Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-02 / 258. szám
"TüdJfM'&iuk, jefei aaf Hatvani példa — házépítéshez ’*• Az állami gazdaság nagy- •’■teleki üzemegységében gondot jelent az állandó dolgozzák megtartása. A szolgálati lakások túlzsúfoltak, alig- ,:%lig van közöttük fürdőszo- :;bás. Problémát jelent az is, hogy a szolgálati lakásban lakók el is mennek a gazdagságból, az olcsó bérű lakáso- -&at megtartják. Az üzemi ; pártszervezet vizsgálni kezdte, hogyan ösztönözhetnék -'letelepedésre és állandó '’munkára a dolgozókat. A ■'vizsgálat alapján a gazdaság- - vezetőséggel, a városi tanács és a városi pártbizottság • támogatásával elhatároztál?, ‘•hogy 24 házhelyet osztanák ki. A házhelyek kijelölésénél- «figyelembe vették, hogy kö- r.zel legyen a víz, a villany, az autóbusz és a télek ára se legyen drága. n A telket négyszögölenként 20 formlos áron vásárolhat- -ták meg. A gazdaság 20 ezer •forinttal támogatja a lakásépítőket és segít a tervezés- r«éL a fuvarbiztoisitásnál is. Csupa kétszobás, fürdőszobás ház épül, 350 négyszögöles telkeken. A házak tavaszra készülnek el. de még az esős időszak beállta előtt ■tető alá kerülnek. '4 (Dr. Bartos Imre) Szocialista brigádvezeli tanácskoztak Petőfibányán 1962. óta évről évre versenyeznek a Mátraalji Szénbányák szocialista brigádjai. Az első években még csak 4—5 brigád állt versenyben egymással, jelenleg már 15 brigád 196 dolgozója versenyez a megtisztelő címért. A brigádvezetők a napokban tartottak tanácskozást az eddig elért eredményekről és már most beszéltek az 1969, évi vállalásokról. Megegyeztek abban, hogy már most elkezdik a vállalások összegyűjtését, hogy 1969. januárjára elkészülhessenek a brigádszerződések tervei. A jövő évi vállalásoknál már figyelembe vették azt is. hogy a vállalat székhelyének Gyöngyösre való áttelepítése során egész sor problémát kell megoldani. A brigádvezetők beszámoltak gazdasági eredményeikről, s mellette arról is, hogy részt vettek a véradásban, sikeresen zárták a tanéveket. Szerveztek közös kirándulásokat, színház- és mozilátogatásokat is. A szak- szervezeti bizottság az értekezleten elhangzottak és a termelési eredmények alapján megállapította: jó munkát végeztek a szocialista címért küzdő brigádok. (Tóth Lajos) Péfervására község ösztöndíjasa: Eged Antal Már beszámoltunk arról, hogy 1966-ban véglegesen hazatelepedett Ohio állam Cleveland államából Molnár Antal. A 73 esztendős ember úgy végrendelkezett, hogy 500 ezer forintot hagy. szülőfalujára, Pétervásárára, azzal, hogy a községi tanács A tárgyalóteremből t A csaló sírköves Ivánszki Lajos — egri kőfaragó kisiparos — ismert Volt arról, hogy késedelmesen fizeti az adóját, s nem fizet tagsági díjat a KIOSZ- nak. Ezért még nem ültet-« iék volna a vádlottak padjára. De... nem vezet hitelesített, lapszámmal ellátott,; naprakész állapotú pénztár- könyvet, nem könyvelte ren- ' desen a kiadásait, s mégin- kább a bevételeket; „megfeledkezett” még a félévenként ■ kötelező adóbevallásról is. 1966 második felében adó-. köteles tiszta bevétele meg- ' haladta a 184 000 forintot, de < jövedelméből fillérnyi adót sem fizetett. 