Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-17 / 270. szám

Heves új arca Aki ritkán jár Hevesen, eb­ben az egykori . mezőváros­ban, ha nem is téved el, de utcáin csodálkozva kell meg­állnia. E nagyközség szinte hónapról hónapra változtat­ja arcát, amely mindig szebb, vonzóbb, kulturáltabb lesz. Elgyönyörkpdhet az ember a :ak termékeit befogadja, tisz­títsa.. így még kevesebb. mi­nőségi kifogás érkezik búzá­jukra,- rizsükre, kukoricájuk­ra. ' Ami különösen megkapja itt az embertj az a hevesiek ragaszkodása s áldozatkész­sége. Ragaszkodása falujuk­nemrég épített modem vona­lú művelődési házban, nem messzire ismét szintén új lé­tesítmény mutatja magát, ahol fodrászok, cipészek, te- lévíziójavítók ütöttek tanyát. A Fő téren az autóbuszra vá­rakozók kulturált épületben tölthetik idejüket az új autó­busz-pályaudvaron, mögo'te már épül az áruház, amely nemcsak a hevesieknek, de a környékbeli vásárlóknak is nagy választékot tud majd biztosítani. Húzzák fölfelé a falait a leendő pártháznak, épülnek az emeletes lakóhá­zak. Az új létesítmények kö­zé tartozik a gimnázium épü­lete s ami „nem látszik”, de mégis sok örömet hozott a he­vesieknek: a vízhálózat meg­építése, majd 25 millió forin­tos költséggel. A falu szélén magasodik a nyáron átadott gabonatároló és tisztítómű betontömege, amely húszmillió forintos költséggel épült, hogy a he­vesi járás közös gazdasága:­Mm jttÉMHÉilÉttBi hessen az elavult tantermek helyett, hogy kollégiumot kapjanak a diáitok és job­ban felszerelhessék a szülő­otthont. Nem utolsósorban a háziipar m'ellett szeretnének más üzemeket is meghonosí­tani, mert ez sokat jelentene a járási székhely fejlesztésé­ben. 1 ' / Ezt az óhajukat a hevesiek gyakran összekötik azzal a kívánságukkal, hogy gyor­san fejlődő lakóhelyük ismét visszaszerezze a városi rangot. Reméljük, nem sokáig kell erre várniuk. v xx xx xx xx xx xx *••••• ••*♦*•* xx xx xx xx x V A* V*. V* V. V. - VA .V %% • .. • ♦ .5- + ♦- mk: hoz, annak szépítéséhez, gaz­dagításához, áldozatkészsége, hogy munkájukkal segítik Heves új arcának kialakítá­sát. Felsorolni is hosszú len­ne, mi minden épült a járási székhelyen, de ahogy a he­vesiek mondják: mindez még nagyon kevés. Ezért keresik a megoldást arra, hogy kór­házat építhessenek, esetleg a tbc-kórház felhasználásával, hogy általános iskola épül­Valamikor erről a vidékről kapta a nevét megyénk. Heves és a hevesi járás most is fontos szerepet tölt be gazdasági. életünkben. A Tárnától a Tiszáig 17 községben több mint 44 ezer ember él, s a lakosság nagy része el- l sősorban a 121 ezer holdnyi sík terület meg­műveléséből szerzi kenyerét. Ezen az óriást területen csaknem teljesen nagyüzemi mó­don művelik a földet, 22 termelőszövetkezet­ben és két .állami gazdaságban. Több ezren vállalnak munkát a borsodi és más iparvi­déken. de a főváros ipari üzemeiben is so­kan dolgoznak a hevesi járásból. A hevesi járás szövetkezetei örvendete­sen fejlődnek. A korábbi időszakban az ál­landó anyagi nehézséggel, időjárási viszon­tagságokkal küzdő termelőszövetkezetek egyre feljebb küzdik magukat s ez évben már egy sem zár mérleghiánnyal. Az ország asztalára majdnem félmilliárd forint értékű terményt és húst adnak ezek a közös gaz­daságok. A