Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-26 / 277. szám

Mikor ad áramot Gagarin Hőerőmű? Interjú Kallós Józseffel, a Cnagarin Hőerőmű Igazgat ójával • « :Y ■ ■ .jw , *v- ,;.-w Elhunyt Oobi istwőn Lapunkban már többször is megírtuk: az előzetés tervek alapján 1969 februárjában kerül sor az első géplánc pár­huzamos kapcsolására Vison- tán; és a hónap végén már áramot is ad a Gagarin Hő­erőmű. Az építkezés, a beru­házás első üteme az utolsó szakaszába lépett. Megkértük Kallós Józsefet, a Gagarin Hőerőmű igazgatóját, hogy tájékoztassa olvasóinkat a beruházás jelenlegi állásáról. Ezenkívül több, nagy érdek­lődést kiváltott kérdésre kér­tünk még választ az igaz­gatótól ... — Mely létesítmények, készültek már el? — Az erőmű-beruházás technológiai szükségszerűsé­géből adódóan jóval az üzem­be helyezés előtt el kellett készíteni azokat az építésze­ti objektumokat, amelyek a technológiai berendezések el­helyezésére, alapozására szol­gálnak. így az üzemi főépü­let, I-es, sőt már a Il-es blokk befogadására szolgáló létesítmények is elkészültek. Lényegében valamennyi köz­út és vasút elkészült. Üzembe került az erőmű vízellátását biztosító, két egymástól füg­getlen létesítmény, a bánya­művelésből nyert víz össze­gyűjtését és hasznosítását szolgáló Bene-pataki, vala­mint a 8,5 millió köbméter vízmennyiséget befogadó markazi tároló tóra épített szivattyúmű is. A felsoroltakon kívül az I. számú blokk üzembe helye­zésével párhuzamosan folyik a Il-es blokk szerelése is. — Milyen nehézségek, problémák hátráltatják, lassítják a beruházás üte­mét? — Az ilyen hatalmas mun­ka, amely jelenleg is töbo mint 2600 embert foglalkoz­tat, nem megy kisebb-na- gyobb zökkenők, nehézségei:, közbejött akadályok nélkül. Megfelelő koordinációval azonban minden esetben azon vagyunk, hogy ezeket idő- veszteség nélkül megoldjuk. A különböző gyárak késedel­mes szállításával is szapo­rodnak a problémák, és az ilyen gyártási késedelmeket minden esetben a helyszíni szerelésnek kell, természete­sen megfeszített munkával helyrehozni. Példaként emlí­tem meg, hogy az I-es szá- ririú turbina a Láng Gépgyár­ból közel négyhónapos ké­séssel érkezett meg Visontá- ra, de ennek ellenére a hely­színi szerelés behozta a le­maradást Ugyanez vonatko­zik a turbina által meghaj­tott, villamos energiát fejlesz­tő generátorra is. A salak- és pernyeeltávolítás kérdése sokáig aggodalomra adott okot. A problémák többszö­ri tervváltoztatást tettek szükségessé, de ma már re­mélhető, hogy az első gép in­dulásának idejére a tartalék nélküli zagyeltávolítási rend­szer a salak- és a pemyevo- nalon megvalósítható lesz. A pernye, a salak a bányamű­velés során képződött göd­rökbe kerül üzemszerűen visszatöltésre. — Mi tette lehetővé és szükségessé, hogy a ter­vezett 600 MW helyett végül is 800 megawattos erőmű épül? A napi lig­nitszükségletét figyelem­be véve hány évre bizto­sított az erőmű gazdasá­gos termelése? — A geológiai kutatások kimutatták, hogy körülbelül 35 évig elegendő lignitva- gyon áll a Mátra alján ren­delkezésre, amely legalább 300 MW teljesítmény teljes ellátására szolgál. Ezzel szem­ben az országban igen nagy barnaszénkészletek is rendel­kezésre állnak, amelynek ter­melése — ha csökkenő mér­tékben is — tovább folyik. Ezért kormányzatunk azt a koncepciót alakította ki, hogy az erőmű