Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-01 / 257. szám
Séta Vísontán Helytállás a magasban — a földön... ♦ Közel a „célegyeneshez” ♦ A kobakos akrobata ♦ Vékonyodik a föld a lignit fölött Akárhogyan is számoljuk: igencsak közeleg a nagy nap, február végén, legalábbis a terv szerint, sor kerül az első géplánc párhuzamos kapcsolására, s áramot ad a Gagarin Hőerőmű. Az építők keze nyomán valósággá válnak a tervek, s ezekben a napokban már egyre több létesítményen, berendezésen végzik az utolsó „simításokat”. A kubikosok. az ácsok, a vasbeton- szerelők, a kazán-, a gépszerelők mindennap közelebb kerülnek a „célegyeneshez”, a turbina, a bánya indításához. Jelszavuk: hajtani. De úgy, hogy a minőségen se essen csorba és a határidőkkel se legyen baj... A kazánszerelőknék egy kő máris leesett szívükről: az első préibát állta a kazán. A többire egyelőre csak az a szakszerű munka a garancia, amelyet a Kiss János szerelővezető „együttese” végez. Kicsit ék is drukkolnak, de korántsem félneik. — Évtizedek óta fő profilunk a kazánszerelés, s még egyikkel sem volt semmi baj... A túloldalon egy szőke hajú fiatalember hosszú vasvesszőket hajlítgatott. Papp János vasbetonszerelő. „Kívülről” nehéz elhinni, hogy már szakmunkás, pedig mesterlevelén rég megszáradt a tinta... — Engem nem zavar, hogy gyereknek néznek Az a lényeg, hogy megvan az iskola és már keresek is. — Mennyit? — Megvan a 2200 forint. Kezdőnek ez szép pénz. A felét hazaadom. a többit ruhára, szórakozásra költőm. Van miár betétkönyvem is, szeretnék egy motort venni. Lassan majd összegyűlik. Van még idő.. . — Most min dolgozik? — A keresztáramé vízhűtőrendszer második sorát készítjük Az első kész, a másodikkal sincs semmi baj. Időre megleszünk... „Nehéz” helyzetbe kerülték a gépszerelők: megkezdték a magyar gyártmányú szállítószalag összeszerelését. Élcelődve jegyezte meg Izs- válc Antal üzemvezető... — Eddig könnyű volt kritizálnunk, a miár működő szalagok az NDK-bam készülték, ezután azonban már saját címűnkre kell feladni a „jókívánságokat”. Arról aztán nem is beszélve, hogy a szalag vázát teljes egészében magunk készítettük. Ha tehát valami nem megy — a hiba a szerelőüzemben van... De nincs ok aggodalomra: a gépszerelők értik a munkájukat. Évek óta a sor elején állnak. A munka elvégzésében és a nyereség szétosztásakor is... Az egyes és a kettes turbina szerelői mellett ismét építőkkel találkoztunk. Zsaluzzák, betonozzák, készítik a 200 megawattos turbina kazánházát. A munkálatokat brigádok végzik, s a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére felajánlották: határidőre és kifogástalan minőségben építik föl. Eddik állták szavukat: a legutóbbi értékeléskor valamennyi brigád dicséretet kapott. A munkásCTállásokon az elmúlt télen állandó téma volt a fűtés: fáztak, dideregtek az emberek. Megnéztük, hogyan sikerült az idei „fűtési rajt”. Valamennyi szobában kellemes meleg volt. Egyelőre semmi panasz. Csak tavaszig így legyen... A Thoreznél semmi különösebb újság: a gépek termelnek, egyre vékonyodik a föld a lignit fölött. Eseménynek számít viszont: megalakult a KISZ-csúcsvezetőség, munkához látott az FMKT, s ahogyan Varga István, a KISZ-bizottság titkára elmondotta: —■ A dolgozók nagyon örülnek a KISZ által szervezett rajzolvasási tanfolyamnak. Több dolgoz» nem tud még eligazodni a bonyolult tervrajzokon, pedig éneikül nehéz „megélni” a Thoreznél... Megy tehát a „verkli”, s az eredmények bizonyítják: helytállnak Visonta építői. A magasban, a földön egyaránt ... —JeHaS emberségről Szövetkezeti elnök mesélte a múltkoriban, hogy közös gazdaságukban mindent elkövetnek azért, hogy a gazdák, asszonyok, a fiatalok jól érezzék magukat, szívesen dolgozzanak. Az emberek iránti bizalom nemcsak szavakban, erkölcsi elismerés formájában jut kifejezésre, hanem tettekben is. Náluk például, ha házat vagy éppenséggel motorkerékpárt szeretne venni valaki és nincs rá hirtelenjében annyi pénze, szói a szövetkezet vezetőinek és a közös gazdaságtól hitelbe