Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-28 / 279. szám

Városkép és rekonstrukció Az építészet neves króniká­sa,’Granásztói Pál írja köny­vében, hogy kevés dolog ad­ja meg olyan nyilvánosan, maradandóan, szembetűnően egv nép. egy ország, egy kor- • ••$«*!<: rangját; mint épületei, .városai, - városképe. Törekvé­seink legfőbb célja, hogy a ■mi korunk minden eddiginél rangosabb, alkotásokat testál­hasson az eljövendő száza­dokra. Ezt a célt szolgálják azok a városrendezési tervek .'arne.y ékről a napokban ta­nácskozott a Magyar Urba­nisztika: Társaság az Építő­művészek Szövetsége és az Építőipari Tudományos Egye­sület. Igen örvendetes a vi­déki. városok — elsősorban a megyei székhelyek — erőtel­jes, céltudatos fejlesztése. Mint az országos jelentések­ből kitűnik: a megyeszékhe­lyek ' toronyházak, tágas te­rek, korszerű üzletek, étter­mek; bisztrók, egészségügyi és kulturális intézmények, egy­szóval az olyan létesítmé­nyek, amelyek korábban csak a fővárosban voltak. Vidéki városaink tehát jó értelem­ben vett riválisai lettek egy­másnak — és bizonyos tekin­tetben Budapestnek is. Eb­ben a nemes vetélkedésben különösen szembetűnik Sal­gótarján és a vasi főváros, Szombathely korszerű fejlesz­tése. Érdemes közelebbről is szemügyre venni, hogy mi­lyen elvek, koncepciók érvé­nyesülnek az említett városok új arculatának kialakításá­ban. Általános jelenség, hogy az ipari kultúra, térhódítása nyomán mindinkább kiala­kul a népesség növekedésé­nek feltartózhatatlan folya­mata, s óz egyúttal megszab­ja a fejlesztés fő irányát is. Ennek a folyamatnak a tár­sadalmi, közgazdasági össze­függéseit szüntelenül nyo­mon kell követni, hogy ala­pos. átgondolt tervek készül­hessenek. A városrendezésben a salgótarjáni és szombathe­lyi vezetők különös tekintet­tel ügyelnek a hagyományok­ra és a sajátosságokra. Mind­két város fejlesztésének sajá­tos vonása, hogy az új lal0- negyedek építésével párhu­zamosán az elmúlt években .nagyszabású rekonstrukciós munka is folyt A városrendezés alakulá­sát döntően befolyásolhatja egy-egy jelentősebb létesít­mény helyének gondos kije­lölése, a létesítmény tervezé­sének, építésének ösztönző hatása. Jól szemlélteti ezt egy szómbatheb'i példa. Mi­idán a Tehető legkorszerűbb tervek alapján, az egész vá­ros összefogásával, egy hajda­ni grund helyén megépítették a Művelődési és Sportpaio- tát, a tervezőket az építőket valósággal csábította a lehető­ség, hogy a remekbe szabott alkotást hasonlóan rangos lé­tesítményekkel vegyék körül, így alakult ki az új Március 15. tér, ahol tökéletes az össz­hang az egyes épületek kö­zött, sőt; ez a tér ma már egy kicsit szimbólikussá növeli az ember képzeletében azt az utat" is, amelyet az utóbbi években a városfejlesztés ér­dekében megtettek a vasiak. A tarjámak arra lehetnek a legbüszkébbek, hogy. a vá­ros egykori specialitása, a vá­rosképet csúfító foghíj foko­zatosan elfogy. Ma már . in­kább csak a külső városne­gyedekben vannak foghíjak, ezek azonban jórészt magán­telkek. Aki négy-öt évvel ezelőtt járt Tarjánban, az lát­hatta: az impozáns városfej­lesztést beárnyékolták a kon­zervatív üzletportálok. Las­sacskán ez is a múlté: minde­nütt a környezethez illő por­tálok váltják fel a régieket. Hasonló