Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-28 / 279. szám
Városkép és rekonstrukció Az építészet neves krónikása,’Granásztói Pál írja könyvében, hogy kevés dolog adja meg olyan nyilvánosan, maradandóan, szembetűnően egv nép. egy ország, egy kor- • ••$«*!<: rangját; mint épületei, .városai, - városképe. Törekvéseink legfőbb célja, hogy a ■mi korunk minden eddiginél rangosabb, alkotásokat testálhasson az eljövendő századokra. Ezt a célt szolgálják azok a városrendezési tervek .'arne.y ékről a napokban tanácskozott a Magyar Urbanisztika: Társaság az Építőművészek Szövetsége és az Építőipari Tudományos Egyesület. Igen örvendetes a vidéki. városok — elsősorban a megyei székhelyek — erőteljes, céltudatos fejlesztése. Mint az országos jelentésekből kitűnik: a megyeszékhelyek ' toronyházak, tágas terek, korszerű üzletek, éttermek; bisztrók, egészségügyi és kulturális intézmények, egyszóval az olyan létesítmények, amelyek korábban csak a fővárosban voltak. Vidéki városaink tehát jó értelemben vett riválisai lettek egymásnak — és bizonyos tekintetben Budapestnek is. Ebben a nemes vetélkedésben különösen szembetűnik Salgótarján és a vasi főváros, Szombathely korszerű fejlesztése. Érdemes közelebbről is szemügyre venni, hogy milyen elvek, koncepciók érvényesülnek az említett városok új arculatának kialakításában. Általános jelenség, hogy az ipari kultúra, térhódítása nyomán mindinkább kialakul a népesség növekedésének feltartózhatatlan folyamata, s óz egyúttal megszabja a fejlesztés fő irányát is. Ennek a folyamatnak a társadalmi, közgazdasági összefüggéseit szüntelenül nyomon kell követni, hogy alapos. átgondolt tervek készülhessenek. A városrendezésben a salgótarjáni és szombathelyi vezetők különös tekintettel ügyelnek a hagyományokra és a sajátosságokra. Mindkét város fejlesztésének sajátos vonása, hogy az új lal0- negyedek építésével párhuzamosán az elmúlt években .nagyszabású rekonstrukciós munka is folyt A városrendezés alakulását döntően befolyásolhatja egy-egy jelentősebb létesítmény helyének gondos kijelölése, a létesítmény tervezésének, építésének ösztönző hatása. Jól szemlélteti ezt egy szómbatheb'i példa. Miidán a Tehető legkorszerűbb tervek alapján, az egész város összefogásával, egy hajdani grund helyén megépítették a Művelődési és Sportpaio- tát, a tervezőket az építőket valósággal csábította a lehetőség, hogy a remekbe szabott alkotást hasonlóan rangos létesítményekkel vegyék körül, így alakult ki az új Március 15. tér, ahol tökéletes az összhang az egyes épületek között, sőt; ez a tér ma már egy kicsit szimbólikussá növeli az ember képzeletében azt az utat" is, amelyet az utóbbi években a városfejlesztés érdekében megtettek a vasiak. A tarjámak arra lehetnek a legbüszkébbek, hogy. a város egykori specialitása, a városképet csúfító foghíj fokozatosan elfogy. Ma már . inkább csak a külső városnegyedekben vannak foghíjak, ezek azonban jórészt magántelkek. Aki négy-öt évvel ezelőtt járt Tarjánban, az láthatta: az impozáns városfejlesztést beárnyékolták a konzervatív üzletportálok. Lassacskán ez is a múlté: mindenütt a környezethez illő portálok váltják fel a régieket. Hasonló céltudatosságot sürgetett a szóban forgó tanácskozás más városok harmonikus fejlődésének érdedében is. Egyebek között megállapították a szakemberek, hogy a hazai urbanizáció elodázhatatlan feladatává vált a régi városok rekonstrukciója. Ez különösen bonyolult feladat, mert egyszerre kell gondoskodni a városközpont átépítéséről és műemléki .jellegének védelméről, megőrzéséről. Ma még hiányoznak a rekonstrukciót segítő szabályok. rendeletek és meghatározott pénzügyi források. A Magyar Urbanisztikai Társaság szakértői bizottságot hívott létre, amely részletesen elemzi és feldolgozza a legsürgetőbb tennivalókat, hogy - azután javaslatot terjeszthessen a kormány elé városaink további fejlesztéséről. K. F. Mátéi Egerben t VASÁRADAT Közérdekű kérdésekről tárgyalt