teljes teljesítőké­pességét, a rendelkezésre ál­lá lignitvagyon 200 MW-nak megfelelő energetikai külső barnaszén eltüzelésére kell meghatározni, ami az adott esetben éppen a jóváhagyott 800 MW teljes kiépítését je­lenti. Az erőmű kazánjaiban természetesen mindig kevert szén lesz, tehát az előbbi 600 —200 MW arányában lignit és keverőszán. A kazánokat ennek figyelembevételével, tervezték. — Naponta mennyi lig­nitre lesz szükség az erő­mű üzemeltetéséhez? — Ha az erőmű teljes 800 MW-os kiépítése elkészül, ak­kor naponta átlagosan 23 000 tonna lignitnek megfelelő tü­zelőanyag kerül elégetésre. — Mi a rális alapja an­nak, hogy a Visontán ta­lálható ligniten kívül szenet, gázt, esetleg ola­jat is felhasználnak az erőmű üzemeltetéséhez? — A lignitvagyon bővíté­sére már említettem a külső energetikai barnaszén szük­ségességét, ennek fogadására megfelelő nagyságú vagon­buktatót építettünk. A tüze­lő- és támasztóolaj-rendszer ugyancsak bevezetésre került. A legutóbbi időben felme­rült, hogy a begyújtó és tá­masztóolaj-rendszer helyett földgázt is fölhasználunk, te­kintettel arra, hogy az erő­műtől nem messze, körülbe­lül 15 kilométerre lesz a Szov­jetunióból vezetett gáz ge­rincvezetéke. Ennek gazdasági, műszaki és költségkihatásait most vizsgáljuk. Nem kétséges, ha ezek a számítások eredmé­nyesek lesznek, akkor a gázt is hasznosítani fogjuk. A ne­vezett gerincvezeték lényegé­ben a Barátság II. olajveze­tékkel párhuzamosan épülő gázvezeték, amely a Szovjet­unióból Tiszapalkonyán ke­resztül épül Budapestig. Eb­ben az esetben figyelembe kell vennünk Gyöngyös vá­ros gázellátásának megoldá­sát is. Hangsúlyozom, hogyha gáz bevezetése a Gagarin Hő­erőműbe kizárólag az olaj és nem a szén pótlását fogja szolgálni. A bányák terme­lésének csökkentése tehát ez­zel nem hozható összefüggés­be. Az olajjal bevitt kalória gázzal történő pótlása, ha a saámítások pozitív eredmé­nyekkel végződnek, az erő­műben folyamatos lesz. — Bizonyára a tervezők is figyelembe vették, de a környékbeli községek máris félnek a hatalmas kéményből kiáramló, nagy mennyiségű füsttől, ko­romtól. Jogos az aggódá­suk? — Ami a környékbeli köz­ségek lakóinak aggodalmát il­leti: elmondhatom, hogy igen alapos számításokat, sőt kis­minta-kísérleteket végeztek. Az igen korszerű NDK-s elektrosztatikus parnyelevá- lasztó segítségével a kiáram­ló füstgáz pernyetartalma olyan csekély lesz, és az úgy­nevezett szétterjedési kúp olyan kis terjedésű, hogy a vetések és a szőlők koromár­talmától nem kell tartani. Így természetesen, a Mátra sem kap szennyeződést. — Az erőmű üzemelteté­séhez számos szakember­re és kiszolgáló, techni­kai személyzetre lesz szükség. Az erőmű vál­lalat már megalakult, a szükséges létszám is biz­tosított? — A Gagarin Hőerőmű Vállalat egy évvel ezelőtt alakult meg, jelenleg 400 dol­gozója van. Az első gép indu­lásához még körülbelül 150 dolgozót kell felvennünk. Ezt a számot elsősorban a kör­nyékbeli községekből szeret­nénk biztosítani. Egyébként az erőmű teljes kapacitása­kor ezer dolgozót foglalkoz­tat majd. Ismeretes, hogy a Gagarin Erőmű az ország legnagyobb erőműve lesz, és a legnagyobb gépegységekkel üzemel majd. Ezért szüksé­ges, hogy további szakmai is­mereteket, felkészítést ad­junk dolgozóinknak. Elsőként említeném a blokkgépészi tanfolyamot, és megindult már a