Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-15 / 268. szám
Ennivaló ... l * Meghökkenve vettem tudomásul, hogy az egri Platán Étteremben újabb étel.- különlegességgel bővült a választék: a kétszemélyes, NB l-es Dózsa-böségtállal. Túlságosan nem csodálkoztam a dolgon, miután Schi- rilláról bisztrót neveztek el sportszerető hazánkban, de meghökkenni igenis meghökkentem. mert eleinte kannibalizmusra gyanakodtam. mondván magamban, hogy a nagyszerű győzelem után ez az ennivaló csapat levonult a pályáról, és bevonult a Platán konyhájába, ahol kettesével elkészítik őket a megfelelő körítéssel is savanyúsággal. De megnyugtattak, hogy csak az elnevezés vonatkozik az Egri Dózsára, tekintettel az KB l-re, s a Platán másképpen nem tud örök emléket állítani , e halhatatlan 'teljesítménynek. Ekkor viszont elgondolkodtam. Ha a sportszeretet ilyen pezsdü- lésnek indult hazánkban, nemsokára cifrábbnál cifrább elnevezésekre számíthatunk. Ma már nem divat élő nagyságoknak szobrot emelni, így megfelelőbbnek látszik az a megoldás, hogy például az étlapon jelezzük az élő halhatatlanságot. Teszem azt, nem csodálkoznék ezek után. ha valamelyik kisvendéglőben az ételspecialitást Zsivótzky-rosté- lyosként kínálnák. Esetleg a klubszeretet Vadas—Fra- di-gerincet javasolna MTK- gombóccal mai ételajánlatában. Hozzá: Fuj, bírót ür- mösbort, vagy Ererrá! ásványvizet egy szál szegfűvel. És — uram, bocsá’l ezt is megérhetjük egyszer, nyakam rá —, hogy egy reprezentatív esküpöi vacsorán ezen a néven tálalnák fel a levest: „Az Egri Dózsa nem esik ki többé az NB I-böl leves. Jaj annak, aki nem hiszi el ezt grizga- luskával és Dózsa, Dózsa, gilice reszelt sajttal’’. Azért nem kellene túlzásba vinni ezt a focidolgot! Miért felejtkezünk meg például a tévézőinkről, akik szintén bekerültek az NB 1-be? Pedig velük kapcsolatban is találhatnánk hatásos elnevezéseket. Például: „Kisvendéglő az NB l-es guritóhoz”. Vagy: ..Tekefőzelék bábúhoz-vagdalt- tal”. A vizipólózóink is megérdemelnék, hogy legalább egy üzemi konyhai levest nevezzenek el róluk! Miért mellőzünk más sportágakat, amelyek nem érdemlik meg. hogy az élet más területein agyonhallgassuk őket? Miért csak az NB 1-be került Dózsa labdarúgóit éri az a megtiszteltetés. hogy két félidős ételnek lehet a keresztapja? Még akkor is kivételezésnek hat előttem; ha figyelembe veszem, hogy a kétszemélyes, NB l-es Dózsa bőségtálon szereplő húsok egyikén sincs — bunda... — kátai — l^ln l-Vf n t íme, a Togliatti Volgái Autógyárban készülő VÁZ—2101, vagy ahogy immár 99® * ** * * BMlVV •világszerte nevezik: a ..Fiat Fiatovics”. Súlya mindössze 800 k<r, maximális sebessége 140 km óra. 100 km-enkent 8—9 liter benzint fogyaszt. Az ötszemélyes autót könnyű rendben tartani, zárt hűtőrendszerében olyan folyadék van, amely minus« 40 foknál sem fagy be, ugyanakkor kánikulában sem forr fel és nem kell sűrűn utántölteni. Az új autótípus fékberendezése kitűnő, a kocsi könnyedén gördül az utakon. (Foto: TASZSZ—MTI—KS) 10 milliárd frankos per Peter Tirie. nyugatnémet ingatlanközvetítő tízmilliárd új frank összeg megfizetésére perelte be a francia államot. A nyugatnémet ingatlanközvetítő egy okmánnyal rendelkezik, amely szerint Napoleon elkobozta családjának vagyonát, amikor 1897- ben Velencét elfoglalta. A vita nem újkeletű. A párizsi német nagykövetség már 1939-ben síkraszállt Tirie igazságáért, akkor megállapították, hogy a francia állami bankban valóban van egy ilyen összegű számla. Dala- dier francia miniszterelnök kártérítést ajánlott fel az örökösöknek, akik azonban azt nem fogadták el. Alkatrészekért évenként 12 — 14 ezer személygépkocsi a magyar ipar részvétele a szovjei személygépkocsi-programban 1070 utAn is folytatják a hazai autóbuszgyártás fejlesztését Az üzemi demokrácia fórumai Ifitök, perek - döntések A munkaügyi döntőbizottságok tevékenységéről A gazdaságirányítási rendszer