Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-06 / 261. szám
4 költészet hívására Borsos Miklós művei a Petőp Irodalmi Múzeumban Végre egy kiállítás, amely- 'be belekóstolhat minden mű- ''barát, anélkül, hogy otthonról kimozdulna. Legalábbis a •/tárlat egy részét könnyen megismerheti. Elég hozzá, ha leemeli a könyvespolcról lóé'Idául Ady összes versei- -Uek 1861-as kiadását, vagy baieianoz a Bánk bán öt Esztendeje megjelent köteté- •be vagy Kosztolányi Arany- párkányának olcsó könyvtári sárga füzetére pillant, s máris érezheti a Petőfi Irodalmi Múzeum ú:i rendezvényének hangulatát. ... A kiállítás célja imponáló: X.-mutatni nemzetközi hírű -Kossuth-díjas szobrász- és grafikusművészünk. Borsos Miklós irodalom ihlette alkotásait, összegyűjteni a üléstér műveit, amelyeket az irodalom hívott életre kőből, -bronzból, festékből. Borsos Miklós az íróit kai és irodalommal emberi és szellemi kapcsolatban élő képzőmű- -Vőszek közé tartozik, írószob- rai élményből született plasztikái, kortárs és klasz- •.«zikus költőket megörökítő plakettjei életművének nagy részét alkotják. Borsos illusztrációi, íróportréi és könyvborítótervei is egyaránt méltatott művei a magyar irodalom és a magyar képzőművészet történetének. Olyan sokfélék, mint az irodalom. A Balsá- óyi-vers illusztrációja légies és, hajlékony vonalú, a Bánk bán jeleneteihez karcolt kompozíciók darabosak, akár a középkor, Ady novellájának kávéházi figurái a századvég tehetetlenségébe omlanak, s Képes Géza tragikus versei thellett a fekete foltok színje marják a papirt. De még egyazon költő két egymás utáni kötete is mennyi változatosságot kínál: Illyés Gyula Nem volt elég című könyvén dús és teljességgel zsúfolt a szőlöfürt, de a Dőlt vitorla borítólapján már elég két ecsetvonás a képi hangulat megteremtésére. Az avatott illusztrátor — e megállapítás a kiállítás minden részéről leolvasható — nem utánoz, hanem újraalkot. Nem lemásolja vonallal. folttal, színnel, formával az írott dolgokat, földolgoz, átalakít —, de úgy, hogy egyszerre hű az íróhoz és önmagához. Ezért magasztosan nehéz művészet az illusztrátoré. ezért születhet csak kitűnő iró, s kitűnő képzőművész találkozásából illusztráció. S amit a jó rajzillusztrá- cióról mond a tapasztalat, még egy feltétellel súlyosbítva érvényes az íróportréra: külsőleg is őrizni kell valamit a modell arcvonásaiból. Babits Mihály vörösmárvány mellszobra azért tartozik modem művészetünk legjobb alkotásai közé, mert egyszerre sűríti magába a nagyhomlokú, bajuszos költő ismert arcát szép homlokának s durván pattintott, el- • nagyolt részeinek ellentéteivel. Mennyivel keményebb és élesebb a mindig harcoló Kassák Lajos éles metszésű óira, és ismét más a Radnó- ti-portré szelídsége, a Szabó Lőrinc-i hajsátor tragikus le- zúdulása. Ezt kellene részletesen elmondani Borsos érmeiről is. hiszen a műfajban ugyancsak a legjelesebbek közé tartozik a mester, s modelljeinek hosszú névsora Arisztofanésztól Weöres Sándorig, Csokonai Vitéz Mihálytól Déry Tiborig, Illyés Gyulától Eminescuig tart. De befejezésül egy különleges. ritka műfajról kell beszámolnunk a különleges kiállításról szólván: a szoborillusztrációkról. Egy művész írodalomszeretetére aligha találnak jobb bizonyítékot, mint