx xx xx x V A* V*. V* V. V. - VA .V %% • .. • ♦ .5- + ♦- mk: hoz, annak szépítéséhez, gazdagításához, áldozatkészsége, hogy munkájukkal segítik Heves új arcának kialakítását. Felsorolni is hosszú lenne, mi minden épült a járási székhelyen, de ahogy a hevesiek mondják: mindez még nagyon kevés. Ezért keresik a megoldást arra, hogy kórházat építhessenek, esetleg a tbc-kórház felhasználásával, hogy általános iskola épülValamikor erről a vidékről kapta a nevét megyénk. Heves és a hevesi járás most is fontos szerepet tölt be gazdasági. életünkben. A Tárnától a Tiszáig 17 községben több mint 44 ezer ember él, s a lakosság nagy része el- l sősorban a 121 ezer holdnyi sík terület megműveléséből szerzi kenyerét. Ezen az óriást területen csaknem teljesen nagyüzemi módon művelik a földet, 22 termelőszövetkezetben és két .állami gazdaságban. Több ezren vállalnak munkát a borsodi és más iparvidéken. de a főváros ipari üzemeiben is sokan dolgoznak a hevesi járásból. A hevesi járás szövetkezetei örvendetesen fejlődnek. A korábbi időszakban az állandó anyagi nehézséggel, időjárási viszontagságokkal küzdő termelőszövetkezetek egyre feljebb küzdik magukat s ez évben már egy sem zár mérleghiánnyal. Az ország asztalára majdnem félmilliárd forint értékű terményt és húst adnak ezek a közös gazdaságok. A termésátlagok örvendetesen növekedtek az utóbbi években, búzából 9.8‘mázsa helyett most már több mint 13 mázsát termelnek, amely már meghaladja a megyei átlagot. A szövetkezetek gyarapodását jeBti. hogy tiszta vagyonuk már m-enhaladm a 300 millió forintot s a járások közül a második helyre jutottak a szövetkezeti tagok jövedelmét illetően Is..................................... A Tárnától a*Tis'záig nincs egyetlen város sem. A hevesi járásban csak törekvés, hogy a falvakban is olyan kulturált körülményeket teremtsenek, amelyek megköze- tik a városi színvonalat. Ezért szüntették meg a tanyai-iskolákat s építenek Pélyen, Tarnamérán új tantermeket. Ezért adjál; népművelésre a tanácsi költségvetés felét, majdnem 20 millió forintot. Ezért biztosítanak szociális, egészségügyi kiadásokra 34 millió forintot, építettek csak az utóbbi időben húsz kilométernyi járdát, négy vízmüvet. 15 kutat, több mint ezer lakást. E gyarapodáshoz a járás lakossága is 13 és fél millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. Nagy változást hozott a járás életében, hogy Kiskörén megkezdték a második tiszai vízlépcső építését. De azok a tervek, elképzelések is sokat segítenek majd. amelyeket a járás s a községek vezetői készítettek a gazdasági, szociális, kulturális problémák megoldására. A Tárnától a Tiszáig lakó emberek is egyre inkább felismerték: a termelő, alkotó munka az egyedüli forrása további előrehaladásunknak. ezért készek részt venni e tervek megvalósulásában, amelyeket a járás népének boldogulására készítettek. Négyszáz äreg — eyyeiiüi Az e vidéken élő emberek életét Is végigkíséri a társadalom gondoskodása. A járásban 400 olyan idős ember van,. aki egyedül él és segítségre szorul. Öregségi és .munkaképtelenségi járadékban 'több mint 3500-án részesülnék, s közel száz rossz körülmények között élő ember kap rendszeresen segélyt. Sorsukat figyelemmel kísérik s a lehetősegekhez mérten segítenek gondjaikon. Az elmúlt két évben 70 idős ember elhelyezéséről gondoskodtak különböző szociális otthonokban. A közös gazdaságokban is egyre többet tüdődnek az idős, rokkant emberekkel. Hevesen napköziotthont .létesítettek az egyedülálló idős embereknek, Bo- conádon. Kiskörén és Tisza- nánán most akarják megoldani az egyedül élő emberek problémáját. Töretlen hittel Tíszanánai beszélgetés eredményekről, gondokról — Mit mondhatnék magamról? Talán annyit, hogy 1945-ben párttag lettem, sokáig a Magyar Nők Demokratikus Szövetségében tevékenykedtem. Aztán 1951-ben Detkre kerültem tanácselnöknek s öt évig ott éltem. Később saját kérelmemre hazakerültem, bölcsődében dolgoztam. 