bevezetése, valamint az új munkatörvények jelentősen bővítették a dolgozók es a nevükben eljáró szakszervezeti szervek jogait, s ezzel együtt lényegesen bővült a munkaügyi döntőbizottságok hatásköre is. E változásokról, az új náUJkatörvények életbe lépése utáni munkaügyi vitákról. s a döntőbizottságok munkájáról tanácskoztak a közelmúltban Budapesten a munkaügyi döntőbizottsági elnökök is. A Heves megyei tapasztalatokról, a megye üzemeiben, vállalatainál működő döntőbizottság tevékenységeiről Kohajda Jánossal, a Heves megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság elnökével beszélgettünk... — Az elmúlt évhez viszonyítva több, vagy kevesebb munkaügyi vita került a döntőbizottságok elé? — Lényeges fejlődés tapasztalható, közel 30 százalékkal csökkent a viták, a perek száma. De ami még ennél is lényegesebb: a panaszok, az ügyek jelentős része a vállalatokon belül kerül mindkét fél számára megnyugtató elintézésre. — Mivel magyarázható e változás? — Több oka is van. Mivel a dolgozó az új munkatörvények szerint bármikor felmondhat, a vállalatok gazdasági vezetői jobban megbecsülik a munkásokat, s megalapozottabb döntéseket, intézkedéseket hoznak. Ugyanakkor erősödött a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége is. A döntőbizottságokban is kialakult a törzsgárda, alaposabban, körültekintőbben végzik a kivizsgálásokat s hozzák meg a döntéseket. S nem utolsósorban: az új kollektív szerződések, azt eddiginél is jobban, világosabban kimondják az adott vállalat dolgozóinak a munkaviszonyból eredő jogait, kötelességeit. Nincs benne semmi túlzás; a munkaügyi döntőbizottságok, az üzemi demokrácia ielentős fórumai. — Az elmúlt években nem is egy példa volt rá: a vállalati döntőbizottságok még akkor sem változtatták meg a gazdaságvezetés döntését, ha tudták, hogy a dolgozónak van igaza. — A múltban valóban volt rá példa, de ebben az évben egyetlen egy ilyen esettel sem '‘találkoztunk. Nemcsak a vállalati, hanem a területi munkaügyi döntőbizottság elé került perek száma is csökkent. Ez pedig azt jelenti, hogy az első fokú, tehát a vállalati döntőbizottság ítéletét mindkét fél helyben hagyta, s nem fellebbezett. Pedig, ha a dolgozónak igaza van. nagyon is él a fellebbezés lehetőségével. — Volt idő, amikor veszélyes „foglalkozás" volt a vállalati döntőbizottság tagjának lenni. Néhány vezető nem éppen szó nélkül vette tudomásul döntésének megváltoztatását. .. — Ez is.aa múlté. Az új Munkatörvénykönyv életbe lépésével bővült a döntőbizottságok hatásköre, s nőtt a döntőbizottsági tagok munkajogi védelme is. Ma már az üzemek, vállalatok vezetői is sokkal jobban ismerik a törvényeket, s tiszteletben is tartják. — Ezek szerint törvény- sértő intézkedésre nem is került sor? — Került. Volt példa a beosztással járó jogkörrel való visszaélésre, s a nem törvényesen megalapozott döntésekre is. Főleg a szövetkezeti igazgatóságok elnökei hoztak több megalapozatlan döntést. — Kevesebb a munkaügyi vita, csökkent a perek száma. Ez tulajdonképpen egyenlő a munkafegyelem javulásával. .. — Szó szerint így van. A vállalatok szép gazdasági eredményeiben a munkafegyelem javulása, a dolgozok nagyobb anyagi, erkölcsi megbecsülése, a törvény betartása, a vezetők tisztelése is benne van. — k. j. — A közelmúltban írták alá- Budapesten azt a magyar— Szovjet együttműködési megállapodást. melynek értelmében Magyarország részt vesz a szovjet személygépkocsiprogramban. Eszerint a magyar ipar különböző alkatrészeket szállít nagy sorozatban a FIAT-licenc alapján készülő VAZ-típusú személyautókhoz, s ezért cserébe évente mintegy 12—-14 ezer gépkocsit kapunk a Szovjetunióból. Dr. Horgos Gyula kohó- és génipari miniszter épp az országgyűlés legutóbbi ülésszakán jelentette be. hogy hazánk ezután sem kíván személygépkocsi-gyártásra berendezkedni. mert a számítások azt mutatják, hogy manapság a gazdaságos sorozatnagyság