vízelőkészítők tanfo­lyama is. Ezeken kívül több lehetőséget biztosítunk a hoz­zánk került dolgozók szak­mai továbbképzéséhez. Ko­moly problémát jelent az erőmű vezetőségének a dol­gozók lakásbiztosítása. Kö­rülbelül 400 üzemi lakás épül Gyöngyös városban, ebből 240 tanácsi beruházással. Sajnos, a lakások építése nincs szinkronban az építési, az átadási határidőkkel. Ezért ezúton is segítséget szeretnék kérni a megye, a Gyöngyösi Városi Tanács vezetőitől, az ÉVM Heves megyei Állami Építőipari Vállalattól, hogy a nagy beruházáshoz méltóan kezeljék a lakásépítési prog­ram megvalósítását. — Mindezek után: ön sze­rint mikor ad áramot a Gagarin Hőerőmű? — Véleményem szerint az erőmű beruházásával foglal­kozó valamennyi építő és szerelő vállalat nagyon ko­molyan gondolja az első száz megawattos blokk jövő év február 28-i üzembe helye­zését, illetve az országos há­lózatba való kapcsolását. Itt szeretném megemlíte­ni, hogy a gazdasági irányítás mellett komoly társadalmi összefogás is segíti a beruhá­zás időbeni megvalósítását. Elsősorban a KISZ országos védnökségét kell megemlíte­nem, amely már eddig is na­gyon sok nehézséget oldott meg. De szeretném megkö­szönni azoknak a dolgozók­nak a munkáját, lelkesedését is, akik a szocialista brigá­dokban többletmunkával, pi­henésük feláldozásával már eddig is jelentősen hozzájá­rultak az eredményekhez. Kérem őket és a beruházás j megvalósításában részt vevő j valamennyi dolgozót, hogy a most következő „finisben” is adjanak maximális segítséget a kormányunk által előírt üzembe helyezési határidők betartásához. Köszönjük az interjút, és reméljük: 1969. február 28-án már áramot ad a Gagarin Hőerőmű. Koós József A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti BizoU-ása, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tana..„2 a az Országos Szövetkezeti Tanács mély /.vizrendüléssel tudatja, hogy Dobi István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnöke, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke, életének 70. évé­ben hosszas betegség után november 24-én, hajnalban elhunyt. Dobi István személyében az utóbbi ne­gyedszázad hazai törté­nelmének egyik vezető egyénisége tá­vozott az élők sorából. Gyá­szolja min­denki, aki is­merte és sze­rette. A sokgyer­mekes szőnyi kisvaraszt fia korán megis­merkedett az úri Magyaror­szág társa­dalmi igaz­ságtalanságai­val. A kétkezi munkások • nyomorúságos életét élte: gyermekkorá­tól napszámba járt, egyik nagybirtokról a másikra hajtotta a nincstelenek kiszolgálta­tottsága. Kora ifjúságától kezdve részt vett a há­ború sújtotta Magyarország haladó politikai mozgalmaiban. Amikor 1919-ben az első ma­gyar proletárdiktatúrát, a Tanácsköztársasá­got kikiáltották, vöröskatonának jelentkezett, fegyverrel harcolt a kommunista eszméért. Később üldöztetés és börtön járt ezért, de a szenvedések hullámhegyein is az maradt, aki volt: a nép ügyének bátor szószólója. A harmincas évek közepén nehéz fizikai munka mellett vasszorgalommal képezi ma­gát, ugyanekkor jelennek meg első cikkei a fővárosi sajtóban, amelyek bátor hangon állnak ki osztályos társai, a szegényparasztok védelmében. 