1959-ben a szövetkezet párttitkárának választottak s azóta itt vagyok. Ennyit mond magáról Rago Jánosné, az erdőtelki Aranykalász Termelőszövetkezet párt- titkára s még annyit fűz hozzá szűkszavúan, hogy igyekezett mindig rászolgálni az emberek bizalmára. Aztán csak dó beszélni, hogy az elmúlt években mennyit változtak falujában az. emberek, menynyivel lett szebb, tartalmasabb az életük. Arra emélkszik, hogy 1959- ben milyen nehéz volt meggyőzni az emberek* a szoarról hajtancialista mezőgazdaság, a termelőszövetkezet előnyeiről, elhitetni velük, hogy közös gazdálkodással nagyobb eredményeket lehet elérni. A szövetkezet zöme erős középparasztokból tevődött össze, s az első időben a munka helyett inkább ^ ______ arról folyt a vi ta, hogy ki mit hozott a közösbe. Menynyi türelem, mennyi meggyőzés kellett ahhoz, hogy megértsék: a közösben nem ez számít, hanem az, hogy ki hogyan, mennyit dolgozik. Emlékezik a párttitkárnő, több mint két évtized gondjait, bajait, eredményeit idézi. Sohasem magáról beszél. mindig azt sorolja, milyen feladatok voltak a nőmozgalomban, a pártmunkában, a termelő- szövetkezetben. Arra a legbüszkébb, hogy az emberek mennyire szívükön viselik ma már a közösség gondjait. Arról azonban hallgat, hogy ez az ő munkájának eredménye is. Visnyóczki Antal, a Tisza- nánai Községi Tanács vb-tit- kárát arról kérdeztük, hogy mi épült az idén a községben? — Eddig 700 méterrel bővítettük a meglévő vízhálózatot, de még az idén újabb 950 .méter, készül el... Év., végére összesén több mint 8 kilométer hosszúságú lesz a hálózat. Ezen kívül mintegy 3 kilométer járdát építettünk, s jelentős segítséget adtunk a jásor kerül a művelődési há* felújítására. A leglényegesebb talán az, hogy 1970-re a község minden utcájában járda lesz. — Ezzel a gondok végleg megoldódnak? — Távolról sem. Sajnos Községünkben még mindig gond a belvízelvezetés, a kereskedem! hálózat egy-két bolttól eltekintve korszerűtlen. Szükség lenne új kultűr- házra, a bölcsőde, napközi A munka ncheact a gépek végzik a Tárná mentén is. rási rendelőintézet elkészítéséhez is. Nagyobb összeg jutott a közvilágítás korszerűsítésére, sportszertárat építettünk, támbgattuk a könyvtár és az MHSZ munkáját. — A falu lakossága miként segítette a tervek valóra váltását? — Nélkülük nem sikerült volna ilyen szép eredményeket elérni. Ügy reméltük, hogy a lakosság körülbelül 130 ezer forint értékű társadalmi munkával segíti az építkezéseket, de ez az összeg közel kétszeresét« emelkedik az év végére. Csak így sikerült biztosítani a nagymérvű járda- és vízhálózat-bővítést. Az eredmények mellett azonban már a jövő tervei foglalkoztatják a tiszanánaia- kat. — Már elkészültek a jövő. év tervei is — folytatja Visnyóczki Antal —. a következő évben újabb 3 kilométer 'árdát építünk, a piactérhez bekötő út épül, újabb 800 méterrel bővül a vízhálózat, tevitjuk a közvilágítást és otthon felújítására. Saját erőnkből nem tudjuk megoldani a községi utak kövei való. burkolását sem. Szeretnénk, ha ezekhez a munkához állami támogatást is kapnánk. Hiszen még mindig a járás harmadik legnagyobb községe Tiszanána. — Miért „még mindig”? — . Azért, mert nem olyan régen még a második legnagyobb falu volt. Sajnos az elmúlt nyolc év alatt nyolf- százzal csökkent a lakosság s így a harmadik helyre szorultunk. — Mi volt a nagyméretű t csökkenés oka? — Legfőképpen talán az, hogy a termelőszövetkezetben sokan nem látták biztosítottnak a boldogulásukat. Az utóbbi időben a szövetkezet gazdálkodása javult s azóta’ * vándorlás is csökkent. Az üt lakók most már úgy érzik, hogy válóban érdemes Tiszai nanán élni. A teivek, a jövő perspektívája pedig arra enged következtetni, hogy ezután »ág érdemesebb less.