megkapja a szükséges összeget. Azután szép lassan ietörleszti. Könnyű ezt megtenni — mondhatja néhány szövetkezeti vezető —, ha úgy áll a közös és van pénze rá. Van ebben valami igazság, de talán mégsem a pénz a legfontosabb. Inkább a megértés, a bizalom és az emberség. Mert hiába van meg az anyagi fedezet. ha a szövetkezeti vezetők nem éreznek együtt a tagsággal, nem értik meg egyéni gondjaikat, bajaikat. Jó néhány esetben még az adott lehetőségekkel sem élnek, sőt a törvényekben rögzített előnyöket is nehezen, vita ntán biztosítják a szövetkezeti gazdáknak. Az elmúlt hónapokban sok idős ember panaszkodott, hogy nem kapta meg a háztáji földet, nem vették figyelembe, hogy beteg. Jó néhány esetben csak a felsőbb szervek segítségével sikerült elintézni a panaszokat. Manapság — éppen az új törvényekkel kapcsolatban egyre többet felmerül az emberség kérdése. Pedig a törvényeik nem az emberek kárára, éppenséggel az d érdekükben születnek. Csak néha nem úgy alkalmazzák őket, ahogy ezt a törvény szelleme megkövetelné. Furcsa dolog aztán különböző állásfoglalásokkal, intézkedésekkel biztosítani az emberséget. Furcsa dolog, mert az emberségnek bensőből kellene fakadni. Ügy, ahogy ez már jó néhány szövetkezeti vezetőnél tapasztalható. (kapóst) A vásárlók érdekében Huszonöt év után először idén augusztusba?! hangzóit el ítélet négy jelentőségű védjegybitorlási ügyben.. Az ítélet érteimében egyik külkereskedelmi vállalatunknak 100 ezer forint kártérítést kellett fizetnie az Egyesült Izzó javára. Azért, hogy az érdekelt gazdasági szakemberek figyelmét ráirányítsák a védjegyoltalom és a tisztességtelen verseny problémáira, a MTESZ Ipargazdasági Bizottsága, a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület ankétot hívott össze. A tanácskozáson, amelyet csütörtökön tartottak a MÁV Utasellátó kultúrotthonában, a védjegy és a tisztességtelen verseny fogalmáról, jelentőségéről, valamint a védjegybitorlás miatt indított jogviták néhány elméleti kérdéséről szóló előadások alapján tárgyalták meg az időszerű problémákat. Akaratlanul is hallgatom, miről beszélnek Erről, így: — Ma is jó idő volt.., — Ma is... — De reggel nagy köd volt... — Az, nagy köd ... — Vajon meddig tart még ez a tarthatói idő? — Nem lehet azt tudni... — Jó lenne, ha sokáig így maradna..'. — Az bizony, nem lenne rossz... — A, de nem jog így maradni ez..'. — Nem jog, én is azt hiszem... — Kár pedig .. — Kár... Aki pedig azt hiszi, hogy varjak beszéltek az téved. Egy férfi és egy nő volt Vajon háni éves házasok lehettek? A helyes megfejtői között egy még soha be nem vált meteoroló giai térképet sorsolok ki. (-Ó) Á gazdasági hajlékonyság haszna Az új mechanizmusban megnövekedett a piaci kapcsolatok szerepe, s az árak változása nem kizárólagosan központi elhatározásoktól, hanem a kereslet-kínálat alakulásától, a vevő és az eladó megállapodásától is függ. Ez a szocialista tervgazdaságban korábban szokatlan gazdasági hajlékonyság eleinte sok vitára és félreértésre adott okot. A kezdeti piaci tapasztalatok ismeretében érdemes ezeket az aggodalmakat most újra szemügyre venni, íme az egykori aggályok: „Túl nagy és felesleges kockázatot vállalunk, amikor bizonyos keretek között elősegítjük a piaci játékszabályok, az értéktörvény hatékonyabb érvényesülését. Felidézzük az árszínvonal emelkedés, az infláció, a véletlen- szerű ösztönös folyamatok felerősödésének reális veszélyét. — így hangzott az aggodalom, a reform előkészítésének idején, majd a következőképpen folytatódott: — Amikor a vállalatok egymás közt manipulálnak az árakkal, a pénz az állam egyik zsebéből a másikba kerül, de ha fogyasztási cikkről van szó, az ostor a lakosság pénztárcáján csattan.” És ime a tények:* Abszurd krimi Hiába, a kifinomult művészi ízlés nevében elhangzó rengeteg intelem, a krimi rajongói nem hagyják magukat lebeszélni. En sem. Imádom a krimit. De csak a realista krimit, mert az abszurd krimit gyomorból utálom. Hogy fni az abszurd krimi? Hát az olyan krimi, amelyben