céltudatosságot sürgetett a szóban forgó ta­nácskozás más városok har­monikus fejlődésének érdedé­ben is. Egyebek között meg­állapították a szakemberek, hogy a hazai urbanizáció el­odázhatatlan feladatává vált a régi városok rekonstrukció­ja. Ez különösen bonyolult feladat, mert egyszerre kell gondoskodni a városközpont átépítéséről és műemléki .jel­legének védelméről, megőr­zéséről. Ma még hiányoznak a rekonstrukciót segítő sza­bályok. rendeletek és megha­tározott pénzügyi források. A Magyar Urbanisztikai Társa­ság szakértői bizottságot hí­vott létre, amely részletesen elemzi és feldolgozza a leg­sürgetőbb tennivalókat, hogy - azután javaslatot terjeszthes­sen a kormány elé városaink további fejlesztéséről. K. F. Mátéi Egerben t VASÁRADAT Közérdekű kérdésekről tárgyalt a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Mennyiben töltik be fel­adatkörüket a személyi hi­telkérelmek elbírálásánál, a kölcsönök folyósításánál a takarékpénztárak és -szövet­kezetek? — erre a kérdésre kerestek választ legutóbbi vizsgálatuk’ során a népi el­lenőrök. A vizsgálat tapasz­talatairól készített Összefog­laló jelentést vitatta meg szerda délelőtti ülésén a He­ves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálat megállapítása szerint: a takarékpénztárak a személyi hitelek elbírá­lását és folyósítását gyor­san — legtöbb esetben a hitelkérelem beérkezésé­től számított 24 órán be­lül —- bürokráciamente­sen végzik. Ha a hitelkeretek kimerül­nek — s ez igen gyakori! — a kérelmek elbírálása és tel­jesítése késik. Ilyenkor rend­szerint el sem fogadják a ké­relmeket, vagy ha elfogad­jál^ - előbb „lealkudnak” a kért összegből, s a visszafi­zetési határidői is lényegesen csökkentik. A gyöngyösi OTP-fióknál például 40 eset­ben fordult elő a visszafize­tés] határidő megkurtítása. A legkirívóbb példának emlí­tették azt az esetet, mikor egy 1100 Ft-os jövedelmű ké­relmezőnél a 1® hónapos visszafizetési határidőt 6 (!?) hónapra „lefaragták”. A népi ellenőrzési bizottság az ilyen és ehhez hasonló módszere­ket helytelennek ítélte, mert az alacsony jövedelmű dol­gosaiknak a rövid határidő alatt történő visszafizetés anyagi nehézséget okoz, s meglehet, hogy a létfenntar­tást is veszélyezteti. Jóllehet, a hitelkeretek nem változtak, jelentősen emelkedett a kölcsönben ré­szesültek száma. Gyöngyö­sön tavaly még 280-an kap­tak kölcsönt, s az idén eddig már 390 kérelmet teljesítet­tek; a hatvani fióknál is 190- ről 257-re nőtt a kölcsönt ka­pottak száma. Tény, hogy a takarékpénztárak tömegkap­csolata szélesedett, de a ké­relmezők kölcsönigényét csak töredékeiben elégítették ki. Még mindig előnyben ré­szesítik a takarékbetéttel rendelkezők hiteligényét, s így számos esetben ép­pen azok jutnak személyi ' kölcsönhöz, akik a legke­vésbé ráutaltak. A NEB javasolta az OTP Ve­zérigazgatóságának e mód­szer felülvizsgálását, azt el­érendő, hogy a betétkönyve­sek elsősorban saját betét­jükből és ne személyi köl­csönnel biztosítsák átmeneti pénzszükségletüket. Megállapította a népi el­lenőrző vizsgálat, hogy á sze­mélyi kölcsön hitelkonstruk­ció i bevezetése óta a megye területén egyet­len behajthatatlan köve­telés nem fordult elő, s az utóbbi időben a fizetési morál csak Egerben romlott. A