ezek a kőbe faragott irodalmi élmények, s egy művész irodalomértésére aligha lelnénk sok olyan remekeit, mint Borsos szobrai. Az irodalmi élmény tovább él a grafika befejezése után is, a szobrászműteremben. Ezek mostanáig záróművei a borsost képzőművészetnek: az irodalom hívására jöttek világra. A művek, amelyek — minthogy kitűnő alkotó keze alatt születtek — nemcsak jöttek: válaszoltak is az irodalom hívására. (zs gy.) „Lebilincselős* film Egy kudarcairól közismert hollywoodi producer kijelentette az újságíróknak, hogy olyan filmeket fog gyártani, amelyeket kizárólag a transzkontinentális utasszállító repülőgépeken fognak vetíteni. — Kitűnő gondolat — legyezte meg egyik vetélytár- sa. — Ez az egyetlen módja annak, hogy a nézők előadás közben ne hagyják el a termet. Apróságok Egy norvég gyáros kétmillió frankot hagyott arra, aki még életében bebizonyítja neki, hogy a halál után a lélek különválik a testtől. Nem a vallásos magyarázatokra kíváncsi, hanem bizonyítható tényekre. Eddig meg senki sem vállalkozott a feladat megoldására. * Az Egyesült Államokban piacra került a felfújható műanyag létra. Ha nincs benne levegő, elfér egy kis táskában. Felfújt állapotban olyan eres, hogy két embert is elbír. + Egy olasz rádiós cég — kihasználva a japán tranzisztoros rádiók nagy népszerűségét — „Made in Japán” feliratai látta el készülékeit, amelyeket ily módon magasabb áron tudott értékesíteni. A csalás csak három év múlva derült ki. * Svájc egyik üdülőhelyén rádiótelefonokkal szerelték fel a fiakereket, tgy a legmodernebb technika egyik eszközével oda tudják irányítani ezeket az ódon járműveket, ahol éppen szükség van rájuk. Napirendem: r m w generáció közös gondja Ssövegmutató szótár Sem me I ivei s-kongresss us less Budapesten Budapesten, a Várban, az Apród utcában áll egy régi ház. 150 évvel ezelőtt falai között látta meg a napvilágot a nemzetközi orvostudomány kimagasló alakja: Semmelweis Ignác. És négy évvel ezelőtt újra visszatért ide... Hamvait exhumálták, a ház Udvarának falában helyezték immár örök nyugalomra. A Kerepesi temetőben csali jelképes sírja található. Az emberiség egyik legnagyobb jótevőjére, a gyermekágyi láz okának felderítőjére, az anyák megmentőjére emlékezik a tudományos világ születésének jubileumi évfordulóján. 1968-at nemzetközi Semmelweis-éwé nyilvánították, amikor orvoskongresz- szusok, tudományos értekezések, találkozások színhelye volt és lesz Budapest. A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége nagyszabású programot hirdetett meg, amelyet nagy j érdeklődéssel fogadtak a kül- j földi orvosi körökben is. Kü- I lönféle rendezvényeken em- j fékeznek Semmelweis Ignác- ; ra és az orvostudomány fej- í lödéséről, jelenlegi problémáiról értekeznek. A jubileumi év kiemelkedő programjaként novemberben Budapesten Semmelweis orvosi kongresszust rendeznek a nagy magyar orvos emlékére, akinek küzdelmes életét, rettenthetetlen szembeszállását a halállal, orvostársai közömbösségével csak az utókor érthette meg igazán, értékelte mél tóképen. 