1967 első felé- ; ben ugyancsak „tartózko-; dott!” az adófizetéstől, össze- ; sen 57 405 forinttal károsítot- ; ta meg, csapta be az államot.: S ezért már a vádlottak pad- ; jára ültették. Ivánszki Lajos kőfaragó' kisiparos ellen adócsalás bűntette miatt emelt vádat az j ügyészség, s e cselekményéért < az Egri Járásbíróság dr. Ko- ; vács László büntetőtanácsa; egy évi szigorított büntetés-; végrehajtási munkahelyen le- ; töltendő szabadságvesztésre 1 ítélte. Az ítélet végrehajtá-! sát próbaidőre felíüggesztet- - ték. Az Ivánszki-dossziét azon- < ban ezzel az üggyel még ko- < rántsem lehet lezárni. Munkája ellen már korábban is; sok panasz érkezett, nemcsak ; Heves megyéből, de a szom- ; szédos megyékből is kifogáso- : kát emeltek a legyártott sír- ' kövek miatt Gyakran panaszkodnak a megrendelők I például azért, hogy felveszi; ■ugyan az előlegeket, de a vál- '■ lalt munkát nem végzi el. A ; KIOSZ megyei titkársága; többször figyelmeztette ugyan ; e, magatartásáért, de a fi-; gyelmeztetések nem használ- I tak. Az ügyészség nyomozást indított, hogy a sorozatos csa< Nénws&e november 2., aaombol lásait felderítse, úgyhogy hamarosan a tárgyalóteremben találkozunk Ivánszkival. (kyd) ebből az összegből gondoskodjék tehetséges műn késés parasztfiatalok taníttatásáról. Az elhunyt Molnár Antaa végrendeletének szellemében hozott határozatot a községi tanács arról, hogy az összeget az OTP pétervá- sári fiókjában kamatozó betétkönyvben helyezik el, „Molnár Antal alapítványa” elnevezéssel. A községi tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy az 500 ezer forintos tőke évi 25 ezer forintos kamatát használja fel tehetséges fiatalok taníttatására. A tervezet szerint 25 év alatt 34 fiatalt tudnak így segíteni a diploma megszerzéséhez. Természetesen az ösztöndíjat csak felsőfokú intézmények hallgatói kaphatják. Az első ösztöndíjas Eged Antal pé- tervásári fiatal lett, aki a nyíregyházi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum utolsó éves gépészhallgatója. Eged Antal édesapja már nem él, eddig sógora segítette a továbbtanulásban. Az ösztöndíj eltér a szokásos társadalmi ösztöndíjaktól, hiszen az iskola elvégzése után nem köti a hallgatót P étervásárához. Eged Antal, az első ösztöndíjas azonban szeretne szülőfalujában elhelyezkedni. A vb határozata értelmében havi 500 forint ösztöndíjat kap. Jelenleg egy fiatal tanul a Molnár Antal alapítványból, azonban a kamatok ősz- szegének növekedésével lesz olyan év, amikor 7—8 fiatal kaphat ösztöndíjat Molnár Antal alapítványa hosszú időre megoldja a község szakember-utánpótlásának problémáit (Nagy József.) _ nagymenő Mi sem mutatja jobban, hogy a film. mint művészet, serdülőkorát éli, mint az a tény, hogy a csaknem évente felröppenő rendezői stílusváltások, nyilatkozatok, egy-egy diyattá merevülő új hullám ellenére a rendezők vissza-visszatémek a kezdetekhez, azokhoz a formákhoz és figurákhoz, amelyekben és akikkel a mozgókép a mozgó embert megörökítette. Francia —olasz film ember, aki a csúcsra tör, annak feltétlenül akad ellentétpária, aki a küzdelemben mindenütt és mindig gáncsot vet Nem a gáncsért önmagáért hanem azért, mert emberi fonákság révén mindig mindenkinek joga van valamire. A sors és a véletlen az, hogy az emberi álom és a jog szerinti valóság összeütközik. Néha a siker érdekében. a zsaroló