fizetési, törlesztési kötele­zettség elmulasztásának leg­gyakoribb oka a l'eledékeny- ség, s csak ritkán kell szigo­rúbb eszközökhöz (bérletiltás, bírói foglalás, végrehajtás stb.) folyamodni. A takarékszövetkezeteknél a személyi hitelek elbírálá­sát és folyósítását eddig ugyancsak kielégítően oldot­ták meg. A korábbiakhoz ké­pest az okoz nehézséget, hogy a betétállomány 50 százaléka helyett ’idén már csak 40 szá­zalékot használhatnak fel kölcsönök folyósítására. A Heves megyei Népi El­lenőrzési Bizottság ezután a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának helyzeté­ről, a tervezői névjegyzékben szereplők tervezési tevékeny­ségének vizsgálatáról, vala­mint az új gazdaságirányítási rendszernek a közúti és vas­úti szállítások területén fel­mért tapasztalatairól tár­gyalt, majd javaslatot foga­dott el az 1969 első félévi munkaterv kidolgozására. Szerafimovics világhírű regényének magyarul beszélő színét, szélesvásznú, szovjet filmváltozatát mutatják be ma este OM egri Szakszervezeti Székházban. A film látványos, monn- mentális feldolgozásban ábrázolja a polgárháború egyik leg­ismertebb írói megörökítését. A filmet Jefim, Dzigan rendez­te és november 30-ig tartja műsorán az egri filmszínház. MÉLTÁN CSODÁLJUK a postagalambok tájékozódó képességét, amelyek bármely ismeretlen helyről vissza. tudnak találni több száz ki­lométernyire levő otthonuk­ba. De nem kevésbé figye­lemre méltó a vándormada­rak orientálódása is, hisz. ezek az állatok egész konti­nenseken átrepülve térnek vissza fészekrakó helyükre. A tudomány a nap, a csilla­gok állása és a szélirány be­folyásának. sőt részben elekt­romágneses alapon magya­rázza meg ezt a képességet. Űjabban a „belső óra” jelen­ségét is segítségül hívják az állatok tájékozódó képességé­nek megvilágításához, A madarakénál rejtélye­sebb jelenség a halak hosz- szabb vándorlásánál észlel­hető bámulatos tájékozódási képesség. Hogy a lazacok mi­képpen találnak vissza ha­zai patakjaikba, azt részben sikerült már kideríteni: fo­lyókba, az ár ellen úszva, a lazac szagáról ismeri fel a keresett patakot, míg na­gyobb tavakban és tengerek­ben a jelek szerint a nap ál­lása után tájékozódik. öcskának látszó szürke szandál. A talpa kettétört A tulajdonos visszavitte az üz­letbe, onnan az üzletvezető leküldte a KERMI -hez — álla­pítsák meg ott a szakembe­rek, akiknek a legmodernebb technikai eszközök állnak rendelkezésükre —, hogy va­jon jogos-e a reklamáció. Bizony a szürke szandál nemcsak ócskának látszott, hanem az is volt — amint be­bizonyosodott. A gazdája egy­szerűen eltörte a talpút, amint megállapították: ugyanis ha a lábbelit csak - hordják, akkor csupán a hajlítás irányában törhet el a talpa, és- nem pon­tosan • ellenkezőleg. A vásárló ne károsodjon — A Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézet feladata B forgalomba került áruk minőségi ellenőrzése. Tehát, hogy a vásárló ne károsod­jon, csak jó cikket kaphas­son. Ezért van egy másik fel­adatunk is: mielőtt az iparral n kereskedelem szerződést kötne, sokszor felhívjuk a fi­gyelmét, hogy szerintünk a kérdéses árucikk nem meg­felelő arra, hogy forgalomba kerüljön és természetesen pontosan meg is okoljuk, hogy miért. Sőt, sokszor aa ipar is kikéri a