át akarják ejteni a nézőt: lehetetlen és hihetetlen mozzanatokat szőnek a cselekménybe. Tegnap is láttam egy krimit. Egészen jó lett volna, de a vége felé egy olyan átlátszó képtelenséggel akartak megetetni, hogy mérgemben elzártam a tv-t és zsilettpengével apróra hasogattam a ruhásszekrényt. Douglas Jim bandáját nyugtalanítja, hogy romlik a koszt a manchesteri fegyház- ban, ahová tizenöt évre beutalta őket a törvényszék. Ezért elhatározzák, hogy megszöknek a kulcslyukon át. Sikerül. Ámde ott állnak aprópénz nélkül. Douglas levelet ír Londonba a milliárdos Brown bankárnak: azonnal küldjön nekik egymillió fontot, különben elrabolják egyetlen lányát, a húszéves, csinos Bessyt. A fukar Brown azonban inkább tíz géppisz- tolyos detektívre költi a pénzét, velük őrizteti Bessyt éjjel-nappal. Douglas Jim mérges. Behatol a Brown-villába, egymaga tönkresilányítja a tiz Set aktívet, majd pattogatott kukoricával magával csalja Bessyt. A banda helikopterrel rejtekhelyre távozik. Brown bankár zokog és mind a tíz detektív béréből levon egy-egy fontot. Mint látják, eddig minden rendben, a történet hihető. Az ügyet Dickson, a kiváló mesterdetektív veszi kézbe. Liverpool levegőjének szeny- nyezettségéből rájön, hogy a banda Londonba iszkolt Bes- syvel, ezért 6 is oda iramodik. Mivel London nagy és Dickson nem győzi egyedül a nyomozást, felfogad egy segédet. Ez a fickó nem más, mint Douglas Jim, aki így akarja megkeresni Bessy mindennapi kenyerét. Közben a gengszter alig tudja visszatartani a röhögést, csudára átveri Dicksont, összekuszálja a saját magához vezető szálakat. Ámde Dickson néhány hónap múlva egy hanyagul eldobott almacsutkából ráeszmél, hogy kicsoda is az ő segédje. De már késő. Jim jót kacag a detektíven és a biztonság kedvéért nyolcvan golyót ereszt Dicksonba. A banda a repülőtérre száguld, Amszterdam az úticél. Dickson hamarosan magához tér: hetvenkilenc golyó elcsúszott a hóna alatt, csupán egy karcolta fel a bőrét A mesterdetektívnek eszébe jut az Angyal egyik kalandja: akkor a gengszterek Amszterdam felé oldottak kereket. Megvan, Douglas Jim sem utazhatott máshová! 0 is kirohant a repülőtérre. Az amszterdami gép már a kifutópályán suhant, de Dickson utólérte és felkapaszkodott a farkára. Amint a gép Amszterdamban leszállt, el akarta csípni a bandát, de mit ad isten, a banda nem volt a gépen! Ugyanis a gengszterek lekésték a gépet s Londonban maradtak. Nosza Dickson, usgyi vissza Angliába. Mint látják, eddig minden rendben, hihető. Londonba visszatérve, Dickson beront a banda szállására. De az ajtó mögött leselkedő Douglas Jim fültö- vön csapja a detektívet. Dickson még ájultéban is észleli a gúnykacajt, amit a banda hallat és felfogja, hogy a banda ezúttal Párizsba repül. Dickson kisvártatva feléled, kivágtázik a repülőtérre és felugrik a párizsi gépre. Ennél a jelenetnél fogott él engem a szörnyű gyanú. Hát ez egy abszurd krimi! Pimaszul át akarnak engem ejteni? Na nem, rendező úr, én nem a falvédőről jöttem! Mert tegyük fel, hogy Dickson évekig nem járt külföldön, ezért az amszterdami utazáshoz simán megkapta a Brit Nemzeti Bank devizaígérvényét, majd az útlevelet és a 70 dollárt. Igaz, gyanúsan gyorsan ment a dolog, de hát egy magándetektívnek jó összeköttetései lehetnek. Elutazott tehát Amszterdamba, majd onnét vissza Londonba. És akkor jön a bukfenc, a nézőnek az ő semmibevétele! Dickson nyomban Párizsba repül a banda után. Hát azt senki se akarja nekem bemesélni, hogy Dickson egy éven belül másodszor is megkapta a devizaigérvényt. az útlevelet és a 79 doéí"**-.. Horváth József Egyetlen konkrét példa a kötetlenebb piaci kapcsolatok, a rugalmasabb árformái! gyakorlatából. A Villamos Berendezés és Készülék Művek kapcsolókra és más szerelési egységekre nyújt a vásárolt darabszámtól függően 2—10 százalékos árengedményt. Ugyanez a vállalat viszont a padlókefélő villany- motorjait kapja 10 százalékkal olcsóbban az Ipari Műszergyártói, ha 30 000 darabnál többet rendel belőle. A példákat, a különböző