1865-ben úgy halt meg, hogy világszerte vitatkoztak felfedezésén, elutasították, támadták és megakadályozták elveinek teljes érvényesítését. A november 10—16-ig megtartandó Semmelweis-kong- resszusra, a világ szinte valamennyi országából jelezték érkezésüket orvosok, tudósok és számos tudományos előadás keretében az anyák megmentőjére emlékezik Budapesten a tudományos világ. E. M. Egy hágai könyvkiadó és az Akadémiai Kiadó közös gondozásában érdekes könyv jelenik meg rövidesen. „A magyar nyelv szóvégmutató szótára” címmel Papp Ferenc összeállításában 1200 oldalon közli a Magyar Nyelv Értelmező Szótára c. kiadvány 58 ezer 323 címszavát úgynevezett „e tergo” (szóvégmutató) sorrendben. E sorrend szerint az egyes szavakat a szokásos módon, balról jobbra írt formában közli ugyan, de a szavak az ábécé rendben nem balról, hanem jobbról olvasott alakjuk szerint követik egymást. A kiadvány azonban nemcsak szóvégmuíató szólista, hanem szótár is, az egyes szavak mellett könnyen áttekinthető, IBM gyártmányú gépeken készült számkódok formájában közli a szóra vonatkozó legfontosabb lexikográfiai ismérveket, hány tőből ál„ homonimia, szófaji, alaktani ismérveket. A különleges mű a külföldi tudományos intézményekben is sikerre számíthat. Két generáció képviselői ültek le, hogy megbeszéljék a fiatalok nevelésének problémáit. Az egyik, amely korban is képviselte a fiatalokat, — akiknek nevelésére és vezetésére vállalkozott. -*• a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. A másik a szülők képviseletében, a megyei nőtanács végrehajtóbizottsága volt. A leghivatottabbak arra, hogy beszéljenek a mai fiatalságról, a nevelésről, a családi ház szerepéről. Esetenként eddig is találkoztak a két tömegszervezet képviselői, elsősorban a különböző, a gyermekekkel, ■serdülőkkel kapcsolatos ünnepségek rendezése során, azonban az együttműködés inkább csak alkalomszerű volt. Most ültek le először azért, hogy megpróbálják összehangolni munkájukat. Fontos és helyes törekvés, hiszen a fiatalok nevelése az iskolában, otthon és a munkahelyen egyaránt történik. Nem lehet és nem szabad a véletlenre bízni. A fiatalok jellemének, szokásának és felfogásának formálására egyaránt befolyással van mind a három hely. Mint az értekezlet vitáján is kiderült, az együttműködés legtágasabb tere a kettős nevelés megszüntetéséért folyó harc. Az iskolai KISZ- szervezetek feladata helyes irányba terelni a középiskolások érdeklődését, felvenni a harcot a túlzott Nyugatimádat ellen, segíteni a fiatalok pályaválasztási gondjain és nevelni őket a fizikai munka nagyobb megbecsülésére. Mindez azonban sikertelen törekvés akkor, ha a gyermek a szülői házban ennek ellenkezőjét látja, tapasztalja. Hogy ez ne történjen, ezért a „szülőik nevelése” sem mellékes feladat, ez viszont a nőtanácsra vár. Az asszonyok tömegmozgalmának van erre lehetősége a szülők iskoláján, a különböző szakkörökön és a nők kubjaiban szervezett előadásokon. Különösen sok a tennivaló a falusi fiatal lányokkal való foglalkozásban. Az általános iskola után otthon maradó tovább nem tanuló falusi lányokkal tizennégy éves kortól a férjhez menésig szinte egyetlen szervezet sem- törődik. A KISZ nem ér el hozzájuk, a nőtanácsba még fiatalok. Felmerült az a természetes igény is, hogy a KISZ-ből „kiöregedett” fiatal asszonyok, akiket a család gondja már eltávolít a fiataloktól, vegyenek részt a' nőtanács munkájában. A kívánság így