a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Mennyiben töltik be feladatkörüket a személyi hitelkérelmek elbírálásánál, a kölcsönök folyósításánál a takarékpénztárak és -szövetkezetek? — erre a kérdésre kerestek választ legutóbbi vizsgálatuk’ során a népi ellenőrök. A vizsgálat tapasztalatairól készített Összefoglaló jelentést vitatta meg szerda délelőtti ülésén a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálat megállapítása szerint: a takarékpénztárak a személyi hitelek elbírálását és folyósítását gyorsan — legtöbb esetben a hitelkérelem beérkezésétől számított 24 órán belül —- bürokráciamentesen végzik. Ha a hitelkeretek kimerülnek — s ez igen gyakori! — a kérelmek elbírálása és teljesítése késik. Ilyenkor rendszerint el sem fogadják a kérelmeket, vagy ha elfogadjál^ - előbb „lealkudnak” a kért összegből, s a visszafizetési határidői is lényegesen csökkentik. A gyöngyösi OTP-fióknál például 40 esetben fordult elő a visszafizetés] határidő megkurtítása. A legkirívóbb példának említették azt az esetet, mikor egy 1100 Ft-os jövedelmű kérelmezőnél a 1® hónapos visszafizetési határidőt 6 (!?) hónapra „lefaragták”. A népi ellenőrzési bizottság az ilyen és ehhez hasonló módszereket helytelennek ítélte, mert az alacsony jövedelmű dolgosaiknak a rövid határidő alatt történő visszafizetés anyagi nehézséget okoz, s meglehet, hogy a létfenntartást is veszélyezteti. Jóllehet, a hitelkeretek nem változtak, jelentősen emelkedett a kölcsönben részesültek száma. Gyöngyösön tavaly még 280-an kaptak kölcsönt, s az idén eddig már 390 kérelmet teljesítettek; a hatvani fióknál is 190- ről 257-re nőtt a kölcsönt kapottak száma. Tény, hogy a takarékpénztárak tömegkapcsolata szélesedett, de a kérelmezők kölcsönigényét csak töredékeiben elégítették ki. Még mindig előnyben részesítik a takarékbetéttel rendelkezők hiteligényét, s így számos esetben éppen azok jutnak személyi ' kölcsönhöz, akik a legkevésbé ráutaltak. A NEB javasolta az OTP Vezérigazgatóságának e módszer felülvizsgálását, azt elérendő, hogy a betétkönyvesek elsősorban saját betétjükből és ne személyi kölcsönnel biztosítsák átmeneti pénzszükségletüket. Megállapította a népi ellenőrző vizsgálat, hogy á személyi kölcsön hitelkonstrukció i bevezetése óta a megye területén egyetlen behajthatatlan követelés nem fordult elő, s az utóbbi időben a fizetési morál csak Egerben romlott. A fizetési, törlesztési kötelezettség elmulasztásának leggyakoribb oka a l'eledékeny- ség, s csak ritkán kell szigorúbb eszközökhöz (bérletiltás, bírói foglalás, végrehajtás stb.) folyamodni. A takarékszövetkezeteknél a személyi hitelek elbírálását és folyósítását eddig ugyancsak kielégítően oldották meg. A korábbiakhoz képest az okoz nehézséget, hogy a betétállomány 50 százaléka helyett ’idén már csak 40 százalékot használhatnak fel kölcsönök folyósítására. A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ezután a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának helyzetéről, a tervezői névjegyzékben szereplők tervezési tevékenységének vizsgálatáról, valamint az új gazdaságirányítási rendszernek a közúti és vasúti szállítások területén felmért tapasztalatairól tárgyalt, majd javaslatot fogadott el az 1969 első félévi munkaterv kidolgozására. Szerafimovics világhírű regényének magyarul beszélő színét, szélesvásznú, szovjet filmváltozatát mutatják be ma este OM egri Szakszervezeti Székházban. A film látványos, monn- mentális feldolgozásban ábrázolja a polgárháború egyik legismertebb írói megörökítését. A filmet Jefim, Dzigan rendezte és november 30-ig tartja műsorán az egri filmszínház. MÉLTÁN CSODÁLJUK a postagalambok tájékozódó képességét, amelyek bármely ismeretlen helyről vissza. tudnak találni több száz kilométernyire levő otthonukba. De nem kevésbé figyelemre méltó a vándormadarak orientálódása is, hisz. ezek az állatok egész kontinenseken átrepülve térnek vissza fészekrakó helyükre. A tudomány a nap, a csillagok állása és a szélirány befolyásának. sőt