tanácsunkat mielőtt egy újabb cikk gyár­óNwüsm Látogatás a KERMI-bem CIPŐ- fi™! es minőség tását megkezdené. Tehát az a feladatunk, hogy a közön­ség érdekeit szolgáljuk, szin­te megvédj ük őket az iparral és kereskedelemmel szemben, hogyha szükséges — mondja Bérczy Márton, a textil-, gumi-, műanyag- és bőripa­ri főosztály vezetője, a KER­MI József körúti székhazá­ban. Azonban, mint az előbb is láttuk — a cipő-, bőr- és szőrmeosztályon — az elhasz­nált cipő még nem minőségi hibás. Sőt az sem ok arra, hogy valaki új cipőt kapjon, ha megúnta a régit: egy lele­ményes hölgy beküldte az in­tézetbe fekete antilop szan­dálját, hogy cseréljék ki. Az ok: a felső szélén beszakadt. Az osztály munkatársai mél­tatlankodva muntatják, hogy tessék, dehogy szakadt, a hölgy egyszerűen ollóval be­vágta. Mivel mostanában — ezt ma már mindenki jól tudja — a legtöbb baj a cipőkkel van, így továbbra is ezen az osztályon maradtunk. — Vajon miért olyan sók a panasz manapság a cipők­re? — kérdeztük Hadnagy Árpád vegyészmérnök osz­tályvezetőtől. — Először is azért, mert megváltozott » vásárló 4pé> nye. Lehet, hegy a pően hangzik, de mivel ma már elsősorban a divatos ci­pőket keresik, megrövidült a cipők hordási ideje. A divat pedig a könnyed, kecses, sik­kes fazon. Ezt hagyományos, úgynevezett „kemény” tech­nológiával nem lehet elérni és a régen megszokott tartós anyagokkal sem. Ma már a vevők, ritkán keresik a sta­bil technológiájú — például a rámás, vagy goyzer-varott — cipőket és a célminőségű lábbeliket. Mindig az éppen divatost kérik és aztán ezt hordják nap mint nap, reg­geltől estig, esőben, sárban, hivatalba, színházba, villa­moson, vonaton és hangver­senyre ... — ... vagyis a fogyasztók nem rendeltetésszerűen vise­lik a lábbeliket. A kereske­delem pedig elköveti azt a hibát — azt hiszem, az el­adók nemtörődömségéből —, hogy nem ajánl különbö­ző időszakokra különböző ci­pőket — folytatja az osztály- vezető. Reklamáció mindenhonnan — A2 utóbbi időszakban növekedett c reklamációk száma? — Jelentősen. 1964-ben 433 reklamáció tetolt te* abbén az évben már eddig 2800. Per­sze az is igaz, hogy négy év alatt több mint 10 millió pár­ral növekedett a cipőterme­lés. Azonkívül régebben nem reklamáltak úton—útfélen,' mert nem terjedt el a köztu­datban, hogy ezt lehet. Per­sze, jó az ha, a közönség tud­ja, hogy jogos kifogásának helyt adnak és örülünk an­nak, ha valakit kártalanítha­tunk. Sajnos úgy érzem, hogy még nagyon sokan nem rek­lamálnak, vagy mert nem szánnak rá időt, vagy mert szégyellik. De azért ma már a legeldugottabb falvakban is tudják, hogy kihez fordul­hatnak. Nagyvisnyóról nemrég kül­dött be egy öreg néni egy fe­kete ragasztott talpú cipőt, levél kíséretében — ritkán vehet magának új cipőt és íme, ezt alig hordta... Az osztályvezető a jogos pa­nasznak helyt adott, leült és levelet írt a néninek, amely­ben elmagyarázta, hová for­dulhat csere végett. — Mi azokkal a reklamá­ciókkal foglalkozunk, ame­lyeket a helyszínt •>, a bolt­ban az üzletvezetők nem tud­nak eldönteni. Akkor hoz­zánk küldik a cipőt Csak blokkal lehet reklamálni, de így is történik azért vissza­élés... Sokan úgy szeretnének új cipőhöz jutni, hogy a régi blokk dátumát helyesbítik — vagyis „megújítják” a