fogalmazódott meg: törekedjék a nőtanács arra. hogy a KISZ-ből „kinőtt”, fiatalasz- szonyok kapcsolódjanak be a társadalmi életbe. Ezt azonban feltétlenül meg kell előznie a KISZ olyan irányú munkájának, hogy igényt ébresszenek a fiatalokban arra, hogy részt vehessenek a közéletben. Nevelje úgy a fiatalokat, hogy ilyen munkára is alkalmassá váljanak. A megbeszélés, melynek célja egy közős munka elindítása vélt csak helyeselhető kezdeményezés, hiszen * felnövekvő generáció nevelése közös faladat. A KISZ, a szülök aktívabb részvétele év a szülők, a KISZ segítsége nélkül csak íéleredményeket érhetnék el. Az együttműködés részlettervei a jövőben készülnek eh hiszen mindenre kiterjedő körű tekintéssel kell megegyezni abban, mi az, amit a KISZ magára vállal és az, amit a nőtanács a szülőkön keresztül tehet. A cél: a fiatalok helyes nevelése, s hogy a tervekből mennyi válik valóra, az a következő hónapok munkáján múlik. Remélhetően nagyon sok. * fémmm fWS. november 6.» szerda Sokan ismerik az URH-t — egyesek nem is nagyon örülnek ennek az ismeretségnek —, ahogy felbukkan itt is, ott is, és ha megáll, „valami van”. Egyelőre azonban nem sok, és ez nem is baj, bár amikor beültem a kék autó szolgálatos utasai közé, azt mondták, hogy a szombat, meg a fizetésnap mindig megteszi sajnos a maga témáit. A „csőlakó” Egyre néptelenebbek Eger utcái, ahogy belehajlik az este az éjszakába. A Bárány utcából jövünk, ahol egy volt házaspár között kellett rendet teremteni. Feldúlt szoba, kipirult arcok, összetört gyermekágy, durva szitkok. — És mindennek a gyerek issza meg a levét — meditálnak egyenruhás ^ útitársaim, visszafelé jövet. — S milyen sok, hasonló esetben kell intézkedni!... Minek ezeknek gyerek? — Merre menjünk? — kérdezi a gépkocsivezető. — Az állomásra — mondja a járőrparancsnok. Itt találkoztam a „csőlakóval”. Nagyfröccsöt ivott, aztán levette a munkanadrágját a váróteremben. Otthonosan mozgott; régi ismerős már itt. „Csőlakó”, de nem a szó romantikus értelmében. Negyvenhárom esztendős, ősz hajú férfi. — Gyakran alszik az állomáson? — kérdeztem. — Dehogy... Van nekem lakásom. Az Ady utcában. Egy özvegy asszonynál űz URH-s kocsi utasa voltam... — Takarít, és mindenféle házimunkát elvégez a lakás fejében — szól közbe a vasúti megbízott. — Már jól ismerjük. — Hol dolgozik? — Alkalmi... Kertet ások, udvart söprögetek, meg amit kérnek. Nyolcszáz—ezer megvan egy hónapban. — Mire költi? — Italra, meg ételre. Ma ötvenet kaptam. Egy kertet ástam. Később megtudtam, hogy az özvegyasszony háza pincéjében ad neki helyet. Vagy inkább vackot?... De nem mindig engedi be, csak ha megdolgozik az éjszakai álomért. — Családja nincs? Szeme elfelhősödik: — Kiutáltak már azok. Az asz- szony, meg a két fiam... Nem kellek nekik. Meg sem ismernek... — Menjen szépen haza — mondja végül a rendőr. Az ember elmegy. Vajon hova?... A kirakattól —az őrizetbe vételig... Már késő éjszaka van, amikor ismét az állomás felé megyünk. — Nem fáradtak? — Mi? Dehogy'... Majd kialusszuk magunkat délelőtt: Megszokás kérdése — mondják. — Aztán holnap újra kezdjük. Megszólal az URH-ráchó, — Itt Fenyő. Tölgy jelentkezzen. Vétel... Lépésben hajt a kocsi, a fiatal őrmester jelentkezik a rádión. — Menjenek a 2-es