részben elektromágneses alapon magyarázza meg ezt a képességet. Űjabban a „belső óra” jelenségét is segítségül hívják az állatok tájékozódó képességének megvilágításához, A madarakénál rejtélyesebb jelenség a halak hosz- szabb vándorlásánál észlelhető bámulatos tájékozódási képesség. Hogy a lazacok miképpen találnak vissza hazai patakjaikba, azt részben sikerült már kideríteni: folyókba, az ár ellen úszva, a lazac szagáról ismeri fel a keresett patakot, míg nagyobb tavakban és tengerekben a jelek szerint a nap állása után tájékozódik. öcskának látszó szürke szandál. A talpa kettétört A tulajdonos visszavitte az üzletbe, onnan az üzletvezető leküldte a KERMI -hez — állapítsák meg ott a szakemberek, akiknek a legmodernebb technikai eszközök állnak rendelkezésükre —, hogy vajon jogos-e a reklamáció. Bizony a szürke szandál nemcsak ócskának látszott, hanem az is volt — amint bebizonyosodott. A gazdája egyszerűen eltörte a talpút, amint megállapították: ugyanis ha a lábbelit csak - hordják, akkor csupán a hajlítás irányában törhet el a talpa, és- nem pontosan • ellenkezőleg. A vásárló ne károsodjon — A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet feladata B forgalomba került áruk minőségi ellenőrzése. Tehát, hogy a vásárló ne károsodjon, csak jó cikket kaphasson. Ezért van egy másik feladatunk is: mielőtt az iparral n kereskedelem szerződést kötne, sokszor felhívjuk a figyelmét, hogy szerintünk a kérdéses árucikk nem megfelelő arra, hogy forgalomba kerüljön és természetesen pontosan meg is okoljuk, hogy miért. Sőt, sokszor aa ipar is kikéri a tanácsunkat mielőtt egy újabb cikk gyáróNwüsm Látogatás a KERMI-bem CIPŐ- fi™! es minőség tását megkezdené. Tehát az a feladatunk, hogy a közönség érdekeit szolgáljuk, szinte megvédj ük őket az iparral és kereskedelemmel szemben, hogyha szükséges — mondja Bérczy Márton, a textil-, gumi-, műanyag- és bőripari főosztály vezetője, a KERMI József körúti székhazában. Azonban, mint az előbb is láttuk — a cipő-, bőr- és szőrmeosztályon — az elhasznált cipő még nem minőségi hibás. Sőt az sem ok arra, hogy valaki új cipőt kapjon, ha megúnta a régit: egy leleményes hölgy beküldte az intézetbe fekete antilop szandálját, hogy cseréljék ki. Az ok: a felső szélén beszakadt. Az osztály munkatársai méltatlankodva muntatják, hogy tessék, dehogy szakadt, a hölgy egyszerűen ollóval bevágta. Mivel mostanában — ezt ma már mindenki jól tudja — a legtöbb baj a cipőkkel van, így továbbra is ezen az osztályon maradtunk. — Vajon miért olyan sók a panasz manapság a cipőkre? — kérdeztük Hadnagy Árpád vegyészmérnök osztályvezetőtől. — Először is azért, mert megváltozott » vásárló 4pé> nye. Lehet, hegy a pően hangzik, de mivel ma már elsősorban a divatos cipőket keresik, megrövidült a cipők hordási ideje. A divat pedig a könnyed, kecses, sikkes fazon. Ezt hagyományos, úgynevezett „kemény” technológiával nem lehet elérni és a régen megszokott tartós anyagokkal sem. Ma már a vevők, ritkán keresik a stabil technológiájú — például a rámás, vagy goyzer-varott — cipőket és a célminőségű lábbeliket. Mindig az éppen divatost kérik és aztán ezt hordják nap mint nap, reggeltől estig, esőben, sárban, hivatalba, színházba, villamoson, vonaton és hangversenyre ... — ... vagyis a fogyasztók nem rendeltetésszerűen viselik a lábbeliket. A kereskedelem pedig elköveti azt a hibát — azt hiszem, az eladók nemtörődömségéből —, hogy nem ajánl különböző időszakokra különböző cipőket — folytatja az osztály- vezető. Reklamáció mindenhonnan — A2 utóbbi időszakban növekedett c reklamációk száma? — Jelentősen. 