vásár­lás időpontját. Bizony ez kö­zönséges hamisítás. Mem alkalmas — mégis gyártják A KERMI szóban forgó osztálya komoly laboratóri­um, a legmodernebb vizsgá­lati műszerekkel, készülékek­kel — fizikomechanikai és vegyvizsgálatokat végeznek itt. A dolgozók mérnökök, vagy felsőfokú technikumot végzettek. — Nézze — tesz elém az osztályvezető egy kívül mű­bőr, belül színes, kockás fla- nell anyagot —. Az ipar most ebből szeretne csizmákat gyártani. Szerintünk ez az anyag erre nem alkalmas, egyrészt beleizzad a láb, másrészt a bélése, a kockás anyag fog, harmadszor a mű­bőr nem elég strapabíró. En­nek ellenére az ipar elkezdi a gyártását, azzal a jelszóval, hogy messzemenőkig minden­kit kártalanít majd. Na, de hát ez nem lehet cél... És képzelje, az egyik munkatár­sam adott egy nagyon rossz szakvéleményt a mostanában divatos graboskin női csiz­mákról, aztán ment és vett a lányának ...! Hiába, a divat nagy úr. — Lehet, hogy nagyobb, mint a minőség? — kérdez­zük, de erre nem is kíván juk, hogy választ kapjunk, mert ez úgyis kézenfekvő: ez is* az is. A Helgolandi Biológia! In­tézet munkatársai újabban azt is . megállapították, hogy az angolnák ugyancsak visz- szatalálnak a hazai vizekre, még hosszú északi-tengeri vándorlás árán is, ha isme­retlen helyre szállították őket. Tájékozódó készségük nagy távolságokat is képes legyőzni. Az Elbe 1 jelzésű világító hajó környékén fo­gott Helgolandra, illetve Cuxhavenbe szállított angol­nák épp úgy visszataláltak kihalászásuk színhelyére, mint a Helgoland sziklapart­jai előtt kifogottak, amelye­ket Föhr szigetére és Cuxha­venbe „szöktettek meg”. Még a hamburgi kikötő édesvízé­ből kifogott és Helgolandra vitt angolnák is egy-kettőre visszatértek a megszokott környezetbe. Megerősíti ezt az észrevé­telt az a tény is, hogy a ká- halászásuk helyén később új­ra visszaengedett angolnákat ugyanazon a helyen fogták ki másodszor is a halászok. Éz a helyhez ragaszkodó maga­tartás csak a legutóbbi idők kutatásaiból derült ki. Hogy miképp talál vissza hazájába egy aránylag las­san úszó hal azonban az még ma is megoldatlan kérdés. Vándormadarak csaknem 100 km/ó sebességgel tudnak tar­tósan repülni, míg a lazac maximális úszási sebességét a megfigyelők 30 kmó-ban állapították meg. sőt valószí­nű, hogy a vándorlás közben sebessége nem haladja meg a 10 km/ó-t. Nos, az angolná­nak a 10 km/ó a maximális sebessége, amelyet legfeljebb néhány másodpercen át ké­pes tartani. A kísérletek során az an­golnák egy-két nap alatt 55— 75 km-es távolságokat tettek meg, tehát, a helyes irányt ide-odarepülve keresgélő vándormadarakkal ellentét­ben, az angolnák nyilván ke- rülőútak nélkül találják meg. Ezt a biztos tájékozódási ösztönt a tudósok az angolna roppant fejlett szaglóérzéké- vel magyarázzák, amely alig­hanem egyenrangú a kutyáé­val. Egy évtizedek óta megol­dásra váró problémánál azon­ban mégiscsak hozott némi eredményt a kutatás: eddig igen gyakran merültek fel ké­telyek a&zal a feltevéssel szemben, hogy az angolnák képesek a 7000 km távolság­ban fekvő ikra-lerakóhelye­ket megtalálni és fel is keres­ni. A legutóbb bebizonyított tájékozódási képesség egyér­telműen. amellett szól, ho|| képesek erre. Serke vite Gyűrő

Next

/
Thumbnails
Contents