végrehajtó a küzdelem hevében, a tét reményében és reménytelenségébe» — soha semmi se biztos — nagy pózzal megjátssza az önzetlenséget, lenézett társát a cél elérése érdekében maga fölé emeli, hogy aztán ismét számítóan megkísérelje a felülkerekedést. S menynyire tükrözi a film a rendező szemléletét abban is. ahogyan az asszonyt a két elÉs sikerrel teszik ezt, mint ebben a filmben is. Az egyetlen játékelem, amire itt mindig és feltétlenül oda kell figyelnünk, a mozgás. A mozgásban is azt kell várnunk, mit hoz a véletlen. És már el is jutottunk a film és a rendező logikájához, — ha úgy tetszik — életszemléletéhez. Nem az a fontos, hogy apró, köznapi kérdésekben ki és hogyan gondolkozik, de arra igen, hogy ha van egy nagyálmú VWWVVW//WWW///AW\WAV(iVVN\VVNAAVWVWVN/W/VWAAWWVVVVWW\AAAVWVWA6VWVVVVVV* Kutatom a köz véleményét Manapság elképzelhetetlen, hogy egy önmagára valamit is adó ember úgy élje le életét embertársai között, a társadalom keretein belül, a családra, mint egységre és sejtre támaszkodva, hogy ne végezzen saját személyét illetően közvélemény-kutatást. Aki nem kutatja a köz véleményét, arról tesz tanú- bizonyságot, hogy számára a köz véleménye smafu, hogy ő egy önző, egoista fráter, akit csak önmaga véleménye érdekel, de az is csak akkor, ha önmagáról önmagának is jó véleménye van. Nem véletlen tehát, hogy én, aki mindenkor igyekezett mesz- szemenően figyelembe venni embertársai véleményét, vállalva azt is, hogy emiatt többször kapott átmeneti ideggyengeséget, nos, szóval, hogy én nem véletlenül fordultam önmagam, munkám helyes megítélése szempontjából a köz véleményéhez. Mintán azonban túlzásba nem jó vinni a dolgokat, s avpará- tusom ehhez nem is lévén, még ha akarnám se tudnám vinni n dolgokat a túl- 2«m, repräsentativ felmérést végeztem — két ízben is. Házasságom előtt néhány órával átnyújtottam a gondosan kidolgozott kérdőívet menyasszonyomnak, hogy azokra válaszolván, mintegy a közvéleményt reprezentálva adjon képet nekem — önmagámról. A kérdések a következők voltak: 1. Milyennek tartja jövendőbelijét? 2. Milyen jövőt jósol jövendőbelijének? 3. Ha vannak, milyen hibái vannak jövendőbelijének? 4. Alkalmasnak tartja-e hibái ellenére egy kisebb közösség (család, munkahely, labdarúgó-csapat stb.) vezetésére? 5. Egyéb. Megjegyzések: ... A válaszok a kérdések sorrendjében a következők voltak: 1. Aranyos, helyes fiú. Okos, szellemes. Az se baj, hogy nincs fehér lova, hanem csak egy pár cipője, nem a ló a fontos, hanem az ember, aki! nagyon szeretek, merI irtó szeretnivaló stb. (Akkor elfelejtettem megkérdezni, hogy mit ért a satöbbi alatt, ma meg már felesleges lenne). 2. Nagy, nagyon nagy jövőt, Tlya* tehetséggel és behízelgő, udvarias modorral nagyon nagy jövőt jósolok neki mellettem. 3. Biztosan akadnak kisebb hibái, de azok olyan kisebb hibák, hogy észre sem lehet venni azokat. Ha van hibája, talán az, hogy nincs hibája. Még a járása is hibátlan. 4. Feltétlenül. Alkalmasnak tartom minden vezetésre. Engem is az anyakönyvvezetőhöz vezethet, annyira alkalmasnak tartom. 