személygépkocsiból évente 150—160 ezer darab. Ez a termelés azonban lényegesen felülmúlná a hazai igényeket, exportra pedig nemigen számíthatnánk, hi- saen a nagy hagyományokkal rendelkező autós világcégek is általában eladási problémákkal küzdenek. Ezért előnyösebbnek látszik tehát egy magyar kooperációs együttműködés a már énülő Togliatti autóvvárral. A mostani megállapodás szerint iparunk 18 féle alkatrészt szállít majd a szöviet autó- programhoz, így például különböző zárakat, autóvillamossági cikkeket, műszere- két. fényszóró-izzókat, autórádiókat. stb. Jellemző a kooperáció méreteire, hogy 1973-ban már mintegy 15 millió rubel értékű alkatrészt szállítunk és évente mintegy 300 ezer szovjet személygépkocsiba szerelhetik be a magyar alkatrészeket. Gyakorlatilag tehát a volgai autógyárból kikerülő minden második autó készítésében közreműködik iparunk. Népgazdaságunk a következőkben is elsősorban az autó- buszigyártás fejlesztését szorgalmazza. A nagyarányú járműfejlesztési promramra — amelyet 1970 végéig kell megvalósítani — 11,8 milliárd forintot költenek, s a beruházásoknak körülbelül 60 százalékát már ez év végéig megvalósítják. A harmadik ötéves tervben egyébként az összes gépipari beruházásainknak körülbelül a felét járműiparunk fejlesztésére fordítjuk. A győri új motorgyár, a jövő éri teljes üzembe helyezés után. évente mintegy 15 ezer darab 200 lóerős motort bocsáthat .járműiparunk rendelkezésére. Jelentősek a beruházások az IKARUS- svárban is, pboi az id*n már körűiből üt 4000 autóbuszt állítanak elő. s 1970-ben a proemm szer-nt »TAr-ík hétezer darabot. Ebből az előzetes megállapít ások sz',rtnt 6700 autóbuszt exportálunk. A szovjet szervek már azt is bejelentették, hogy 1975- ben akár hétezer darab autó- 1 buszt is szívesen átvesznek, s ugyancsak növeli vásárlásainkat a. másik igen ielentős partner, a Német Demokratikus Köztársaság, ahová eddig mmteav tízezer darab IKARUS-autóbus-t exportáltunk. Az NDK 1975-től évi Kő H\font\a az agyamat Kő nyomta a szivemet. Vagy kövek nyom. ták a szivemet? Ha egy nyomta, melyik az? A Limonit, a Bauxit, a Dolomit, a Mészkő, vagy Márga? A Gránit, az Andezit, vagy Andezittufa? A Bazalt, a Márvány, a Csillámpala, vagy talán a Homokkő? (Sajnos, mind, mindennek a nyomása Nagybetűs!) Hetek óta kővel fekszem, kővel ébredek. Ha a tányéromba nézek, kőnek látom a pörköltet, amikor vizet iszom, utána a fogamat vizsgálgatom, nem rakódott-e le máris a vízkő? S mindennek a lányom iskolája az cka. Ott kapta ugyanis megtisztelő, de kötelező feladatát elsős gimnazista csemetém, hogy a felsorolt köveket kísérlet céljára szerezze meg. Tekintve, hogy ez a beszerzés meghaladja az 6 képességét — nem lehet kapni a Superettben, az ÁBC- áruházban, az iskolaszereket árusító üzletekben, a TÜZÉP-nél, sem a szocialista, sem a maszek kereskedelemben — átpasszolta nekem, a család felelősének, és az ilyen be- tyáros kívánságok — mint ez a kőszerzés is — megvalósítójának. Jó, mondtam én, miután kétszer az égre néztem, szerzek én követ, ne nyomja ez a te szívedet! Szereztem is, mondhatom, nem kis büszkeséggel. Megvan a Li- monit, megvan a Bauxit, de megvan a Dolomit, a Mészkő, a Márga és a többi is. Igaz. hogy némi áldozatokat is követelt ez a kőszerzés, de hát mindent a gyerekért, és a tanár kívánsága teljesítéséért. Egercsehí környékén sok-sok harcot megvívott. becsületben őszülő barátom kutatta a hegyet élete párjával, aki ezekben a nehéz órákban is oldalán állt. Sógorom azt a harci feladatot kapta, kutassa fel a Bélkőt, és a felsorolt kövek között a találhatót állítsa elő, illetve vigye haza. amíg érte nem jelentkezem. Unokaöcsém tevékenységét kitoltuk határainkon túlra, mármint a megye határain túlra, mert van a felsorolt kövek között olyanfajta is, amely nem megyénk szülötte. Telefon a Dunántúlra, egyik kollégámhoz, néhány nap, és már az asztalomon Szombat este űm ültük körül az