engedményeket hosszan sorolhatnánk. Ezekben az esetekben ma már egyáltalán nem arról van szó, hogy az állam egyik zsebéből a másikba kerül a pénz, az adott és kapott árkedvezményekkel. A kölcsönös előnyök alapján mind a termelő, mind a felhasználó vállalat, de a népgazdaság is jól jár. A termelő számára a nagyobb sorozatok gyártása igen gazdaságos. (így több szerszámmal, készülékkel, célgéppel lényegesen termelékenyebbé válik a munka és lehetőség nyílik például a futószalagos szerelésre, stb.) A termelékenyebb munkára készülő vállalat ebben a gazdaságosabb termelésben teszi érdekeltté a vásárlókat a felhasználókat az árengedménnyel. A vállalat a következőképpen kalkulál. Eddig 6—8 ezer padlókefélőt gyártottak Pápán, gazdaságtalanul. Ha 30 —10 ezer darabot gyárthatnak, nem csak a motor lesz olcsóbb, a padlókefélő gép is gazdaságosabban készülhet, így a padlókefélő gépeket néhány száz forinttal olcsóbban hozhatják forgalomba. A lényegesen ocsébb padlókéfelő masinákból viszont lényegesen több el is kel itthon és külföldön. Végül is mindenki jól jár. A termelékenység emeléséből hasznot húz a villanymotor-gyár, a padló- kefélő-gyár, a nagyobb forgalom növeli a kereskedelem nyereségét is. A termelő, az értékesítő vállalatok nagyobb nyereségük után több adót fizetnek az államkasszába, tehát a népgazdaság szintén több bevételhez jut. És végül, de nem utolsósorban, a lakosság is olcsóbb háztartási gépet vásárolhat. De közelítsük meg ugyanezt a témát más oldalról. Amikor a tárcaközi bizottság az igen gazdaságtalanul gyártott és exportált termékek után megszavazta az állami visszatérítést, természetesen nem ismert el minden igényt. De hogyan lehet csökkenteni a magas önköltséget, gazdaságossá tenni az exportot, ha a költségek 65—70 százaléka, az anyag és a kooperáció eleve igen drága. Ezt a felhasználó vállalat, amely az exportterméket gyártja, szuper-termelékenységgel sem ellensúlyozhatja, mivel az önköltségének mindössze 4—5 százaléka a közvetlenül a termelésre fordított munkabér. A régi mechanizmusban az anyagtakarékosságnak valóban igen korlátozott lehetőségei voltak, hiszen a szállító vállalatot éppen úgy. mint a kooperációs termék árát, központilag határozták meg. Most viszont a felhasználók szabadon választhatnak a különböző termelő, értékesítő és importáló vállalatok között. Ez a választási szabadság és különösen a gazdaságos import lehetősége járult hozzá néhány területen máris a magas hazai árak leszorításához. Elég, ha megemlítjük, hogy a mezőgazdasági üzemek a csehszlovák ZETOR és a szovjet MTZ konkurrenciáiá- nak hatásá-a ma már 10 000 forinttal olcsóbban vásárolhatnak meg egy-egy magyar U—28-as traktort, mint az év elején. Különösen kénytelenek a a hazai szállítók árajánlatát a világpiaci objektív mércéjéhez viszonyítani a sok kooperációs partnerrel, a magas állami visszatérítési igénnyel dolgozó vállalatok. Ezért versenypályázatot hirdetnek a hazai termelő vállalatok között, gazdaságosabb import alkatrészt vásárolnak és minden más egyéb lehetőséget hasznosítanak az árengedmények és kedvezmények szerzésére. Mint érdekes módszert, megemlíthetjük, hogy a széles kooperációs hálózattal, gazdaságtalanul dolgozó nagyvállalatok anyagilag is érdekeltté teszik illetékes dolgozóikat a különböző beszerzéseknél az év eleji induló árak csökkentésében. Egyáltalán nem formálisak tehát a piaci kapcsolatok fejlesztésével együtt járó árváltozások, hanem azok a munkatermelékenység emelésére serkentenek. Nem gyengítik a tervszerűséget és nem erősítik a spontán folyamatokat, hanem a népgazdaság fejlesztésének fő irányaihoz igazodva segítik a nagy sorozatú szakosított gyártás — s a gazdaságos export és import serkentésével — a nemzetközi munkamegosztás elmélyítését. A bővülő áruválaszték, s az év eleji induló áraknál máris olcsóbb porszívó, kávéőrlő, különféle mosószer és a 130—820 forinttal olcsóbb mosógép jelzi, hogy e folyamatnak a lakosság is haszon- élvezőjévé válhat. Kovács József Mmim3 1968. november L, péntek