1964-ben 433 reklamáció tetolt te* abbén az évben már eddig 2800. Persze az is igaz, hogy négy év alatt több mint 10 millió párral növekedett a cipőtermelés. Azonkívül régebben nem reklamáltak úton—útfélen,' mert nem terjedt el a köztudatban, hogy ezt lehet. Persze, jó az ha, a közönség tudja, hogy jogos kifogásának helyt adnak és örülünk annak, ha valakit kártalaníthatunk. Sajnos úgy érzem, hogy még nagyon sokan nem reklamálnak, vagy mert nem szánnak rá időt, vagy mert szégyellik. De azért ma már a legeldugottabb falvakban is tudják, hogy kihez fordulhatnak. Nagyvisnyóról nemrég küldött be egy öreg néni egy fekete ragasztott talpú cipőt, levél kíséretében — ritkán vehet magának új cipőt és íme, ezt alig hordta... Az osztályvezető a jogos panasznak helyt adott, leült és levelet írt a néninek, amelyben elmagyarázta, hová fordulhat csere végett. — Mi azokkal a reklamációkkal foglalkozunk, amelyeket a helyszínt •>, a boltban az üzletvezetők nem tudnak eldönteni. Akkor hozzánk küldik a cipőt Csak blokkal lehet reklamálni, de így is történik azért visszaélés... Sokan úgy szeretnének új cipőhöz jutni, hogy a régi blokk dátumát helyesbítik — vagyis „megújítják” a vásárlás időpontját. Bizony ez közönséges hamisítás. Mem alkalmas — mégis gyártják A KERMI szóban forgó osztálya komoly laboratórium, a legmodernebb vizsgálati műszerekkel, készülékekkel — fizikomechanikai és vegyvizsgálatokat végeznek itt. A dolgozók mérnökök, vagy felsőfokú technikumot végzettek. — Nézze — tesz elém az osztályvezető egy kívül műbőr, belül színes, kockás fla- nell anyagot —. Az ipar most ebből szeretne csizmákat gyártani. Szerintünk ez az anyag erre nem alkalmas, egyrészt beleizzad a láb, másrészt a bélése, a kockás anyag fog, harmadszor a műbőr nem elég strapabíró. Ennek ellenére az ipar elkezdi a gyártását, azzal a jelszóval, hogy messzemenőkig mindenkit kártalanít majd. Na, de hát ez nem lehet cél... És képzelje, az egyik munkatársam adott egy nagyon rossz szakvéleményt a mostanában divatos graboskin női csizmákról, aztán ment és vett a lányának ...! Hiába, a divat nagy úr. — Lehet, hogy nagyobb, mint a minőség? — kérdezzük, de erre nem is kíván juk, hogy választ kapjunk, mert ez úgyis kézenfekvő: ez is* az is. A Helgolandi Biológia! Intézet munkatársai újabban azt is . megállapították, hogy az angolnák ugyancsak visz- szatalálnak a hazai vizekre, még hosszú északi-tengeri vándorlás árán is, ha ismeretlen helyre szállították őket. Tájékozódó készségük nagy távolságokat is képes legyőzni. Az Elbe 1 jelzésű világító hajó környékén fogott Helgolandra, illetve Cuxhavenbe szállított angolnák épp úgy visszataláltak kihalászásuk színhelyére, mint a Helgoland sziklapartjai előtt kifogottak, amelyeket Föhr szigetére és Cuxhavenbe „szöktettek meg”. Még a hamburgi kikötő édesvízéből kifogott és Helgolandra vitt angolnák is egy-kettőre visszatértek a megszokott környezetbe. Megerősíti ezt az észrevételt az a tény is, hogy a ká- halászásuk helyén később újra visszaengedett angolnákat ugyanazon a helyen fogták ki másodszor is a halászok. Éz a helyhez ragaszkodó magatartás csak a legutóbbi idők kutatásaiból derült ki. Hogy miképp talál vissza hazájába egy aránylag lassan úszó hal azonban az még ma is megoldatlan kérdés. Vándormadarak csaknem 100 km/ó sebességgel tudnak tartósan repülni, míg a lazac maximális úszási sebességét a megfigyelők 30 kmó-ban állapították meg. sőt valószínű, hogy a vándorlás közben sebessége nem haladja meg a 10 km/ó-t. Nos, az angolnának a 10 km/ó a maximális sebessége, amelyet legfeljebb néhány másodpercen át képes tartani. A kísérletek során az angolnák egy-két nap alatt 55— 75 km-es távolságokat tettek meg, tehát, a helyes irányt ide-odarepülve keresgélő vándormadarakkal ellentétben, az angolnák nyilván ke- rülőútak nélkül találják meg. Ezt a biztos tájékozódási ösztönt a tudósok az angolna roppant fejlett szaglóérzéké- vel magyarázzák, amely alighanem egyenrangú a kutyáéval. Egy évtizedek óta megoldásra váró problémánál azonban mégiscsak hozott némi eredményt a kutatás: eddig igen gyakran merültek fel kételyek a&zal a feltevéssel szemben, hogy az angolnák képesek a 7000 km távolságban fekvő ikra-lerakóhelyeket megtalálni és fel is keresni. A legutóbb bebizonyított tájékozódási képesség egyértelműen. amellett szól, ho|| képesek erre. Serke vite Gyűrő