1937-től a Független Kisgazdapárt tagja, a párt szegényparaszti, haladó balszárnyának a vezetője. Többször letartóztatják, amikor sza­badon van akkor is legtöbbször rendőri fel­ügyelet alatt All, bujkálnia kell. mindez azon­ban nem ingatja meg. Részt vesz a háború­ellenes megmozdulások szervezésében, s eb­ben a harcban tudatosan a társadalom leg­haladóbb ereje, a kommunisták oldalán ta­láljuk. Elfogatás, majd munkaszolgálat a büntetése. A felszabadulás első percétől kezdve ott van az országépítés vezérkarában,'a Kisgazda- párt egyik vezetőjeként. 1945 és 1948 között miniszteri tisztséget tölt be. 1947-től a Kisgaz­Dobi István elvtárs temetése f. hó 27-én, szerdán 14 órakor lesz a Kerepesi temetőben, a munkásmozgalom nagy halottjainak pan­teonjában. A családtagok, barátok és harcostársa 13 órától róhatják le kegyeletüket az elhunyt ravatalánál. Az elhunyt Dobi István családfánál vasár­nap délelőtt részvétlátogatást tett Kádár ,,;- nos, Fock Jenő és Blszku Béla. dapárt cin­ke. Lát amit sa pártjának v - zetői köz j kevesen Iá - lak. hogy a Kisgazdapái - tot meg keil szabadtsanl a soraiban tö­mörülő jobb­oldali erőktf mert csak így állítható a né­pi demokrá- cici építésének szolgád tiu* 1949-től há­rom évig a nehéz és fe­lelősségteljes miniszterel­nöki poszton áll, maid ez­után a pártés a nép bizalma a legmaga­sabb állami tisztségbe emeli. Mint a Ma­gyar Népköz­társaság El­nöki Tanácsé­nak elnöke, Dobi István múlhatatlan érdemeket szerzett hazánk nemzetközi kapcsolatainak ápolása, fejlesztése terén. Kiemelkedő erkölcsi, politi­kai, emberi helytállásról tett tanúságot 1950 végén, amikor az ellenforradalom legválsá­gosabb napjaiban Is egy értelműén kiállt a r. o- ciatizmus építése, a munkás—paraszt hatalom megvédése mellett. Bátorság, emberi becsüle­teslég, államférfiúi bölcsesség dolgában egy­formán megállta a helyét — e történelmi tette milden tiszteletet megérdemel. 1959-töl pártunk, a Magyar Szocialista Muikáspárt tagja volt Dobi István. 1982-be beválasztották a Központi Bizottság coyjái a-, rdba 1962-ben Nemzetközi Lenin-békedijjal tüntették ki: nemzetközi méretű elismerés övezte. Személyes ismerőse volt a fél ország, s igen sokan szólították „Pista bácsi”-nak. Termelő szivetkezetek százaiban fordult meg, ipari üzemekben, iskolákban, tudományos intéziPé­ntekben. Szerette az embereket, tudott küz­deni, harcolni értük. Ezért szerették őt c- tm berek, maguk közül valónak tudták, érezte':. Élete utolsó percéig értük fáradt. Ott a helye mindnyájunk szívében ezután is. Ige ember volt, a haladásért szivvel-lélekkel küzdő kommunista államférfi. A nemzet nagyjai kö­zött tartjuk számon: emlékét mi, és az utá mink következők. A népművelési felnőtt pedagógiai tevékenységnek tekintjük 99 • • Ma Egerben tartja soron következő ülését a Művelő­désügyi Minisztérium pe­dagógusképző osztálya mel­lett működő népművelés— könyvtáros szakbizottság. Megvitatják az Egri Tanár­képző Főiskolán folyó nép- művelődés—oktatás helyze­tét és tapasztalatait. ★ Az Egri Tanárképző Főis­kolán a népművelés oktatá­sának komoly hagyományai vannak. A tanárjelöltek nemcsak a tanári szak isme­retanyagát, s az iskolai okta­tás és nevelés módszertanát sajátítják el, hanem szert tesznek bizonyos népművelé­si, felnőttnevelési ismeretek­re is. A hivatását szerető pe­dagógus sohasem szűkítette le tevékenységét az iskolai munkára, mindig is több volt, mint a gyermekek taní­tója. Napjainkban ez már társadalmi igény, amely egy re növekszik, s a pedagógu­sok mellett kiterjed