termésátlagok örvendetesen nö­vekedtek az utóbbi években, búzából 9.8‘má­zsa helyett most már több mint 13 mázsát termelnek, amely már meghaladja a me­gyei átlagot. A szövetkezetek gyarapodását jeBti. hogy tiszta vagyonuk már m-enhaladm a 300 millió forintot s a járások közül a má­sodik helyre jutottak a szövetkezeti tagok jövedelmét illetően Is..................................... A Tárnától a*Tis'záig nincs egyetlen vá­ros sem. A hevesi járásban csak törekvés, hogy a falvakban is olyan kulturált körül­ményeket teremtsenek, amelyek megköze- tik a városi színvonalat. Ezért szüntették meg a tanyai-iskolákat s építenek Pélyen, Tarnamérán új tantermeket. Ezért adjál; népművelésre a tanácsi költségvetés felét, majdnem 20 millió forintot. Ezért biztosíta­nak szociális, egészségügyi kiadásokra 34 millió forintot, építettek csak az utóbbi idő­ben húsz kilométernyi járdát, négy vízmü­vet. 15 kutat, több mint ezer lakást. E gya­rapodáshoz a járás lakossága is 13 és fél mil­lió forint értékű társadalmi munkával já­rult hozzá. Nagy változást hozott a járás életében, hogy Kiskörén megkezdték a második tiszai vízlépcső építését. De azok a tervek, elkép­zelések is sokat segítenek majd. amelyeket a járás s a községek vezetői készítettek a gazdasági, szociális, kulturális problémák megoldására. A Tárnától a Tiszáig lakó emberek is egyre inkább felismerték: a termelő, alkotó munka az egyedüli forrása további előreha­ladásunknak. ezért készek részt venni e ter­vek megvalósulásában, amelyeket a járás népének boldogulására készítettek. Négyszáz äreg — eyyeiiüi Az e vidéken élő emberek életét Is végigkíséri a társa­dalom gondoskodása. A já­rásban 400 olyan idős ember van,. aki egyedül él és segít­ségre szorul. Öregségi és .munkaképtelenségi járadék­ban 'több mint 3500-án része­sülnék, s közel száz rossz kö­rülmények között élő ember kap rendszeresen segélyt. Sorsukat figyelemmel kísérik s a lehetősegekhez mérten segítenek gondjaikon. Az el­múlt két évben 70 idős em­ber elhelyezéséről gondos­kodtak különböző szociális otthonokban. A közös gazda­ságokban is egyre többet tü­dődnek az idős, rokkant em­berekkel. Hevesen napközi­otthont .létesítettek az egye­dülálló idős embereknek, Bo- conádon. Kiskörén és Tisza- nánán most akarják megol­dani az egyedül élő embe­rek problémáját. Töretlen hittel Tíszanánai beszélgetés eredményekről, gondokról — Mit mondhatnék ma­gamról? Talán annyit, hogy 1945-ben párttag lettem, so­káig a Magyar Nők Demok­ratikus Szövetségében tevé­kenykedtem. Aztán 1951-ben Detkre kerültem tanácsel­nöknek s öt évig ott éltem. Később saját kérelmemre hazakerültem, bölcsődében dolgoztam. 1959-ben a szövetkezet párttitkárá­nak választot­tak s azóta itt vagyok. Ennyit mond magáról Rago Jánosné, az erdőtelki Aranykalász Termelőszö­vetkezet párt- titkára s még annyit fűz hozzá szűk­szavúan, hogy igyekezett mindig rá­szolgálni az emberek bi­zalmára. Aztán csak dó beszélni, hogy az elmúlt években mennyit változtak falujában az. emberek, meny­nyivel lett szebb, tartalma­sabb az életük. Arra emélkszik, hogy 1959- ben milyen nehéz volt meg­győzni az emberek* a szo­arról hajtan­cialista mezőgazdaság, a ter­melőszövetkezet előnyeiről, elhitetni velük, hogy