5. Nagyon szeretem, más megjegyzésem nincs... Sokadik házassági évfordulóm alkalmából újabb reprezentatív felmérést végeztem feleségem bevonásával, ugyanezeknek a kérdéseknek alapján. Közlöm a válaszokat, a kérdések sorrendjében: 1. örülnek, ha lenne egy jövendőbelim, mert a jelenlegim egy ostoba fráter, akire rápazaroltam ifjúságom legszebb éveit. J ajénédes jóistenem, hová tettem a szemem! 2. Semmiféle jövőt nem jósolok neki, ha hazajön, majd megtudja. Ö és a jövő, kacagnom kell, vagy inkább sírnom. 3. Neki nincsenek hibái. Hibája csak annak lehet, akinek megvan az ellentétpárja, az erénye is. Ez egy két lábon járó hibagyűjtemény... Először is __De nem so rolom. Nincs hely rá. 4. Semmire sem tartom alkalmasnak. Már arra se ... 5. Megjegyzéseimet szóban szoktam elmondani, de lassan rájövök, hogy teljesen feleslegesen. De jöjjön csak haza. azért még van néhány egyéb megjegyzésem . . Nézem a két kérdőívet, amint itt fekszenek előttem az íróasztalon. Ugyanaz a reprezentatív alak válaszol ugyanarra az emberre vonatkozólag, ugyanazokra a kérdésekre, de teljesen ellentétes módon. Most melyiknek higy- gyek? Azt hiszem, az elsőnek. A második felmérésre a választ adó alany kétségkívül befolyásoltság hatása alatt' válaszolt, így nem tekinthető helyesen elemezhetőnek. (egri) Ki hinné különben, hogy egy kerékpárverseny címén a modem, szabadfutó kerékpár megteremtője 1901-ben késhegyre menő küzdelembe keveredik egy végrehajtóval. A sors és a véleten címén és ürügyén azonban a rendező annyi ötletet összehord közönsége mulattatására. hogy bármely más mai, „lelkiző” filmkategóriában tucatnyit készíthetnének belőle az élelmes sznobok. Mert amikor a néző egy ilyen kariki- rozó filmet végignéz, amelyben az 1900-as évek filmstílusát még mozgásban is igyekeznek visszajátszani a színészek, önkéntelenül arra gondolok, nincs-e valami keresett nagyképűség abban, hogy mai filmeseink az emberi lélek minden apró-cseprő gondját — Freud óta divat ez! — naggyá fújják, hogy a léggömbbé dagadt lelki gondokba belebukhassanak. Mennyi emberi öröm és túl a nevetésen tiszta bölcsesség is van abban, hogy lenfél közé iktatja. Nem, nem ütközőnek, inkább azért, hogy tét is, kiegyenlítő pont is legyen a két véglet, a két férfi között. A nézőnek ma már szokatlan stílus eleinte nem ihat az önfeledt játék örömével. Mire azonban a rendező belemelegszik, a mai néző is könnyesre neveti magát tudatosan megszerkesztett és tudatosan abszurd változásokon, a verseny elképzelt és felvillanó mozgási fordulatain. S mire másnap eszébe jut egy-egy ötlet, fordulat» ingert érez még egyszer megnézni a filmet azért, hogy az önfeledt örömöt, a nevetést megkaphassa. Mert ez nagy kincs mostanában. Bourvil és Rubert Hirsch- komikusi képességei persze nem rontják ennek a filmnek az esélyeit. Alex Joffé rendező kiváló mukája és stílusa mellett Delerue zenéje és Bourgoin operatőr tájképei nyújtanak élvezetet. (farkas) VFiatalok voltak, amikor megismerkedtek. Az életet csak a derűs oldató* ró! szemlélték, , A «aláddapítás «tó» mór sok mindennel kel? számolni. A kialakult életszínvonal megtartásához a férjnek, feleségnek is sokat kell dolgoznia. A gyermekek jövője, a szép otthon, a család terveinek valóraváliása anyagi biztonságot kíván. A meggondolt családi, nek számolnia kell '< élet árnyoldalaival is sors kiszámíthatatlan. Az idejében kötött / 6. LET-ES BALESETBIZTOSÍTÁS a család támasza.