asztalon heverő kődarabkákat, mint a szeretet ünnepén a karácsonyfát. Megvannak hát! Itt vannak ezek a kövecskék, és fennen hirdetik az összefogást, és a lehetetlent -nem ismerő tanár úr magasztos győzelmét. Hej „Ha a világon mindenki ilyen hever az egyik legritkább trófea, szóval a kövek egyike. Szombat délután elindult a vonat lányommal Bélapátfalvára. a már telefonon jelentett és megszerzett kövekért. volna” — jutott eszembe a nagy sikert aratott film cime! Nagy kő esett le a szivemről, és hogy hogy nem —, hogy került oda, ma sem értem — most meg az agyamat nyomja. Hogy melyik — a Limonit, a Bauxit, a Dolomit, a Mészkő, vagy a Márga stb.? — meg nem tudnám mondani, de hogy valamelyik, vagy mindegyik állandóan birizgál, arra mérget veszek. Például: mi lenne, ha az iskola egyszer beszerezte volna a köveket — nagyon kérem, ne értsenek félre — és a szertárból előhoznák, amikor erről folyik a tanítás? Még példábbal: jövő re lehet hogy a halak ról tanul csemetém? És —szent isten — nekem nincs sógorom, nagybátyám és barátom az óceánok egyik partján sem, még csak egy Csehszlovákiából beszerzett pecabotom sincs és az unokaöcsém sem olyan menő focista még, hogy az Amazonas vidékén rúgja a bőrt. Mi lesz, ha lepkéket kell a lányomnak produkálnia» Látom magam, amint a Bükk fennsíkján, vagy a Tisza mentén szökellek a tarka szárnyú pillangók után... Szóval, valami nyom, ja az agyamat. De miért csak az enyémet? — borsodi — 1500 autóbuszt kér. Az előzetes becslések szerint töbt mint ezerre tehető a többi szocialista ország igénye is és ugyancsak lényeges a tőkésországok megrendelése, valamint a magvar közlekedés növekvő igénye. Így tehát biztosított a nagy volumenű autóbuszgyártás piaci háttere. sőt további meg rendelésekkel is számolhatunk. Ezért született az a döntés, hogy autóbuszgyártásunk fejlesztési programját 1970 után is folytatjuk, s az előzetes elképzelések szerint 1975-ben 11—12 ezer autóbuszt állítunk elő; az IKARUS a maga nemében a világ egyik legjelentősebb üzemévé fejlődik. Iparunk az autóbuszgyártással kapcsolatban is mind jelentősebb nemzetközi kooperációt alakít ki. Megállapodásokat, illetve szerződéseket kötött több szocialista országgal így a Szovjetunió, Lengyelország, az NDK és Jugoszlávia üzemeivel különböző alkatrészek, komplett egységek közös fejlesztéséről és kölcsönös szállításáról. A már megkötött megállapodás szerint iparunk 1970-ben várhatóan mintegy 18 ezer darab 8—13 tonna teherbírású hátsó futóművet szállít szovjet partnerének. Ebinek ellenében a Szovjetunió mellsőtengelyeket. szervokor- mánvszivattyúkat és lengés- csillapítókat exportál a magyar ipar számára. Ugyancsak számottevő az a hosszú lejáratú megállapodás, amelyet a Lengyel Népköztársasággal kötöttünk kooperációs termék-szállításra. Lengyelországba hátsóhidakat, szervokormányokat, motorház öntvényeket. autóvillamossági cikkeket szállítunk, s ennek fejében a lengyel ipar motorcsapágyak, adagoló-szivaty- tyúk, hűtő- és sebességváltók szállítását vállalta. A szocialista országokon kívül több nyugati autós céggel is folynak tárgyalások az együttműködés különböző formáiról. Eredményes kooperáció alakult ki például osztrák és svéd cégekkel autóbuszok közös gyártásában. s további kooperációs elképzelések vetődtek fel más országok cégeivel a személygépkocsi-gyártást illetően is. N. L. FIAT — 1400 Furcsa esetet tárgyalt e minap a zágrábi bíróság. A PARADOX című vicclap irodalmi pályázatot írt ki, s első díjként egy „Fiat 1400” kocsit tűzött ki. (Ezt a kocsitípust már több mint tíz év óta nem gyártják.) A vetélkedőn Kresimir Crnék nyerte meg az első díjat és most bírósági úton követeli vagy a „Fiat 1400” kocsit, vagv ellenértéket, ami meghaladja a 30 ezer új dinárt. Ogy látszik, Kresimir Cmek nem értette meg a lényeget, azt. hogy a vicclap, profiljának megfelelően, valójában játék- autót, s nem valódi „Fiat 1400” kocsit igért