közös gazdálkodással nagyobb ered­ményeket lehet elérni. A szö­vetkezet zöme erős középpa­rasztokból tevődött össze, s az első időben a munka he­lyett inkább ^ ______ arról folyt a vi ta, hogy ki mit hozott a közösbe. Meny­nyi türelem, mennyi meg­győzés kellett ahhoz, hogy megértsék: a közösben nem ez számít, ha­nem az, hogy ki hogyan, mennyit dolgo­zik. Emlékezik a párttitkárnő, több mint két évtized gond­jait, bajait, eredményeit idézi. Sohasem magáról be­szél. mindig azt sorolja, mi­lyen feladatok voltak a nőmozgalomban, a pártmunkában, a termelő- szövetkezetben. Arra a leg­büszkébb, hogy az emberek mennyire szívükön viselik ma már a közösség gondjait. Arról azonban hallgat, hogy ez az ő munkájának eredmé­nye is. Visnyóczki Antal, a Tisza- nánai Községi Tanács vb-tit- kárát arról kérdeztük, hogy mi épült az idén a község­ben? — Eddig 700 méterrel bőví­tettük a meglévő vízhálóza­tot, de még az idén újabb 950 .méter, készül el... Év., végére összesén több mint 8 kilomé­ter hosszúságú lesz a hálózat. Ezen kívül mintegy 3 kilomé­ter járdát építettünk, s jelen­tős segítséget adtunk a já­sor kerül a művelődési há* felújítására. A leglényege­sebb talán az, hogy 1970-re a község minden utcájában jár­da lesz. — Ezzel a gondok végleg megoldódnak? — Távolról sem. Sajnos Községünkben még mindig gond a belvízelvezetés, a ke­reskedem! hálózat egy-két bolttól eltekintve korszerűt­len. Szükség lenne új kultűr- házra, a bölcsőde, napközi A munka ncheact a gépek végzik a Tárná mentén is. rási rendelőintézet elkészíté­séhez is. Nagyobb összeg ju­tott a közvilágítás korszerű­sítésére, sportszertárat épí­tettünk, támbgattuk a könyv­tár és az MHSZ munkáját. — A falu lakossága mi­ként segítette a tervek való­ra váltását? — Nélkülük nem sikerült volna ilyen szép eredménye­ket elérni. Ügy reméltük, hogy a lakosság körülbelül 130 ezer forint értékű társa­dalmi munkával segíti az építkezéseket, de ez az összeg közel kétszeresét« emelkedik az év végére. Csak így sike­rült biztosítani a nagymérvű járda- és vízhálózat-bővítést. Az eredmények mellett azonban már a jövő tervei foglalkoztatják a tiszanánaia- kat. — Már elkészültek a jövő. év tervei is — folytatja Vis­nyóczki Antal —. a követke­ző évben újabb 3 kilométer 'árdát építünk, a piactérhez bekötő út épül, újabb 800 méterrel bővül a vízhálózat, tevitjuk a közvilágítást és otthon felújítására. Saját erőnkből nem tudjuk meg­oldani a községi utak kövei való. burkolását sem. Szeret­nénk, ha ezekhez a munká­hoz állami támogatást is kapnánk. Hiszen még mindig a járás harmadik legnagyobb községe Tiszanána. — Miért „még mindig”? — . Azért, mert nem olyan régen még a második leg­nagyobb falu volt. Sajnos az elmúlt nyolc év alatt nyolf- százzal csökkent a lakosság s így a harmadik helyre szo­rultunk. — Mi volt a nagyméretű t csökkenés oka? — Legfőképpen talán az, hogy a termelőszövetkezetben sokan nem látták biztosított­nak a boldogulásukat. Az utóbbi időben a szövetkezet gazdálkodása javult s azóta’ * vándorlás is csökkent. Az üt lakók most már úgy érzik, hogy válóban érdemes Tiszai nanán élni. A teivek, a jövő perspektí­vája pedig arra enged követ­keztetni, hogy ezután »ág érdemesebb less.

Next

/
Thumbnails
Contents