kórházba. Egy ittas férfit szállítottak be, nem bírnak vele. Nem volt szükség a segítségnyújtásra. Injekciózva, könnyezve és részegen vár a férfi. Az éjszakai személyzet meg kissé fáradtan, a nehéz józanítás után. Üjra az állomás az útirány, amit a parancs megszakított. Közben kiértékeljük a j/jv nítást. Mindenki tud egy-két esetet, s ezen nem csodálkozom ... Az állomáson a váróteremben kék munkaruhás, svájcisapkás férfi alszik. Szúrópróba és az a bizonyos, gyakorlatteremtette „hetedik érzék”: nincs igazolványa. — Hol hagyta? — A szálláson... a munkásszálláson ... — Mit csinál akkor itt? — A barátomat várom. — Elég éberen, várja ... na menjünk, nézzük meg a szállást. A felébresztett gondnok igazolja a férfit. Tényleg ott lakik. így aztán — az adatok feljegyzése után —, mert mindenki köteles magánál tartani az igazolványát — tovább megyünk. A folytatás sokba kerül — Egyáltalán nem tetszett ez az ember — mondja az őrmester, amikor a Park Szálló elé kanyarodunk. De nem folytathatja, mert sürgősen meg kell állni. Éppen akkor kezdték egymást ütni egy „többszörös magyar fiúkból” álló csoport enyhén ittas tagjai a Grillből ki jövet. A rendőrök befejezettnek nyilvánították a verekedést, de az ügyet nem. Folytatása lesz és nem is kellemes. Sokba kerül, többe biztos, mint egy pohár vermut a Grillben. Az ügyelet elé érve éppen összefutunk két lihegő fiatalemberrel. Váratlan fordulat — A Dobó téren valaki betörte az önkiszolgáló bolt kirakatát. Sok konzerv hiányzik. Beülnek ők is a kocsiba, gázt ad a vezető, s már ott is vagyunk. Üvegcserepek, szétgurult konzervek. Egy pillantás a kék címkére, és a járőrparancsnok már intézkedik is. — Megvan a tettes, azt hiszem. Ugyanilyen konzerv volt az illető zsebében, akit a munkásszállásra vittünk... Te itt maradsz a helyszínt biztosítani, s kérem, hogy önök is maradjanak — fordul az őrmester járőrtársához, majd a két fiatalemberhez. És már száguld is a munkásszálló felé. Az újra felébresztett gondnok kaput nyit, és bólogat- Idővel meg lehet szokni mindent... Igen, itt van még az ember, akh hoztak, fent alszik a négyszázhatosban. Aludt, mellette a konzer- vesdoboz kék címkével. Ébresztő, öltözködés. Morog, de nem tiltakozik. Hozza a kon- zervet is. Az ügyeletén már vár az újabb parancs: a szivattyúházból telefonáltak, hogy az egyik dolgozónál, mikor elkérte a legényszállás kulcsát, igen sok konzerves dobozt láttak. Menjenek ki, nézzék meg. A szállás padlóján félig nyitott konzerv, az ágyon és a szekrényben rengeteg kön- zervesdoboz, kék címkével. — A feleségem! — sirdo- gál a férfi. — Megcsalt a feleségem ... — Azért még nem kell konzervet lopni — jegyzi meg a rendőr. — De én börtönbe akarok kerülni! — üvölti zokogva. — Be volt törve a kirakat, és én kivettem ezeket.M Börtönbe akarok kerülni... V Megcsalt a feleségem... ? Megvigasztalják, hogy a börtön könnyen előfordulhat, és betessékelik a kocsiba. Az ügyeletes nyomozót már felébresztették. Hajnalodott. Bizonyára ő is másképpen képzelte el ezt az éjszakát. A technikussal együtt munkához lát a helyszínen. Fényképek, ujjlenyomatok. Jegyzetelés. Ez az éjszakájuk is elromlott. Vajon hányadik? S az URH-kocsi tovább folytatja körútját az egyre világosodó egri utcákon. Kátai Gábor