az egész értelmiségre. — Hogyan tud a felsőfo­kú képzés lépést tartani a minden területen megnöve­kedett ismeretanyag elsajá­títása i{tellett ezzel a növek­vő társadalmi igénnyel? — Erről, s ezzel összefüggésben az Egri Tanárképző Főisko­lán folyó népművelés—okta­tás helyzetéről beszélgettünk dr. Nagy Andorral* az Egri Beszélgetés Dr. Nagy Andorral, as tgri Tanárképző főiskola adjunktusával Tanárképző Főiskola neve­léstudományi tanszékének adjunktusával: — Néhány évvel ezelőtt dr. Juhász Géza, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem professzora egy rá­diónyilatkozatban arról be­szélt, hogy ha az állatokkal való bánni tudást néhány egyetemünkön, főiskolánkon tanítják, egészen természetes és jogos az a követelmény, hogy többet kell törődni az ember nevelésére vállalko­zók képzésével is — kezdte dr. Nagy Andor. — Az, hogy a nevelés, a tanulás ma már nem korlátozható csupán a gyermek és az ifjú korra, világviszonylatban egyre két­ségtelenebb. Különösen .így van ez szocializmust építő hazánkban, ahol a felnőttek, széles körű képzése—nevelé­se meghatározott, humánus társadalmi célok elérése ér­dekében folyik. Gyakorlati­lag ez azt jelenti, hogy a kul­túra (a tudományok és a mű­vészetek) eszközeivel tömeg­méretekben el kell terjeszte­ni a korszerű műveltséget, a tudományos világnézetet. Eb­ben a munkában az egész ér­telmiségre, különösen a pe­dagógusokra és népművelők­re nagy feladatok hárulnak. Az magától értetődő,- hogy felkészülés nélkül kellő ha­tékonysággal ezt a munkát sem lehet végezni. A tanár­képző főiskolák tulajdonkép­pen a tanítóképzőket követ­ték akkor, amikor előbb fa­kultative, majd kötelező kol­légiumként iktatták be az ál­talános iskolai tanárképzés­be a népművelést. A fakulta­tív szakköri tevékenység je­lentette főiskolánkon is a népművelés—oktatás kezde­tét. — Mikor vezették be kö­telezően, s milyen formában a népművelés—oktatást? — Az 1961—62-es tanévben, két félévre. Az ötödik félév­ben elméleti — művelődés- politikai. népműveléselmále- ti — előadások keretében igyekszünk átfogó képet nyújtani hallgatóinknak a népművelés céljáról, felada­tairól, eszközeiről. A hato­dik félévben pedig heti két órás gyakorlati foglalkozáso­kon ismertetjük meg hallga­tóinkkal az ismerriterjesziés alapelveit, eszközeit, formá­it, s az irányítás és a terve­ző« tyafnrvtn^ghb kérdéseit — Hogyan fogadták a hall­yqi lói gaták a kötelező népműve­lés—oktatást? — Általában úgy, mint minden mást, ami kötele/ ’. De azok, akik már korábban önként vállalták a népműve­lést, igyekeztek meggyőzni társaikat e kollégium fontos­ságáról. Ugyanakko’ m r ar­ra is hivatkozhatur v gő ­téink előtt, hogy n pedagógusképző nyékben, de több orvosi egyetemen, illetve a göi agrártudományi egyetemen is tantárgy a népművelés. — Ez azt jelenti, hogy „pol­gárjogot” nyert a népműve­lés—oktatás a főiskolán? — Feltétlenül. Sőt elmond­hatom, hogy kikerülő peda­gógusaink a tanári hivatás részének tekintik a nepm ú - veiéit, azon belül különösei az Ismeretterjesztést, am -i nek. mint felnőtt pedagógia! tevékenységnek igen nagy szerepe van az iskolai neve­lőmunkában is, hiszen a ta­nárnak — a tanítványok ér­dekében — a szülőkkel, a fel­nőttekkel . is állandóan kap­csolatban kell lennie. F. S. 1968. november 26.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents